Új Néplap, 1999. március (10. évfolyam, 50-75. szám)

1999-03-26 / 71. szám

1999. március 26., péntek Megyei Körkép 3. oldal A 2000. év számítógépes problémáját komolyan kell venni Az ezredfordulóra készül a JászTel Senki nem tudja megmondani teljes bizonyossággal, hogy 2000. január 1-jén sikerül-e bekapcsolni a számítógépeket, az informatikai rendszereket. Az ezredfordulós „bomba” hatás­talanítása jelenleg a szakemberek legfontosabb feladatai közé tartozik. A Jászság telefonos szolgáltatója, a JászTel Rt. mun­katársai már jó ideje dolgoznak a probléma megoldásán. Napjainkban már általánosan ismert: a számítógépes rend­szerek kiépítése, a programok elkészítése alkalmával „me- móriatakarékosságból” az év­számoknak csak az utolsó két számjegyét tárolták. Az akkor pénzmegtakarítást is jelentő lépésért - ha nem felkészülten várjuk - drágán fizethetünk. A JászTel Rt. a múlt év kö­zepén - vállalati projekt kere­tében - kezdte meg rendszerei felkészítését a 2000. év prob­lémáinak kiküszöbölésére ­értesültünk Bakos Bélától, a cég műszaki igazgatójától. Először átfogó leltár készült, később megkezdődött az esz­közök tételes vizsgálata, el­lenőrzése, a jövőben nem használható berendezések cse­réje. Idén januárban pedig megtörtént az adatkommuni­kációs rendszerek szoftveré­nek cseréje is, továbbá a szám­lázási rendszer vizsgálata. Februárban a távbeszélőköz­pontban betöltötték az új kö­vetelményeknek megfelelő szoftvert. A rádiós telefonok rendszerének átalakítása fo­lyamatban van. Megkezdték a vállalati in­formatikai hálózat átalakítá­sát is, melyet a JászTel ösz- szeköt egy teljes informatikai felújítással. Megvizsgálják az irányítórendszereket és az összes olyan programot, melyben dátumelemeket ke­zelnek. A cég tervei szerint szeptemberben befejezik a felkészülést, eszközrendsze­rük alkalmas lesz a probléma kezelésére. A JászTel sze­retné partnerei, ügyfelei fi­gyelmét is felhívni a felké­szülés fontosságára, és lehe­tőség szerint segít is megol­dani a felvetődő gondokat. Banka Csaba A Jászágói Általános Iskola büszkesége a 75 éves iskolatörténeti gyűjtemény a közösségi kápolna melléképületében. Van itt olvasókönyv 1904-ből, csengő, tintásüveg, pa­latábla, palavessző és számos más oktatási eszköz is. fotó: csabai istván Kisvállalkozások üzemeltetik a boltokat Bár kötelező a tagság, mégis kerülik a kamarát Húzzák-halasztják a vagyonőrök Úgy tűnik, nem túlságosan aggasztják a vagyonőr mesterséget űzőket a munkájuk legális végzését lehetővé tevő törvény ren­delkezései, azaz, hogy e munkát ez év április 15-től kezdődően csakis a szakmai kamarai tagság mellett lehet végezni. A jogszabály úgy rendelkezik, hogy a személy-, vagyonvé­delmi és magánnyomozói te­vékenységet űzők számára kö­telező a szakmai kamarai tag­ság. Minthogy most már vé­szesen közeleg a regisztrációs határidő vége, a megyei ka­mara vezetői nem igazán értik, hogy az ebből a tevékenység­ből élő emberek miért késle­kednek a taggá válással. A szabályok ráadásul annyira szigorúak, hogy a tagsággal nem rendelkező vagyonőrtől - a határidő leteltével - a ka­mara kezdeményezésére a rendőrhatóság akár be is von­hatja a működési engedélyt, tehát az érintettek megélhetése is veszélybe kerülhet. Mint azt a Személy-, Va­gyonvédelmi és Magánnyo­mozói Szakmai Kamara Jász- Nagykun-Szolnok Megyei Szervezetének titkárától, Mucsi Jánostól megtudtuk, ez idáig a megyében érintett több mint kétezer, vagyonőr-iga­zolvánnyal rendelkező ma­gánszemélynek mindössze tíz­tizenöt százaléka élt a taggá válás lehetőségével. Valami­vel jobb a helyzet a vállalko­zások, illetve az egyéni vállal­kozók esetében. A regisztrációs ügyek le­bonyolításával megbízott kamarai titkár szerint már csak azért sem célszerű a je­lentkezés halogatása, mert a határidő lejártához közeledve olyan jelentkezési dömping alakulhat ki, amellyel nem boldogulna a kamara igen csekély létszámú szervezete.-hgy­Heves vita a szolnoki közgyűlésen a városközpont szabályozási tervéről Lakbéremelés: döntés elnapolva Április 22-én tartandó ülésére halasztotta a lakbéremelésről szóló döntést a szolnoki közgyűlés. Nagy vita volt a városközpont szabályozási tervéről, ezt a témát eleve két ülésre tervezték. Más kérdésekben azonban több döntést is hozott a közgyűlés. Az elmúlt év szeptember 30-án több mint 5300 kiskereske­delmi üzlet és közel kétezer vendéglátóhely üzemelt me­gyénkben - derül ki a KSH me­gyei igazgatóságának kiadvá­nyából. Az üzletek 55 százalé­kát, míg a vendéglátóegységek háromnegyedét egyéni vállal­kozók üzemeltetik. A koncent­ráció nem jellemző e téren, ugyanis ötnél több egységgel mindössze 46 gazdasági szer­(Folytatás az 1. oldalról) Az ügy „melléktermékeként” az igazságügyi könyvszakértői vizsgálat eredménye alapján a volt ügyvezetőt még sikkasztás­sal is gyanúsítják. Ez az ügy a cég 1993-ban végrehajtott, sza­bálytalan tőkeemelésével függ össze. A nyomozást végző vizsgáló­tiszt, T. Nagy Sándor elmondta, mostanra sikerült annyi bizonyí­tékot összegyűjteni, amely alap­ján a napokban lezárhatták a nyomozást, az ügy iratait* pedig vádemelési javaslattal adták át (Folytatás az 1. oldalról) Szerencsére mindeddig kritikus helyzet sehol sem alakult ki, a beavatkozásokat időben sikerült elvégezni - tudtuk meg a Kötiví- zig sajtótájékoztatóján. Barcs Sándomé védelemve­zető-helyettes arról is beszá­molt, hogy lassan megkezdődhet a helyreállítással összefüggő munka, egyes ideiglenes gátak elbontása, a felhalmozódott te­mérdek uszadék eltávolítása. A védekezéshez felhasznált anya­gok mennyiségét jól érzékelteti, hogy a térségben a napokban 33 kilométernyi nyúlgát, 19 kilo­méternyi, hullámverés elleni védmű, 9 kilométeren pedig bordás megtámasztás épült, a vezet rendelkezik. A KSH ki­mutatásai szerint „egyboltos” vállalkozás 3082 van me­gyénkben. Az adatok szerint a boltok elsősorban élelmiszer-szaküzle- tek vagy élelmiszer-vegyes üz- lettípusúak, ugyanis a kiskeres­kedelmi egységek közel negy­ven százaléka ilyen profilú. Ét­teremként pedig a megye ven­déglátóhelyeinek mindössze hetede üzemel. ein az ügyészségnek. A vizsgálati osztály munkatársa úgy látja, a hoppon maradt embereknek nem sok esélyük lehet arra, hogy valaha is viszontláthassák pén­züket, még ha a 2501 rendbeli üzletszerűen elkövetett csalással gyanúsított Borsos korábban tett is ígéretet a kártalanításra. A pénznek tehát, úgy tűnik, bottal üthetik a nyomát, ami azonban az ügy büntetőjogi megítélését illeti, még jó néhány „kör” hátra van. A végső szót, mint mindig, ezúttal is a bíróság mondja majd ki. H. Gy. több mint egymillió homokzsák­ról nem is beszélve. Ezzel kap­csolatban elhangzott: az anya­gok egy részét igyekeznek hely­ben hasznosítani, például utak, töltések megerősítésére. Fokozatosan felszámolják az útlezárásokat, és hamarosan megkezdődhet a szolnoki Tisza- parti sétány és a Gutenberg tér környékének rendbetétele is. A Csáldya utca környékének ren­dezésére, hatékony védmű kiépí­tésére - miután a város megol­dotta a kritikus helyen fekvő 20- 25 ingatlan lebontását - köz­ponti támogatást ígért a helyszí­nen szerdán járt Gyurkovics Sándor vízügyi államtitkár. A szocialista és a munkáspárti képviselők ellenezték, a többiek, bár olykor kételyekkel, inkább támogatták az önkormányzati tulajdonban lévő lakások béré­nek százszázalékos emeléséről szóló előteijesztést. Hosszas vita után a döntést elnapolták, és az április 22-i ülésen újra foglal­koznak a kérdéssel. Elfogadta viszont a közgyűlés az első lakáshoz jutó fiatalok támogatásáról szóló rendelet módosítását. A támogatásra 15 millió forint áll rendelkezésre. Úgy döntöttek a képviselők, hogy a támogatás mértékét és a jogosultak körét nem célszerű megváltoztatni, ezért csupán a rendelet néhány pontosítására került sor. Heves vita bontakozott ki a városközpont rendezéséről. Mi­Fűzfa István elnök előadásból a tagság megismerhette az elmúlt évről szóló beszámolót. Ebből kiderült, a nehéz körülmények, a nyomott piaci árak ellenére a fi­zetőképességet mindig megőriz­ték, s élni tudtak a kedvezményes hitellehetőségekkel is. Az elnök előteijesztette az igazgatóság azon javaslatát, hogy a szövetkezeti formáról téljenek át a gazdasági társasági rend­szerre. Ennek feltételeinek ismér­véi ezt a kérdést eleve két ülésen tervezték megvitatni, döntést most nem hoztak a képviselők. Abban mindenki egyetértett, hogy kezdeni kell valamit a Ságvári körút-Ady Endre utca- Baross utca-Kápolna utca által határolt területtel, és az attól nyugatra eső résszel is, ám a részletekben már összecsaptak a vélemények. Különösen az egyik tervjavaslat szerint oda építendő benzinkút szükséges­ségét vitatták többen is. Javaslat született arra, hogy lakossági fó­rum elé vigyék a kérdést, és ha a fórumon a tervektől eltérő, meg­fontolásra érdemes javaslatok bukkannak föl, módosítsák a terveket, még akkor is, ha az időveszteséget okoz. A továbbiakban a közgyűlés elfogadta a munkanélküliségről tetésekor kitért arra, öten előzete­sen jelezték, továbbra is meg akatják tartani a szövetkezetét. Ehhez az elképzeléshez a tagság többsége csatlakozott, oly mó­don, hogy szövetkezeti tagságát megtartva, üzletrészét viszi be a megalakítandó gazdasági társa­ságba. így csak részleges átalaku­lásáról határozhattak. A tagok­nak, ha döntöttek a gazdasági rendszer megváltoztatásáról, ha­tározniuk kell majd, hova akar­és annak kezeléséről szóló be­számolót, illetve jóváhagyta az önkormányzat és a munkaügyi központ szolnoki kirendeltsége közötti együttműködési megál­lapodást, amelynek célja a mun­kanélküliség csökkentése, a munkanélküliek helyzetének ja­vítása. A közgyűlés rendeletben mó­dosította a személyes gondosko­dást nyújtó intézmények térítési díjait. Ennek értelmében az Egyesített Szociális Intézmény­ben hatezer forinttal növekednek a havi térítési dijak. A nappali el­látást nyújtó intézmények közül az időskorúak napközi otthoná­ban napi 190-ről 210-re emelke­dett a térítés összege. A házi se­gítségnyújtás óradíja nem válto­zott. A Szociális Foglalkoztató Intézet és Napköziotthonban a térítés díj 258-ról 286 forintra emelkedett. A Humán Szolgál­tató Központ átmeneti szállásán a fizetendő összeg mintegy 30 százalékkal lett magasabb. B. A. nak tartozni. A rendszer szerint akár mindkettőben is részt vehet­nek. Az írásban leadott elhatáro­zások alapján újabb közgyűlés határoz majd a vagyonmegosz­tásról. Az igazgatóság tagsági forma­ként a zárt körű részvénytársasá­got javasolta, névre szóló érték­papírokkal. A szavazás során ez az előterjesztés kapta meg a ta­gok több mint kétharmadának támogatását. így hatvan napon belül összehívják azt a közgyű­lést, mely dönt a szövetkezet és a részvénytársaság közti vagyon­megosztásról és az átalakulással kapcsolatos további kérdésekről. GG Marad a bölcsőde Az utóbbi hónapok legnagyobb vitáját kavaró kérdésben komp­romisszumos javaslatot fogadott el Jászárokszállás képviselő-testü- lete tegnap délutáni ülésén. Több mint két órán keresztül tárgyalták a városatyák az önkormányzat önként vállalt feladatainak vizsgá­latáról szóló előterjesztést. Dön­töttek a helyi víziközmű és város- gondnokság összevonásáról, az ott foglalkoztatottak számának csökkentéséről. Egyhangúan sza­vazták meg, hogy továbbra is he­lyi fenntartásban hagyják az árok- szállási középiskolát. A legtöbb hozzászólás a böl­csőde működtetéséhez kapcsoló­dott. Az eredeti - az intézményt megszüntető - határozati javasla­tot elvetették. A kétórás, kemény vitát követően meghozott és egy­hangúan megszavazott döntésben kikötötték, hogy a bölcsődét nem szüntetik meg, ezzel együtt átvi­lágítják gazdálkodását, és feltér­képezik a költségcsökkentés lehe­tőségeit. A végső döntést - immár a megszüntetés veszélye nélkül - a településen áprilisban lezajló ÁSZ-vizsgálat megállapításait, a képviselők, dolgozók és szülők javaslatait is figyelembe véve a testület májusban hozza meg a bölcsődéről. B. Cs. Árvízhelyzet és költségvetés Tegnap dr. Szekeres Imre képviselő, a parlament költ­ségvetési bizottságának el­nöke Szolnokon járt, ahol saj­tótájékoztatót tartott az ár­vízhelyzet és a költségvetés összefüggéseiről. Szekeres Imre bevezetésül a mi­niszterelnököt idézte, aki szol­noki látogatásakor azt mondta, hogy ha a szolnokiakon múlik, akkor nem lesz baj az árvízzel. Ehhez hozzátette, hogy szeren­csére valóban a szolnokiakon, és nem a kormányon múlt, ezért nem lett baj. A kormány a no­vemberi árvizet követően elvesz­tegetett négy hónapot a gátak helyreállításában és megerősíté­sében. A történtekből azonban most már tanulni kellene, és az árvíz levonulása után haladékta­lanul hozzá kell látni a károk el­hárításához. Ehhez az MSZP számításai szerint mintegy 14 milliárd forintra lenne szükség, amely összegben benne vannak a védelmi munkálatok még kifize­tetlen költségei is. Ez az összeg tartalékból és átcsoportosítással előteremthető. A politikus szerint meg kell emelni ötven centivel a Tisza-tó vízszintjét, és meg kell építeni a Jászsági-főcsatornát. Dr. Szekeres Imre este a szol­noki Hozam Klubba látogatott, ahol időszerű gazdaságpolitikai kérdésekről beszélgetett a megje­lentekkel. ba L. Z. Szalay Ferenc szolnoki polgármester tegnap elbúcsúztatta az árvízvédekezésben részt vett katonákat fotó: cs. i. Nagy árat fizettek a semmiért Enyhül a Tisza szorítása Karcsúsodik a szövetkezet Jelentősen karcsúsodik idén a mezőtúri Magyar-Mongol Barátság Mezőgazdasági Szövetkezet, mivel a tagság túlnyomó többsége a gazdasági társasággá alakulás mellett döntött a legutóbbi közgyű­lésen. Öten előzetesen jelezték, továbbra is a szövetkezetei kíván­ják működtetni, így csak részleges átalakulásról határozhattak.

Next

/
Thumbnails
Contents