Új Néplap, 1999. február (10. évfolyam, 26-49. szám)
1999-02-13 / 37. szám
VASÁRNAP REGGEL A szabályok bonyolultságát mi sem érzékelteti jobban, mint hogy ugrásszerűen nőtt az utóbbi években az adóperek száma. Ha pedig már a bíróságok is eltérően értelmezik a jogszabályokat, akkor mit lehet elvárni az Átlag Magyar Polgártól, akinek tegyük fel nem csupán bér- jövedelme akad - mert valamiből mégiscsak meg kellene élni. Nem könnyű tehát mostanság az adófizető helyzete, éppúgy, mint a bevallásokat feldolgozó, ellenőrző hivatalnokoké. Az is megoldás lehet, hogy mindenki tartson adótanácsadót, legfeljebb a gyereknek nem jut uzsonnára való. Ám ennél sokkal jobb javaslattal rukkolnék elő. Legyen egyfajta adó, az áfatébészjasatöbbi, avagy röviden, a szuperadó. A kulcsa lehetne mondjuk 25 százalék, egységesen. Ez a környezetvédelmi szempontoknak is messzemenően megfelel, hisz a bevalláshoz egy papírlap bőven elegendő, és kötetnyi magyarázatra sincs szükség. És hogy el ne felejtsem: így garantálható lenne az államháztartás hiányának megszüntetése. Laczi Zoltán ' : Szuperadó Ha ilyen ütemben fejlődik az adórendszerünk, évtized múltán már csak maroknyi ember marad ebben az országban, aki el tud igazodni rajta. Milyen egyszerű is volt számolni mondjuk a középkorban, amikor volt dézsma meg kilenced, később némi füstadóval kombinálva. Most a jövedelmet meg kell szorozni a BUX-indexszel korrigált jegybanki alapkamat szinuszával, aztán hozzáadni Kolumbusz hajhagymáinak negyedik hatványát, mindebből kivonni a tengeri mérföldben számított Föld-Hold távolság köbgyökét, majd összevetni a spártai ütközetben elhunyt maja indiánok számának kettes alapú logaritmusával. Kedvezményként levonható az orvosnak adott fél hízó ára osztva a génmanipulált kacsacsőrű emlős kromoszómaszámával. De félre a tréfával, hiszen nem babra megy a játék. Talán a baj ott keresendő, hogy azok, akik meghozzák e törvényeket, nem mindig veszik figyelembe az adóhatóság szakembereinek javaslatait, akik a gyakorlatból pontosan tudják, miképpen lehet megvalósítani az olykor megvalósíthatatlant, mi az, amit be lehet tartatni, s mi az, amelyből nem lehet kibogozni, hogy a jogalkotó á-ra vagy b-re gondolt. A pénz mindig is nagy úr volt, nem csupán a rendszerváltozás óta élő fogalom ez. Kunszentmártonban ez a mondás kis híján a vasúti hídba került egy filmforgatáson. Történt, hogy 1987-ben egy amerikai producer a második világháborúról forgatott filmet a Körös fölött átívelő vasúti hídnál. Volt ott minden, ami egy igazán sikeres alkotáshoz szükséges, jugoszláv partizánok, sok fegyver. A vasutasok által csak Joe bácsiként említett pénzes pasas a felvételek alatt annyira beleszeretett a hídba, hogy minden pénzt megadott volna érte. Na nem az otthoni kis kerti tóból hiányzott egy ideális átkelő, s nem is a szerkezet lebilincselő szépsége fogta meg. Ennél brutálisabb céljai voltak: a levegőbe akarta röpíteni. Első pillanatra felfoghatatlanul sok pénzt adott volna érte, ám az illetékesek hajthatatlanok voltak: a híd marad. Joe bácsi nem is erőltette, s talán azóta már nem is bánja. Filmjének esélye sem volt az Oscar-díjra: dobozban pihenő alkotások ritkán kapnak ekkora elismerést. A partizánok csupán a celiuloidszalagon lövöldöznek, s a kunszentmártoni vasúti híd sem vonult be a filmtörténelembe. Pókász E. Ma kétszeresen is ünnepel van. Pedagógus végzettségét hazánkban nem fogadják el, nyelvtudását sem tudja kamatoztatni, pedig szívesen tanítana nyelviskolában, vállalna fordítást, tolmácsolást. A fiatalasszony gyermeke gyógykezeltetése miatt hat éve él Szolnokon. Autóbalesetet szenvedtek, melyben a barátaik meghaltak, ők pedig súlyosan megsérültek. Ukrajnában évekig nem, Szegeden viszont tudtak a kislányon segíteni, aki két évvel a baleset után még nem járt. Hétévesen az anyja ölben hordta az iskolába. Szerencsére ma már egyedül közlekedik, de a terhelést nem bírja. Ennek ellenére naponta többször megmássza a négy emeletet, mert lift nincs a házukban. Valentina mégis boldog, mert gyermeke jár, jól tanul, szép Magyarország és kedvesek hozzájuk az emberek. Élteti a remény, hogy egyszer sikerül földszintes lakásba költözniük, és munkát is talál - mondjuk egy nyelviskolában. S talán akkor sem lesz még olyan idős, hogy ne köszönthetnék egymást párjával Valentin-napon... JárvásZs. Foto; Mészár« János- Már régről ismertem Lászlót, akivel intézkednem kellett. Amikor utolértem, kérlelt, ne bántsam. Erre azt választoltam, nem bántalak, de ne próbálj meg elfutni - idézte fel Tóth Zoltán az emlékezetes intézkedés részleteit, immár a sikeres operációt követően a Szolnoki MÁV-kórház baleseti sebészetén.- Éppen a bilincselésnél tartottam, amikor László egyszer csak kifordult, majd egy erős ütést éreztem a hasamon. Nem tudtam, mi történt, csak később vettem észre, hogy csupa vér a ruhám. Az intézkedést a járőrtársak segítségével sikerült befejezni, a főtörzsőrmestert pedig az ügyeletes kórházba szállították. Minthogy az ellenszegülő támadó is megsebesült, ő is kórházi ápolásra szorult. A rendőrt szúrt sebével megműtötték, az erős szervezetű férfi fájdalmait feledve szerda délelőtt már járt-kelt a sebészet folyosóján. Segítőtársa is akadt, a rendőrt a kórházban ápolónőként dolgozó felesége kísérgette.- Mit érez ilyenkor egy „rendőrfeleség?” - kérdeztük Zsuzsái, aki az intenzív osztályon volt ügyeletes pont akkor, amikor a férjét behozták.- Gondolhatják, mit éreztem, amikor telefonon kerestek és mondták, ne ijedjek, meg, de Zolit baleset érte. Ez persze mindig benne van az emberben - folytatta a fiatalasz- szony -, annyi hasonló esetről lehet már hallani, főleg Budapestről. Manapság nem is kell rendőrnek lenni ahhoz, hogy baj érje az embert, igaz, őket nagyobb veszély fenyegeti. Ez csak akkor oldódna meg, ha Zoli otthagyná a testületet, de őt nem lehet a rendőrségről lebeszélni.- Tizenhárom éve ezt csinálom, hivatásomnak tekintem ezt a munkát, rendőr akarok lenni a jövőben is - mondja a leszerelés gondolatának egy csepp esélyt sem adva a még épp csak hogy lábadozó járőr. - Eddig nem fordult elő ilyen velem, most megtörtént. Azt mondják, tíz nap múlva meggyógyulok.- Nem zavarja az, hogy két kórteremmel arrébb fekszik az az ember, aki akár az életét is kiolthatta volna?- Egyáltalán nem. Többször is bocsánatot kért tőlem, amikor összetalálkoztunk itt a folyosón. Régóta ismerem őt, ez most így jött ki. Különösebben nem hibáztatom, csak szabadulni akart. Az állat is ezt teszi, ha csapdában érzi magát.- Fel sem merült, hogy fegyvert használjon?- Természetesen felötlött a gondolat, de ez nem olyan egyszerű. A másodperc tört része alatt nagyon nehéz ott a helyszínen arról határozni, jogosan teszem-e vagy sem?- Ezek után nem tart attól, hogy esetleg ismét így megtámadják?- Ez természetesen benne van a pakliban. Egyre inkább számolni kell a ránk leselkedő veszélyekkel. Félni azonban ezután sem fogok. Horváth Győző Valentina Ukrajnában született. Ott nem ritka ez a név, nem istűntfel senkinek. De mióta Magyar- országra, pontosabban Szolnokra költözött, sokan felkapják a fejüket, ha bemutatkozik. Gyakran megdicsérik kellemes hangzású nevét, és érdeklődnek, hogy honnan jött. A Valentina név kedvességet vált ki az emberekből, így aztán viselője isvégre-valahára megszerette. Valentinátfebruár 14-én a családja és a közelebbi barátok köszöntik névnapján. A Valentin-nap- ról is megemlékeznek férjével, valami apró ajándékkal kedveskednek egymásnak. Aranyos, fiatalos ünnepnek tartja, s úgy érzi, még jó néhány évigjogosultakrá. Most azért, mert még nem öregek, aztán meg azért, mert szeretik egymást. Németh Valentinának nemcsak a neve szép, de kedves, derűs nő. Pedigjókedvre nem túl sok oka Autófeltöröt értek tetten a Szolnoki Rendőrkapitányság járőrei kedden hajnalban. A „munkájában” megzavart férfi persze nem adta egykönnyen • mint később kiderült, jogtalanul szerzett - szabadságát: megpróbált elfutni. Tóth Zoltán főtörzsőrmester az állampusztai büntetés-végrehajtási intézetből szökésben lévő, körözött elitéit nyomába eredt. A rendőr akkor nem tudhatta, Intézkedése néhány pillanat múlva kis hiján végzetes szituációba sodorja. Kocsmázó középiskolások Megyeszékhelyünkön élő diákokat is faggattak - egy országos vizsgálódás részeként - kábítószer-, alkoholfogyasztási és dohányzási szokásaikról. A megkérdezett 16 évesek 55 (!) százaléka volt már életében legalább egyszer részeg ( ez a szám 10 százalékkal rosszabb az országos átlagnál!) Mi is megkérdeztük, hogy miért isznak a fiatalok? A „csak”, „mert”, „ezt látom mindenütt”, „a szüleim is isznak” kezdetű és végű válaszoktól mélyebb elemzést nem kaptunk. A hol kérdésre felelni már sokkal egyszerűbbnek tűnt. Kocsmában, diszkóban, házibulin, otthon (titokban vagy családdal), kevesen exkluzív helyeken. A kocsma a legolcsóbb és sajátos hangulata van. Ez a többségé. Egy kisebb réteg csakis jól menő helyekre jár. Leginkább szülei kérésére, azért, hogy hasonszőrűekkel érintkezzen, illetve olyanokkal ne találkozzék, akik „előmenetele” szempontjából nem kívánatosak. És mit fogyasztanak? A kocsmában elsősorban sört és vörösboros kólát. A diszkóban, ha valaki igazán ad magára elegáns töményét fogyaszt (nem egy pohárkával). Akinek ez drága, ki-ki- megy a közeli talponállók valamelyikébe, ahol olcsóbban elbódulhat. A házibulik itala is „hígabb”, mert sokba kerülne egy egész üveg whiskyt vagy konyakot megvenni. Ezt mindenki nem engedheti meg magának, s egymással ezen a fórumon a legszolidárisabbak. Újgazdag csemetéknél más a szokás, ők a szülők bárkészletét korlátlanul felhasználhatják. Ital nélkül nem az élet az élet, nem buli a buli - állítják egybehangzóan. Néha jó a rózsaszín világ és a feldobott állapot. Többen azt sem titkolják: gyógyszerrel, kábszerrel együtt is kipróbálták már a piát. A vélemények eltérőek. A másnaposság? Elmegy. Vagy: kutyaharapást szőrével. Tény, hogy isznak a serdülők. Mert jólesik, mert utánoznak, s mert azt hiszik, ettől felnőttek. Isznak nyíltan és titokban, masszívan és kóstolgatva. Hogy ezalatt a felnőttek hol vannak? Talán az üres üvegeket váltják vissza...? ! J. Zs. 1999. február 14. Közéből Harmadik oldal Február 7., vasárnap: Óriási érdeklődés mutatkozott az év első alkatrész- ésjárműbörzé- je iránt, amelyet Szolnokon tartottak. Február 8., hétfő: Az influenzaszerű megbetegedések miatta megye kórházaiban látogatási tilalmat vezettek be. • Elfogták Jászberényben a szombati rablás tettesét, aki egy vegyeskereskedésben a bevételt követelte az eladótól. Február 9., kedd: Ünnepélyesen felavatták Kunhegyesen a Videoton Holding telephelyét, ahol gépkocsiba építhető hangszórókat gyártanak. • A svéd nagykövet látogatást tett a jászberényi Electrolux-Lehel Hűtőgépgyárban. • Szalay Ferenc polgármester is köszöntötte Szolnokon a 7. születésnapjukat ünneplő Oros négyes ikreket. Február 10., szerda: Óriási hőmennyiség lepte el az országot, és persze megyénket is. A fehér csapadék a közlekedésben jelentős fennakadásokat okozott. Február 11., csütörtök: A kiváló néprajztudósra, a 115 évvel ezelőtt született Györffy Istvánra emlékeztek Karcagon. • A megyében 67 gazdakört tömörítő megyei gazdakörök szövetsége küldöttközgyűlését tartotta, ahol felszentelték a szervezet zászlaját. Február 12., péntek: Székelykeresztúri - testvérvárosi - delegáció érkezett Karcagra. • A megyei nyugdíjasok egyesülete küldöttértekezletet tartott Szolnokon. Február 13., szombat A szolnoki repülőtéri művelődési házban a Be- reczki Máté Gazdakör borversenyt rendezett.
