Új Néplap, 1999. március (10. évfolyam, 50-75. szám)

1999-03-17 / 63. szám

1999. március 17., szerda 3. oldal Megyei Körkép Ezrek dolgoznak a Tisza töltésem Államtitkár gumicsizmában Várhegyi Attila, a Nemzeti Kulturális Örökség Miniszté­riumának politikai államtitká­ra is megjelent tegnap az ár­vízzel veszélyeztetett szolnoki Tiszaligetben. Az államtitkár azonban ezúttal nem öltönyt, hanem a homokla­pátoláshoz megfelelő munkaru­hát és gumicsizmát viselt.- Jelenleg nem államtitkári minőségemben vagyok Szol­nokon, csupán azért jöttem ki a gátra, mert a város polgára vagyok. Azt hiszem, hogy mindenkinek részt kell vennie az árvízvédekezésben, ebben a rendkívüli helyzetben a kultú­ra ügyei talán várhatnak egy kicsit - nyilatkozta. -hgy­Kormánybiztosi szemle Tószegen Az utóbbi időben meglehetősen gyakori vendég megyénkben is Katona Kálmán közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter. A rendkívüli ár- és belvíz miatt kormánybiztossá kinevezett mi­niszter látogatása ezúttal is azt jelentette, hogy Szolnokon és a környékbeli településeken is van mitől tartani. Tószegen, Szolnokhoz hason­lóan arra számítanak, hogy a Ti­sza vízállása tetőzéskor jócskán meghaladja majd a valaha mért legmagasabb szintet. Nem vé­letlen tehát, hogy a kormánybiz­tos tegnap, a Felső-Tisza védvo­nalán tett szemléjét követően kí­váncsi volt arra is, miként tudják kordában tartani a tószegiek a település biztonságát fenyegető, egyre hatalmas vízmennyiséget.- A Felső Tiszán már sikerült „megfogni” az árvizet, de az le­felé jövet még tovább szaporo­dik, hogy itt körülbelül nyolc nap múlva tetőzzön. Remélhető­leg itt sem lesz kezelhetetlen probléma, és Tószeget is meg tudjuk menteni; a feladatra min­denesetre időben „rámozdult” mindenki - nyilatkozta a mi­niszter rögtönzött sajtótájékoz­tatóján Tószegen. A kormánybiztos elmondta, a most épülő gát szükség szerinti megemeléséhez az anyagi háttér biztosított. Ez, valamint a véde­kezésben résztvevő emberek, intézmények áldozatos munká­ja, összefogása remélhetőleg elegendő lesz ahhoz, hogy elhá­ruljon a veszély. A Tisza töltéseinek megerősí­tésére - mint elhangzott - 2,8 milliárd forint áll rendelkezésre. A munkát ez idáig csak azért nem kezdték el, mert a jelenlegi körülmények között nem szabad a gátakhoz hozzányúlni. Készül továbbá a Világbank által finan­szírozott árvízvédelmi tanul­mány is, amelynek alapján a 20 milliárdos beruházást el kíván­ják végezni. E tekintetben ter­mészetesen a kritikus pontokat, így például a Felső-Tisza térsé­gét vették előre. -h­Hajózási tilalom A Tiszai Vízirendészeti Rend­őrkapitányság közleményben tájékoztatta lapunkat, hogy a Tisza, a Tisza-tó, valamint a Zagyva teljes magyarországi szakaszán hajózási tilalom lé­pett életbe. A tiltást a Közlekedési Minisz­térium Hajózási Felügyelete rendelte el, melynek értelmében az árvízre való tekintettel csak azok a vízi járművek közleked­hetnek, melyek a védekezésben, illetve az ellenőrzésben vesznek részt. A rendelkezés betartására kü­lön felhívja a hatóság az érintet­tek figyelmét, mivel a veszé­lyeztetett védművek, töltések a járművek által keltett hullámzás miatt megrongálódhatnak, át­szakadhatnak. A hajózási tilalmat a rendőrség ellenőrzi, és szabálysértési eljá­rást indít azokkal szemben, akik megszegik a rendelkezésben foglaltakat. Tovább épülnek a nyúlgátak (Folytatás az 1. oldalról) A védekezés során továbbra is előfordulnak zavaró esemé­nyek, a Tisza és a Zagyva szol­noki belterületi szakaszán a szá­guldozó motorcsónakok által keltett hullámok indokolatlanul rongálják a védműveket, ami az egyre magasabb vízszintnél ko­moly problémát is jelenthet. A körösi védvonalon Kun- szentmárton-Mezőtúr között II. fokúra csökkentették a készült­séget a Hármas-Körös apadása miatt. A Hortobágy-Berettyó menti árvízvédelmi szakaszon a ül. fokú készültség továbbra is érvényben van. A belvízvédelem „frontján” tovább javult a helyzet, hiszen az elöntések száma a csúcshoz képest már 20 ezer hektárral csökkent, jelenleg 44 700 hek­tárt tesz ki. B. Gy. Lezárják a Tiszaligetet Szalay Ferenctől, Szolnok polgár- mesterétől megtudtuk, hogy a ki­alakult helyzetre tekintettel mától lezáiják a Tiszaligetet. Az érték­mentésre felhívják az itt ingatlan­nal rendelkezők figyelmét, a Ke­reskedelmi és Gazdasági Főiskola ligeti épületében a tanítás szüne­telni fog, és a kosárlabda-mérkő­zéseket Cegléden tartják meg. A tiszaligeti körgát (ami egyes, vaklármának minősülő hírekkel ellentétben sehol sem szakadt át), megerősítésén a nap folyamán mintegy négyszázan dolgoztak, köztük önkéntesek, középiskolás­ok, illetve a cégek, vállalatok által biztosított „brigádok” is. A Mól Rt. például még a Dunántúlról is vezényelt ide munkásokat. A gát megerősítésére pedig igencsak szükség van, hiszen a magas vízállás - ezzel együtt a töl­tésre nehezedő víz nyomása - akár 70 napig is eltarthat majd (az eddi­gi maximum feletti vízállás legke­vesebb 12 napig fog majd tartani Szolnoknál). -bgy­Közérzetünk A homokzsákok esete Minden jóérzésű embert megdöbbentett a hír, hogy miközben sokan erejüket megfeszítve dolgoznak a gátakon, rakják a ho­mokzsákokat, hogy ezrek életét, értékeit mentsék az árvíztől, mások ellopják a homokzsákokat, vagy ha „lusták” elvinni, hát a vízbe dobják. Nem nehéz kitalálni, hogy csakis helybeliek vagy a környé­ken lakók a bűnösök. Nem nagy buli ugyanis mondjuk kétszáz kilométerről ideutazni homokzsákot lopni. Aki a homokzsákot elmozdítja a helyéről, saját lakóhelyét, családjának egzisztenciáját is kockáztatja. Ilyet kétféle ember cselekedhet: az ostoba és az elvetemült. A tettesek az első fajtá­ból valók lehetnek, ugyanis az elvetemült emberek a saját házu­kat, vagyonukat nem szokták kockáztatni, csak az ostobák. Hogy a nemtörődömséggel cifrázott tudatlanság egyébként is mekkora baj a társadalomban, azt a szakemberek már régóta mondogatják. A hétköznapi emberek pedig általában azzal pél­dálóznak, hogy „bezzeg Nyugaton nem tennének ilyet! Igaz, hogy a „bezzeg Nyugaton” az sem jellemző, hogy az ut­cán hajigálnák a szemetet, meg az sem, hogy a polgárok saját magukat tartják a világon a legokosabbnak. Szinte elképesztő nekünk, magyaroknak (csak egy példát említve), hogy mennyi­re „szentírásnak” veszik, amit az orvosuk előír. Bezzeg nálunk! Sokszor a doktor szava csak addig érvényes, amíg a páciens ki­fordul a rendelőből. Aztán fittyet hány arra, amit az előbb hal­lott, merthogy ő úgyis jobban tudja. Jelen esetben pedig azt tudják „úgyis jobban”, hogy nincs is semmi szükség azokra a homokzsákokra. Meg ha van is, majd odacipelik újra azok, akik eddig is odahordták. Merthogy a má­sok erőfeszítésének, munkájának semmibe vétele is eléggé di­vatos szokás. Az ellenszer régóta létezik. Az ostobaság ellen úgy lehet har­colni, ha minél több a tanult ember. A kiművelt emberfők jelen­létének szükségességét történelmünk nagyjai is felismerték. Csak éppen soha nem voltak jelen a társadalomban kellő szám­ban. Mi köze a homokzsáknak az iskolákhoz? Az, hogy a homok- zsáklopók ellen nem a rendőrség a leghatásosabb fegyver. A jövő homokzsáklopói ellen azok tehetnek a legtöbbet, akik a tudást adják. Meg a társadalom, amelynek lehetővé kell tenni, hogy minél szélesebb rétegek legyenek kiműveltek, ne pedig az a folyamat erősödjék fel, hogy csak az tanulhat, akinek van pénze. A homokzsáklopás történetének másik mozzanata már inkább szégyenletes, mint döbbenetes. Az, hogy akadt vállalkozó, aki Győrből jött el segíteni a szolnoki gátra, miközben néhány hely­belinek csak arra futja az erejéből, hogy rombolja a mások által emelt nyúlgátat. Paulina Éva Költözik a tiszafüredi munkaügyi hivatal Rekord munkanélküliségi ráta Tiszafüreden és környékén az 1992-es esztendőben volt a leg­több munkanélküli. Az akkori 2650 állásnélküli azonban csak a 26,8 százalékát tette ki a munkaképes lakosságnak. Ez utóbbiak száma időközben 9800-ról 8100-ra csökkent Ti­szafüred, Tiszaszőlős, Tiszaigar, Tiszaszentimre, Tiszaderzs, Nagyiván és Tiszaörs körzeté­ben. Ennek ismeretében negatív ©százalékos csúcs” születéséről tájékoztat a megyei munkaügyi központ tiszafüredi" kirendeltsé­gének február 28-i adata, amely 2281 állásnélkülivel 28 száza­lékra srófolta a munkanélkülisé­gi rátát. A kirendeltségen megtudtuk, hogy a Fin Eger Kft., amely megvásárolta a volt Alumíni­umgyárat, már elkezdte a gyár egyik épületének átalakítását, miután a konfekcióiparban ér­dekelt cég vasalóüzemet kíván itt működtetni. Az átalakítás be­fejezése után állítólag akár 100 embernek is munkát adhat a kft. Egyébként hamarosan új hely­re költözik a munkaügyi köz­pont füredi kirendeltsége. Varga Sándorné vezető elmondta, a munkaügyi központ megvásá­rolta a Posta melletti, úgyneve­zett Matáv épület körülbelül 800 négyzetméteres részét. Ide azonban csak az év máso­dik felében - legkésőbb szep­temberig - tud átköltözni a hi­vatal, ugyanis még csak most hirdetik meg azt a pályázatot, melynek nyertese a belső építé­szeti átalakításokat fogja elvé­gezni.-P­A szabad sajtó napja alkalmából reggelire és kötet­len beszélgetésre invitálta tegnap a megyei médiumok ve­zető munkatársait Búsi Lajos, a megyei közgyűlés elnöke és Szalay Ferenc, Szolnok polgármestere a megyeházára. Az eseményen részt vett a megyei önkormányzat és a megye- székhely több vezető tisztségviselője is. fotó: m. j. Önkéntesek százai védik Tószeget A melléképületek helyére gátat emeltek A medréből kilépett Tisza szorításában élő emberek megértőén vették tudomásul, hogy a portájuk egy része az árvíz elleni küzdelem színte­révé vált FOTÓ: M. J. Eddig negyven embernek kel­lett otthonát elhagyni és ideig­lenes szállásra költözni a Tó­szeget fenyegető, minden ed­diginél veszélyesebb árvíz mi­att. Az árvíz-védekezési mun­kálatok során tegnapig 35 ezer köbméter homokot moz­gattak meg és 65 ezer homok­zsákot készítettek a település megmentéséért fáradozó em­berek. Papp István, Tószeg polgármes­tere szerint bár a veszély igen nagy, mégsem kilátástalan a fa­lu helyzete. Azt is hozzátette: annak ellenére, hogy időben hozzáláttak a munkához, egy­előre a víz az úr. A hétfői ünnep­napon a polgármesteri hivatal felhívására közel 600 önkéntes vette fel a munkát a gátakon, akik a vízügyi szakemberek irá­nyításával tették a dolgukat a te­lepülés minden lakójának biz­tonsága érdekében. Sajnos jó néhányan akadnak, akik már most kénytelenek anyagi áldozatokat hozni a vé­dekezés sikere érdekében. Özv. Magyar Mihályné egy az Ár­pád úti károsultak közül, aki kénytelen volt lebontatni mel­léképületeit annak érdekében, hogy telkén a töltést megmaga­síthassák.- Nincs többé tyúkólam. Könnyeim nem száradtak fel péntek óta, amikor le kellett bontanom. 62 éves vagyok, én már nem tudom ezt újraépíteni - siránkozik az asszony, bár tudja jól, milyen nagy a veszély. A polgármester úgy nyilatko­zott, a lakosság higgadtan vette tudomásul a védekezési mun­kákkal járó következményeket. Mint mondta: most első a véde­kezés. H. Gy. Építik az ideiglenes védvonalat a tószegi vasútállomás szomszédságában

Next

/
Thumbnails
Contents