Új Néplap, 1999. február (10. évfolyam, 26-49. szám)

1999-02-17 / 40. szám

1999. február 17., szerda Európai Uniós Melléklet 5. oldal A tagság időpontja: 2002-2004 Évi 100 ezer tonna irodai kommunikációs papírt állít elő a Neusiedler Szolnok Rt. két hazai papírgyára. Ezek 70 százaléka exportra kerül, elsősorban az európai piacra. A közel­múltban megkezdődött az osztrák társgyárak speciális termékei, így például a színes fény­másoló papírok magyarországi forgalmazása a Neusiedler Szolnok Rt. értékesítési hálózatán keresztül. fotó: cs. i. Milyen lesz a csatlakozás után? Mélyen gyökerező pesszimizmus jellemzi megyénk lakosainak nagy többségét az európai uniós csatlakozás tekintetében. Általá­nosságban elmondható: félünk attól, hogy még nagyobb különb­ségek jelentkeznek majd az ország keleti és nyugati fele között, to­vább nő a gazdagok és a szegények közötti távolság, végül, de nem utolsósorban a nyugdíjasok úgy vélik, helyzetük rosszabb lesz. Tavaly októberben a Magyar Tudományos Akadémia Regio­nális Kutatások Központja Al­földi Tudományos Intézetének Szolnoki Társadalomkutató Csoportja Észak-Magyarország hat megyéjében (köztük Jász- Nagykun-Szolnokban) repre­zentatív felmérést végzett, két­ezer embert 12 oldalas kérdő­ívvel „faggattak”. A területi fo­lyamatok háttérkutatásának je­gyében a szakemberek vizsgál­ták hazánk európai uniós csat­lakozása kapcsán felvetődő vé­leményeket is. Az eredmények­ről Szarvák Tibort, a csoport egyik szociológusát kérdeztük. A kutatás kimutatta, legin­kább a községekben élők vélik úgy, hogy nőhet a keleti és a nyugati országrész közötti kü­lönbség. A pesszimista hangvé­tel ellenében reménykedő hang is kivehető: sokan vélik úgy, a vidék szerepe megnőhet az or­szág életében. A 40-59 éves válaszadók szerint szélesedik majd a két országrész közötti különbség. Ugyanez a korosztály véleke­dik úgy, hogy nő majd a gazda­gok és szegények közötti társa­dalmi távolság is. A nyugdíja­sok helyzetének javulása tekin­tetében a legpesszimistábbak éppen a 60 éven felüliek. Ebből az derül ki, hogy ők már sokat - köztük sok ígérgetést is - meg­értek. Ezek után már nem is meglepő, hogy a 39 évnél fiata­labbak úgy gondolják, az or­szág helyzete összességében jobb lesz a csatlakozás után. A foglalkozás szerinti bon­tásból kiderül, leginkább a szel­lemi munkát végzők remélik azt, hogy a fiatalok helyzete ja­vulni fog. Az ország helyzete megítélésében is a legoptimis­tábbak a szellemi dolgozók, ők azok, akik a leginkább bíznak a régiók szerepének növekedésé­ben is. Egyértelműen pesszi­mista eredmény, hogy a fizikai és a szellemi dolgozók egyönte­tűen úgy vélik, a csatlakozás után nő majd a szakadék a gaz­dagok és a szegények között. Ágazati viszonylatban a szál­lításban és kereskedelemben dolgozók vélekednek elsősor­ban a két országrész közötti kü­lönbség növekedéséről. Ugyancsak a pesszimisták az egészségügyi és szociális szfé­rában dolgozók abban a tekin­tetben, hogy a nyugdíjasok helyzete jobb lesz. Ők már csak tudják, hiszen naponta „érint­keznek” az idősekkel... Megyei bontásban mind a hat megyében reményeket fűznek a régiókhoz. Kiderül a felmérésből az is, hogy megyénkben szinte a legpesszimistábbak az emberek abban a kérdésben, hogy az or­szág helyzete jobb lesz a csatla­kozás után ... Tóth András- Elsősorban magunknak van szükségünk határidőre, amely alapján az európai uniós felkészülési folyamatot tervezhetjük. Brüsszelben még nem döntöttek a társult országok felvételének dátumáról, de Magyarországnak sem érdeke, hogy állandóan az időpontról faggassa az unió döntéshozóit - szögezte le Die- nes-Oehm Egon, a Külügyminisztérium helyettes államtitkára a minap Jászberényben tartott konferencián. Európai Uniós várakozások Jász-Nagykun-Szolnok megyében (az egyetértő válaszok százalékában) EU-s véleménytípusok MTA RKK ATI Szolnoki Társadalomkutató Csoport □ fiatalok helyzete javulni fog összességében jobb lesz az országnak a megyéknek lesz nagyobb szerepük nyugdíjasok helyzete javulni fog a gazdagok-szegények közötti távolság nő a vidék szerepe nő az ország életében nőnek a területi különbségek I I a régiók szerepe ...... megnő A fuvarosokat megtizedelné a „nyitás" Hazánk uniós csatlakozásától a hazai teherfuvarozók igencsak félnek. Többek véleménye szerint a határok megnyitása a fu­varostársadalom megtizedelését vonná maga után, mert a túl­kínálat miatt fejlesztésre nem futja, a gépjárműpark korsze­rűtlen és öreg, így versenyképtelen. Ahhoz, hogy a csatlakozás megvalósuljon, néhány alap­vető kritériumnak kell megfe­lelniük a tagjelölteknek, ám ezek jó részét már teljesítette hazánk - hangzott el az előadá­son. A polgári demokrácia és a piacgazdaság mellett döntő kö­vetelmény, hogy a csatlakozás­kor a belépő ország képes le­gyen alkalmazni a közösségi vívmányokat. Nem fordulhat elő, hogy egy új tag belépésével megtörjön az EU gazdasági-po­litikai fejlődésének lendülete. Azzal együtt, hogy politikai akarat kell a csatlakozáshoz, politikai alapon nem fognak senkit felvenni. A legfőbb szempont a gazdasági teljesít­mény. Ezért volt szükség arra, Az Európai Unió leggazda­gabb régiója Belső-London, a legszegényebb pedig a görög- országi Epirus, ahol az egy főre jutó GDP a közösségi át­lag mindössze 43 százaléka - derül ki az unió statisztikai hivatala, a luxemburgi Euros­tat friss jelentéséből. Az 1994 és 1996 közötti adatok szerint a közösség 208 régiója közül ötvenben az egy főre jutó hogy a tagjelöltek eredményeit, felkészültségét felmérjék. A sokszor emlegetett 2002. január 1-jei felvételi időpont gyakorlatilag csak az Agenda 2000-tervezetben megjelenő „munkahipotézis”, konkrét döntés még nem született a dá­tumról. A fenti időpont főleg Magyarországnak fontos, hogy a felkészülés még hátralévő lépcsőfokait ütemezni tudja.- Világosan látni kell, hogy olyan házasságra készülünk, ahol a mi szerelmünk nagyobb, mint a leendő házastársé - fo­galmazott az előadó. Hangsúlyozta: nem kell túl gyakran és túl erélyesen a dá­tumról faggatni a brüsszelieket, mert egyszer olyan időpontot GDP nem éri el az uniós átlag 75 százalékát. A leggazdagabb régió Belső-London (itt az egy főre jutó GDP az uniós átlag 222 szá­zaléka), ezt követi a németor­szági Hamburg (194), majd Darmstadt (173). A negyedik he­lyen áll Brüsszel (172), ötödik Luxemburg (170), hatodik Bécs (165 - összehasonlításképpen Burgenland 71), hetedik Párizs és környéke (163), majd ismét há­rom német régió - Felső-Bajor­mondanak - melyhez minden­képp tartani tudják magukat -, ami túlságosan távoli lehet Ma­gyarország számára. A csatlakozási tárgyalások hat országgal indultak meg, de a felvétel előtt a közösségnek saját belső problémáit kell megoldania. Ilyen szempontból Magyarországnak is bizonyta­lansági tényező, hogy mikor tesznek pontot a belső refor­mok végére. Olyan kulcsfon­tosságú kérdésekben kell dön­tenie az EU-nak, mint a közös mezőgazdasági politika átalakí­tása, a strukturális alapok re­formja, az intézményrendszer megváltoztatása. Az elindított reformok üte­mezése alapján Dienes-Oehm Egon szerint reálisnak tűnik, hogy 2002-2004 között a csat­lakozásra kijelölt országok első csoportját felvegyék az unióba, és ha mi nem rontunk a helyze­tünkön, Magyarország ott lesz ebben a csoportban. Banka Csaba ország, Bréma és Hessen - kö­vetkezik. Továbbra is a szegény régiók - az egy főre jutó GDP kevesebb, mint az EU-átlag 75 százaléka - közé tartoznak Né­metország keleti tartományai, Görögország egésze, Dél-Olasz- ország hat tartománya, tíz spa­nyol régió, a hét portugál régió­ból hat, négy brit, egy finn régió, valamint a „szomszédvár”: Bur­genland. E szegény területeken él az unió lakosságának ötöde.L. Z. A hazai teherfuvarozás piacán rendkívül nagy a konkurencia, ami a szolgáltatás árainak letö­rését vonja maga után. Mindez a kereslet-ldhálat diktálta törvény szerint elfogadható, ám mára annyira alacsonnyá vált a válla­lási összeg, hogy abból nem vagy csak nagyon nehezen ké­pezhető olyan tartalék, mely magának a fuvarozó eszköznek a megújítására lenne felhasznál­ható. Márpedig a magyar utakon nagyon sok elavult, korszerűtlen tehergépjármű fut. A Közúti Közlekedési Szolgáltatók Szol­nok Megyei Szövetségének (KKSZSZ) ügyvezető igazga­tója, Juhász József úgy látja, hogy a teherfuvarozók komoly problémával néznek szembe. Az eszközpark megújítását állami preferencia vagy segítség nélkül kellene megoldani, saját erőből, ráadásul úgy, hogy - készülve Magyarország uniós csatlakozá­sára - a járműállomány megfe­leljen az európai kihívásoknak, előírásoknak. S ha már szó esett az árról, akkor egy korszerű, alacsony fogyasztású és fenntar­tású autóval versenyképes lehet a piacon a fuvarozó. Arra a kérdésre, hogy a fuva­rosok félnek-e az uniós csatla­kozástól, Juhász József „igen”- nel válaszolt. A szakma véle­ménye szerint ha hazánk kapui megnyílnak, akkor vélhetően számos nyugat-európai teher­jármű-tulajdonos megjelenik hazánkban, merthogy az uniós tagállamokban is túlkínálat mu­tatkozik a teherfuvarozás terü­letén. Emiatt reális veszélye van annak, hogy több hazai fu­varos áldozatul esik a nyitás­nak. ein Gazdag és szegény régiók Információs börze Brüsszelben Január végén Brüsszelben járt Ürmössy Ildikó, a megyei ke­reskedelmi és iparkamara képzési osztályának vezetője. Azért utazott oda, mert akkor hozták nyüvánosságra a EU Leonardo programjának ki­írását, illetve információs bör­zét is rendeztek.- Kik voltak ott ezen a rendez­vényen? - kérdeztük.- Képviseltette magát az EU oktatási, képzési és ifjúsági bi­zottsága, ott voltak egész Euró­pából a Leonardo Iroda vezetői és azok, akik közvetlen informá­ciót, illetve partnert akartak sze­rezni a programhoz.- Összefoglalná a legfonto­sabb tudnivalókat a Leonardo programról?- A szakképzést fejleszti a képzés minden szintjén, a gaz­dasági igényekre alapozva. Célja, hogy a képzés tartalmilag és strukturálisan is megfeleljen a nemzetközi piaci igényeknek. Ezt a gyakorlatban új, nemzet­közileg elfogadott szakmák ki­írásával, továbbképzéssel, szakmai gyakorlatokkal, tan­anyagfejlesztéssel támogatja. Tevékenységében fontos elem a képző intézmények és a gazda­sági szervezetek együttműködé­sének és az idegen nyelvű kép­zés szakmai speciális programja­inak segítése. Mindez négy nagy programterületen történik, ezek a következők: a kísérleti projek­tek (új szakmai tartalmak, együttműködési modellek), a mobilitási projektek (szakmai cserék az alapoktól a mene­dzserképzésig, a nők és a fiata­lok szakmai képzése), a multip- likációs projektek (az elért eredmények hasznosítása több országban) és az idegen nyelvi projektek.- Mindezekből mit lehet profitálni most nálunk?- Nagyon sokat. Volt magyar stand, amelyet sokan megláto­gattak partnerkeresőben. Szemé­lyes és szakmai kapcsolatok lé­tesítésére nyílt mód. Bár én most a programiroda meghívására voltam kint, tehát nem á megyét képviseltem, azért tudom, hogy az ilyen találkozók nagyon hasznosak lehetnek. A kapcsola­tok eredménye például, hogy küldtünk Németországba, és fo­gadtunk is onnan tanulókat. A német partnerrel együtt adunk be pályázatot a kapcsolat to­vábbfejlesztésére. Idén például húsz gyereket cserélhetünk a ta­valyi tíz helyett. A létszám mel­lett a szakmák köre is bővül. Azt hiszem, nem kell részletezni, hogy az ilyen cserekapcsolatok mit jelentenek a résztvevők számára. A pályázatok beadása a képzéshez jelentős anyagi se­gítséget adhat, elsősorban a szakképzésben. Kár, hogy ezzel viszonylag kevesen élnek.- Mi ennek az oka?- Azt hiszem, elsősorban a kényelem. Pályázni valóban nem könnyű, a legutóbbi pályá­zatunk hatvanoldalas volt, a be­számoló jelentés pedig kétszáz oldalt tett ki. És komoly, profi munkát várnak. Ez a látogatás többek között azért is hasznos volt, mert felkészítettek a pályá­zatírásra. Ezeket az ismereteket is szeretném továbbadni. B. A. Kevés gyermek születik A születések számának csökkenése nem csupán Magyarorszá­gon gond, hanem Európa más országaiban is. Az Eurostat prognózisából kiderül, hogy az EU tagállamaiban tavaly négymillió gyermek született, ugyanakkor 3,7 millió ember tá­vozott az élők sorából. Az EU statisztikai hivatalának jelentése szerint tavaly a hetve­nes évek közepéhez képest egy- harmaddal, négymillióra csök­kent a tagállamokban az élve- születések száma. Óriási eltéré­sek fedezhetünk fel azonban, ha országonként vizsgáljuk a szá­mokat. Az ezer lakosra vetített természetes szaporodás (az élve- születések és a halálozások szá­mának különbsége) a legmaga­sabb Izlandon (8,7), az EU-n be­lül pedig Írországban (5,5). Vi­szonylag sok gyermek születik még Hollandiában, Luxemburg­ban és Franciaországban (4,0- 3,4). A születések és a halálozá­sok számának különbsége szin­tén pozitív például Nagy-Bri- tanniában, Finnországban, Ausztriában, Belgiumban, Dá­niában, Portugáliában és Spa­nyolországban, ezzel szemben természetes fogyást regisztrál­nak Svédországban, Németor­szágban, Olaszországban, vala­mint Görögországban. Míg tehát Franciaország népessége ily módon évente 200 ezer fővel gyarapszik, Németország lélek- száma 71 ezerrel mérséklődik. Az EU 15 tagállamát tekintve a természetes szaporodás ezer la­kosra számítva 0,9, az eurozóna 11 tagországaiban pedig 0,7.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents