Új Néplap, 1999. március (10. évfolyam, 50-75. szám)

1999-03-16 / 62. szám

1999. március 16., kedd Hazai Tükör 5. oldal Visszaszorul a belvíz Rekordmagasságú ár a Tiszán, a Bodrogon A hétvégén közel százezer hektárral, 270 ezerre csök­kent a belvízzel borított terü­let nagysága, azonban néhány szakaszon - Felső-Szabolcs- ban, a Bodrogközben és a Hortobágy-Berettyó vízgyűj­tőjén - továbbra is kritikus a helyzet. Még mindig tízezer ember él a belvíz miatt veszé­lyeztetett háromezer házban. A belvíz visszaszorulásával egy időben sajnos súlyosbo­dott az árvízveszély. Hat megye 232 településén ün­neplés helyett több mint 36 ezer ember a szivattyúk mellett és a gátakon töltötte a tegnapi na­pot, néhány helyen az éjszakát is: védekeztek az árvíz és a bel­víz ellen - tájékoztatta lapunkat Schieber József, a Polgári Vé­delem Országos Parancsnoksá­gának szóvivője. A veszélyeztetett házakból 450 embert kellett kitelepíteni, közülük sokan egyáltalán nem térhetnek vissza a víz által ösz- szedöntött otthonukba. A Tisza jelenleg Tokajnál, Tiszadobnál árad, a vízszint mintegy 30, illetve 13 centimé­terrel haladja meg az eddig mért legmagasabb értéket. A folyó felső szakaszain már megindult a lassú apadás, de a középső és az alsó szakaszon elhúzódó áradásra számítanak a szakemberek - tudtuk meg az Országos Vízügyi Főigazgató­ság ügyeletesétől. Tokaj után most Szolnokon válhat kritikussá a helyzet. A vízügyi dolgozók arrafelé is minden eddigit meghaladó ma­gasságú áradásra számítanak. Tovább romlott a helyzet a Bodrogon: a vízszint 45 centi­méterrel magasabb az eddig mért vízállásoknál. Az áradásnak eddig két áldo­zata van, akiket szombaton To­kajnál sodort el az ár. (- s -) Bizottsági munkaprogram A február elején bevezetett háromhetes parlamenti ülé­sezési rend szerint az ország- gyűlési képviselők mától a bi­zottságokban folytatják a törvényhozói munkát. Az alkotmányügyi testület mai ülésén megvitatja a felsőokta­tási intézmények integrációjá­ról szóló törvényjavaslatot és a társasházi törvény módosítását célzó indítványt. A költségvetési bizottság ugyancsak kedden hallgatja meg Pepó Pál környezetvé­delmi minisztert a Központi Környezetvédelmi Alap 1998. évi gazdálkodásával kapcsolat­ban. A költségvetési bizottság szerdán kihelyezett ülést tart a Magyar Nemzeti Bankban, ahol a képviselők meghallgatják a jegybank tájékoztatóját az 1999. évi monetáris politikai irányelvekről és az aktuális jegybank-politikai kérdésekről. A testület csütörtöki ülésén Torgyán József földművelés- ügyi miniszter számol be az ag­rártámogatások 1999. évi rend­szeréről. Ma tartja első ülését a válasz­tási rendszer reformját előké­szítő bizottság. Az egészségügyi és szociális bizottság kedden hallgatja meg Selmeczi Gabriella politikai ál­lamtitkárt az egészségbiztosítás helyzetével és a kétszintű biz­tosítási rendszer bevezetésével összefüggésben. A foglalkoztatási és munka­ügyi bizottság is ma tart ta­nácskozást. A képviselők meg­hallgatják Pulay Gyulának, a Szociális és Családügyi Minisz­térium közigazgatási államtit­kárának beszámolóját. Belügyi demonstráció Rövid időn belül immár ötöd­ször kényszerültek utcai de­monstrációra a belügyi dol­gozók Budapesten. * Életkörülményeik javítását, a szakszervezeti jogok tisztelet­ben tartását, a kormányzat és az érdekképviseletek közötti tár­sadalmi párbeszédet, a hivatá­sos szolgálati viszonyban lévők érdekegyeztető fórumának lét­rehozását és bérük rendezését sürgette szombaton, a Parla­ment előtt tartott országos de­monstráción több ezer belügyi dolgozó. Fábián Ágota, a rendezvényt szervező Független Rendőr Szakszervezet főtitkára el­mondta: tíz évvel a köztársaság kikiáltása, és egy nappal a teljes jogú NATO-tagság után úgy látják, mintha egy ideje vissza­felé forogna a történelem ke­reke. Tapasztalataik szerint „a kormányzat túlzottnak tartja a rendvédelemben dolgozó ma­gyar polgárok szabadságjogait. Ma pedig, amikor sok felnőtt ember, sok belügyi dolgozó újra félni tanul, a rendőrből lett belügyminiszter nem áll szóba a tárca dolgozóival...” Többé nem hiányozhat a szabadság A Múzeumkertben rendezték meg a központi állami ünnepséget Ha nem is mindenütt napsütésben, de derűsen, méltóságtel­jesen ünnepelte az ország egyik legnagyobb nemzeti ünne­pünket, március 15-ét. Az alábbiakban rövid összefoglalót adunk a központi, fővárosi eseményekről. A hűvös időben is vidáman ünnepeltek fotó: feb/diósi imre Az állami ünnepségsorozat a Magyar Köztársaság lobogó­jának felvonásával vette kez­detét tegnap délelőtt az Or­szágház előtt, a Kossuth téren. Ezt követően Göncz Árpád köztársasági elnök és Orbán Viktor miniszterelnök meg­koszorúzta Kossuth Lajos szobrát. Az ünnepség a Múzeum­kertben folytatódott, ahol töb­bezres tömeg előtt a Színház- és Filmművészeti Főiskola növendékei elevenítették fel a 151 év Vei ezelőtt történteket, majd Deutsch Tamás ifjúsági ■ és' sportminiszter emlékezett, A miniszter beszédében el­mondta: a szabadságról csak akkor tudjuk meg, hogy mi, amikor hiányzik. Deutsch sze­rint Magyarország már eljutott oda, hogy nem ünnepségei vannak, hanem valódi ünne­pei, amelyeket sajátunknak érezhetünk. „Az országé, a tied, az enyém” - jelentette ki, ez pedig a rendszerváltozás egyik legfontosabb eredmé­nye. Százötven éve csakis azok próbálják kijátszani a vidéket a főváros ellen, akik a moder­nizálódó Magyarország he­lyett a magyar ugart érzik ott­honuknak - mondta Demszky Gábor főpolgármester a Fővá­rosi Önkormányzat március 15-ei ünnepi megemlékezé­sén, a budapesti Petőfi-szo- bomál. A főváros első embere beszédében rámutatott: a múlt században a magyarság nem engedett a 48-ból, így most sem szabad engednie a 89-ből. Demszky szerint külső ve­szély nem fenyegeti a magyar demokráciát, mivel NATO- tagok vagyunk, a belső veszé­lyek ellen azonban magunk­nak kell megvédenünk azt. A főpolgármester hangsúlyozta, hogy csak nevében polgári az a politikai erő, amely megpró­bálja az 1989-es köztársaságot visszahúzni a szintről, amelyet a polgárosodás terén elért. A fővárosi Hősök terén tar­totta március 15-ei nagygyűlé­sét a MIÉP. A szónok Csurka István pártelnök volt, aki hall­gatósága előtt kifejtette: saját ipar, kereskedelem és nemzeti bank megteremtésére van szükség. Hozzátette: van ide­haza egy „nemzetközi” réteg, amelynek még mindig döntő pozíciója van a kultúrában”. Este az - Oper aházban tar­tott díszelőadáson a miniszter- elnök mondott beszédet. A Nemzeti Múzeum lépcsőjén a szónok, Deutsch Tamás főiskolások karéjában Szabad Sajtó-díjak. Az a ha­talom előbb-utóbb mindig pó­rul járt, amelyik szavakban ugyan vállalta 1848 márciusá­nak örökségét, de a gyakorlat­ban mégis megpróbálta korlá­tozni a demokráciát és a sza­badságot - hangsúlyozta Ko­vács László, az MSZP elnöke hétfőn a Pilvax kávéházban, a Szabad Sajtó Alapítvány díj­átadó ünnepségén. A Szabad Sajtó-díjat az idén Bíró Bélá­nak, a romániai Brassói Lapok kulturális rovatvezetőjének, Szigeti Lászlónak, a szlovákiai Kalligram Kiadó vezetőjének és H. Bíró Lászlónak, a Nép­szava főszerkesztőjének ítélték oda. A kollektív díjat az Eszmé­let című folyóirat kapta. Az SZDSZ panaszt emel a Kossuth rádió Vasárnapi Újság című műsorának március 14-ei adása ellen - közölte Pető Iván, az Országgyűlés kulturális bi­zottságának alelnöke. Az SZDSZ álláspontja szerint a, Vasárnapi Újság szerkesztői és riporterei „Budapest főpolgár­mestere elleni uszításra” hasz­nálták fel a műsort. A média- törvény megszületése óta az SZDSZ először él panasszal va­lamelyik műsor ellen. Megállt a föld. Hollóházán kezd stabilizálódni a helyzet a március 6-ai földcsuszamlás után, a lakosság lassan meg­nyugszik - állapította meg a Borsod-Abaúj-Zemplén Me­gyei Védelmi Bizottság. A hegyoldal megcsúszását az ed­digi vizsgálatok szerint az okozta, hogy az évtizedek óta nem tapasztalt magasságú hó­ból a gyors olvadás miatt jelen­tős mennyiségű víz jutott a talajba. Tárgyi bizonyítékok. A rendőrség lőszerrel és robbanó­anyaggal való visszaélés gya­núja miatt vádemelési javaslat­tal fordult az ügyészséghez a „bombagyárosként” ismert né­met állampolgárságú Dietmar Clodo és két társa ellen. A há­rom férfi nem tett vallomást, el­lenük kizárólag tárgyi bizonyí­tékok szólnak. Diplomata balesete. Súlyos, életveszélyes sérüléseket szen­vedett hétfőn kora délután az angol nagykövet politikai má­sodtitkára egy balesetben a Veszprém megyei Devecser és Ajka között. A diplomata a Széki tónál a követség gépko­csijával egy tíz méter mély sza­kadékba zuhant. Hazaindultak a gólyák. Az igazi tavasz közeledtét jelzi, hogy afrikai telelőhelyükről észak felé vették útjukat a fehér gólyák - tájékoztatott a Magyar Madártani és Természetvé­delmi Egyesület. Magyaror­szágra az idén 4800 pár fehér gólyát várnak a szakemberek. Tejtermékek minőségellenőrzése Magyarországon a tej és tejter­mékek fogyasztása az elmúlt hét évben 22 százalékkal csökkent, a fogyasztói ár pedig több mint 300 százalékkal emelkedett - olvas­ható a Fogyasztóvédelmi Főfel­ügyelőség jelentésében. Az egy főre jutó éves tejfo­gyasztás 160 liter, amely elmarad az európai átlagtól és az élettani- lag kívánatos mértéktől. A minő­séggel összefüggő vizsgálatok során a felügyelők megállapítot­ták, hogy az üzletek többségében biztosított a szükséges tárolási feltétel. Minden esetben a megyei állategészségügyi és élelmiszerel­lenőrző állomások által végzett, tárolási kísérletekkel alátámasz­tott engedéllyel rendelkeztek a gyártók. Érzékszervi tulajdonsá­gok alapján az 53 vizsgált mintá­ból 5 nem felelt meg. Az energia és az agrártermékek áremelkedése még kérdéses Tervszerűen alakul az infláció A pénzügyi kormányzat várakozásainak megfelelően alakul­tak a fogyasztói árak februárban. Ezt László Csaba pénz­ügyminisztériumi államtitkár jelentette ki, miután a Köz­ponti Statisztikai Hivatal közzétette a legfrissebb adatokat. Az államtitkár szerint „egy ki­csivel” még a tárca havi prog­nózisa alatt is volt az 1,3 száza­lékos februári fogyasztóiár­emelkedés. Különösen kedve­zőnek minősítette, hogy a piaci indíttatású infláció mindössze 1,1 százalékos volt a múlt hó­napban, holott az év elején álta­lában jobban hatnak a várakozá­sok az árak emelkedésére. László Csaba szerint a köz­ponti intézkedések hatására ér­vényesülő áremelkedés nem több, mint az év elején már meg­tett lépések áthúzódó hatása. A közszolgáltatásoknál ugyanis fokozatosan jelenik meg az első hónapokban a számlákon a ha­tósági áremelés következmé­nye. Az idén nincs tervbe véve jelentősebb hatású évközi intéz­kedés, amely a fogyasztói árakat befolyásolná. így megítélése szerint az eddig eltelt időszak folyamataiból is az tűnik ki, hogy tartható lesz az idei évre előzetesen számított 9 százalék. A kutatók szerint a februári infláció alakulása némileg ked­vezőbb a váltnál, ám az éves át­lagos fogyasztóiár-emelkedés szempontjából nagy kérdés, mi­képpen változik az energia és a mezőgazdasági termékek ára. Belyó Pál, a KSH Gazdasá­gelemző és Informatikai Intézet (Ecostat) igazgatója elmondta, hogy intézetük továbbra is 10 százalék körüli éves átlagos inf­lációt vár. Az árszínvonal emel­kedését meghatározza az is, hogy az adórendszer változta­tása miképpen befolyásolja kis- jevedelműek anyagi helyzetét. S ez az igazgató szerint az első negyedévben dől el. Az idén va­lószínűleg emelkednek az ener­giaárak, s a kissé kedvezőtle­nebb világpiaci konjunktúra is hatással lesz a magyar gazda­ságra az export révén. Oblath Gábor, a Kopint-Da- torg Rt. igazgatója szintén úgy véli, hogy az év közepéig fo­lyamatosan lassul az infláció. Eurokonform a magyar szabadalmi rendszer Kevés a hazai találmány Tavaly több mint negyven­egyezer szabadalmi bejelen­tés érkezett a magyar Sza­badalmi Hivatalba, amely­ből mindössze hétszáz a ha­zai, a többi külföldről szár­mazik. A tavalyi hazai bejelentések­ből ötszáz a feltalálói és két­száz az intézményi találmány. Ami a védjegyeket illeti, ösz- szesen 8600 ilyen ügyet ren­dezett a hivatal az elmúlt esz­tendőben. A számadatok ismertetése mellett Bendzsel Miklós elnök lapunknak elmondta: 2002 közepén csatlakoznak az Eu­rópai Szabadalmi Szervezet­hez. Ezzel kapcsolatban az elnök kifejtette, hogy az el­múlt évben megvalósított jogharmonizációs tevékeny­ség eredményeként, az évszá­zados múltra visszatekintő magyar szabadalmi rendszer megfelel az európai követel­ményeknek. A szervezeti, inf­rastrukturális fejlesztések már most is alkalmas hátteret biz­tosítanak az uniós együttmű­ködéshez. Kérdésünkre, hogy ha­zánkban van-e érvényes sza­badalmi törvény, és ha van, hogyan befolyásolja a műkö­dést, az elnök elmondta: 1896 óta van ilyen szabályozás, amit azóta már többször mó­dosítottak. Hozzátette azt is, hogy a náluk dolgozó 150 dip­lomás azon fáradozik, hogy a bejelentéseket mihamarabb elbírálják. (h. gy.)

Next

/
Thumbnails
Contents