Új Néplap, 1999. február (10. évfolyam, 26-49. szám)

1999-02-19 / 42. szám

1999. február 19., péntek 5. oldal Körkép Sok munkát ad a hóeltakarítás Jó egy héttel az utóbbi évtize­dek talán legnagyobb hava­zása után még mindig tetemes mennyiségű munkát ad az embereknek a lehullott hó. A közútkezelő társaság dolgo­zói a forgalmas kereszteződé­sekből, a főutak mellől folya­matosan szállítja el a gyakran embemagyságú dombokba ösz­szetúrt havat. Ezzel növelik a közlekedés biztonságát, és csökkentik a rövid időn belül várható olvadáskor megjelenő víz és latyak mennyiségét. Első képünk Jászberény talán leg­forgalmasabb kereszteződésé­ben örökítette meg a közútkeze­lők munkáját. Ezekben a napokban nem árt, ha nem csak a lábunk elé, de a Folyamatosan elszállítják a havat FOTÓK: SÁRKÖZI Nem árt a fejünk fölé nézni fejünk fölé is nézünk. Innen is és onnan is számíthatunk Je­ges” meglepetésre. Jászberény­ben a tűzoltók nap mint nap megjelennek a város magas épületeinél, hogy a vastag hóta­karótól, illetve a gyakran méte­res nagyságú jégcsapoktól meg­tisztítsák az ereszeket, tetőzetet. Szolnoki tag a lengyel „tizenötöknél” Csatornába kerül a szennyvíz Vitamentes béremelés A helyi önkormányzat ez év ja­nuár 1-től konfliktusok nélkül rendezte a tiszasülyi általános iskola pedagógusainak béreme­lését Problémamentesen szüle­tett megállapodás arról is, hogy az oktatási intézmény technikai dolgozóit idén milyen mértékű fizetésemelés illesse meg. Véghné Mihálycsik Erzsébet igazgatónő tájékoztatása szerint a nevelők megkapták az előírt 16 százalékos emelést, míg a techni­kai dolgozók bérét 13 százalék­kal növelték. Az általános iskola vezetője arról is beszámolt hogy január utolsó napjaiban utalta át számukra a megyei közoktatási közalapítvány azt a 300 ezer fo­rintot, amelyet az intézmény anya- és idegen nyelvi képzésére, valamint a tehetséggondozás tá­mogatására nyertek pályázaton. Természetesen ebben az eszten­dőben is szeretnék igénybe venni a pályázati lehetőségeket. Kör­nyezetszépítéshez, budapesti színházlátogatáshoz, könyvtárfej­lesztéshez, az erdei iskolához, il­letve a számítógéppark bővítésé­hez és az Internet-csatlakozás ki­alakításához nyújtanak be kérel­met. A természet- és környezet­védelemmel kiemelten is foglal­koznak. Az igazgatónő a suli minden­napjairól szólva megemlítette: a közelmúlt rendkívüli havazását követően a tanintézmény nem sokáig volt megközelíthetetlen. A lelkes „ifjú hóhányók” ugyanis rövid idő alatt járhatóvá tették a környező területeket. Február 20- án pedig hagyományos farsangi bált rendeznek, amelynek bevéte­lét az osztályok kirándulásaira, il­letve a tanulmányi versenyeken helyezést elért tanulók díjazására fordítják majd. -bugány­- Az agrártárca szövetkezet­politikájának alappillére az önálló termelők által létreho­zott új típusú, termékpályás szövetkezés. Ez nem más, mint hogy az azonos tevé­kenységet folytató termelők ágazatonként szerveződnek a termék előállítására, feldol­gozására és értékesítésére - magyarázta a főtanácsadó. A mezőgazdaság verseny- képességének növelése és a közelgő uniós csatlakozás ha­laszthatatlanná teszi a mo­dellváltást. Az új szövetkezé­seket a kormány anyagilag is Február 7-e óta - eddig első alkalommal - megyénk is képviselteti magát az Orszá­gos Lengyel Kisebbségi Ön- kormányzatban. A 15 képvi­selő között ugyanis helyet ka­pott Szymczak Judit, a szol­noki lengyel kisebbség képvi­selő-testületének alelnöke is. Az országos testület újonnan megválasztott szolnoki tagja érdeklődésünkre elmondta: feb­támogatja: az új agrártársulá­sok beruházási és kamattá­mogatásra számíthatnak, a forgóalap-feltöltéshez pedig minden forintjukhoz kettőt tesz hozzá az állam. A modellváltáshoz azonban ki kell alakítani az új intéz­ményrendszert is, ám ez nem hozható létre mindaddig, amíg a jelenleg meglévő, ösz- szefogásra képtelen társasági formák, a termelőszövetkeze­tek elkülönülnek és elhatáro­lódnak településük többi gaz­dálkodójától.-Akkor mi lesz a téeszekkel? ruár 7-én Budapesten gyűltek össze a vidéki lengyel kisebb­ségi önkormányzatok képvise­lői, hogy egy úgynevezett elek- tori gyűlésen megválasszák az országos lengyel helyhatóság tagjait. A 124 megjelent elektor 33 jelöltből választotta ki azt a 15 embert, akik a következő cik­lusban a lengyel kisebbség or­szágos képviseletét ellátják. Mint arról Szymczak Judit be­Érdek-képviseleti szervezetük a rájuk kényszerűéit átalakítást durva politikai beavatkozás­nak, a támogatásból való kizá­rásukat diszkriminációnak mi­nősíti.- Az agráriumban jelenlévő termelőszövetkezetek több­sége tőkehasznosító társaság­ként működik, tevékenységük nem felel meg a szövetkezeti elveknek. A téeszek tíz száza­léka jelentős élelmiszer-ipari tulajdonrésszel rendelkezik, őket az államnak - akár tá­mogatással is - segítenie kell, hogy szövetkezeti formában tovább fejleszthessék érde­keltségi rendszerüket, mivel több ezer embert integrálnak vonzáskörzetükben. További 10-15 százalékuk szolgáltató jelleggel működik, eleve elő­számolt, tudomása szerint megbízólevelüket február 20- án adják át Budapesten, és eb­ben az időpontban tűzi ki a kor­elnök a testület alakuló ülésé­nek időpontját is. A „tizenötök” új tagját arról eddig még nem tájékoztatták, hogy az Országos Lengyel Ki­sebbségi Önkormányzat képvi­selőjeként konkrétan milyen feladatok várják majd. Bugány János nyös adottságokkal. Nekik érdekükben áll, hogy újraépít­sék kapcsolataikat a kívülálló magángazdákkal. A fennma­radó mintegy hetven száza­léknak a fele csődközeli hely­zetben van, s ha csak valami csoda nem segít rajtuk, tönkre fognak menni. Ezeket érde­mes lenne új típusú szövetke­zetekként újraszervezni. A többiek a középmezőnybe tar­toznak, saját jogon majd el­döntik, hogy milyen társasvál­lalkozási formában - szövet­kezet, kft. stb. - működnek tovább. Szeremley szerint a ter­mékpályás szövetkezés lehe­tőséget ad az Európai Unió Strukturális Alapjaiból való részesedésre is. Az új kihívá­sokra új válaszokat kell adni, ezt a célt szolgálja a kor­mányzat által támogatott mo­dellváltás, tette hozzá a fő­tanácsadó. Újvári Gizella A kisújszállási önkormányzat már korábban döntött a város­ban a szennyvízcsatorna-háló­zat bővítéséről, s ehhez elkészít­tette a kivitelezési terveiket is. Tavaly hozzá is fogtak az úgy­nevezett m/B öblözetben a munkákhoz, idén pedig a ni/A öblözet utcái következnének. Tavaly az érintett utcák lakosai víziközmű-társulatot hoztak létre. Az akkor indult beruházás közel 700 ingatlant érintett a Vá- sár-Széchenyi-Nagykert- Béke-Béla király út által határolt területen, az úgynevezett III/B öblözetben. A mintegy 204 mil­liós beruházáshoz 61 milliót nyertek céltámogatással, emellett több megyei pályázatot is benyúj­tottak, és a lakosság hozzájárulá­A vastag hótakaró leginkább az­zal károsít, hogy a növény- és magevő vadak elől eltakaija a táplálékot - mondta lapunk kér­désére Horváth Ferenc, a megyei FVM-hivatal halászati-vadászati vezetője. Emellett a nappal ol­vadó, éjszaka pedig megfagyó, jeges hóréteg a vadak mozgását is gátolja. Mindez azzal jár, hogy legyengül az állomány, sőt, a magas hóban fel is fázhatnak az állatok. Példaként a szakember az őze­ket említette, amelyeknél ilyen­kor, az agancsfejlődés idején meghatározó a táplálék mennyi­sége és minősége. Ha az állatok kevesebb táplálékhoz jutnak, ,akr kor.ez az úgynevezett agancsfel­rakásnál visszaüt. A gyengébb trófeájú rőtvad pedig a bérva­dásztatás szempontjából is keve­sebbet ér - és kevesebb pénzt hoz a „konyhára”. A szakember hozzátette: a be­csületes gazdaságok már a hóesés kezdetétől fogva etetik a vadakat. A nagy hóban persze nem olyan könnyű mindez, próbálják az ete­tőhelyeket kiásni, illetve bokor alá rakják az eledelt. Horváth Ferenc elmondta, hogy a múlt évi vadgazdálkodás során 500 miihó forintos árbevé­tellel számoltak, am ez koránt sem teljesül, sőt, jelenleg mint­egy 80-100 milliós veszteség várható. Persze azoknál a vadász- társaságoknál, amelyek okosan gazdálkodtak, kisebbek lesznek a problémák, s kevesebb lesz a veszteség is. Ahol viszont nem gondolkodtak előre, azokat bi­zony érzékeny veszteség érheti. A földművelésügyi hivatal - amelynek mint hatóság védeni kell az állami tulajdonú vadat ­sára is szükség lesz a munkák el­végzéséhez. A beruházás várhatóan idén befejeződik, így a meglévő 16 ki­lométeres vezetékhálózat mint­egy 9,9 kilométer gerinc- és 0,5 kilométer nyomóvezetékkel bő­vül. A csatornaépítést végző kft. építésvezetőséget létesített a vá­rosban, és jövedelempótlósokat, munkanélkülieket is foglalkozta­tott. A város idén szeretné foly­tatni az úgynevezett III/A öböl­ben a szennyvízcsatorna-hálózat bővítését a Kálvin-Vásár-Béla király-Gergő-Malom-V ásár- Kálvin utcák által határolt terüle­ten. Ennek érdekében céltámoga­tást nyújtottak be a mintegy egy kilométeres nyom- és 9,2 kilomé­teres gerincvezeték megépítésé­hez. így előreláthatóan kénytelen lesz majd a kilőhető mennyiséget erő­sen korlátozni. A társaságok pe­dig arra kényszerülhetnek, hogy a felmerülő költségeket tagdíjeme­léssel kompenzálják. * A túrkevei Kossuth Vadásztársa­ság szerencsére még a nagy hó leeste előtt feltöltötte az etetőket vadászterületén. így az első, leg­nehezebb napokon az állatok hozzájuthattak a táplálékhoz. A határban igen nehéz a közleke­dés, ezért a vadászok lovasszán­nal visznek pótlást azokra a he­lyekre, ahol az eleség fogyását tapasztalták. Rendelkeznek ezen kívül, több hektár vadfölddel, ahol lábon hagyott, kukoricából falatozhatnak az élelem után ku­tató állatok. Vadkárt még nem tapasztaltak, de a piaci hangosbemondón ke­resztül rendszeresen felhívják a gazdák figyelmét a védekezésre. Ha ezt megfogadják a kevi gyü­mölcsösök gazdái, remélhetőleg nem lesznek megrágott fatörzsek a körzetben. Elhullást nem tapasztaltak az erdei állatok között a Túri Gaz­dák Vadásztársaságánál sem, mely tagjai rendszeresen járják a határt. Már két alkalommal vittek ki kukoricát, szénát az etetők fel­töltésére, illetve a vonulási utakra. Csak úgy tudtak közle­kedni, hogy két traktorral men­tek. Ha az egyik elakadt, a másik kihúzta. A hétvégén ismét útnak indulnak, s ahova csak tudnak, juttatnak az élelemből. Vadak okozta károkról még nem tudtak beszámolni, mivel eddig megközelíthetetlenek vol­tak a gyümölcsösök. De a napok­ban oda is el akarnak jutni. A vidékfejlesztés új gazdasági alappillére Termékpályás szövetkezés A kormány hathatós eszközökkel kívánja támogatni a jövőben a parasztság önszerveződését. Az agrárstratégiai tervezetben megfogalmazott új szövetkezetpolitika az egyéni gazdák ön­kéntes összefogásán nyugvó szövetkezésre épül - jelentette ki lapunknak az FVM koncepciójáról Szeremley Béla, a földmű­velésügyi és vidékfejlesztési miniszter főtanácsadója. A vadgazdálkodásra gyenge esztendő vár A vadakat is sújtja a nagy hó Alig heverte ki - már amennyire kiheverte - a vadállomány az őszi nagy árvíz okozta pusztítást, máris itt van az újabb erőpróba. A múlt héten lehullott rekord mennyiségű hó ugyanis nemcsak az emberek életet teszi próbára, hanem a vadállományét is. Nagy az ár- és belvízveszély Nagy az ár- és belvízveszély az országban, mivel az időjá­rás kedvezőtlen alakulása miatt elsősorban a Tiszán rendkívüli árhullám kialaku­lásával lehet számolni - kö­zölte a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Miniszté­rium.- Az árvíz kialakulásával egy­idejűleg megnövekedett az esély, hogy a belvizes területek nagysága megtöbbszöröződik - hivatkozik a tárca szakértői vé­leményekre. A január végi elemzések sze­rint átlagos csapadékszintet fel­tételezve a Szatmár-Bereg, to­vábbá a rétközi tájegységekben nagy, a Bodrogközben, a Takta- közben, a Jászságban, a Horto­bágy mellékén, a Nagykunság­ban, a Körös vidékén és a Kurca-völgyben közepes belvíz várható. Az egész Tisza-völgyben bel­vízvédelmi készültség vagy ah­hoz közeli helyzet van. Az elön­tött területek becsült nagysága jelenleg 50-60 ezer hektárra te­hető, ám egy hirtelen felmelege­dés hatására akár 250 ezer hek­tár is víz alá kerülhet. Az elmúlt napokban lehullott hó vastagsága országosan 15-70 centiméter között volt. A benne tárolt vízmennyiség 30-100 mil­liméter közötti értékre tehető. A január végi és a február eleji fagy megakadályozta a bel­vizes területekről a víz eltávolí­tását. Az olvadás megindulásá­val a talaj sok helyen már nem képes több vizet befogadni, mi­vel a legfelső 50 centiméteres ta­lajréteg átlagos nedvességtar­talma 90-100 százalék között mozog. Ezért a különösen kriti­kus területeken, Szatmárban, Beregben és a Rétközben a bel­vízcsatornák elvezetőképességét kell növelni a szakértők szerint. A szivattyútelepek megköze­lítését és üzemeltetését, a véde­kezési tevékenységet jelentősen nehezíti a hó. Ilyen munkákat je­lenleg öt vízügyi igazgatóság te­rületén nyolc vízitársulat végez, de az önkormányzatok többsége is megteszi a tőle telhetőt. Január 1-je óta a belvizes terü­letekről a vízfolyásokba átemelt víz mennyisége országosan el­érte a 145,4 millió köbmétert. Az ár- és a belvíz egyidejű ki­alakulásának esélye különösen a Felső-Tisza vidékén nagy. MTI Látogatás. A Magyarországi Lengyel Katolikusok Szent Adalbert Egyesülete kárpátaljai magyar árvízkárosult gyermekeket lát vendégül a budapesti Lengyel Házban, ahol tegnap lá­togatást tett miniszterelnökünk felesége, dr. Orbán Viktorné is. fotó: feb/kallus györgy

Next

/
Thumbnails
Contents