Új Néplap, 1999. február (10. évfolyam, 26-49. szám)
1999-02-06 / 31. szám
Három Három civil ruhás tiszt - valamelyik fegyveres testület alkalmazottjai - tartózkodott a Palota presszóban a kivégzés idején. Miután mind a Nemzetbiztonsági Hivatal, mind pedig a Budapesti Rendőr-főkapitányság tagadta, hogy az ő emberei lettek volna a kávézóban, a HM kiadott egy nyilatkozatot, miszerint három, szolgálati időn kívüli katonatiszt valóban arra járt a kérdéses időpontban. A katonák visszatérnek A kommüniké szerint valóban a kávézóban tartózkodott három katonatiszt, akik azonban a merénylet előtti percekben távoztak a presszóból, s csak azután fordultak vissza, miután több tízméternyi távolságból gépfegyverropogásra lettek figyelmesek. Ezután törvénytisztelő állampolgárok lévén megvárták a helyszínre érkező rendőröket, hogy tanúként jelentkezhessenek náluk. A Vasárnap Reggel logikája szerint azonban ez a hivatalos állásfoglalás több sebből is vérzik. Mint említettük, a Palota presszó falai vastagok, kirakatüvegei golyóállóak, s a bejárati ajtó általában csukva van. Ezenkívül a fegyverszakértő megállapította, hogy Döcher Györgyöt és bolgár testőrét egy hangtompítós (!), egyes lövésekre állított cseh a civil gyártmányú Scorpio géppisztollyal végezték ki, amelynek hangját nagy valószínűséggel elnyelték a falak, a kirakatüvegek és az utca zaja. Ezt látszanak alátámasztani azok a tanúvallomások is, amelyek a presz- szó előtt, illetve annak közelében tartózkodóktól származnak. Lapunk értesülése szerint egyikük sem hallott lövéseket. Nagyobb a valószínűsége tehát annak, hogy a három katona valójában a Katonai Biztonsági Hivatal főtisztje, és hogy a merénylet egész ideje alatt a Palota presszóban tartózkodtak, és ott is várták meg a rendőröket. Figyelemre méltó tény még az is, hogy a rendőrök a kávézó átvizsgálását követően csupán egyetlenegy dolgot, Döcher György kedvenc asztalát vitték magukkal. Egyes információk szerint azért, mert menteni akarták róla a hetekkel ezelőtt felszerelt lehallgatótechnikát. Mit tehet a titkos ügynök? Dr. Kátai Ildikótól, a Polgári Biztonsági Szolgálatokat irányító tárca nélküli miniszter szóvivőjétől azt kérdeztük, hogy ha kons- pirált munkatársai a helyszínen tartózkodnak, kötelességük lett volna-e megakadályozni a gyilkosságot?- Amennyiben más feladatot végezve ők kerültek volna hasonló szituációba, akkor a nemzetbiztonsági törvény szerint kellett volna eljárniuk - válaszolta a szóvivő asszony. Életveszélyes döntés Dézsi Mihály, a BRFK szóvivője szerint amennyiben konspirációs munkát végző nyomozók kerülnek hasonló helyzetbe, akkor nekik kell mérlegelniük, hogy felfe- dik-e rendőri mivoltukat vagy sem.- Gondoljunk bele - mondta -, ha egy fedett nyomozó több éve beépült már egy nemzetközi kábítószer- és emberkereskedelemmel foglalkozó bűnbandába, akkor az operatív tisztnek a pillanat tört része alatt kell döntenie, hogy a tettes elfogásáért vagy a gyilkosság megakadályozásáért kockáztatja-e több hónapos titkos munkáját, valamint saját és kollégái életét. Lehet, hogy durván hangzik, de ha az ember belegondol, akkor köny- nyen rájöhet arra, hogy egy banda nem egy embernek, hanem akár több száznak jelent valós életveszélyt. (oszkár) I 1 Pintér Sándor belügyminiszter szerint már csak idő kérdése, hogy a külföldi bandák mikor lendülnek támadásba a magyar maffia ellen. A délszlávok közül első helyen a szerbeket kell említeni, akik az olaj mellett fegyverkereskedelemmel, lányfuttatással és behajtással foglalkoznak. Bosszú vagy egyéb leszámolás esetén kegyetlenek, háborús területnek nyilvánítják leendő áldozatuk környezetét és nemegyszer mindenre képes bérgyilkosokkal dolgoztatnak. A piac érdekében gyakran kötnek szövetséget országuk háborús ellenfeleivel, a horvátokkal. Szerb-horvát összefogás A horvát maffiózókra hasonló brutalitás jellemző, a két náció a közös cél érdekében tökéletesen megérti egymást. Jelentős erőt képviselnek a hazai alvilágban a koszovói albánok, akik a sikeres kábítószerüzlet reményében gyakran tevékenykednek együtt a macedónokkal. A honi valutapiacot viszont nem szlávok, hanem arabok uralják, egyes csoportoknak azonban jogosítványuk van bizonyos mértékű kábítószer-kereskedelemre is. Fehérgalléros ukránok A nemzetközi csoportban az ukrán maffiózók az utóbbi években az intellektuális, fehérgalléros bűnözésből veszik ki részüket. Kudarc esetén azonban rendkívül agresszívvá válnak, az árulókkal különösen kegyetlenül bánnak el: előbb tarkón lövik őket, majd nejlonzacskót húznak a fejükre. A szlovák kapcsolat A szlovák maffiózók is otthon érzik magukat Magyarországon. Ezt a tényt erősíti meg a szlovák belügyminiszter nyilatkozata is. Vladislav, Pittner ugyanis kijelentette: a tavaly nyáron elkövetett Aranykéz utcai robbantásos merényletet a Meciar- kommandóként ismert csoport hajtotta végre. A célpont Boros Tamás vállalkozó volt, aki többszöri figyelmeztetés ellenére is sértette a szlovák alvilág köreit. Pittner egyébként elmondta, hogy a hamis papírokkal vásárolt, a merénylet időpontjában a pokolgép rejtekhelyét biztosító kis Polski vevője, Jozef Hamala megtalálására szin- { te már semmi remény nincs. A férfi akkor tűnt el hirtelen a szlovák hatósá- | gok látóköréből, amikor > Magyarországon először je- : lent meg a neve és fényké- 1 pe az írott és elektronikus sajtóban. A triádok bárdja Hasonló jelzés értéke van a j távol-keleti maffiajellegű csoportok, a triádok kivég- I zési szokásainak. Szinte sohasem használnak lőfegyvert, szamurájkarddal vagy bárddal követik el a , gyilkosságokat. Ősi keleti ; szokás szerint nemcsak az árulókkal, hanem annak I családjával is leszámolnak. 1 A családfő fejét ilyenkor le- vágják, majd azt a holttest ; lábához teszik. Szokásuk i szerint így alázzák meg az | áruló bandatagot. 1999. február 7. Villanófény Ötödik oldal * Belövés VÁRNAI IVÁN JEGYZETE Kellér Dezső két okból járt kávéházba. Egyrészt, hogy ne legyen otthon, másrészt, hogy ne legyen a jó levegőn sem. Persze ma már nincs ilyen gond, amúgy sem vagyunk otthon, a jó levegő meg a múlt - és a jelen - füstködébe veszett, mint a kávéház. így aztán jó arról hallani, hogy presszók azért még vannak, a honi társasági élet nem minden bástyája omlott porba az utóbbi évtizedekben. A presszókban hál’ istennek alig változott valami. A székek, asztalok, gyakorta a szendvicsek is a múltat idézik, és bár a „szimpla” csendben kihalt, lett helyette cappuccino. Az sem nagy változás, hogy nekem ser- dületlen koromban azt a tanácsot adták a szüleim: estefelé még fagyiért se menj a presszóba, mert ilyentájt már lehetnek ott olyan bácsik, akik rummal, keverttel, vagy háromcsillagos magyar konyakkal lőtték be magukat. És mit mondok én ma a fiamnak: délelőtt ne menjetek presszóba, mert ilyenkor némely bácsik, ha nem is magukat, de másokat lőnek be, azaz le. Ez lenne olyan nagy különbség? A presszó tehát egy kicsit a hagyományok s a bimbózó demokrácia jelképe lehetne nálunk. Nem véletlen, hogy szeret(ett) idejárni a börtönből méltán szabadságolt veszélyes bűnöző csakúgy, mint - mert ezt is megírta az újság, persze meg nem erősített hírek szerint - nemzetbiztonsági tisztek beszélgetésre, felfrissülésre vágyó csoportja, ráadásul egy időben. S akkor jön egy stílustalan figura, ajtóstul ront be e pestújhelyi agórába, és géppisztolyával kivégzi a börtönmunkában megfáradt bűnözőt, s egy füst alatt hűséges testőrét is, majd sietősen távozik. Csúnya történet. Bár azért az környezetvédelmi szempontból biztató, hogy a géppisztolyon volt hangtompító, így a közelben babakocsikkal sétálgató kismamáknak nem kellett újraaltatniuk kicsinyeiket. Sőt, még az egyébként izgága verebek is maradtak a helyükön. Csak egy szomorú pelikán szállt el, igaz, egy nappal korábban, és másutt. Mein Kampf: tűmi vagy tiltani? Újra fellángolt a vita Hitler Mein Kampf című könyve körül. A rendőrség szerint a kötet kiadása nem bűn- cselekmény, hiszen a közösség elleni izgatáshoz szándékos, célza- tos gyűlöletkeltés vagy uszító magatartás szükséges. A könyv ezzel szemben közerkölcsöt sértő kitételeket tartalmaz, amelyre a sajtó- törvény vonatkozik. A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége panaszt tett a Fővárosi Főügyészségen a rendőrségi határozat ellen. Feldmájer Péter, a Mazsihisz elnöke a VR- nek úgy fogalmazott, a nyomozó hatóság tévúton jár, a Mein Kampf kiadása, terjesztése bűncselekmény. Ha viszont mégsem, akkor szerinte hazánkban senkit sem lehet közösség elleni izgatás miatt elítélni. Arra a felvetésre, hogy akkor miért lehet Izraelben is kapni a művet, Feldmájer azt válaszolta: tény, hogy lefordították héber nyelvre, de csak könyvtárakban, egyetemeken, tudományos műhelyekben lehet hozzáférni. A könyv brit kiadójának magyarországi képviselője, Mónus Áron lapunknak elmondta, tévedés, hogy a Legfelsőbb Bíróság tavaly betiltotta a művet, csupán a nyilvános közlését nem engedélyezi. Azaz könyvesboltban szabad árulni, csak nem lehet a kirakatba tenni vagy az utcán forgalmazni. Mónus azt azonban nem volt hajlandó elárulni, hogy másodszor is kiadják-e a könyvet vagy esetleg újranyom- ják-e. Végül azt állította, a zsidó Soros György is azért jelentette meg a művet Magyar- országon angolul, hogy konkurenciát teremtsen az ő könyvének. A Mein Kampfot jelenleg nem vagy csak elvétve lehet kapni. Több fővárosi és vidéki árustól érdeklődtünk, akik nagyon eltérő tapasztalatokról számoltak be. Voltak, akik szerint kortól, nemtől, iskolázottságtól függetlenül nagyon keresik a könyvet, mások azt mondták, teljes az érdektelenség. A. B. Cs. 1 ■ 1 PERC TOCSIK ■ PERC SZENES Holnap hirdet ítéletet a Fővárosi Bíróság a 804 millió forintos csalással vádolt Tocsik Márta perében. Az ügyész börtönbüntetést kért, míg a védő felmentést. Tocsikkal együtt várják ítéletüket az ÁPV Rt. korábbi vezetői is, valamint Boldvai László, az MSZP volt pénztárosa, akit befolyással való üzérkedéssel vádolnak, hasonlóan Budai Györgyhöz, az SZDSZ-hez közel álló-üzletemberhez. A két üzletember „rávette” Tocsikot, hogy az érdekkörükbe tartozó cégeknek 343 millió forintot utaljon át cserébe azért, hogy pályázatát „támogatják” az ÁPV Rt.-nél. Tocsik védője azt állítja, a jogásznő hárommilliárd forintot takarított meg a magyar államnak azzal, hogy közvetített az önkormányzatok és az ÁPV Rt. között. Szerinte egy ilyen nagyságrendű megbízás esetén piacgazdasági körülmények között a 804 millió forint nem tekinthető kirívóan nagy ösz- szegnek. Az ÁPV Rt. vezetői azzal védekeztek, hogy testületi döntést hoztak a megbízásról, így egyénileg senki nem felelős. i A kisgazdáknak nagyon a bögyük- ben van a Magyar Televízió. Szerintük az FKGP és főleg az elnöke kevesebbet szerepel a hírekben, mint amennyi „járna” nekik. Ezért felröppent a hír, hogy Torgyánék leváltanák Feledy Péter alelnököt, és Szenes Andrea show-womant ültetnék a köztévé politikai és hírműsorait felügyelő alelnöki székébe. Lányi Zsolt képviselő az egyik bulvárlapban helyeselte a felvetést. Bánk Attila frakcióvezető azonban a VR-nek cáfolta ezt a hírt. Mint kijelentette, egyetlen párt sem tehet neki tetsző embert erre a posztra, a törvényes utat kell betartani.- Az utóbbi időben annyit hallotI tam Szenes Andrea nevét, hogy szívesen megismerkednék vele - mondta Bánk. Miután közöltük vele, hogy megadjuk a műsorvezető telefonszámait, a politikus nevetve hárította el ajánlatunkat, mondván neki felesége van. Szenes Andrea a megkeresésünkre e-mailen azt válaszolta, ha aktuális lesz, jelentkezik. emebdml mmm m MM® [PSD®?
