Új Néplap, 1999. február (10. évfolyam, 26-49. szám)
1999-02-25 / 47. szám
Ki a legszebb? Gyermekszépségverseny 6., 7. oldal X. évfolyam, 47. szám 1999. február 25., csütörtök Jasz-Nagykufl-Szolnok niegrei napilap Ara: 39 Ft 9. Szolnoki Aufó- és Versenyauió-kiálhtás Szolnok-Tiszaliget 1999. március 5-7. Mezőtúr Szarvassal szövetkezik Főiskolák „házassága” Hosszú vajúdás után most talán nyugvópontra jut az egyetemifőiskolai integráció a megyében. Az újabb információk szerint a mezőtúri mezőgazdasági főiskola és más főiskolák együttműködésével létrejön a Tessedik Sámuel Főiskola, amelynek Szarvason lesz a székhelye. Erről kérdeztük dr. Patay Istvánt, a mezőtúri főiskola főigazgatóját. Mint elmondta, a szolnoki Kereskedelmi és Gazdasági Főiskolával abbamaradtak az ügyben folytatott megbeszélések, és a kari tanács úgy döntött, hogy Gödöllővel és Debrecennel sem lehetséges az integráció, viszont a Tessedik Sámuel Főiskola megalakítása több szempontból is kedvező a mezőtúriak számára. A békéscsabai Körös Főiskola már maga is két humán jellegű főiskola egyesüléséből jött létre, ehhez csatlakozik a szarvasi Mezőgazdasági, Víz- és Környezetgazdálkodási Főiskola és a mezőtúri mezőgazdasági főiskola. Ezzel, mint dr. Patay István hangsúlyozta, létrejön egy olyan intézményi, tudományos, infrastrukturális háttér, amelyet a mezőtúriak is jól ki tudnak használni. Előny az is, hogy Szarvas alig húsz kilométerre van Mezőtúrtól, tehát a megközelítése kedvező. Az is az új szervezet kialakulására ösztönözte a résztvevőket, hogy négy, részben önálló gazdálkodású kar alkotja majd az új főiskolát, azaz a gazdálkodásban nem lesz lényeges változás. B. A. Több tízezer hektár művelhetetlen a megyében Vízbe kell vetni tavasszal A támogatás hosszú távon nem megoldás Az őszinél is komolyabb gondokra számítanak a mezőgazdaságban, hiszen a tavaly novemberi esőzések miatt tavaszra maradt talajmunkákat a még meglévő hó, illetve az olvadással bekövetkező belvíz akadályozza. A megyei földművelésügyi és vidékfejlesztési hivatalnál még nem tudnak konkrét intézkedésekről, azonban az biztos, hogy a támogatások nem jelentenek hosszú távú, megnyugtató megoldást. A belvízzel borított mezőgazdasági területek nagysága megyénkben a becslések szerint eléri a 18-20 ezer hektárt. A falugazdászok megkezdték a felmérést, arra azonban számítani lehet, hogy az említett 20 ezer hektárnyi terület a többszörösére nőhet a hó teljes elolvadása után - nyilatkozta lapunk érdeklődésére Bottyán Béla, az FVM megyei hivatalának helyettes vezetője. Mindehhez hozzátette, hogy komoly, az őszinél is nagyobb probléma várható. Arra a kérdésre, hogy - tekintettel a kialakult kritikus helyzetre - ismételten kapnak-e támogatást a gazdálkodók a szaktárcától, a hivatalvezető helyettes elmondta: konkrét intézkedésről még nem tudnak. Az viszont bizonyos, hogy a folyamatos támogatás nem megoldás, mert azt a gazdák az üzemvitelben felélik, s nem fordítják a belvíz elleni védekezésre, valamint a megelőzésre. így tehát minden évben - akár évente többször is - újra előkerülnek a belvíz okozta gondok. A szakember véleménye szerint a gazdáknak össze kell fogniuk a társulatokkal, már csak azért is, mert a földvédelmi alapból támogatáshoz lehet jutni a csatornák, utak kialakítására. A tavaszi munkákkal kapcsolatban megtudtuk, hogy azok vélhetően mintegy 2-3 héttel kitolódnak, miután még mindig hó borítja a földeket, annak elolvadása után pedig vízbőség várható. így ha 2-3 hétig az időjárás nem a szokásos módon alakul, azaz újabb csapadék lesz, kérdésessé válnak a tavaszi vetések. ein Újságpapírból rakott máglyát a tanyasi házban Rokkant anyjára gyújtotta a házat Emberölés bűntette alapos gyanúja miatt vették őrizetbe a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Rendőr-főkapitányság nyomozói T. János, 48 éves jászdózsai lakost, akit azzal gyanúsítanak, hogy február 23-án délután megölte édesanyját - adta hírül közleményében a rendőrség. A nyomozás adatai szerint T. János kedden délután először egy késsel kísérelt meg öngyilkosságot elkövetni a Csertadűlőben lévő tanyáján, majd amikor ezt bátyja megakadályozta, újságokból gyújtott tüzet az épületben. T. János ugyan kimenekült, ám 77 éves, mozgásképtelen anyja a lángok között lelte halálát. Lengyel György alezredes, a megyei rendőr-főkapitányság sajtófőnöke lapunknak elmondta, a megégett áldozat két fiával élt meglehetősen szerény körülmények között a tanyán. (Folytatás a 3. oldalon) Mintegy 6,5 millió forint értékű, modern koraszülött-lélegeztető gépet kapott tegnap az Inkubátor Koraszülött Gyermekekért Alapítványtól a megyei Hetényi Géza kórház. (Tudósításunk a 3. oldalon) fotó: mészáros Figyelmeztető sztrájk a Volánnál? A közeljövőben országszerte két órára megbénulhat a közúti tömegközlekedés, ha nem tud megegyezni a Volán-társaságok többségi tulajdonosa, az ÁPV Rt. a Közúti Közlekedési Szak- szervezettel (KKSZ). A kritikus helyzetet jelzi, hogy a béremelési tárgyalások két hete „befagytak”, és a munkaadó ajánlata nem mozdul a 13,3 százalékos szintről. Mint azt Kindili Lászlótól, a KKSZ megyei elnökétől megtudtuk, a korábbi éveknek megfelelően a Volán-társaságok úgy egyeztek meg a többségi tulajdonos ÁPV Rt.-vei, hogy kétlépcsős béremelést hajtanak végre. Január 1-től 11 százalékos béremelés történt. A második lépcsős béremelés most volna soron, és a volánosok éves szinten 17 százalékot tartanak kellő mértékűnek. Csakhogy az ÁPV Rt. álláspontja megmerevedett a 13,3 százaléknál, és két hete nem is mozdul. Ezért a Volán-társaságok dolgozói kétórás figyelmeztető sztrájktól sem riadnak vissza, ha nem lesz megegyezés hétfő reggelig. Kedden ül össze a KKSZ országos elnöksége, és akkor döntenek a sztrájkról. Természetesen a tárgyalások most is zajlanak, és ha kell, még szombaton és vasárnap is folytatódnak. Kindili László megjegyezte, tavaly 17 százaléknál jóval magasabb béremelésben volt részük. A volános dolgozók eltökéltek, és ez azzal járhat, hogy ha nem sikerül megegyezni, akkor valamelyik nap reggelén országszerte nem közlekednének a helyközi és a helyi buszok. Szemétdíjemelés Az éves szemétdíj Jászberényben áprilistól 4100 forint+áfa. Egyebek mellett erről döntött tegnap rendkívüli ülésén a képviselő-testület. A városatyák elfogadták a szemétszállítást és ártalmatlanítást végző Berénykom Kft. javaslatát. A 14,8 százalékos emelést jelentő előterjesztés kidolgozásakor kalkulálták az inflációt, a bérköltségek, a fenntartási, üzemeltetési költségek emelkedését, és a fejlesztések alapját képező nyereségtartalmat. A testület döntött az egyesült államokbeli testvérvárosban - Sedaliában - rendezendő nyári zenei fesztiválra induló önkoi- mányzati delegáció összetételéről. A várost dr. Magyar Levente polgármesteren és egy tolmácson kívül Nagy Kálmán, Tacz- man András, dr. Vass Imre és Zircher Tibor képviseli. bcs Megszorítások Martfűn A martfűi önkormányzatnak át kellett értékelnie a fejlesztési terveit. A kényszer oka a nyolcvanhat millió forintot kitevő állami pénzvisszatartás. Lapunkban már hírt adtunk arról, hogy miután Martfű úgynevezett adóerő-képessége meghaladott egy bizonyos értéket, ezért a Pénzügyminisztérium úgy határozott, nyolcvanhat millió forinttal kevesebb pénzt kap a település a központi költségvetésből. A váratlan és fájdalmas pénzügyi lépés azt jelenti, hogy több fejlesztési elképzelés megkapta a „fedezet nélküli” jelzőt. À legnagyobb értékű fejlesztés a művelődési ház felújítása lett volna, ám a harminc milliós beruházást egyelőre elhalasztja a város, vagy amennyiben jelentkezik plusz bevétel, akkor újra leporolhatják a terveket. Szintén erre a sorsra jutott a városközponti trafóállomás megépítése is. A tizenöt millió forintos beruházásra azért lenne szükség, mert a folyamatosan épülő-szépülő városközpontban megfelelő áramellátás híján nem lehet telkeket és üzlethelyiségeket eladni. -pókászCsávázzák a. hibrid napraforgó-vetőmagot Szolnokon, a G1TR Rt. vetőmagüzemében. A cég javában készül a vetőmag-értékesítési szezonra, hogy kellő időben kiváló minőségű fémzárolt vetőmaggal állhassanak a gazdák rendelkezésére. Képünkön a csávázógép látható. FOTÓ: MÉSZÁROS JÁNOS Aggasztó a nyomor Bátorszőlőn Sajnos szinte minden településnek van egy olyan része, ahol a társadalom perifériájára szorult polgárok élnek. A nincstelen- ség és az élet kilátástalansága sajátos gettókat teremt. Cibakházán Bátorszőlőnek hívják ezt a településrészt. Kies, homokos táj ez, ahol félbehagyott és művelt szőlőtőkék váltogatják egymást. Sokaknak csak az a lehetőség adatott meg, hogy itt vegyenek egy-kétszáz- ezer forintért, vagy akár még olcsóbban düledező házikót, bár ezzel csupán ideig-óráig oldják meg gondjaikat. Többen költöznek ide a fővárosból és környékéről, mert első pillantásra olcsónak tűnik a megélhetés, ám munkát az amúgy is súlyos foglalkoztatási problémákkal küszködő térségben nem kapnak. A község önkormányzatának és a tősgyökeres bátorszőlőieknek komoly gondot jelentenek a betelepülők. Ráczkevi Lajosné, a település polgármestere is érzi a probléma súlyát.- Nem könnyű ott az élet. Nincs aszfaltozott út, az áfész is bezárta boltját a sorozatos betörések miatt. A tisztességes emberek ellehetetlenülnek - mondta. Többen mesélték, ha egy idős ember meghal, akkor pillanatok alatt eltűnnek ingóságai, ilyenkor nincs kegyelem.- Szeretnénk „megfogni” Bátorszőlőt, még mielőtt végleg kicsúszik a kezünkből minden. Megpróbálunk rendet tenni, bár tudjuk, ez nem lesz könnyű anélkül, hogy munkalehetőséget biztosítanánk. Eleinte az is segítene, ha például azok roma származású bátorszőlőiek, akik még nincsenek nyilvántartva a kisebbségi önkormányzatnál, megtennék ezt. Ugyanis a kisebbség a létszámának megfelelően kap állami támogatást, ami több pénz, mint amit az önkormányzat - úgynevezett külterületi polgárokért fejkvótaként - megkap értük. Ez utóbbi csupán kétezer forint egy évre, ebből vajmi kevés jut egy nyomorgó családnak. A helyzet nagyon nehéz, az amúgy is költségvetési hiánnyal küszködő önkormányzatnak nem lesz könnyű dolga. Ám ha nem lépnek, akkor Bátorszőlő végleg a nincstelenség, a nyomor és a bűn fészke lehet. PE
