Új Néplap, 1999. március (10. évfolyam, 50-75. szám)

1999-03-01 / 50. szám

4. oldal Gazdasági Tükör 1999. március 1., hétfő OTP-jelzáloghitel Amint arról már korábban hírt adtunk, az OTP Bank március 1-jétől, azaz mától felújítja jelzálog-hitelezési tevékenységét. A kidolgozott konstruk­ció alapján 500 ezer forint­tól akár 20 millió forintig lehet kölcsönt kérni a bank­tól, de az igényelt összeg nem haladhatja meg a fede­zetül felajánlott ingatlan hi­telbiztosítéki értékének 35 százalékát. A jelzáloghitel tehát azoknak jelent egysze­rűen igénybe vehető, ked­vező feltételű, hosszú lejá­ratú kölcsönt, akik megfe­lelő értékű, forgalomképes, rendezett tulajdoni helyzetű és tehermentes ingatlannal rendelkeznek. A kölcsön lejárata legfel­jebb tíz év, és bármilyen célra igényelhető, a bank a felhasználást nem ellenőrzi. A döntést a bank a fedezetül felajánlott ingatlan hivatalos értékbecslésére alapozza, nem vizsgálja a hiteligénylő jövedelmi helyzetét. A hitel változó kamato­zású. A legalacsonyabb ka­mat mértéke 23,5 százalék, ha az ügyfél egyenletes havi törlesztést vállal. A felső ha­tár 24,5 százalék, ezt abban az esetben számítja fel a bank, ha az ügyfél csak fél­évente fizeti a hiteldíjat, il­letve évi egyszeri tőketör­lesztésre vállalkozik. A ke­zelési költség mértéke min­den esetben mindössze évi 1 százalék. A kölcsön visszafizetésé­nél az ügyfél választhat a havi egyenletes törlesztés és az éves törlesztés között. Az első esetben negyedéves hi­teldíjat, a második esetben féléves hiteldíjat kell fizetni. Sietni kell az új szolok telepítésével A borágazat az egyik olyan terület, ahol a rendszerváltás óta látványos minőségi fejlődést sikerült elérni - mondta Szabadi Béla, a Fölművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) politikai államtitkára egy szombati konferencián. Az államtitkár leszögezte: ah­hoz, hogy a magyar bor minő­sége tovább javuljon, meg kell újítani az ültetvényeket, szélesí­teni kell a nyilvántartási rend­szert, valamint erősíteni a származás- és eredetvédelmet. A magyar borászat évezredes múltra tekint vissza. A tokaji aszú 1635 óta létezik, s a ma­gyar Országgyűlés Európában elsőként 1735-ben elfogadta azt az eredetvédelmi szabályozást, amelyben rögzítették, mely te­lepülések tartoznak a tokaji borvidékhez. Az ország 1926 óta tagja a Nemzetközi Borá­szati Szervezetnek - mondta. Hazánk földterületének 1,4 százalékán, 131 ezer hektáron folyik szőlőtermesztés, ezen be­lül 100 ezer hektáron áruterme­lés. A szőlőtermés 93 százalé­kából bort készítenek: 64 száza­lék fehérbor, 20 százalék pedig vörösbor készítésére alkalmas, a fennmaradó rész pedig cse­megeszőlő. Ezen az arányon változtatni kell, s a fehérszőlő rovására kékszőlőt kell telepí­teni - közölte az államtitkár. Az előadók figyelmeztettek az Európai Unióhoz való csat­lakozásból adódó feladatokra. Németh Zsolt, a Külügyminisz­térium politikai államtitkára például emlékeztette a gazdá­kat, hogy európai uniós csatla­kozásunk, vagyis a kvóták el­fogadása után nehéz lesz Ma­gyarországon új területeket be­telepíteni szőlővel. Megígérte: a Külügyminisztérium segít abban, hogy a nemzetközi pia­cokon megismertessék a jó mi­nőségű borokat. Vajda László, az FVM főosz­tályvezetője kifejtette: az euró­pai uniós csatlakozás első nap­jától alkalmazni kell majd Ma­gyarországon az ottani szabá­lyozást. így például egységesen 0,75 literes üvegekbe kell pa­lackozni a magyar borokat. Ha ettől valamelyik borvidéken el akarnak térni, azt külön be kell jelenteni Brüsszelnek. Az Európai Unióval 1993 novemberében megkötött bor­kereskedelmi és eredetvédelmi megállapodás 1998 végén le­járt, de újabb egy évre meg­hosszabbították, közölte Vajda. Ezt követően új egyezséget kell kötnünk Brüsszellel, amely már az uniós szabályozáson alapul majd. Ehhez viszont módosí­tani kell a magyar bortörvényt. Etika a vendéglátóiparban Tilos a túlszámlázás, a borravaló kikényszerítése Az utazási irodák etikai kódexe mellett elkészült a vendéglátó vállalkozók erkölcsi normáit tartalmazó szabálygyűjtemény is. A két, régóta hiányolt dokumentumot előreláthatólag még a nyári szezon előtt jóváhagyják az illetékesek. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamaránál ezzel immár há­romra nőtt a különböző szak­mák etikus működéséhez irányt mutató szabályzatgyűjtemé­nyek száma. Az első a taxisok­nak, a két mostani az utazási irodáknak és a vendéglátóknak szól. Tervezik az idegenveze­tők és a szállodások etikai kó­dexének elkészítését is. Dr. Vándor Béla, a kamara jogi igazgatója elmondta: ta­valy kidolgoztak egy általános, minden vállalkozóra érvényes etikai kódexet, e mellé készül­tek - az érintettek bevonásával - az egyes szakmáknak szóló speciális szabályzatok. A vendéglátósok kódexének összeállítása különösen idő­szerű volt, mert az utóbbi idő­ben számos olyan etikátlan ma­gatartásra derült fény, ami sú­lyosan veszélyeztetheti a szakma hírnevét. A szabályzat­ban többek között szó esik a túlszámlázásról, a „rábeszélő” vendégszerzésről éppúgy, mint a borravaló kikényszerítéséről. Szintén nem megengedett a számla kérés nélküli benyújtá­sával a vendéget távozásra bírni, legfeljebb akkor, ha a magatartása kifogásolható. A kódex szerint több mint il­lendő, hogy azok az ételek - például a brassói aprópecsenye -j amelyeknél a köret hagyomá­nyosan hozzátartozik a húshoz, egy helyen és egy ár alatt sze­repeljenek az étlapon. A kamarának az ajánláson kívül szankcionálási joga is van, s akár a működési enge­dély visszavonását is kezde­ményezheti. (h. gy.) # €0§ vezetés Határidők cégvezetőknek Március 1.- Veszélyes hulladékkal kap­csolatos bejelentés- Befektetési szolgáltatók nyi- tottpozíció-j elentése Március 5.- Iparialma-felvásárláshoz kapcsolódó igazolás megkül­dése a Terméktanácsnak- Jogi személy felelősségválla­lásával működő gazdasági munkaközösségek járulékfize­tése- Gyakorított áfa-fizetés- Szövetkezetek tagi kölcsön­nel kapcsolatos tájékoztatási kötelezettsége- Vámáru-nyilvántartás hitele­sítése- Bankok és szakosított hitelin­tézetek információszolgálta­tása a külföldi értékpapírokról az MNB-nek- Hitelintézetek információ­szolgáltatása a fizetési mérleg­ről az MNB-nek -Visszatérítési igény benyúj­tása a megfizetett adójegyek árából. Agrártámogatási adatszolgáltatás A 236/1998. (XII. 30.) korm. rendelet a mezőgazdasági ter­melők agrártámogatással ösz- szefüggő adatszolgáltatási és nyilvántartásba vételi szabá­lyait tartalmazza. A rendelet a mezőgazdasági termelést, er­dőgazdálkodást, vadgazdálko­dást, illetve halászati tevékeny­séget folytatókra, valamint a földművelésügyi és vidékfej­lesztési miniszter által külön rendeletben meghatározott, a központi költségvetésből me­zőgazdasági tevékenységhez nyújtott agrártámogatásokra terjed ki. A mezőgazdasági termelő - a miniszter által ren­deletben meghatározott szabá­lyok szerint - támogatást csak abban az esetben vehet igénybe, ha a mellékletben sze­replő adatlap kitöltésével gaz­dálkodási tevékenységéről ada­tot szolgáltat, és őt ennek alap­ján nyilvántartásba veszik. Az adatszolgáltatási kötelezettség arra a mezőgazdasági terme­lőre terjed ki, aki a külön ren­deletben meghatározott támo­gatást igénybe kívánja venni, feltéve, ha legalább egy hektár termőföldet, - szőlő illetve gyümölcsös esetében legalább ötezer négyzetmétert - használ, illetve - területi korlátozás nélkül - intenzív kertészeti termelést végez, vagy föld- használat hiányában szarvas- marhát, sertést, kecskét, juhot, baromfit és egyéb haszonálla­tot (a továbbiakban együtt: mezőgazdasági haszonállat) tenyészt, tart, erdőgazdálko­dási, vadgazdálkodási, illetőleg halászati tevékenységet folytat, és az előző évi - év közben in­duló vállalkozások esetén a várható - gazdasági tevékeny­ségből származó éves árbevéte­lének ötven százaléka, legalább nettó kettőszázötvenezer forint mezőgazdasági tevékenység­ből származik. A mezőgazdasági termelő a lakóhelye (székhelye) szerinti megyei földművelésügyi hiva­talnál az adatlap kitöltésével kérheti a nyilvántartásba vételt. Amennyiben a termelő több megye területén folytat mező- gazdasági tevékenységet, nyil­vántartásba vételét csak egy megyei földművelésügyi hiva­talnál kell kérnie. Az adatlapot évente egy alkalommal, az adott évi első támogatási kére­lem benyújtásával egyidejűleg, de legkésőbb március 31-éig - kezdő vállalkozás esetén a me­zőgazdasági tevékenység meg­kezdését követő harminc na­pon belül - két példányban kell kitölteni és beküldeni a föld­művelésügyi hivatalhoz. ALFÖLDI GABONAIPARI RESZVENYTARSASAG ^ldi gabo^a^ 5200 Törökszentmiklós, Bethlen Gábor út 47-49. 1 ./Az Alföldi Gabonaipari Részvénytársaság egyfordulós, nyilvános pályázatot hirdet a társaság tulajdonában lévő, az alábbi telepeinek hasznosítására. A hasznosí­tás, értékesítés vagy tartós bérbe adás útján történhet. Megnevezés, cím Teleknagyság Kapacitás 1. Szolnok, tárház Szolnok, Mártírok u. 16. 6.609 m2 (bérelt) 11.700 to 2. Tiszafüred, raktártelep Tiszafüred, Örvényi út 49.784 m2 14.880 to ebből: 4.880 to (ideiglenes tároló) 3. Kunhegyes, keverőüzem (leállított) Kunhegyes, Gyepszél u. 69. 40.960 m2 11.700 to ebből: 1.000 to (ideiglenes tároló) 4. Örményes, raktártelep Örményes, Kő u. 36. 35.913 m2 19.640 to 500 to/24 ó szárító 2. /A pályázatokat 1999. március 30-án 10-11 óra között lehet benyújtani. A pályázat beadásának helye: Alföldi Gabonaipari Részvénytársaság (titkárság) Törökszentmiklós, Bethlen Gábor út 47-49. 3. / A pályázatra való jelentkezés feltétele a tenderfüzet a titkossági nyilatkozat leadása mellett történő átvétele. A tenderfüzet átvehető munkaidőben 8-14 óra között a társaság műszaki osztályán, Péter István műszaki előadónál. 4. / A társaság 1999. április 20-ig elbírálja az ajánlatokat és ezt követően írásban értesíti a pályázókat. 5. / A kiíró fenntartja a jogot, hogy a pályázatot eredménytelennek nyilvánítsa. 6:/A pályázónak 45 napos ajánlati kötöttséget kell vállalnia. 7./ A telephelyek helyszíni megtekintésére lehetőséget biztosítunk. A helyszíni megtekintés időpontjának egyeztetése a társaság műszaki osztályán, Törökszentmiklós, Bethlen Gábor út 47-49., Péter István ügyintézőnél történhet. Telefon: 56/597-265. Telefax: 56/390-918. A jegyzési időszak során elérhető maximális hozam: EHM=14,25%. A másodpiaci forgalomban történő vásárlás esetén elérhető ho­zam aktuális mértékét a forgalmazó helyeken kifüggesztett táblá­zat tartalmazza. A havonta kibocsátásra kerülő, egyéves futamidejű Kamatozó Kincstárjegy azért az egyik legnépszerűbb befektetési forma, mert visszafizetését az állam garantálja; értékpapír letéti szám­lán tartható; másodpiaci forgalmazásának köszönhetően kamat- veszteség nélkül a futamidő alatt is bármely jegyzési helyen eladható. így Ön befektetését a legnagyobb biztonságban tud­hatja hosszú távú kötöttség nélkül. MAGYAR ÁLLAMPAPÍR^ JEGYEZHETŐ: Magyar Államkincstár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Fiók 5000 Szolnok, Magyar u. 8. JEGYZÉSI HELYKÉNT RÉSZTVEVŐ ELSŐDLEGES FORGALMAZÓK: ABN AMR0 (Magyar) Bank Rt. Szolnok • OTP Bank Rt. Szolnok, Jászberény, Tiszafüred, Törökszentmiklós, Kar­cag, Jászapáti, Tiszaföldvár (100 000 Ft névérték alatti jegyzést az OTP Bank Rt. nem fogad el). Továbbá részt vesznek a jegyzésben a K&H Bank kijelölt fiókjai. RÉSZLETES információ: 06-40-24-24-24 (helyi hívás) KAMATOZÓ KINCSTÁRJEGY 2000/03. Jegyzési időszak: 1999. március 1-12. Futamidő: 1 év Kamat: évi fix 14,50% Jegyzési árfolyam: 1999. március 1. - március 9. között 99,90% 1999. március 10. - március 12. között 100,00%

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents