Új Néplap, 1999. február (10. évfolyam, 26-49. szám)

1999-02-08 / 32. szám

1999. február 8., hétfő 3. oldal Megyei Körkép A rozsdás sisaktól a többmilliós motorig vásárolhattak az érdeklődők tegnap délelőtt az év első alkatrész- és járműbör­zéjén Szolnokon. Az Evezős csárdánál lévő parkoló zsúfolásig megtelt érdeklődőkkel és árussokkal. Volt, aki zsákban hozta az eladni szánt portékát, de többen teherautónyi holmit „állítottak ki”. Akadt néhány kuriózumnak számító tárgy, viszont az ava­tatlan szemlélő azt hihette, hogy ócskavastelepen jár. fotó: mészáros Alternatív agrárvállalkozások a Jászságban A termeléstől az értékesítésig Magyarországon a különböző alternatív mezőgazdasági ágaza­tok a korábbi években ismeretlenek voltak. Ma vidéken egyre nagyobb a jelentősége a kis- és közepes vállalkozások számára. Az ACDI/VOCA az alternatív vállalkozások kialakítására kezdte meg rendszerszervező tevékenységét évekkel ezelőtt, az USA pénzügyi támogatásával. Tevékenysége idén március-áp­rilisban várhatóan befejeződik, mivel hazánkban működőké­pessé vált az általa kidolgozott rendszer. A megkezdett feladatot a nem­régiben megalakult Alternatív Agrár Vállalkozásokat Fej­lesztő Közhasznú Társaság (Al- tagra Kht.) viszi tovább. E szervezet az elindított progra­mok stabilitását biztosítani fogja a hozzá csatlakozott gaz­dálkodók részére, az általa fel­állított szolgáltatói irodákon keresztül. A rendszerbe bekapcsolódott a Magyar Galamb- és Kisállat­tenyésztők Országos Szövet­sége mint tenyésztő és termelő, valamint a jászberényi Fulmen- Hungária Kft., a tenyésztett ál­lomány fölvásárlására, földol­gozására, értékesítésére, az Al- tagra Kht. irányítása mellett. A két fenti társaság farmme­nedzsmentet alakított ki minő­ségbiztosítási rendszerrel, piaci lehetőségekkel, a minőségi termékek előállításához. A minap egész napos ren­dezvény keretében a rendszer jászsági működését tanulmá­nyozta dr. Kis Zoltán képviselő, a parlament vidékfejlesztési bi­zottságának alelnöke és Járvás István képviselő, a mezőgazda- sági bizottság tagja, dr. Magyar Levente, Jászberény polgármes­tere, Baráth Károly megyei ipartestületi elnök és Szabó László, a helyi ipartestület el­nöke, valmint az ACDI/VOCA és az Altagra Kht. vezetői tár­saságában - tájékoztatta lapun­kat a Fulmen-Hungária Kft. ügyvezető igazgatója, Szabó András. A látogatáson egyebek mel­lett megtekintették Magyaror­szág legnagyobb gyöngytyúkte- lepét a jászjákóhalmi Lukácsi Pálnál, valamint Jászberény­ben Ácsai István galambtörzste- nyészetét. A törzsállományból a vállal­kozó gazdáknak - megfelelő fi­nanciális háttérrel, várhatóan az első negyedévben - kitelepítik a hústermelésre alkalmas kisálla­tokat. A kezdeményezés külö­nösen nagy jelentőségű a húsga­lambtenyészetben, mivel 16 éve nem volt Magyarországon a tel­jes vertikumot - tenyésztéstől a feldolgozáson át, az értékesíté­sig - átfogó rendszer. bcs Tiltakoznak a kengyeli hulladékmegsemmisítő ellen Forráshiányos a kétpói büdzsé Bár a legtöbb településen még ezután tartják a költségvetési vi­tát, Kétpón már megszavazták ezt a fontos rendeletet. A község büdzséje, sajnos már hagyományosan, idén is forráshiányos. Az 56 millió 190 ezer forintos előirányzat 9 millió 782 ezer fo­rintos hiányt tartalmaz. Mivel a pénz kevés, ezért olyan döntés született, hogy idén nem emelik sem a köztisztviselők bé­rét, sem a képviselői tiszteletdíja­kat, de a polgármester járandó­sága is a régi szinten marad. Az első lakáshoz jutás támoga­tására 600 ezer forintot irányoz­tak elő, de annak egyedi mértékét májusban határozzák meg. Akkor döntenek arról is, milyen feltéte­lekkel juttat ingyentelket a köz­ség az építkezni szándékozók­nak. A falu pénzének több mint a felét oktatási és művelődési in­tézményeire költi. Az iskola, óvoda működtetéséhez biztosított mintegy 16 milliós normatívát további 12 millió forinttal kell az önkormányzatnak kipótolni. A közétkeztetés nyersanyagnormá­ját igyekeztek az inflációhoz iga­zítani, azt 11 százalékkal emel­ték. Terítékre került az adóbehajtá­sok kérdésköre is. Egy vállalkozó ugyanis 1996-tól tavaly júliusig nem fizetett építményadót, s ki­derült, az illetékes osztály nem tett semmit a behajtásra. Boldog István polgármester szerint ez azért is kifogásolható, mivel ha a kétpóiak szerény jövedelmükből rendesen kifizetik közterheiket, akkor erre egy náluk jobb körül­mények között élő vállalkozót is kötelezni kell. A kengyeli hulladékgyűjtő ügyében is hozott határozatot a kétpói testület: a tervezett léte­sítmény megépítésével nem érte­nek egyet. Meglátásuk szerint a szakértői vélemények ellent­mondóak, nem bizonyítják egyér­telműen, hogy az üzem nem ve­szélyezteti majd a környező tele­püléseken élők életét és megélhe­tését. Mivel az esetlegesen kelet­kező károk kifizetésére nem lát­nak biztosítékot, az illetékesek felé fordultak egy felhívással. Javaslatuk szerint csak akkor engedélyezzék a plazmaenergiás veszélyeshulladék-ártalmatlamtó létrehozását, ha a kivitelező 100 millió forintot letétbe helyez. G. Béiiőt keres a burai daráló A burai gazdák örömére ismét üzemel a legalább két évig bezárt, volt téeszdaráló. Megvásárolva az épületet, az önkormányzat egy helyi vállalkozóval kötött bérleti szerződést az üzemeltetésre, amivel elégedettek is voltak a megbízók. Am időközben a me­zőőri feladatok ellátásával is megbízták a darálóst, aki kérte, mentsék fel vállalt kötelezettsége alól. Ez meg is történt, ám a da­ráló jóformán egy percet sem állt, amiről az önkormányzat saját ha­táskörben gondoskodott. Mostan­tól egy önkormányzati alkalma­zott járatja a darálót. -p­Márciusban árat emelnek a pékek (Folytatás az 1. oldalról) Ezzel egyfajta árkeretet jelöltek meg. Amelyik pékség eddig 80- 85 forintért adott egy kiló ke­nyeret, ott ötszázalékos lesz az emelés. Magasabb lesz a növe­kedés ott, ahol eddig a fentinél alacsonyabb áron adták a ke­nyér kilóját. Ilonka Boldizsár elmondta, ha a vásárló öt-nyolc százaléknál magasabb emelke­dést érzékel a boltokban, azt már a kereskedőkön kell „szá­mon kérni”. Hozzátette: tapasz­taltak olyan esetet, amikor a ke­reskedő a kenyér árát már ak­kor megemelte, mikor a pékek még csak latolgatták a lehető­séget. Szívesen együttműködnek az APEH és a tb szakembereivel, hogy a feltűnően alacsony áron termelő, valószínű feketén fog­lalkoztató, adót, járulékot nem fizető pékeket kiszűrhes­sék. Banka Csaba „posztói” Tiszaroffon Két rendőr Megyénk településein minde­nütt fokozott lakossági igény, hogy javuljon a közbiztonság, így nem csoda, hogy Tiszarof­fon örömmel fogadta a közvé­lemény, hogy már két rend­őre van a falunak. Az új körzeti megbízott Kazinc­barcikáról költözött a Tisza-parti településre, melynek önkor­mányzata nemrég tette számára fogadóképessé a szolgálati la- . kást. Vállalva azt is, hogy nyáron megoldják az épület fűtéskorsze­rűsítését (a gáz bevezetését) is. A polgármesteri hivataltól kapott információk alapján azonban elmondható, hogy nemcsak az önkormányzat és a területileg il­letékes Törökszentmiklósi Vá­rosi Rendőrkapitányság jó part­ner, ami a közbiztonság feltétele­inek javítását illeti, hanem a la­kosság is segít. A napokban jegyezték be - alulról jövő, polgári kezdemé­nyezés nyomán - a „Közrend­Közbiztonság” elnevezésű ön­kéntes alapítványt, melynek lét­rehozását többek között az a kö­zel 300 kül- és belföldi állam­polgár is támogatta, akik a szép­séges tiszai táj vonzerejének kö­szönhetően itt vásároltak telket, üdülőt, régi parasztházat. így most már hivatalosan is gyara­podhat az alapítvány törzstőkéje, nem titkoltan azzal a reménnyel, hogy a polgárőrség felállítását, majdani működését is lehetővé tegye. -p­A leégett tiszasasi parókia egyelőre nem épül újjá Már nem életveszélyes a templom Lapunkban korábban már ír­tunk a református templom megroggyant tetejéről. Az életveszélyessé váló szerkezet bizony komoly fejfájást oko­zott mind az egyháznak, mind pedig a Tiszasas vezetésének. Mivel nem csupán elszigetelt hibákról volt szó, szinte az egész tetőt a beszakadás fenye­gette, nehéznek tűnt a helyzet megoldása. Egyrészt a munka- nélküliséggel sújtott települé­sen ennyi pénzt kiszakítani a költségvetésből szinte lehetet­len, másrészt a lassú gyűjtöge­tésre sem lehetett gondolni. Az egyház és Tiszasas veze­tőinek segítségére siettek a baj­ban a hívők, adományaikból, valamint a megyei önkormány­zat gyorssegélyéből 1,7 millió forintot sikerült összeszedni. Ebből a pénzből kijavították a tető hibáit - tájékoztatta lapun­kat Laskai István polgármester. A legégetőbb probléma tehát Azért akad még javítanivaló a templomon fotó: mészáros j. megoldódott, most már a meg­lehetősen málladozó külsőt kel­lene felújítani. A hírek szerint erre is hamarosan sort fognak keríteni. Szintén a református egyház tiszasasi gondja a parókia ügye. Mint ismeretes, az évek­kel ezelőtt leégett, s akkoriban még arról volt szó, hogy sike­rül újjáépíteni. Sajnos az anyagiak itt is határt szabtak az elképzeléseknek. Most a templom tatarozása élvez el­sőbbséget, új parókia egyelőre nem lesz. Pókász E. A századik szalagavató Karcagon A száz évvel ezelőtt alapított karcagi földművesiskola, a mai Szentannai Sámuel Mezőgazdasági Szakközépiskola, Gimná­zium és Kollégium negyedikesei a hét végén tartották szalag­avatójukat a Déryné Művelődési és Ifjúsági Központban. tűzték fel a szalagot. Tanáraiknak szüleiknek irodalmi műsorral, tánccal és az alkalomra íródott dallal köszönték meg eddigi munkáját a diákok. Az önkormányzat és a polgár- mesteri hivatal nevében gratulált és eredményes vizsgákat kívánt a hatvanhat végzős diáknak a mű­sorvezető által felolvasott távira­tában dr. Fazekas Sándor pol­gármester. Ezután a negyedikesek képvi­selői szalagot tűztek fel Z. Tóth György igazgatónak, helyettesé­nek, Tóth Imrének, Ézsiás An- talné kollégiumvezetőnek, az in­tézmény nyugalmazott igazgató­inak: Erős Andrásnak és Kátai Kálmánnak. Az osztályfőnökök, Túrmezei Sándor, Spisák De­zső, Fábián Márton és Baja Sándor ezután a végzősöknek A negyedik Ások nyitótánca FOTÓ: B. L. Hitvallás egy csésze kávé mellett- Örömet szerezni másoknak, az valami csodálatos érzés. Az ut­cán járva csupa mosolygó arc jön felém. Ezért merem hinni, hogy valami jó dolgot csináltam életemben, és az emberek meg­értették, amit üzenni akartam - mindezt Bessenyei Ferenc színművész mondta pénteken a jászberényi Morik Cafféban. A hangulatos kávéház meghitt környezetében egy új sorozat indult a hét végén. A szándékok szerint ezentúl havonta egyszer ismert színészek adnak randevút a herényieknek. Lehetőség nyí­lik egy kis beszélgetésre az élet, a színház, a művészet dolgairól. A sorozat első vendége Bes­senyei Ferenc volt. A színmű­vész egészen különös világot varázsolt másodpercek alatt hallgatósága elé. Beszélt gyer­mekkoráról, a szerelemről, a csodálatos szerepekről. ,A színház az emberi szellem tisztessége, méltósága. A legna­Bessenyei Ferenc gyobb írók bíztak meg azzal, hogy érvényt szerezzek gondo­lataiknak. Ez hihetetlen felelő­séget ró a színészre” - fogalma­zott a művészvendég. Közelmúltunkról és jele­nünkről is véleményt alkotott:- A rendszer nem azonos a nemzettel. Félelemben és be- csapottságban nem lehet társa­dalmat teremteni. Sajnos, most sincs nemzet Magyarországon, csak állam. Nincs nemzeti szín­házunk, nem tudjuk felépíteni. Rá kellene már jönni, hogy nem McDonad’sokat kell építeni, hanem katedrálist. Mostanság senki nem felelős semmiért és senkiért, csak a lopás és a lopás megy mindenütt. De mindez csak egy csomó apró bosszúság, ami mellett élünk, élhetünk bol­dogan... Banka Csaba

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents