Új Néplap, 1999. február (10. évfolyam, 26-49. szám)

1999-02-02 / 27. szám

10. oldal 1999. február 2., kedd Érdekességek Cavalese-ben, a olasz síparadicsomban átadták a nagykö­zönségnek azt az új kabinos sífelvonót, amely a tavaly február­ban bekövetkezett, 20 ember halálát követelő baleset során le­szakadt felvonó utódja. A balesetet az okozta, hogy egy ala­csonyan repülő amerikai katonai repülőgép beleakadt a fel­vonó kötélpályájába, és leszakította azt. feb/reuters Halálra ítélt trópusi őserdők A következő század derekára gigantikus méreteket ölthet az erdők pusztulása. Ezt a sötét jövőt az edinburghi székhelyű Ökológiai Kutatóintézet munkatársai vetítették előre. Tanul­mányunkban nem kevesebbet állítottak, mint azt, hogy az El Nino és ellentétpárja, az El Nina által előidézett szélsőséges me­teorológiai és klimatikus jelenségek egyáltalán nem névadó­juknak, hanem egy sokkal átfogóbb és az emberiség létét fe­nyegető tendenciának a tünetei. A feltartóztathatatlan világ­méretű felmelegedésé, amely mögött a széndioxid légköri fel- halmozódása okozta híres-hírhedt üvegházhatás áll. A brit tudósok hatalmas számító- gépes apparátust mozgósítva ké­szítették el a jövő század meteo­rológiai fejleményeinek képét. Hosszú távú prognózisok ezek, melyek minden'eddiginél pesz- szimistábbak. A Föld tüdejét al­kotó trópusi esőerdők már halálra vannak ítélve. A brit kutatók azt állítják, hogy a jövő század köze­pére az Amazonas-medencéjében 2,8 millió négyzetkilométer dzsungel tűnik el, és Brazília egész északi része gyakorlatilag sivataggá válik. Hasonló sors vár a Földközi-tenger medencéjét övező és az észak-ausztráliai er­dőségekre is. A klímakutatók e gigantikus pusztulásnak két fázi­sát különítik el. Az első periódus 2040-ig tart. Ekkor a meglevő er­dőségek és a földi vegetáció még évi 3 milliárd tonna széndioxidot nyel el, azaz tesz ártalmatlanná. Ez azonban sajnos kevés. Nem tudja már megállítani a felmele­gedést. A magasabb átlaghőmér­sékletek hatására a Föld nagy ré­szén meghosszabbodik majd a mezőgazdaságilag termékeny időszak, ami azzal jár, hogy még nőhet is a növényzet széndioxid elnyelő kapacitása. Ám már késő. À jövő század ötvenes éveiben meg fog kezdődni a klimatikus katasztrófa második fázisa. Ad­digra a felmelegedés hatására az éves csapadék mennyisége 500 milliméterrel csökken globális át­lagban, miközben az átlaghőmér­séklet 7 fokkal emelkedik. Ezek a viszonyok adják majd meg a ke­gyelemdöfést a Földet borító esőerdőknek. Maga a dzsungel­pusztulás pedig közvetlen szén­dioxid-termelődéssel jár, mivel az elpusztuló, lebomló növényzet hatalmas tömegben bocsátja majd a légkörbe a széndioxidot, évente újabb 2 milliárd tonnányit. Ekkorra borul fel tehát végérvé­nyesen a már ma is roppant inga­tag oxigén-széndioxid egyensúly a légkörben. 2050-re a Golf­áramlat teljesítménye 20 száza­lékkal csökkenhet. Ennek klima­tikus következményei egysze­rűen kiszámíthatatlanok. 2050 tá­ján újabb 170 millió embernek nem lesz elegendő ivóvize. Vi­lágméretekben 90 millió tonna gabonahiánnyal kell számolni. Az óceánok szintje 21 centimé­terrel megemelkedhet, azaz 20 millió földlakó otthonát fogja el­mosni a tengervíz. Csak a világ országainak összehangolt és egy­séges politikai akarat által vezé­relt intézkedései hozhatnak re­ményt arra, hogy mindez elkerül­hető még. „Gólyanagyhatalom” vagyunk Már csak egy-két évtizedre elég az olaj? Amikor a hetvenes években beütött az első olajválság, többszö­rösére szökött a benzinár, és egyes országokban bevezették az autómentes napokat. Azóta megszoktuk a drága üzemanyagot, és többet autózunk, mint valaha. A baj csak az, hogy a szakér­tők egy része szerint a készle­tek igencsak végesek: egy-két évtizeden belül végképp ki­merülnek a természeti kin­csestárak, amelyek kialakulá­sához évmilliókra volt szük­ség. A világ ismert olajkészle­teit ma 138,5 milliárd tonnára becsülik. Évi 3,3 milliárd tonnás fogyasztással szá­molva ezek a készletek még 42 évre lehetnek elegendőek. Nem számítva persze a fo­gyasztás növekedését - ami becslések szerint a jövő szá­zad közepére megháromszo­rozódik. S nem elfeledve, hogy a tartalékok csökkené­sével persze az ár is tovább szökik majd meredeken fel­felé. Mások derűlátóbbak: bíz­nak a még ismeretlen készle­tek feltárásában. De a vég­eredmény elkerülhetetlennek látszik: miután a becslések szerint a 21. században a földgázkészletek is elfogynak majd, jó időben fel kell ké­szülni új megoldásokra. FEB 1999 a madártannal foglalko­zók számára a fehér gólyák védelmének éve lesz. Ennek kapcsán az idén fennállásának 25. évfordulóját ünneplő Ma­gyar Madártani és Termé­szetvédelmi Egyesület megyei szervezetének vezetőjével be­szélgettünk. Urbán Sándor elöljáróban te­vékenységükről elmondta: az országban 25 ezerre tehető tag­létszámból a megyeiek - ezzel második legnagyobbként a 36 helyi csoport között - mintegy 1200 taggal képviseltetik ma­gukat. Legfontosabb feladatuk­nak a madárfajok és a természet, az élőhelyek védelmét tartják. Régóta részt vesznek nagysza­bású természeti értékmentő kezdeményezésekben is. így például már jó ideje az engedélyeztetés „útvesztőjé­ben” bolyong az a javaslat, me­lyet a Szolnok-Tiszakécs- ke-Nagykőrös-Cegléd hatá­rolta terület tájvédelmi körzetté nyilvánítására tettek. Évekkel ezelőtt vállalták a kengyeli mű­emlék szélmalom felújítását és fenntartását azért, hogy ily mó­don megóvhassák azt a szintén védett kunhalmot, amelyre épült. A központi környezetvé­delmi alap anyagi segítségével idén a szélkerék rekonstrukció­jára kerül sor, amelyhez azon­ban szükségük volna a helyi la­kosok erkölcsi támogatására. A környezetvédelmi alap biztosí­tott számukra körülbelül 3 mil­lió forintot összetett élőhelyvé­delmi programok kidolgozására is. Terveik szerint az egyesület és a helyi csoport 25 esztendős jubileuma alkalmából - sok egyéb program mellett - mada­rászsulit szerveznek gyerme­keknek, illetve a madarak és fák napján a tiszapüspöki oktató- központtal karöltve egy orszá­gos vetélkedő társszervezői lesznek. Gyakran előfordul, hogy tudomást sem veszünk a kémé­nyünkön fészkelő gólyákról A Jászkun Természetvédelmi Szervezetként ismert megyei csoport közhasznú társaságként működik. Évente 4-5 millió fo­rintból gazdálkodnak, amely já­rulékos költségeiket egyre ke­vésbé fedezi. Sajnos idén több nagyvállalat is felhagyott támo­gatásukkal, vagy csökkentette annak mértékét, így nehéz esz­tendőnek néznek elébe. Igaz ez akkor is, ha a közismert „1 szá­zalékos” adótörvény megszüle­tése óta több ezer társadalmi szervezet közül - a Magyar Vö­röskereszt után - országos szer­vezetük kapta a legtöbb ado­mányt hazánkban. Urbán Sándor véleménye szerint munkájuk befektetés, amely jelenleg csupán a me­gye turisztikai kínálatának fej­letlensége miatt gazdaságta­lan. Megdöbbentő példák tömkelegével bizonyítja, hogy az ország és benne Jász- Nagykun-Szolnok megye ­akár európai mércével mérve is - felbecsülhetetlen termé­szeti kincsek birtokosa. Állí­tása szerint megyénk például „gólyanagyhatalom”. Több száz madár fészkel e cseppnyi területen, miközben egész Franciaországban összesen nem költ száz pár. Sőt az is elgondolkodtató, hogy Hollandiában - ahol húsz alatt van a gólyapopulá­ció létszáma -, minden ma­dárnak nevet adtak, és évente több millió guident költenek védelmükre. Mindeközben pedig Kisújszálláson például 24 pár gólya fészkel, amelyről szinte tudomást sem veszünk! A gazdagság és szegénység tehát viszonylagos fogalmak, hiszen a végeredményt alapve­tően az határozza meg, hogyan „sáfárkodunk” értékeinkkel - vélekedik a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesü­let helyi vezetője, -bugány­Pandaparadicsom A pandamackóknak nászser­kentő természeti környezet megteremtését kezdték meg az USA-ban. Az atlantai ál­latkert az év végére készítteti el azt a pandaparadicsomot, amelyben a Kínában őshonos medvék eredeti környezetük­höz legjobban hasonlító kö­rülmények között éldegélhet­nek. Egyelőre két lakója lesz a területnek. A pandapárt Kína tíz évre kölcsönzi az ál­latkertnek egyrészt azért, hogy ott szaporodjanak, más­részt azért, hogy ha a szapo­rodáshoz még ilyen kellemes környezetben sem fűlik a fo­guk, akkor szakértők vizsgál- gathassák, mi lehet a baj. uzuki benzin: '99-ben v S km-re Ft ... hogy a benzin akkor sem lesz olcsóbb, ha Suzukival jár? Dehogynem! A Suzuki legújabb akciójában a február 28 ig, illetve a készlet erejéig vásárolt, hazai gyártású Suzukikhez az első 9999 km-erí csak 99 Ft-ba kerül a benzin literie* * literie.* Bármilyen hihetetlen, mégis igaz: egy új Suzukival most évekkel visszaforgathatja a Mol-íöltőállo- máSok számlálóit.. És ami a legjobb: az időutazás végeztével, amikor a benzin már Önnek sem lesz olcsóbb, egy Suzukihoz akkor is kevesebb kell majd belőle. www.suzuki.hu * 5,7 1/100 km-es átlagfogyasztást feltételezve. 165,60 Ft/1 benzinárral, az akcióban értékesített, új, hazai gyártású Suzukikhoz Mol-chipkártya értékének levonásával kalkulált összeg. A Magyar Suzuki ajánlata a raktárkészlet erejéig érvényes. 1999. február 13-án 19.00 órától a TISZALIGETI SPORTCSARNOKBAN Jegyvásárlás és asztalfoglalás: a Városi 9 500 Ft/fŐ Sportcentrumban: 56/425-702, 423-902 v|U és hirdetési szalonunkban, Kossuth tér 1. ÁRON. S&ÍS-áisiÜÖÉtt TIKE 200 Ft értékben A bál támogatói: STUKKÓ KFT., TISZA MOZI KFT., LAPJAINK KIADÓJA 1 db jegy vásárlásából a VÁROSI SPORTBÁLRA Felhasználható február 10-ig a két árusítóhelyen. I I I J : I I I I

Next

/
Thumbnails
Contents