Új Néplap, 1999. február (10. évfolyam, 26-49. szám)

1999-02-24 / 46. szám

Roma körkép 5. oldal MiújságaTisza-tó vidékén? 7. oldal A megyei védelmi bizottság tegna­pi ülésén a belvíz- és árvízveszély, illetve az ellenük való védekezés adta az aktuális témát. Varga László, a Kötivízig helyettes igazgatója az őszi nagy árvízre vissza­tekintve megállapította, megyénkben jelentős árvízkár nem volt. A jelenlegi helyzet nem túl rózsás, és hasonlít a X. évfolyam, 46. szám 1999. február 24., szerda Jász-Nagykun-SzoM megyei napilap Házakat öntött el a novemberihez. A Felső-Tiszán és víz­gyűjtőjén az utóbbi hetekben jelentős mennyiségű csapadék hullott, ennek nagy része hó formában. Emellett a Körösök völgyében is nagymérvű csa­padéktevékenység volt. Mindez azt eredményezi, hogy jelentős a hókész­let, és bizony fennáll a gyorsabb olva­dás lehetősége. A szakember a jelenlegi helyzetet vá­zolva a polgármestereknek elmondta: pillanatnyilag a Tisza nem árad, az ol­vadás még nem következett be, de egy novemberi nagyságú árvíz „benne van a pakliban”. Az önkormányzatok fel­adata ismerni a védelmi és kitelepítési terveket, emellett a Kötivízig a munka­csapatok és az ellátás megszervezésé­ben is számít az önkormányzatokra. Varga László elmondta, hogy Jász- kisér, Kisújszállás, Karcag, Kunszent- márton és Túrkeve térsége a leginkább belvízérzékeny. A belvíz felszámolásá­ban nagyon sokaknak van tennivalójuk (az igazgatóságon kívül például az ön- kormányzatoknak, társulásoknak, gaz­dáknak). A Kötivízig már kipróbálta a szivattyútelepeit és készenlétbe állítot­ta a hordozható szivattyúkat. Sajnos azonban több helyen tapasztalták, hogy sok üzemképtelen, gazdátlan átemelő­hely is van a megyében. -bgy­(Összeállításunk a 3. oldalon) ■jUj TIBaiM tflépla p-hirdető 61.000 példányban. Benne: Civil biztonságvédelmi ajánlatok, Mozdulj! - néven bemutatkozik lapjaink új tematikus oldala, nyereményakció előfizetőinknek. Felvételeink Kisújszálláson, egy vízben álló otthonról készültek, amelyet néhány óra alatt teljesen lakhatatlanná tett a padló alól feltörő „áradat” FOTÓ: MÉSZÁROS Hiába hívták, nem ment ki az élet-halál között vergődő beteghez Börtönbüntetésre ítéltek egy orvost Egy Jászladányban élő család tragédiája kapcsán a mihap el­ső fokon börtönbüntetésre ítélt a Szolnoki Városi Bíróság egy orvost. Szerencsére meglehetősen ritka az olyan eset, ami e bí­rói döntés alapjául szolgált: az ügyeleti szolgálatot ellátó orvos meg sem kísérelt segíteni a haldoklón. A fővárosból a könnyebb meg­élhetés reményében Jászla- dányra települt család - egy fi­atal pár két csemetével és a nagyszülők - azt tervezgették, hogy építenek a viszonylag ol­csón vett ladányi portára. Egy év alatt össze is szedtek némi anyagot a családi otthon meg­teremtéséhez. A nagy baj akkor történt, amikor 1995 nyarán a fiatal családapa vett egy ócska tele­víziót. Saját maga akarta hasz­nálhatóvá tenni a készüléket, vesztére. Csavarhúzójával úgy nyúlt bele, hogy az fe­szültség alatt állt. A tragédia szinte törvényszerűen bekö­vetkezett. (Folytatás a 3. oldalon) Nyolcvanmilliós elvonás a túl sok helyi adóbevétel miatt Az Alkotmánybírósághoz fordul Martfű Martfű képviselő-testUlete legutóbbi ülésén úgy határozott, hogy az Alkotmánybírósághoz fordul. A városatyák szerint jogtalanul vontak el 86 millió forintot a település ez évi álla­mi normatív támogatásából. Hasonló cipőben jár Szajol is, ám itt jóval kisebb összegű az elvonás Közös szennyvízberuházás az Alsó-Jászságban Egyelőre együtt gondolkodnak Becslések szerint négymilliárd forintba kerül öt alsó-jászsági te­lepülés szennyvízcsatorna-hálózatának teljes kiépítése. Alattyán, Jánoshida, Jászalsószentgyörgy, Jászboldogháza és Jászladány polgármesterei a minap megtartották az első - a le­hetőségek áttekintését célzó - megbeszélésüket. Református templom épül Karcagon A millenniumi eseményekről méltóképpen kíván megemlé­kezni a karcagi református egy­ház. Mint Nagy Kálmán espe­restől megtudtuk, a kiskulcsosi városrészen templomot szeret­nék építeni. A kertváros lakóinak régi vá­gya teljesülhet az új templom­mal, hiszen mint Nagy Kálmán elmondta, tizenegy éve minden vasárnap a Kiskulcsosi Általá­nos iskolában tartják az isten- tisztelet, melyre szép számmal jönnek el a hívek, s ugyanitt fo­lyik a gyermekek részére a hit­tanoktatás is. Az önkormányzattól 1991-ben kapott az egyház itt telket, tíz éven belüli beépítési kötelezett­séggel. Miután 2001 pünkösdjé­re szeretnék átadni a templomot, az esperes még a héten találko­zik a templom tervezőjével. Kötelező szemétszállítás Az utóbbi napokban megjelen­tek olyan szélhámosok, akik ki­vitelezőként hirdetik, hogy a je­lentkezőknek szocpol-kedvez- ményből lakást építenek Karca­gon. Értelmes ember tudja, hogy ennyiből nem lesz lakás, ezért a hivatal, a polgármester körülte­kintően járjon el, ha mégis enge­délyeztetésre kerülnének ilyen tervek - hangzott el napirend előtt a karcagi önkormányzat tegnapi ülésén, ahol többek kö­zött áttekintették a szemétszállí­tás kérdését is. Mint kiderült, az intézményes szemétszállítást a 8000 lakásból csupán 1128-ban veszik igénybe, s még mindig sok az illegális szemétlerakó. Mindez indokolta a kötelező szemétszállításról szóló rendelet megalkotását. Mint elhangzott, az Európai Unióhoz való csatla­kozás miatt is fontos a civilizált környezet megteremtése, amely megköveteli, hogy a városban megszűnjön az illegális szemét- lerakás, és az udvarokon felhal­mozódott szemét is a megfelelő helyre kerüljön. -de­Az országban mintegy félszáz település jutott erre a sorsra, me­gyénkben pedig Martfűt és Sza- jolt érinti - bár eltérő mértékben - az elvonás. A minisztériumi döntésho­zók azoktól a településektől vontak meg kisebb-nagyobb összeget, ahol a helyi iparűzé­si adók egy főre jutó mértéke átlépett egy bonyolult számítá­sok alapján kikalkulált határ­értéket. Az indoklás szerint az így megtakarított összegből azokat a településeket támo­gatja az állam, ahol nincsenek vállalkozások, s így nincs he­lyi adóbevétel.- Egy nehezen követhető kép­let alapján számítják ki egy vá­ros vagy község adóképességét - magyarázta dr. Balogh Edit, Martfű jegyzője. (Folytatás a 3. oldalon) A tanácskozásnak otthont adó Jászalsószentgyörgy polgár- mesterétől, dr. Tóth János-tói megtudtuk, egyelőre az együtt gondolkodás indult el arról, hogy az öt település szenny­vízcsatorna-hálózatát közös erővel építsék ki. Jelenleg a pályázati, támogatási lehetősé­geket tekintik át az önkor­mányzatok szakemberei, mert az már bizonyos, hogy a hatal­mas összeg kigazdálkodása sa­ját erőből lehetetlen. A megyei agrárkamaránál az el­múlt év végéig 32 gazdajegyző dolgozott, közülük 23-an folytat­ják a munkát falugazdászként. A gazdajegyzői hálózat megszűné­se egyúttal azt is jelentette, hogy az agrárkamarának új tevékeny­ségi módszereket kell kidolgoz­nia - tudtuk meg Papp László tit­kártól, aki a tegnapi ügyvezető elnökségi ülést követően nyilat­kozott lapunknak. Téves az a feltételezés, hogy az agrárköztestületet a szaktár­cától a gazdajegyzői hálózat működtetésére kapott anyagi tá­mogatás tartotta fenn - jelentet­te ki a pénzügyi helyzetet firta­tó kérdésünkre a titkár. Mint elmondta, a földműve­lésügyi tárcától a megyei kama­ra 40 millió forintot kapott, me­lyet a tagdíjakból további 40 millióval egészítettek ki a háló­zat éves fenntartására és üze­A vezetékhálózat megépítését a nulláról kell kezdeni, az öt kö­zül egyik település sem rendel­kezik tisztítóművel, illetve az ehhez kapcsolódó csatornarend­szerrel. Eddig még nem térké­pezték fel azt sem, hogy milyen csatlakozási hajlandóságot mu­tatnának az érintett települése­ken élők. Miután a pályázati le­hetőségeket összegezték, kez­dődhet el a beruházás tanul­mánytervének kidolgozása. Banka Cs. meltetésére. A gazdajegyzői há­lózattal együtt tíz területi irodát működtettek, melyeket ez év elején megszüntettek. Jelenleg azt vizsgálják, hogy a meglévő eszközparkot és infor­mációt hogyan tudnák a tagság részére továbbra is hasznosíta­ni. Területi képviseletre szükség van, ehhez azonban meg kell várni a kamarai törvény módo­sítását, melyre várhatóan má­jusban kerül sor. Papp László a törvényterve­zettel kapcsolatban kifejtette, hogy a megye és a Magyar Ag­rárkamara elnöksége is úgy fog­lalt állás, hogy önálló agrárka­marára van szükség, nem támo­gatják azt az elképzelést, mely egyetlen gazdasági kamarát hozna létre Magyarországon, azaz a jelenlegi három kamara egyesülne. (Folytatás a 3. oldalon) Új utakat keres a megyei köztestület Önálló agrárkamarára van szükség A gazdajegyzők kiválása a megyei agrárkamarából a tevékeny­ség átgondolását hozta magával. A még csak tervezetben létező kamarai törvénymódosítás kapcsán viszont a megyének is az az álláspontja, hogy önálló agrárkamarára van szükség, de egysé­ges gazdasági kamarai törvényi szabályozás mellett. A szolnoki Bartók Béla Kamarakórns harmincadik születésnapja alkalmából far sangi hangversenyt adott tegnap a Liget úti óvodásoknak. Az állatokról szóló mesés dalol nagy sikert arattak a kicsik körében. fotó: cs. i

Next

/
Thumbnails
Contents