Új Néplap, 1999. február (10. évfolyam, 26-49. szám)

1999-02-06 / 31. szám

1999. február 6., szombat Megyei Körkép 3. oldal Alaptalannak bizonyultak a félelmek Kincstári optimizmus „Kézi vezérlést” és pénzügyi „ellehetetlenülést” emlegettek tavaly a kincstári gazdálko­dás ötletét hallva egyes me­gyei intézmények vezetői. Ja­nuár 1-jével mégis átállt az új rendre a megye. A közgyűlés még a helyhatósági választások előtt fontolóra vette az intézmények részben önálló gazdálkodásával járó megyei kincstár létrehozását. Hiszen míg egyes intézményeknél idő­legesen felhalmozódtak a forin­tok, addig másutt rövid lejáratú hitelt kellett felvenni a kiadások fedezéséhez. A szakemberek ál­lították: ezt a kincstári renddel ki lehet küszöbölni, és csupán a kölcsönök kamatain milliókat takaríthat meg a megye. Az új rendszertől azonban so­kan féltették az intézmények ön­állóságát. Úgy vélték, a házi pénztárból a napi kiadásokat sem mindig lehet fedezni, így az intézmények működése kerülhet veszélybe. Az intézményeknél, a pénzügyi területen dolgozók pedig drasztikus létszámleépíté­sektől tartottak. A választások után felálló új önkormányzat az első teendői között - tavaly decemberben - döntött a kincstár továbbfejlesz­téséről. A képviselők azonban tarthattak az intézményvezetők ellenállásától, mert a ,/észben önálló gazdálkodásról” szóló ha­tározat az idei költségvetési koncepcióban szerepelt.- Január 1-je óta, amikortól a kincstár fizeti ki a számlákat, még kevés idő telt el, hogy ta­pasztalatokról beszélhessünk. Az első benyomások azonban kedvezőek - válaszolta érdeklő­désünkre a homoki speciális is­kola és diákotthon gazdasági ve­zetője. Hasonló véleményen volt a Mészáros Lőrinc Gimnázium és Szakközépiskola igazgatója is. Bár az iskolavezető szerint az új rendszer náluk azért sem hozha­tott nagy változást, mert az okta­tásra már egy évtizede csak any- nyi pénz jut, amennyi a bérekre és a rezsire elég. így igazi gaz­dálkodásról régóta nem lehet be­szélni. A tiszakürti arborétum igazgatója is elismeri, nem ala­kult ki az a kézi vezérlés, amit feltételezett. A megyei önkormányzat pénzügyi irodájának vezetője érdeklődésünkre elmondta: nyolc intézmény már több éve csak részben önálló gazdálkodó szervezet. Január 1-jével nem történt más, mint ezt kiteijesztet- ték a többi intézményre is. A kincstári rend bevezetésével a pénzellátást tették folyamato­sabbá, a számlák kifizetéséről azonban továbbra is az intézmé­nyekben döntenek. Néhány, az intézmények gazdálkodását érintő rendelkezés ugyan szere­pel a költségvetési tervezetben, de ezek az államháztartási tör­vényből következnek. Teleki József Alapítvány a templomért Évek óta visszatérő és egyre sürgetőbb probléma Jászapátin a katolikus templom felújításának szükségessége. Az utóbbi hó­napokban az épület többszöri beázásának következtében a muzeális értékű belső falfestmények egy része is az enyészeté lett. A templom további pusztulásának megakadályozására ta­valy ősszel csillant fel a remény. Kladival Imre plébános tájé­koztatása szerint az épület az 1400-as években épült, és ma - az egri bazilika után - az egri főegyházmegye második leg­nagyobb alapterületű temp­loma. A tetőszerkezet már ré­gen elöregedett, hiszen 1929- óta nem esett át komolyabb fel­újításon, de hasonlóan restaurá­lásra szorulnak az 1904-ben, még Vágó Pál festőművész közreműködésével elkészült belső falfestmények is. Bár a tetőszerkezet beázását sikerült időlegesen megszün­tetni, a felújítás elodázása jelen­tős károkat okozhat. Ezt fel­mérve tavaly ősszel néhányan az azonnali cselekvés mellett döntöttek, és életre hívták a Jászapáti Templomért Alapít­ványt. Ennek célja az volt, hogy a város nem vallásos vagy más felekezethez tartozó, de a település szép épületeiért fele­lősséget érző polgárainak is le­hetőséget nyújtsanak az ügy támogatására. Ez idáig az alapítvány kasz- szájába mintegy 800 ezer fo­rint folyt be, míg a plébániá­nak 2,2 milliója van a beruhá­zásra. Ez az összeg azonban még nem teszi lehetővé a munkálatok megkezdését, mi­vel csak a tetőfelújítás - a je­lenlegi számítások szerint - körülbelül 23 millió forintba kerülne. A plébános azonban derű­látó. Bízik abban, hogy a több helyre benyújtott vagy benyúj­tandó pályázatok közül néhány sikeres lesz, és ennek eredmé­nyeként még az idén nyáron elkezdhetik a legfontosabb ja­vítások kivitelezését. A ké­sőbbiekben pedig a belső fal­festmények, illetve az orgona restaurálására, felújítására is sor kerülhet. -bugány­A szolnoki Vasfa Kazángyártó Kft. több mint három évtizede gyárt kazánházi berendezéseket. Innen került ki az országban üzembe helyezett ipari gőzkazánok 60-65 szá­zaléka. Képünkön egy hat tonna óránkénti teljesítményű, telített gőzt termelő kazán készül külföldi megrendelő részére. fotó: cs. i. A körzeti megbízotti szolgálat visszaállításának első állomása Szolnokon Posztos rendőr a városközpontban Mint arról már tájékoztatást adtunk, a Szolnoki Rendőrkapi­tányság vezetőjét nyelvtanfolyamra vezényelték, ennek időtar­tamára - öt hónapra, megbízottként - Öhlbaum Zoltán alezre­desre bízták a kapitányság irányítását.- A kapitányságon nincs olyan feladat, amelyet nekem kellene most hirtelen megoldanom, az eredeti célokat kell megvalósí­tanunk - nyilatkozta lapunknak a megbízott kapitányságvezető.- Ez persze nem jelenti azt, hogy esetleges stílusbeli kü­lönbségek nem lesznek érzé­kelhetők ez idő alatt - tette hozzá. Öhlbaum Zoltán csaknem két évtizedes rendőri pályafutá­sának több mint a fele a szol­noki kapitánysághoz kötődik. Korábban már Törökszentmik- lóson is látott el megbízott ve­zetői feladatokat, így - mint mondta - nem idegen tőle a mostani szituáció sem. Bár különösebb változtatá­sokat nem tervez a kapitányság életében, egy-két dolgot - köz- rendvédelmi specialista lévén - mégis kifejezetten szorgalmaz, többek között a polgárok biz­tonságérzetének mielőbbi javí­tását. Ezt a célt hivatott elérni az ígéret szerint hamarosan el­induló szolgálat is, amelynek révén állandó egyenruhás rend­őri jelenlétet tudnak majd biz­tosítani a Széchenyi-lakótele- pen. Ezt az elképzelést az ön- kormányzat is támogatja, irodát biztosítanak a rendőr számára. Ugyancsak úgynevezett posztos rendőr szolgálatba állí­tását tervezik várhatóan még az első negyedévben Szolnok központjában is. Öhlbaum Zoltán alezredes szerint az említett járőrszolgá­latok bevezetése a körzeti meg­bízotti rendszer tervezett visz- szaállításának első lépcsője le­het. -hgy­Marad a hárommegyés régió (Folytatás az 1. oldalról) A régiók kialakításával kapcso­latban lapunk kérdésére vála­szolva az államtitkár kifejtette: nem lehet félévente koncepciót váltani, bár nem abszolút köte­lező érvényű a Szol- nok-Hajdú- Szabolcs régiókia­lakítás. Ez azonban alapkon­cepció, s most már az együtt­működési lehetőségeket kellene keresni. Búsi Lajos mindehhez hozzátette: ne legyen kulcskér­dés a régióközpont, bár igaz, hogy a közigazgatás területén is létre fog jönni mindez. Az iskolatej-akciót bármi­kor ki lehetne terjeszteni me­gyénkre, ehhez viszont az idén nincs elegendő pénz - nyilat­kozta lapunknak dr. Tamás Károly. Elmondta azt is, hogy támogatja a tárca az új típusú szövetkezéseket, így a létre­jövő tej szövetkezeteket is, amivel megoldható lenne, hogy a megtermelt tej helyben találjon vevőre. így nem utazna több száz kilométert a fehér ital, hogy aztán doboz­ban, lefölözve kerüljön vissza a falusi boltba. A szaktárca a mezőgazdaság fejlesztését szem előtt tartja, így nem szabad feladni gabona- termelésünket, s nem kell csök­kenteni a kukorica vetésterüle­tét sem - hangsúlyozta az ál­lamtitkár. Az őszi időjárás mi­att el nem vetett kalászosok he­lyére durumbúzát vagy napra­forgót kell vetni a termelőknek, de tovább kell növelni a szója vetésterületét is, hogy minél jobban csökkenteni tudjuk az importot - vélekedett dr. Tamás Károly. Az államtitkár délután a Kis­gazdapárt fórumán vett részt, majd Tiszaföldvárra, a Maligán Kft.-hez látogatott. Ez a cég, mely bortermeléssel foglalko­zik, az egyik fontos lépcsőfok a térségi bortermelés fejlődésé­ben. Az egész napos program a szolnoki Hozam Klubban zajlott fórummal ért véget. Einvág Felelevenítik az 1849-es csatát Százötven év után harctéri játék keretében idézik fel március 6-án, szombaton Szolnokon az 1849-es sza­badságharc - a város kör­nyékén zajlott - legendás csatájának egy részletét. Mint Udovecz György főszer­vező elmondta: az ütközet látvá­nyos megjelenítésére az egykori helyszínen kerül sor a történelmi esemény másfél százados évfor­dulója előtt tisztelegve. A harctéri játékot a Szolnok Magyar Királyi Honvéd Hagyományőrző Alapít­vány tagjai idézik fel külföldi ka­tonai hagyományőrzők közre­működésével. A programot a ter­vek szerint támogatja Szolnok önkormányzata, a Honvédelmi Minisztérium és Nemzeti Kultu­rális Örökség Minisztériuma. 1849. március 6-án Szolnok malomzugi részén Damjanich tá­bornok vörössipkás honvédéivel fényes győzelmet aratott az oszt­rák csapatok ellen. Ez a fegyver­tény alapozta meg a magyar sza­badságharc történetében dicsősé­ges tavaszi hadjáratként számon tartott katonai sikersorozatot. Megőrzik az utókornak A karcagi önkormányzat mel­lett a civil szervezetek, intéz­mények is szívükön viselik a he­lyi műemlékek sorsát A kun­halmok védelméről hat éve al­kottak rendeletet, és a város költségvetéséből minden évben futja műemléki felújításokra is. A város arculatához hozzátartoz­nak az idegenforgalmi szem­pontból is jelentős főtéri középü­letek, melyek közül néhány már önkormányzati, egyházi és me­gyei pénzekből megszépült, a millenniumra pedig remélhetőleg a városháza és a református temp­lom is új külsőt kap. A középületek mellett azonban családi ingatlanokat is helyi véde­lem alá vontak az utóbbi időben. E házak felújításához anyagilag is hozzájárul a város. A népi sze­cessziós házak jelenlegi állapotát akarta megőrizni a város, amikor helyi védelem alá vonta a Virág utcát és környékét. Ugyancsak a fokozott városi figyelemnek és támogatásnak köszönhetően megszépültek az idegenforgalmi jelentőségű tájházak, a múzeum, és a műemlék szélmalom tető­zsindelyének felújítására sem kell sokat várni. Az önkormányzat mellett a Városvédő és Szépítő Egyesület, valamint a Karcag Város Értéke­inek Védelméért Alapítvány is minden évben felkarol egy-egy védelemre érdemes alkotást, vagy éppen készíttet egy újat, ez­zel is gazdagítva a város értékeit. így készül a szolnoki büdzsé A szolnoki közgyűlés február 25-én tárgyalja a város költ­ségvetését. Az előkészületek azonban már tavaly október elején megkezdődtek. Ho­gyan alakult ki, milyen tár­gyalásokon, egyeztetéseken jut el odáig a költségvetés, hogy a képviselők rábólint­hassanak? Ennek a folya­matnak a fontosabb lépései­vel ismertetjük meg az aláb­biakban olvasóinkat. A munkát a polgármesteri hivatal kezdi, Szolnokon az aljegyző irá­nyításával. Októberben a főosz­tályvezetők értekezletet tartottak az előkészítő munkák összehan­golására. Ezután fontos lépés az önkor­mányzati fenntartású intézmé­nyek vezetőinek részéről az alap­adatok kidolgozása, ebben pél­dául a saját bevételek jelzése, a költségvetési igények elsődleges fölmérése, minősítése, a létszám­adatok bejelentése. Ez utóbbiak alapján tervezhető a normatív ál­lami hozzájárulás. Az intézmények által benyúj­tott adatok és igények összegzése alapján a főosztályok elkészítik saját elképzeléseiket. Ebbe még mindent belevesznek. Szolnokon például, ha ezt fogadták volna el a képviselők, a város költségve­tésében 5,5 milliárd forintos hi­ány lenne. A szakemberek ezt a változatot tehát csak kívánságlis­taként emlegetik. A közgyűlés közben elfogadja a költségvetési koncepciót (ez Szolnokon a decemberi ülésen történt meg), amelyben számok alig vannak, csupán az alapelve­ket, a prioritásokat határozzák meg a kialakítandó költségvetés számára. Ezután köznyelven szólva megkezdődik az igények lefara­gása. A gazdasági főosztály egyeztet az intézményvezetők­kel, hogy igényeikből mi marad­hat a költségvetésben, majd egyeztet az önkormányzat többi főosztályával is. Megkezdődik az előzetesen jelzett bevételek növe­lésének és a kiadások csökkenté­sének nehéz munkája, a korábban említett 5,5 milliárdos „hiány” apasztása. A képviselő-testület ezután lép színre. A képviselők megkapják az információkat a költségvetés lehetőségeiről. December végére ismeretessé válik az állami hoz­zájárulás mértéke is. A költségve­tési bizottság számba veszi a be­vételeket, kialakul azok többé- kevésbé véglegesnek tekinthető összege, amelyhez a kiadásokat igazítják. Ekkor derül ki, hogy szükség lesz-e, s ha igen, milyen összegű hitel fölvételére. A közgyűlés bizottságai véle­ményezik a költségvetés terveze­tét, saját igényeiket a lehetősé­gekhez igazítják. Véleményt mondanak a tervezetről a társa­dalmi és érdekvédelmi szerveze­tek is. Az utolsó simításokig még többször tárgyalnak egymással az intézmények vezetői, a közgyű­lési bizottságok, s igyekeznek megtalálni azokat a tételeket, amelyekkel tovább csökkenthető a hiány. A végleges formába öntött költségvetési tervezetet elküldik a képviselőknek. A közgyűlés bi­zottságai ezután még tárgyalnak róla, és kidolgozzák állásfoglalá­sukat a közgyűlés számára. Ha a bizottságoknak sikerült előzőleg egyetértésre jutni, és a pártok is megegyeztek a költ­ségvetésről, akkor a közgyűlés ülésén már nagy vita nem vár­ható. Ennyi előkészítés után ezen már nem is lehet csodál­kozni. B. A. Kunmadaras és térsége vállalkozói övezet Programtanács alakul A kormány január 18-án Abádszalók, Berekfürdő, Karcag, Kunhegyes, Kun­madaras és Tiszafüred köz- igazgatási területét magába foglaló vállalkozási övezetet hozott létre 1999. januártól. Az érintett települések ön- kormányzatai, valamint az itt működő befektetők és vállal­kozók a térség fejlesztésére, működtetésére és a koordiná­ciós feladatok ellátására Kunmadaras székhellyel közhasznú társaságot alapí­tanak. Az érintett önkormányzatok Kunmadarason tárgyaltak a megalakítandó Kunmadaras és Térsége Vállalkozási Övezet Fejlesztő, Beruházó és Szolgál­tató Közhasznú Társaságról. A kht. alapítói és 51 százalékos tu­lajdonosai egyenlő arányban az érintett önkormányzatok lesz­nek, 49 százalékot pedig a tele­pülések vállalkozóinak hozzá­járulása teszi ki. A vállalkozási övezethez tar­tozó települések gazdasági fej­lesztésének összehangolására programtanácsot hoznak létre, melyben a szaktárcák képvise­lői mellett a térségi országgyű­lési képviselők, a megyei ka­marák, a vállalkozásfejlesztési alapítvány, a Nagykun Együtt­működési Társulás, a Közép- Tisza menti Területfejlesztési Társulás, a megyei területfej­lesztési tanács, az APV Rt. és a térségi vállalkozások delegált­jai is részt vesznek. -de­1

Next

/
Thumbnails
Contents