Új Néplap, 1999. február (10. évfolyam, 26-49. szám)

1999-02-17 / 40. szám

1999. február 17., szerda Megyei Körkép 3. oldal Az önkormányzat támogatására is számítanak Emlékmű Szent Istvánnak Az államalapítás ezredik évfordulójára monumentális em­lékmű épülne Szolnokon. A szoborcsoport felállítását kezde­ményező Trianon Társaság reméli, terveihez hathatós állami és önkormányzati támogatást kap. Deák András, a Trianon Társa­ság vezetője az utolsó pillanat­ban adta postára pályázatát. Az országos millenniumi emlékbi­zottságtól tetemes, hárommillió forintos támogatást remél ter­veik valóra váltásához. A teljes költségek fedezéséhez azonban ez is kevés lenne, így számíta­nak az önkormányzat, a pártok és a különböző társadalmi szer­vezetek támogatására is. Az elképzelések szerint a megyeszékhelyen a Vártemp­lom előtti téren felállítandó em­lékmű azt a pillanatot örökítené meg, amikor Szent István fel­ajánlotta az országot a Nagy­boldogasszonynak, Szűz Mári­ának. A szoborcsoportban az ál­lamalapító király mellett helyet kapna Szolnok ispán is. Azt még nem lehet tudni, hogy ki alkotja majd meg az emlékművet. Deák András azonban legszívesebben egy szolnoki szobrászt - valószínű­leg Pogány Gábor Benőt - kéme fel az alkotás elkészíté­sére. T. J. Sok embert nehéz összehozni Határozatképtelenség miatt nem jött létre Mezőtúr új szennyvíz­társulata az Újvárosban az alakulónak szánt taggyűlésen. Hétfőn késő délutánra, a körzet általános iskolájába hívták össze a Mezőtúr, Újváros II. ütem szennyvízberuházására alapí­tandó csatornatársulat alakuló ülését. A terület 1386 érdekeltségéből eddig 1029-et szerveztek be, ami jelentősen meghaladja a mini­mumként előírt hányadot. Mivel azonban az alakuló üléshez szük­séges kétharmados képviselet nem volt biztosítható, a beruhá­zás egyik alapfeltételének szá­mító társulatot nem lehetett létre­hozni. Mintegy 145 „vízegység” meghatalmazottja hiányzott az eredményes munkához. Akik elmentek, azok azért nem töltötték haszontalanul az időt. Meghallgattak egy tájékoz­tatót a tervekről, illetve kérdése­ikre választ kaptak. Február 24-re ismét összehívták a képviselőket, hogy a város infrastrukturális szintjére jelentős befolyással bíró építkezés szervezése elindítható legyen. A közgyűlésnek kell majd dönteni többek között a hozzájárulás mértékéről, illetve a munkálatokhoz szükséges hitel felvételéről is. -gg­Az előrelátó vendéglátók már készülnek Nemdohányzóknak különterem Törhetik a fejüket az étteremtulajdonosok, hogy a „nemdo­hányzótörvény” megszületése után hogyan különítsék el a cigaretta kedvelőit és ellenségeit egymástól. Körképünkből az derül ki, hogy sokan már fölkészültek a törvény „fogadására”. Egy magára valamit adó étterem ugyanis általában több te­remmel rendelkezik. Szolnokon a Tisza Szálló­ban már korábbról megol­dottnak tekintik ezt a gondot, hiszen a „kis Tisza” eleve nemdohányzó étteremként van bevezetve. A Pikoló Vendéglátó Kft. is úgy érzi, hogy meg tud fe­lelni az elvárásoknak. Mint Gál Zoltán társtulaj­donos elmondta, a Dreher sö­rözőben ebédidőben próbál­ják visszafogni a dohányzást, nem tesznek ki hamutartót az asztalokra. A törvény beve­zetése után a nemdohányzó vendégeknek egy kisterem­ben terítenek. Másik egysé­gük, a Tomi vendéglő két­termes, ott a belső termet ki­nevezik füstmentesnek. A nagykörűi Nagybogrács vendéglőt pedig eleve úgy nyitotta meg a kft., hogy az füstmentes legyen. Bár ta­pasztalatuk szerint ez jó né­hány vendéget visszatart, de úgy gondolták, hogy a tájvé­delmi körzet közelségében tiszta levegőt biztosítanak az étkezőknek. A Bajnok étteremben egy nemrégen történt változás je­lenti a megoldást. A volt bi­liárdtermet étteremmé alakí­tották át, így az lesz a do­hányzók területe, a boltíves éttermi rész viszont a nem­dohányzó vendégeké. Nyá­ron pedig egyébként is a kerthelyiségben működik az étterem - tudtuk meg Bede Gyula tulajdonos-ügyvezető­től. Városőr és rendőr közösen járőrözik Szolnok belvárosában. Még tavaly együttmű­ködési megállapodást kötött a Szolnoki Rendőrkapitányság és a városőrség, hogy bizonyos feladatokat közösen látnak el. Ennek látható bizonyítéka, hogy Szolnok legforgalmasabb he­lyén napközben közösen járőröznek. Felvételünk a piacnál készült. fotó: mészáros Kiadások és bevételek, nehezedő feltételek Füred szűk(ítő) esztendeje Tiszafüred önkormányzati képviselő-testületének tegnap az 1999. évi költségvetési tervezet megvitatása volt a legfontosabb penzuma. Elsősorban azért, mert hamar kiderült: igen nehéz mindenkinek tetsző kompromisszumokat találni akkor, ami­kor a kiadások (1 milliárd 529 millió 335 ezer forint) 16,3 szá­zaléka nem biztosított. Ennek elsősorban a város anyagi helyzetében bekövet­kezett negatív változás az oka. Hiába csökkent a hitelál­lomány, ha teljesen beszűkül­tek az önkormányzati forrá­sok, a saját bevételek. így to­vábbra sem finanszírozhatók a fejlesztési, felújítási igé­nyek. Különösen akkor; ha a helyi lakosság tovább már nem terhelhető. Ezért fogalmazott úgy a pénzügyi előterv, hogy drasz­tikusan felül kell vizsgálni, mi a kötelező és mi az önként vállalható feladat. Ennek szel­lemében kell szűkíteni és át­szervezni az „évtizedek óta megkövesült” intézmény- rendszert. A vitában abban volt több­ségi egyetértés, hogy ez utób­bit csak az érvényes költség- vetéssel együtt lehet végrehaj­tani, kijelölve a szűkítendő és összevonandó intézmények körét. A „zavaros” végszavazás­sal megerősített konklúzió is ezt tükrözte, feladatként meg­jelölve a 249 milliós költség- vetési hiány további csökke­nését, például differenciált és feladatarányos tehervállalás­sal. Ismét terítékre került a víz­díjak kérdése, miután a város képviselő-testülete 1996 óta nem szavazta meg a Tiszavíz Kft. javasolt tarifáit. Ez azt is jelentette, hogy az önkor­mányzatnak át kellett vállal­nia a havi 1,2 millió forintot jelentő emeléseket. A városatyák többsége teg­nap úgy foglalt állást, hogy a város kasszájának terhére to­vább nem húzható a település vezetése és a kft. között fenn­álló jogvita, így március 1-től a lakosságot terhelik az eme­lések. Ez az ivóvíz esetében 114 forint (plusz 12 százalék áfa), a szennyvíz esetében pe­dig 60 forint (plusz 12 száza­lék áfa) költséget jelent, míg a közületek 80 forint (plusz 12 százalékos áfa) díjat fizetnek szennyvizükért. percze Felfedezhetjük saját értékeinket Megjelent a megye kézikönyve Nagy érdeklődés mellett teg­nap tartották Szolnokon a Jász-Nagykun-Szolnok Me­gye kézikönyve című kiad­vány bemutatóját. A könyvről Bási Lajos, a me­gyei közgyűlés elnöke mondott méltató szavakat a bemutató elején. Hangsúlyozta, hogy olyan kiadvány született, amely információkat ad rólunk má­soknak és nekünk magunknak is, fölfedezhetjük benne saját értékeinket, amelyekről esetleg eddig nem is volt tudomásunk. Dr. Kasza Sándor, a könyvet megjelentető CEBA Kiadó ügyvezető igazgatója elmondta, hogy az ország megyéit és Bu­dapestet bemutató sorozat utolsó köteteinek egyike a könyv, nagyrészt helyi szerzők munkája. Többek között rövid tanulmány foglalkozik benne a megye földrajzával, történel­mével, társadalmi struktúrájá­val, demográfiai, szociális vi­szonyaival, szellemi-kulturális életével, infrastruktúrájával és gazdaságával. Bemutatja állami szerveit, intézményeit, társa­dalmi és jelentősebb gazdasági szervezeteit, cégeit. A könyv legnagyobb része az egyes te­lepüléseket ismerteti leírással, képekkel és rövid angol nyelvű összefoglalóval. Végül a me­gyében használatos címereket közli a kötet, és összeállítást ad a jelentősebb műemlékekről. Mint dr. Kasza Sándor je­lezte, a kiadó a továbbiakban az ország kistérségeit bemutató kötetek kiadására készül, illetve néhány már meg is jelent a ter­vezett 100-110 könyvből. Ké­szülnek a megyei kézikönyvek rövidített változatának idegen nyelvű kiadására is. Bistey András Beszámoltak Jó lenne fizetésért Első vizsgájukat tették le teg­nap Tiszafüreden az október­ben indult számviteli ügyveze­tői és számítógép-felhasználói tanfolyam hallgatói. A Tiszafüredről, Tiszasző- lősről, Tiszaörsről, Kunmada­rasról és Karcagról érkezett 25 vizsgázó pénzügyi, valamint vállalkozói gazdálkodási isme­retekről adott írásban számot sikerrel, ami azt jelenti, hogy szóbeli számonkérésük után már „csak” számviteli és számí­tástechnikai megmérettetés vár rájuk. Mindezeken túl gyakorlati foglalkozások is szerepelnek a tiszafüredi munkaügyi központ 870 órás szaktanfolyama pen­zumában, amelynek teljesítése után, várhatóan júliusban kap­nak szakmát kezükbe a „hu­szonötök”, akik munkanélküli­ként azt remélik, hogy majd fi­zetésért is számot tudnak adni számviteli és számítógépes is­meretekből. Vízóra-hitelesítési dömping (Folytatás az 1. oldalról) így vélhetően a hitelesítés elhú­zódik még ez év közepéig, ám ennek a feladatnak az ellátása nem kötelező az rt. számára. Ha a lakástulajdonosok nem hitelesít­tetik vízóráikat, akkor legfeljebb a főmérő utáni egymás közötti el­számolásra lesz alkalmas, a víz­művekkel való „számlás kapcso­latra” viszont nem használható. Az újabb roham várhatóan az ősszel indul meg, miután az 1993-ban felszerelt 3500 órát év végéig kell majd hitelesíttetniük a lakások tulajdonosainak. ein Lajos bácsi megvédte magát (Folytatás az 1. oldalról) Két óra múlva ismét dörömbölés rázta fel a ház nyugalmát. Az aj­tónál ugyanaz az amazon állt. Az előbbi ütés okozta következmé­nyeket kiheverve újra pénzt kö­vetelt. Bátorságát a kissé távo­labb várakozó két segítőtársa je­lenléte csak fokozta. Ezúttal már dulakodásig fajult akaratossága, egy pillanatra még Lajos bácsi pénztárcáját is sike­rült megszereznie. A védekező ember azonban akkorát ütött egy vaspálcával a nő kezére, hogy az kénytelen volt a bukszát nagy hir­telenjében elejteni. A házigazda, miután az ismételten földre került támadót a portán kívülre von­szolta, értesítette a rendőrséget. A három személy közül kettőt, a tiszakürti, 34 éves K. Máriát és élettársát, a 47 esztendős B. Imrét nem sokkal később el is fog­ták. H. Gy. Mégsem korszerűsítik a 4-es főutat Szolnok regionális szerepe vészesen csökken Füle István országgyűlési kép­viselő és Kovács Libór alpol­gármester, az MSZP városi el­nöke tegnap sajtótájékoztatót tartott Szolnokon. Napirenden a városi költségvetés és a 4-es főút fejlesztése szerepelt. Kovács Libór elmondta, hogy Szolnok nehéz pénzügyi helyzet­ben van. A rendszerváltás óta egyik kormány sem volt igazán önkormányzatpárti, a központi forrás egyre szőkébb. A város je­lentős hitelt vett föl, ebből való­sultak meg a nagyobb infrastruk­turális fejlesztések. A személyi- jövedelemadó-bevétel csupán 15 millióval nőtt, relatíve csökkent. Az intézményhálózat fenntar­tását az alpolgármester pazarló­nak nevezte, mondván, hogy a kihasználtság nem megfelelő. A működési kiadások növekedése zömmel elmaradt az infláció nö­vekedésétől. Befejezésül megis­mételte, hogy a város nehéz hely­zetben van, de ezt a helyzetet nem önmaga okozta. Füle István beszámolt a 4-es főút ügyében Manninger Jenő államtitkárhoz intézett interpellá­ciójáról. Ebben a képviselő fölve­tette, hogy információi szerint a 4-es utat hátrább sorolták a köz­útfejlesztési koncepcióban, ezzel Szolnok regionális szerepe vé­szesen csökken, a tőke továbbra is elkerüli a térséget. Manninger Jenő, a Közleke­dési, Hírközlési és Vízügyi Mi­nisztérium államtitkára válaszá­ban - amelyet a képviselő szét­osztott az újságírók között - lé­nyegében megerősítette, hogy „a 4-es út ma nem szerepel a gyors- forgalmi úthálózat fejlesztési programjának legkorábban el­végzendő, külön új nyomvonalon szereplő tervei között.” Szó van viszont bizonyos elkerülő szaka­szok létesítéséről, illetve szaka­szosan megvalósítandó négysá­vos bővítésről. Ez utóbbi me­gyénkben a Szajol és Török- szentmiklós közötti utat érinti, és szó van a Törökszentmiklóst el­kerülő szakaszról. A 4-es út to­vábbi fejlesztése Hajdúszoboszló és Nyíregyháza-Záhony térségé­ben valósul meg a közeli idő­pontban; Budapest-Szolnok kö­zött egyelőre nincs szó fejlesztés­ről. A választ a képviselő nem fogadta el, az Országgyűlés vi­szont igen. A gyors olvadás fokozott belvízveszélyt jelenthet Csatomanyitás robbantással? Azt talán nem kell bizonygatnunk, hogy az elmúlt időszak­ban bizony sok hó hullott vidékünkön, de mint a Kötivízig mezőtúri szakaszmérnökségén megtudtuk, ugyanez a helyzet például a Tiszta vízgyűjtőjén is. A leesett csapadékból egy­szer víz lesz, de nem mindegy, milyen gyorsan. Felkai István szakaszmérnök­től megtudtuk, míg a Felső- Tisza-vidéken mintegy 104, addig területükön 44 millimé­ter csapadék hullott az elmúlt pár napban. Talán jellemzi, mennyire kiugró érték ez, ha a januári adatot is ismertet­jük, amikor mindössze 13 milliméternyi áldás áztatta a földeket. Természetesen a mezőgaz­dákat elsősorban most az ér­dekli, vajon kell-e számíta­niuk nagyobb belvízre az ol­vadás után. A szakaszmémök elmondta, Mezőtúr és Túr- keve környékén 30-60 centi- méteres havat mértek a hétfői bejáráson. Sajnos a belvízcsa­tornák több helyen ennél job­ban, akár 100 százalékban is telítettek a fehér takaróval. Ez azt jelenti, hogy ezeknek vízelvezető képességük gya­korlatilag nincs. Néhány he­lyen hó és jégdugók is kiala­kultak. A tárolók egy részéből a gravitációs vezetési lehetőség megszűnt. A mezőtúri Kisvíz- köz és a kevi Kiserdő szivaty­tyútelepük napok óta szaka­szosan üzemel. Néhány ilyen berendezésük még terepjáró­val sem közelíthető meg.- Számolhatunk-e komoly belvízveszéllyel az olvadás­kor? - kérdeztük.- Amennyiben lassan tűnik el a hótakaró - mondotta Fel­kai -, akkor megvan az esély arra, hogy a víz utat talál ma­gának a csatornákba. Amelyek el vannak dugulva, azokat ha­ladéktalanul, bármilyen erőfe­szítéssel megnyitjuk. A legje­lentősebb jégdugókat robban­tással lehet eltüntetni. Azzal kell számolni, hogy az átlagot elérő vagy azt meghaladó csa­padék, valamint hirtelen olva­dás esetén jelentős belvízká­rok keletkezhetnek. GG

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents