Új Néplap, 1999. február (10. évfolyam, 26-49. szám)
1999-02-13 / 37. szám
6. oldal Hazai Tükör 1999. február 13., szombat Gyarmati utódja. Fodor Lajos altábornagyot, a Magyar Honvédség vezérkari főnökének első helyettesét nevezik ki a közeljövőben a Honvédelmi Minisztérium védelempolitikai helyettes államtitkárává a felmentett Gyarmati István helyére - közölte Erdélyi Lajos ezredes, a tárca szóvivője. Informális kormányülés. A gazdasági fejlődés mozgásterét térképezik fel péntek-szombati, kétnapos informális ülésükön a kormány tagjai. A vitaindítót Járai Zsigmond pénzügyminiszter tartotta. Szombaton Szentendrén agrárstratégiai kérdésekről tárgyalnak. Az év menedzsere. Fodor Istvánt, az Ericsson Távközlési Kft. vezérigazgatóját választották az 1998-as év menedzserének - tudatta Dénes Gábor, a pályázatot szervező Menedzserek Országos Szövetségének főtitkára. Nemszeretem betegek. A kórházak sok esetben igyekeznek elkerülni a hajléktalanok ellátását, többségüknek ugyanis nincs tb-kártyája és taj-száma, ezért utánuk nem fizet az egészségbiztosító - mondta Mózes István egyetemi docens pénteken egy, a hajléktalanok egészségügyi ellátásáról rendezett konferencián. Tájékozódó megbeszélés. A Magyar Demokrata Fórum parlamenti frakciója pénteki rendkívüli ülésére meghívta Po- komi Zoltán oktatási minisztert és Kékesi Lászlót, a Pénzügyminisztérium helyettes államtitkárát. Pokomi az egyetemi integrációról, Kékesi a jövőre esedékes adóreformról tájékoztatta a képviselőket. Kábítószer. Tavaly a nyugati határszélen a vámosok 192 kiló kábítószert foglaltak le. Ebből 185 kilót tett ki a heroin. Munkaidő és verseny. A csökkentett munkaidő bevezetése kedvezőtlenül hat a kis- és középvállalkozásokra - állapították meg a Nemzetközi Iparunió budapesti elnökségi ülésén. A heti 35 órás munkaidő a kis- és középvállalkozások számára többletkiadást jelent, mert a feladatok elvégzéséhez az addiginál több munkaerőt kell alkalmazniuk. A tömegközlekedésért. Budapest, Miskolc, Szeged, Debrecen, Pécs és Kaposvár közlekedésének irányítói szeretnék elérni, hogy a dolgozók részére nyújtott helyi tömegközlekedési hozzájárulást költségként lehessen elszámolni. A helyi és a helyközi közlekedésben alkalmazott támogatási különbségeket is fokozatosan megszüntetnék. Meg kell menteni a jellegzetes balatoni tájat Ez volt az üres padsorok hete A balatoni kiemelt üdülőkörzet új területrendezési tervét várhatóan az év végén tudja elfogadni az Országgyűlés. Jelenleg egy 1989-es miniszteri rendelet gondoskodik a Bala- ton-part túlépítésének megelőzéséről és a természeti értékek megóvásáról, ezt azonban 1999. március 31-ei hatállyal megsemmisítette az Alkotmánybíróság. A két időpont közötti jogi „lyuk” betömésére szolgál az az átmeneti törvény, amelyről tegnap kezdett tárgyalni az Országgyűlés. Az előterjesztés Ábrahám-hegytől Zánkáig felsorolja azokat a településeket, amelyek területén nem jelölhető ki új beépítésre szánt telek, E települések volt zártkerti részén építési engedély csak nagyméretű, szőlőműveléssel hasznosított telkekre adható, de ott is csak kicsi, egyszintes épületre. A part menti 30 méteres sávban nem létesíthető új épület. Több képviselő felhívta a figyelmet arra, hogy építtetők százai állnak ugrásra készen terveikkel, várva az április 1- jei határidőt. Feltétlenül el kell fogadni addig a törvényt, akár rendkívüli ülésnap árán is, mert a késlekedés visszafordíthatatlan károkat okozhat. Egy másik, tegnap vitatott előterjesztéssel azt szándékozik szabályozni a törvényhozás, hogy hogyan kell megoldást találni annak a panaszosnak az egyéni jogsérelmére, aki az Alkotmánybírósághoz fordult segítségért, és beadványa nyomán- alkotmányellenessé nyilvánítottak valamely jogszabályt. Azzal ugyanis az egyes ember gondja még nem oldódik meg, ha a rá nézve sérelmet okozó jogszabályt megsemmisítik. Az ellenzéki honatyák szóvá tették, hogy a képviselői padsorok és a miniszteri bársonyszékek éppen olyan üresek voltak a héten, mint eddig, vagyis az új parlamenti munkarend nem eredményezett nagyobb érdeklődést. S. Á. A múltat végképp eltörölni... A Postabank igazgatósága is feljelentette Princz Gábort A Postabank Rt. igazgatósága úgy döntött, a pénzintézet is büntető feljelentést tesz Princz Gábor, a bank korábbi elnökvezérigazgatója és társai, ismeretlen tettesek ellen a Postabankban tavaly kialakult súlyos veszteségek miatt. \ Madarász László, a Postabank elnöke elmondta, a feljelentés gyakorlatilag mérleghamisítás, a Postabank által elszenvedett nagyarányú veszteség, valamint amiatt történt, hogy a hitelintézet vezető tisztségviselői nem a munkaköri szerződéseik szerint dolgoztak. Madarász szerint minden bizonnyal megállapítható Princz Gábor és társai felelőssége az olyan tényállásokban, mint például a Nádor ’95 Rt. ügye, a spanyol ingatlanberuházás, a Pénzintézeti Központ Bank részvényopciói, a Trigon Bank részvényeladása, és az átláthatatlan hitelportfolió. Az eseteket egyenként kivizsgálva, megfelelő bizonyítékokkal alátámasztható az, hogy kötelezettségük elmulasztásával, illetve megszegésével kárt okoztak a banknak. Az ismerté vált ügyek jelentős értéke, és az elvesztett ösz- szegek visszaszerzéséhez fűződő jelentős gazdasági és társadalmi érdek feltétlenül indokolja, hogy a megfelelő vizsgálatok elvégzésére és adatgyűjtésre sor kerüljön, és ezek alapján nemcsak polgári peres eljárás, hanem büntető- eljárás is induljon - hangsúlyozta az elnök. Csütörtökön az éjszakába nyúló igazgatósági ülésen a Postabank vezetősége úgy határozott, hogy a fent említettek ellen számviteli fegyelem megsértése, gazdasági társaság vezető tisztségviselőinek visszaélése, gazdasági adatszolgáltatás elmulasztása és különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanúja miatt tesznek feljelentést az Országos Rendőr-főkapitányságon. Ezzel a lépéssel a bank új vezetése a múltat lezártnak tekinti. (sts) Nem várható érdemi változtatás az integrációs javaslaton Tiszteletben tartják az autonómiát Rövidesen a kormány elé terjeszti az Oktatási Minisztérium a túlzottan széttagolt egyetemi, főiskolai intézményhálózat rendezésére vonatkozó javaslatát. A tervezetről az érintettek véleményét megismerték, az államigazgatási egyeztetés pedig most folyik. A tárca nem látja indokoltnak, hogy a tervezeten érdemben változtasson. Ha a kormánydöntést követően az Országgyűlés is egyetért az elképzelésekkel, akkor a jelenlegi több mint 80 állami intézmény helyett 11 egyetem és 12 főiskola működik a jövőben a tárca irányítása alatt.- Amikor egy olyan, az egész országra kiterjedő koncepció kerül napirendre, mint a felsőoktatási integráció, különösen tekintettel kell lenni a törvényben biztosított egyetemi, főiskolai autonómiára Z ilatkozta lapunknak Kiss lám, az Oktatási Minisztérium helyettes államtitkára.- Ha most mégis felmerülhetett, hogy az intézményi önállóság csorbul, akkor ez az eltérő jogszabály-értelmezésből fakadhat. A felsőoktatási törvény 5. paragrafusa ugyanis rögzíti, hogy az Országgyűlés az a testület, amely egyetemet, főiskolát létesíthet, átalakíthat és megszüntethet. Ebből egyértelműen következik mondta az államtitkár -, hogy az intézmények autonómiája az ilyen jellegű döntésekre nem terjed ki. Ám többen az alkotmányt idézik, s a művelődéshez és a tudományos kutatáshoz való jogból vezetik le az alapítás, az átalakítás és a megszüntetés jogát. A tárca a felsőoktatási törvény módosításával látja megvalósíthatónak a régen esedékes integrációt. Ez nemcsak szándék, hanem kötelezettség is: a törvény korábbi, 1996-os módosítása előírja, hogy a feladatot 1998 végéig végre kell hajtani. Emellett az új kormány elkötelezte magát, az Országgyűlés pedig egy év haladékot adott. (deregán) Aki teheti, halassza későbbre utazását Az autóban biztonságosabb A kihűlés, megfagyás reális veszélyt jelent mindazok számára, akik a nagy hófúvásban a szabadban rekednek. Ezért csak halaszthatatlan esetben vállalkozzunk a rendkívüli téli időjárási viszonyok között hosszabb utazásra - tanácsolja a közlekedéspszichológus. Aki mégis autóba ül, jó, ha előre felkészül a várható nehézségekre, mert a még kifogástalan üzemi állapotban lévő személyautók sem képesek megbirkózni a napokban kialakult, helyenként többméteres hótorlaszokkal. Ha valaki elakad, és nincs 500 méteren belül lakott település, ne induljon útnak, mert a mély hó foglya maradhat. A betemetett embert szinte lehetetlen megtalálni a hó alatt - vélekedik Siska Tamás közlekedéspszichológus. Csak világosban, és ha lehetséges, a bajbajutottak csak többen, összefogva induljanak segítségért. Ha kibírják a bezártságot, mindenképpen biztonságosabb a gépkocsiban megvárni a mentést. Az úton rekedtek egészen biztosak lehetnek abban, hogy egy, esetleg két nap múlva, de mindenképpen rájuk találnak. Addig pedig segíthet a meleg ruha, a takaró, és az előrelátó utazó által bekészített hálózsák. A szakember szerint nem árt, ha az autósok élelmet is visznek magukkal, innivalóból viszont nem lesz hiány. A hó pótolhatja a folyadékot. Ne bízzon senki abban, hogy ha járatja a motort, nem fog fázni. Egyrészt előbb-utóbb elfogy a benzin, másrészt komoly veszélyt jelent a szén-monoxid- mérgezés. A szakember tanácsa szerint az átmelegedés érdekében bizonyos időszakonként járatni lehet ugyan a motort, de akkor is hagyjuk résnyire lehúzva az ablakot. Amennyiben többen akadtak el, és az összetorlódott járművek vezetői egyszerre járatják a gépkocsi motelját, a szén-monoxid-mérge- zés veszélye még valószínűbb. Ha valaki egyedül akad el a hóban, lakott településtől távol, mindenekelőtt saját szorongását kell legyűrnie. Meg kell magát nyugtatnia, hogy nem fagy meg, nem hal éhen, és biztos lehet abban, hogy behavazott autójával együtt hamarosan megtalálják. Félelmét ezúttal semmiképpen se oldja alkohollal, mert a kezdeti meleg borzongást a végső kihűlés válthatja fel - ajánlja a szakértő. A BM Polgári Védelmi Országos Parancsnoksága közleményében arra kér mindenkit, hogy felelős magatartással előzzék meg a bajt, ha nem halaszthatatlan, ne induljanak hosszabb útra. Ám ha mégis bajba jutottak, a rendőrség, a katonaság, és a polgári védelem segítségét remélhetik. Aki útját nem tudja folytatni, melegedőhelyet valamennyi községben, városban talál. Aki elhagyott gépkocsit lát, az a rendőrségen jelezze a veszélyt. - horváth Tennivalók vészhelyzetben Ha a kormány - élve alkotmányos jogával - úgynevezett veszélyhelyzetet hirdetne ki, az illetékesek egyebek mellett korlátoznák az emberek mozgását és a civil telefon- használatot, „kötelezővé” tennék a bajba jutottak megsegítését és mindenáron törekednének a boltok készleteinek folyamatos feltöltésére. A rendkívüli hóviszonyok miatt aktuálissá vált fogalomról Schieber Józsefet, a Polgári Védelem szóvivőjét kérdeztük. Mint megtudtuk, a veszély- helyzet kihirdetéséről az illetékes helyi, illetve regionális szervek javaslatát, kérését figyelembe véve mindig a kabinet dönt, a szükséges intézkedéseket is maga fogja össze, ám a végrehajtást „leosztja” az érintett területekre. Schieber József a hóakadályok miatt esetlegesen elrendelt különleges helyzet velejárói között említette az úgynevezett mozgáskorlátozást. Ez azt jelenti, hogy a polgármesterek vagy a megyei védelmi bizottságok vezetői nyomatékosan kérnék a polgárokat: maradjanak otthon, engedjék át az utakat a mentést végző járműveknek. A civil telefonhasználat korlátozása a védekezésben, mentésben résztvevők egymás közti kommunikálását könnyítené, míg az élelmiszerboltok árukészletének „erőltetett” feltöltése a hiánypszichózis kialakulását előzné meg. A szóvivő elárulta: az utóbbi módszert izraeli polgárvédelmi tapasztalatokra támaszkodva 1992 óta alkalmazzák hazánkban. A veszélyhelyzetben elvárható ellátási kötelezettség a bajbajutottak befogadására, te- áztatására vonatkozik, a médiák önmérsékletre szólítása pedig azt jelentené, hogy a híradásokban csak a védelmi bizottságok által kiadott információk, közöttük az élet- és vagyonvédelmet biztosító szigorítások hangozhatnának el. A szokatlan helyzetből adódó többletköltségeket a kormány az intervenciós alapból fedezné. T. M. Anna Frank-emlékszobor. Tegnap avatta fel Z. Szabó László, a Haynal Imre Egészségtudományi Egyetem rektora a fővárosi Szabolcs utcai kórház aulájában felállított Anna Frank-emlékszobrot, V. Majzik Mária alkotását. fotó: feb/diósi imre Felgyorsulhat az ítélkezés Már kevesebb az ügy, de még mindig kevés a bíró A hazai bíróságokon a peres ügyek elsöprő többsége korrekt határidőn belül fejeződik be, mindössze pár százra tehető azoknak az eljárásoknak a száma, amelyekben a döntés évek óta várat magára - nyilatkozta lapunknak dr. Zanathy János, az Országos Igazságszolgáltatási Tanács hivatalvezetője. Tavaly a bíróságok - a bírák létszámának változatlansága mellett - a korábbi évhez képest 6 százalékkal több ügyet fejeztek be, és ez az év volt hosszú idő óta az első, amikor több ügy aktáit zárhatták le, mint amennyi új peres anyag érkezett. így a hazai bíróságokon megkezdődött az ügyhátralék ledolgozása. A cégbíróságon pár hónap alatt hasonlóan gyors eredmény aligha várható, ám a bírák munkakörülményeinek jelentős javításával és a bírói létszám bővítésével itt is érzékelhető eredmény érhető el. Az ÓIT hivatalvezetője szerint a kormány által az elsőfokú bíróságoknak szánt 450 millió, és az Igazságszolgáltatási Tanács által 1998- ban biztosított mintegy 600 millió forint elegendő lesz a bíróságok infrastruktúrájának jelentős fejlesztésére. Az ÓIT Hivatala egy országos felmérést követően tudja majd megmondani, hogy a helyi bíróságokon van-e, s mekkora a bíróhiány. Az mindenesetre bizonyos, hogy a költségvetésben a szabálysértési határozatok bírósági felülvizsgálatára biztosított 40 új bírói státus minimum háromszorosára lenne szükség - mondta Zanathy János. A létszámnövelés mellett azon is gondolkodnak a Hivatal munkatársai, hogy a bíró munkáját segítő fogalmazók és bírósági titkárok hatáskörét kiterjesszék, ezáltal a bírókat sok adminisztratív munka alól mentesíthetnék, így ők szinte kizárólag az ítélkezéssel foglalkozhatnának. Ismét felvetődött a bírósági jogtechnikus képzés megszervezésének lehetősége is. A nem túl közeli jövőben a pécsi egyetem kihelyezett tagozataként Kaposváron főiskola létesülne. - horváth -
