Új Néplap, 1999. március (10. évfolyam, 50-75. szám)

1999-03-16 / 62. szám

1999. március 16., kedd Megyei Körkép 3. oldal Felelősségünk elődeinkéhez hasonló Kisújszálláson, a ’48-as emlék­műnél Palágyi Gábor polgár- mester idézte fel a forradalom és szabadságharc történéseit. Mint mondta: 1848/49 meg­mozgatta szinte egész Magyaror­szágot, és évtizedekre ható válto­zásokat eredményezett. Beszélt azokról a kisújszállási forradal­márokról, akiket Kossuth tobor- zói hívtak harcba a nemzet sza­badságáért, illetve az Illéssy csa­lád fiai, János és Sándor hőstetté­ről.- A 151 évvel ezelőtti esemé­nyek nőttön-növő tiszta fényét óvni jelenünk iránti felelősség, jövőnk iránti bölcsesség. Kívá­nom, hogy bölcsességünk, fele­lősségünk legyen az 1848-es elő­deinkéhez hasonló, erőfeszíté­sünk pedig legyen eredményes - zárta szavait a polgármester, majd az ünneplők megkoszorúz­ták az 1848-as emlékművet. Szabadságunk jelképe ez a nap Március 15-e tiszteletére rendezett önkormányzati ülésen Kar­cagon Csányi Sándor alpolgármester köszöntötte az ünneplőket és Varga Mihály pénzügyminisztériumi államtitkárt. Itt adták át a díszpolgári címet is.- 1848 tavaszán Európa számos más országához hasonlóan a polgári forradalom volt napi­renden Magyarországon is, így ez ténylegesen az európai for­radalmi lánc egyik tagjaként is felfogható - mondta megemlé­kezésében Zachar József pro­fesszor, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum főigazgató-helyet­tese. Szerinte a karcagiak hősi helytállása is hozzájárult ahhoz, hogy a történelem folyamán először tudott a Habsburg-elle- nes harcot vállaló magyar had­erő sikeresen szembeszállni az uralkodó szolgálatában álló, megközelítőleg azonos lét­számú hadsereggel. , Karcag város és a régió tör­ténetének, hagyományainak feltárása és közkinccsé tétele érdekében végzett kimagasló és nemzetközi hírű tudományos tevékenységéért dr. Györjfy György Széchenyi-díjas törté­nész professzornak díszpolgári címet adományozott az önkor­mányzat, melyet tegnap Csányi Sándor alpolgármester adott át. A karcagi megemlékezés ez­után a Petőfi-szobomál folyta­tódott, ahol Várhegyi Attila, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának politikai ál­lamtitkára szólt a megjelentek­hez.. . ... __- Ezeréves államunk legdi­csőbb napjai közé tartozik az 1848/49-es forradalom és sza­badságharc. Széchenyi felrázta az ébredező nemzetet, és a re­formkori országgyűléseken meg­fogalmazódtak mindazok az el­engedhetetlen változások, ame­lyek Magyarország európai fel­zárkózását sürgették - mondta. Magyarországon a forrada­lom Kossuthék tevékenysége folytán a törvényes forrada­lom különleges formáját öl­tötte, melyet a pesti nép bá­torsága, az országgyűlési el­lenzék céltudatossága és az udvar félelme segített győze­lemre - hangsúlyozta az ál­lamtitkár, aki szerint a helyi hősökről is meg kell emlé­keznünk. így beszélt arról, hogy ha valaki végigjárja Karcag temetőit, több olyan sírkövet talál, amelyen feltün­tették, hogy aki ott örök álmát alussza, 1848/49-es honvéd.- Mert a karcagi büszke volt arra, hogy a hazáért fegyvert fogott. Március 15-e ma is méltó arra, hogy nemze­tünk minden tagja határain­kon túl és innen szívébe zárja, és szabadságának jelképeként ünnepelje - zárta szavait Vár­hegyi Attila, majd a pártok, intézmények képviselői elhe­lyezték koszorúikat a szobor­nál. D. E. A harc nem volt hiábavaló Túrkevén lovas-hintós felvonu­lással kezdődött a megemléke­zés, miközben a református templomban ünnepi istentiszte­letet tartottak. A Táncsics-szo- bomál a Himnusz, Petőfi egy verse és a Chorda kórus műsora után Búsi Lajos emlékezett.- Felnőtté vált a nemzet azokban a napokban. A szabad­ság, az ifjúság jelképévé vált március 15-e - emelte ki. Elmondta, ez az ünnep külö­nösen fontos, hiszen visszaadja a hitet, hogy érdemes tenni a cé­lokért. A koszorúk, virágok elhelye­zése után az érdeklődők átvo­nultak a ’48-as emlékparkba, ahol a civil szervezetek rendez­tek megemlékezést. Mezőtúron a Teleki gimná­zium kórusa szintén a Himnusz- szál kezdte a megemlékezést, majd a Nemzeti dal után dr. Pa- tay István, a főiskola főigazga­tója tartott beszédet. - A nagy tűz nem múlt el nyomtalanul - mondotta -, a harc nem volt hi­ábavaló, beégette a magyar nép szívébe a szabadság és a függet­lenség eszméjét. Elhangzott: 1848-ban népünk esélyt kapott az évszázados szé­gyenfoltok lemosására, s a lehe­tőséggel élni tudott. A szónoklat után az ünneplő túriak a Dala- máris népzenei együttes műso­rán szórakozhattak. -gg­Az ország szíve volt 150 éve Füred Tiszafüred fontos tiszai átkelőhelyként straté­giai jelentőséggel bírt az 1848/49-es forrada­lom és szabadságharc sorsának alakulásában, így szimbolikusan a dicsőséges tavaszi hadjá­rat bölcsőjének is nevezhetjük a várost, amely ekkor beírta nevét a históriás könyvek lapja­ira. A helybeliek ezzel a dicső örökséggel em­lékezhettek nemzeti ünnepünkre. A lovasok vezette ünneplők Tiszafüreden Délután a Kiss Pál iskola elől indult el a látványos felvonulás. A korhű jelmezes lovascsapat a Mező­kövesdi Ifjúsági Szabadidőközpont Fúvószene­kara kíséretében masírozott a Deák térre, ahol Rente Ferenc polgármester megnyitója után Oláh Vince, a Kiss Pál iskola igazgatója a korabeli fü­redi események felidézésével tolmácsolta 1848/49 máig ható üzeneteit. Miután az ünneplők elhelyezték a megemlékezés virágait és koszo­rúit a haza bölcsének egy éve fel­avatott díszkutas szobránál, a lo­vas-zenész bandérium tovább vo­nult a Kossuth tér felé, ahol Mihály Sándor önkormányzati képviselő az 1848-as emlékműnél mondott ünnepi beszédet. Kiemelte: nagy elődeink rendíthetetlen szabadság- vágya, tiszta hite a ma problémái­nak orvoslásához is segítséget nyújthat. Az ünnepségsorozat ré­szeként méltón hajtott fejet a város hős tábornokának, Kiss Pálnak a sírjánál, és az 1848/49-es emlék­tábla előtt. - p ­Díszpolgári cím Szabó Gyulának Az ünnepi szentmisét követően a főtéren gyülekeztek az ünneplők Kunszentmártonban, hogy meghallgassák az általános isko­lások műsorát. Dr. Czuczi Mi­hály polgármester ünnepi beszé­dében egy párhuzamra hívta fel a figyelmet. Mint elmondta, a ma problémái bár nem ugyanolya­nok, mint 1848 március 15-én, de megoldásukhoz erőt adhat a már­ciusi ifjak kitartása.- Ma is komoly nehézségekkel kell megküzdenünk, s akkor kell leginkább erőt mentenünk a múltból, amikor már „ész, erő, s oly szent akarat” sem elég az elő­relépéshez - fejtette ki a város első polgára. - A szebb jövőért mindannyiunknak áldozatot kell hoznunk, ám egy bizonyos határ­nál már nem terhelhetőbbek to­vább az emberek. A kunszentmártoni ünnepség egyik fő eseménye a díszpolgári cím átadása volt. Szabó Gyula színész, Jászai-díjas, érdemes és kiváló művész, a város ország­szerte tisztelt szülötte részesült ebben a nagy megtiszteltetésben. Az ünnepelt meghatódottan kö­szönte meg az elismerést, s egy gyermekkori március 15-i emlé­két fölelevenítve érzékeltette örök ragaszkodását Kunszent- mártonhoz. P. E. Március 15-e az ifjúság ünnepe Megemlékezés a homokzsákok mellett Nemzeti ünnepünket szerte a Jászságban szentmisékkel, emlékműsorokkal, ünnepi szónoklatokkal köszöntötték. Volt, ahol gyertyás felvonu­lás, máshol a térzene színesí­tette a megemlékezéseket. Jászberényben katolikus szentmisével, illetve reformá­tus istentisztelettel kezdődött az 1848-49-es forradalom- és szabadságharcra emlékezés. A ’48-as emlékműnél a Jászberé­nyi Tanítóképző Főiskola adta az ünnepi műsort. A forradal­mat idéző dalok, a forradalmá­rok gondolatait felvillantó sza­valatok után dr. Stanitz Károly, az intézmény főigazgató-helyet­tese tartott beszédet. Mint mondta, március 15-e legfőképp az ifjúság ünnepe, melynek tisz­taságát, nagyszerűségét meg kell őrizni. Kiemelte: a mai fiatal­ságnak is felelősséget kell érez­nie Magyarország iránt, úgy, ahogy a fiatalok 1848 tavaszán felelősséget éreztek hazájukért. A műsort követően a Jászberény önkormányzata, a pártok, szer­vezetek, intézmények képviselői a város forradalmi emlékművei­nél, emlékhelyeinél helyezték el koszorúikat, a megemlékezés vi­rágait. Délután szavalóversenyt tar­tottak a Déryné Művelődési központban majd este a Jászság Népi Együttes székházában táncházzal zárult az ünnepi program. bcs Azok a katonák, akik Mezőtú­ron, a gátak megerősítésén dolgoznak, a homokzsákok mellett emlékeztek meg a nemzeti ünnepünkről. A városba érkezett Pető János alezredes, a hódmezővásárhelyi egység törzsfőnöke megje­gyezte, a magyar honvéd nem lehet olyan helyzetben, hogy ne emlékezzen meg a nép sorsfor­dító eseményeiről, így 1848-49­ről. Példaként említette az olasz- országi NATO-hadgyakorlatra elutazott katonákat, akik szintén szakítottak időt az ünneplésre.- Remélem - mondta -, a Hortobágy-Berettyó is nyuga­lomban marad erre a húsz percre. A katonák csak erre a rövid időre szakították meg munkáju­kat, így aztán nem is öltöztek át. Sárosán, fáradtan, gumicsizmá­ban sorakoztak fel, de arcukon látszott, mélyen átérzik az ün­nepi pillanatot. Elöljárójuk töb­beknek elismerést adott át áldo­zatos munkájukért. A Himnusz, rövid beszéd s a tábori lelkész imája után mentek vissza a gátra, homokzsákot töl­teni, pakolni. Mert mint a lelkész az alkalomhoz illően mondotta, 151 évvel ezelőtt karddal védték honvédeink a magyar földet, most lapáttal és ásóval teszik ugyanezt. Garancsi Hűlt helyét találta tanyájának (Folytatás az 1. oldalról) Miért is tagadott volna, hisz úgy tudta, saját holmiját hordja el tiszta lelkiismerettel a külte­rületi portáról. Jóhiszeműségét egy adásvételi szerződéssel is igazolta, amelyben feketén-fe- héren az állt, hogy a tanyát el­adott teherautójának ellenérté­keként kapta meg egy harma­dik, jászkiséri személytől. Az ügy kapcsán tehát két pó­rul járt sértett is futhat a pénze után, a telek eredeti tulajdono­sán kívül ugyanis a bontást végző, becsapott ember is kárt szenvedett a saját telkére min­denféle hátsó szándék nélkül elfuvarozott építőanyag lefog­lalása kapcsán. Az ügy hátterében álló jász­kiséri áltulajdonost azonban még keresi a rendőrség, -hgy­A szabad sajtó napja alkalmából látta vendégül Szolnok újságíróit vasárnap este a városházán a megye- székhely önkormányzati képviselő-testülete. Képünkön Szalay Ferenc polgármester (balról) beszélget Berki Im­rével, lapunk felelős szerkesztőjével és Nánai Tibor kia­dóvezetővel. FOTÓ: BARTALOS Akár 970 centiméteres vízállással is tetőzhet a Tisza • • Önkénteseket várnak a gátakra (Folytatás az L oldalról)- Azt a választ kaptuk, hogy élet- veszélyes állapot nem áll fenn, ezért a hadsereg segítsége még nem időszerű. Ezt nagyon fur­csállom, hiszen Szolnokon há­rom laktanya van, 2400 katona­család lakik a városban, és katona nincs a gátakon - mondta a pol­gármester, majd szólt a város vé­delmi munkájáról is.- Szolnokon a város kezelésé­ben lévő, a Tiszaligetet védő 3,2 kilométer hosszú körgátat kell védeni, amelyet egyelőre 980 centiméterig tudunk be védeni. Ehhez a gátat egy nyúlgáttal ma­gasítjuk meg. Jelenleg 150 ember dolgozik, mintegy négyezer köbméter földet kell megmoz­gatni, s 50-60 ezer zsákot kell megtölteni homokkal. A munka eddig megfelelő ütemben folyt, azonban az éjszakai világítással még gond lehet.- A Tiszaligetet meg tudják védeni?- A ligetnek nem lesz baja, a mostani előrejelzések szerinti vízmagasságig a vizet meg tud­juk állítani.- Elegendő ennyi ember és technika?- Nem, holnap több embert várunk. 300 főre duzzasztjuk a létszámot, ám ha ez sem ele­gendő, akkor tovább kell lép­nünk. A technika elegendő. Szakemberhiány viszont van, ezért nyugdíjas vízügyi szak­embereket várunk! ők a Tisza- ligetben a volt KISZ-tábor köz­ponti épületében Polónyi Já- nos- nál jelentkezhetnek. ein A polgármester felhívása A Tiszaliget gátján vég­zendő munkákhoz ön­kénteseket várnak ma reggel 6 és 8 óra, vala­mint délután 14 és 15 óra között az Új Néplap székház II. emeletén, a Polgárvédelmi Parancs­nokságon. A jelentkező polgárok szerszámmal együtt (ásó, lapát) jöjje­nek. A védelmi rendszer építését éjszaka is végzik, ehhez várják azok fel­ajánlásait is, akik aggre­gátorral rendelkeznek. A ’48-as hősökre emlékezve gyertyát gyújtottak Szol­nokon, a Damjanich-emlékműnél. fotó: b n.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents