Új Néplap, 1999. január (10. évfolyam, 1-25. szám)

1999-01-09 / 7. szám

1999. január 9., szombat 3. oldal Megyei Körkép Emlékbizottság alakul Várhegyi elnökletével A millennium megünneplése A szolnoki millenniumi ünnepségek előkészítésére, a magyar államiság születése - első királyunk, Szent István megkoroná­zása ezeréves évfordulója - és az ezredforduló méltó megün­neplésére koordináló szakmai bizottság, név szerint Millenni­umi Emlékbizottság alakul. Minderről a szolnoki közgyű­lés január 14-i ülésén hangzik el tájékoztató. Eszerint az em­lékbizottság feladata életre hívni, meghatározni és koor­dinálni az 1999. és 2000. év millenniumi eseményeinek szellemiségét, fő vonulatát, új létesítmények tervezését, je­lentősebb feladatok, rendez­vények kijelölését. A bizott­ság tervei alapján kívánják mozgósítani az ünnepi esemé­nyekhez a helyi és országos szellemi és gazdasági erőket, a források felkutatását, megte­remtését az intézmények, a gazdasági élet képviselőivel, a civil szervezetekkel és Szol­nok polgáraival közösen. A Millenniumi Emlékbi­zottság - amely január első fe­lében kezdi meg munkáját - elnöki tisztére Szalay Ferenc polgármester felkérte Szolnok volt polgármesterét, Várhegyi Attilát, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma poli­tikai államtitkárát, aki elfo­gadta azt. Az emlékbizottság tagjainak pedig olyan szemé­lyeket kért fel, akik Szolnokot jól ismerő közéleti emberek, s elismert szaktekintélyek. így a bizottság tagjai: Ba- ricz Péter tanár, az Ifjúsági és Információs Iroda vezetője, Farkasházi István népművelő, dr. Kertész Róbert régész, a Damjanich János Múzeum igazgatója, Kánig László ve­gyész, Szolnok volt polgár- mestere, dr. Petó'né Balázs Erzsébet tanár, a Kodály álta­lános iskola igazgatója, Sel- meczi György zeneszerző, karmester, a Szigligeti Szín­ház zenei vezetője, Szalay Fe­renc polgármester, Vincié Sándor építészmérnök, a Haj­lék Kft. ügyvezetője és Szügyi Csongor tanár, a polgármes­teri hivatal humán közszolgál­tatások főosztálya vezetője, aki egyben a bizottság titkára. (bgy) Nyugdíjuk volt a félelem bére (Folytatás az 1. oldalról) Pláne nem fordultak a rendőr­séghez. Féltek, hallgattak, és persze fizettek. A vád szerint csendben tűrték hosszú hóna­pokon keresztül, hogy egy számukra vadidegen ember újra és újra megfossza őket egyet­len, csekélyke jövedelmüktől, a nyugdíjuktól. A rendőrőrs végül egy konk­rét eset kapcsán elrendelte a nyomozást, ugyanis még ha a kisemmizett emberek nem is panaszkodtak, a fura história híre mégis eljutott a zsaruk fü­lébe. A károsultak csak hosszas győzködés után jutottak el ad­dig, hogy leküzdjék félelmüket, és végre vallomást tegyenek sa­ját maguk és hasonló sorsra ju­tott társaik ügyében. Az eljárás megkezdődött, már a bíróság is több mint egy éve foglalkozik az üggyel. A vádlott szerint semmi sem igaz az ellene fel­hozott vádakból, jóllehet ami­óta vizsgálat indult az ügyben, nem történtek Újszászon ha­sonló esetek. Az ügy lezárására még min­dig nincs remény, az új tárgya­lás márciusra várható. Tisztázni kell még néhány ellentmondást, addig persze - az ügy sajátos­ságára egyébként jellemző mó­don - fel kell kutatni az egyik, jelenleg ismeretlen helyen tar­tózkodó áldozatot is. H. Gy. Tovább öregedett... (Folytatás az 1. oldalról) A felügyeletnél időszakos vizsgá­laton megjelent járművek közül minden tizediknél találtak vala­milyen hiányosságot, sok esetben közvetlen balesetveszély miatt „buktak” meg a vizsgán. A leg­több hiányosság a fékberendezé­sek működésével kapcsolatosan merült fel. A közlekedési felügyelet ’98-ban elsősorban a haszongép­járműveket ellenőrizte a közuta­kon. A megállított járművek több mint 10 százalékánál volt valami gond, 56 ellenőrzött jármű eseté­ben pedig javaslatot tettek a rendőrségnek arra, hogy azokat különböző okok miatt vonják ki a forgalomból. Az elmúlt esztendőt több, je­lentős jogszabályváltozás is jel­lemezte. Például a lassú jármű­vek forgalomba helyezését - a forgalmi engedély és a rendszám- tábla kiadását - már a területileg illetékes rendőrkapitányságok végezték, e járműkategória veze­tői ettől az évtől kezdődően már nem közlekedhetnek a régi igazo­lólappal és a háromszög alakú azonosítótáblával. -hgy­Kisebbségi sertéstenyésztők Egymillió forint értékben vemhes kocasüldőket kap huszon­két, a cigány kisebbséghez tartozó lakos Nagyivánban. A pénzt még tavaly nyerte pályázaton a helyi cigány kisebbségi önkormányzat, a Magyarországi Cigányokért Közalapít­vány sertéstenyésztési programjának keretein belül - tudtuk meg Orosz Gyuláné polgármestertől. A legalább 28 napja vemhes ál­latok február közepén kerülnek majd új gazdáikhoz a kuncsor- bai tenyésztelepről. A huszon­két igénylő egy-egy kocát kap ekkor, amelyek árának 70 száza­léka az alapítvány adománya, és csak a fennmaradó 30 százalé­kot kell majd kamatmentesen visszafizetniük a tulajdonosok­nak. Az igénylések pozitív elbírá­lásának egyik feltétele - ame­lyet a helyi mezőgazdasági szö­vetkezet igazolt - az volt, hogy az igénylő rendelkezzen olyan saját tulajdonú vagy bérelt föld­területtel, ahol az állatok szá­mára szükséges takarmányt meg tudja termelni. Emellett az ön- kormányzat feladata volt elbí­rálni, hogy a leendő tulajdonos lakókörnyezete alkalmas-e a jó­szágtartásra. Az program megvalósulásá­tól a polgármester azt váija, hogy frissíteni tudják majd a te­lepülés sertésállományát, vala­mint a kisebbség egy része ön­álló jövedelemhez jut. A te­nyésztői munkát elősegítendő, a kuncsorbai telep hosszú távon szaktanácsokkal is segíti az új tulajdonosokat. -bugány­A Nyitott Tiszazugért Alapítvány kezdeményezésére kisebb felújítási munkálatok folynak a kunszentmártoni művelődési házban. Kétmilliós költséggel felújították a színházte­rem fűtését, újrafestik a nyílászárókat, és a homlokzatok hibáit is kijavítják. Az otthonosabb környezetben január 26-án itt rendezik a kihelyezett önkormányzati testületi ülést, fotó: cs. i A reptér ügye még nem oldódott meg A kormány csütörtöki ülésén vállalkozói övezetté nyilvánította Kunmadaras térségét. Mit szól a hírhez és hogyan érinti ez a repülőtér hasznosítására alakítandó kht. ügyét? - kérdeztük Márki Sándort, Kunmadaras polgármesterét.- Összességében végtelenül örülök annak, hogy a kabinet vállalkozási övezetté nyilvání­totta a térséget- kezdte a pol­gármester.- Úgy gondolom azonban, hogy a repülőtér ügye nem mozdult előre. Véleményem szerint a megoldás az lenne, ha önkormányzatunk térítésmen­tesen megkapná az ingatlan tu­lajdonjogát, mert a hat telepü­lést érintő (Karcag, Berekfürdő, Kunhegyes, Abádszalók, Tisza­füred) vállalkozási övezetben így a repülőtér nem képvisel olyan befektetési vonzóerőt, mint a többi érintett ingatlan. Mint a lapunkban is megje­lent, az ÁPV Rt. a 470 millió forint nyilvántartási értéken szereplő repülőteret olyan be­fektetőnek szeretné eladni, amelyik elsősorban mezőgaz­dasági termékek feldolgozására alkalmas ipari parkot létesít a területen. Miután erről több informáci­óval nem rendelkezik a pol­gármester, úgy gondolja, emiatt és a kormánydöntés miatt is újra kell tárgyaim a térségi ön- kormányzatok által létreho­zandó kht. ügyét. A vállalko­zási övezeten belül - miután a tulajdonlás kérdése még nyitott - így a reptér nehezebben ke­zelhető, mint a többi érintett in­gatlan. A madarasi önkormány­zat a továbbiakban is csak gondnoki teendőket lát el, ezért a polgármester úgy véli, ön- kormányzatuk részéről átgon­dolást igényel, hogy a megala­pítandó kht.-ben vállalják-e a 2,6 milliós (26 százalékos) alaptőkét. Miután a településnek más érdemi kitörési pontja nincs, mint a reptér, Márki Sándor szerint a megoldás az lenne, ha az önkormányzat térítésmente­sen megkapná a közigazgatási területükön lévő repülőtér tu­lajdonjogát, s akkor a követ­kező lépés lehetne az ipari parkká nyilváníttatása. Erre azonban egyelőre a pol­gármester nem sok esélyt lát, mert december 15-én elkészült ugyan a terület szennyezésmen­tesítésével megbízott cég a munkákkal, az új környezetvé­delmi törvény hatályba lépésé­vel azonban már ezek a szeny- nyezési értékek is a megenge­dett felett vannak, így az ÁPV Rt. 163 millió forint értékben újabb két évre szerződést kötött a céggel az objektum környe­zetvédelmi mentesítésére, de Sztrájk után megkönnyebbülés Miután első fokon jogellenes­nek nyilvánította a VDSZSZ szervezte vasutassztrájkot a Fővárosi Munkaügyi Bíróság, tegnap déltől Szolnokon is felvették a munkát az ily mó­don tiltakozó vasutasok. Tegnap reggel 134-en jelentkez­tek munkára a szolnoki csomó­ponton, közülük tizenöten jelen­tették be, hogy sztrájkolnak - tudtuk meg Retkes Károly állo­másfőnöktől. Miután kevéssel dél előtt megérkezett a VDSZSZ értesítése a bíróság döntéséről, valamint a sztrájk felfüggesztésé­ről, valamennyi tiltakozó nyilat­kozott arról, hogy beáll a dolgo­zók közé. A délután folyamán - ha a menetrendet nem is sikerült hajszálpontosan tartani - már nem maradt ki vonat, és az ígére­tek szerint ma reggelre helyreáll a megszokott rend. Retkes Károly érdeklődé­sünkre elmondta azt is, hogy ve­zetőtársaival együtt megköny- nyebbülést érez, hiszen az utóbbi napokban kemény munkát végez­tek annak érdekében, hogy vala­miképpen biztosítsák a vasúti forgalmat, illetve azért, hogy a törvények keretein belül találja­nak megoldást a felmerült gon­dokra. (További információk a 4. oldalon) Van mit aprítaniuk (Folytatás az 1. oldalról) Köszönhető ez annak, hogy le­maradás nélkül, a szállítóknak, alvállalkozóknak, az államnak, az önkormányzatnak pontosan fizetve, érdemi minőségi panasz nélkül tudtak termelni. Az elmúlt évben, valamint ’99-ben összesen egymilliárd fo­rintot meghaladó fejlesztést, be­ruházást, felújítást végeznek el üzemeikben. Fontos esemény volt ’98-ban, hogy az rt. vezetését 2001. június 31-én lejáró mandátummal meg­választotta a közgyűlés, meg­emelték a társaság törzstőkéjét részben dolgozói részvények ki­bocsátásával, mely következté­ben 666 millió forintra nőtt a vál­lalat törzstőkéje. Az aprítógép­gyár kft.-je, az öntödei tevékeny­séggel foglalkozó Jönt Kft. - a vezető értékelése szerint - pedig fennállásának talán legjobb évét zárhatta ’98-ban. ’99-ben szeretnék - már csak presztízsokokból is - megtartani, túlteljesíteni a hétmilliárdos ár­bevételi szintet. A mögöttünk ha­gyott év után magasra tett lécet idén nehezebb lesz átugrani, mert egyelőre nincsenek kilátásban a tavalyihoz hasonló nagy meg­rendelések. Ezzel együtt a vezér- igazgató optimistán, az eddigihez hasonló jó kapcsolat reményében köszönte meg partnerei 1998-as együttműködését. Banka Csaba Kevesebben mennek el szűrésre Aki komolyan veszi, annak több napjába kerülhet Évekkel ezelőtt még létezett az úgynevezett komplex szű­rés, amely biztosította a rákszűrést a jelentkezők szá­mára. A komplex szűrések megszüntetésével azonban bi­zonytalan lett a helyzet. A rákszűrést sokan azonosít­ják a nőgyógyászati szűréssel, holott az csak része lenne egy komplex szűrésnek, és nem helyettesíti azt. Komplex szűrés a régi for­májában jelenleg nem létezik. Az onkológiai gondozókban végeznek olyan szűréseket, amelyek túlmennek a nőgyó­gyászati cytológián, és több­féle daganatos betegségre (bőr-, emlő-, ajak-, szájüregi) vizsgálják a jelentkezőket. Míg 1989-ben megyénkben 17 ezer 424-en jelentek meg szűrésen (1326-an rákelőző ál­lapotban voltak, 550 esetben szűrtek ki rosszindulatú daga­natot), addig 1993-ben 31 ezer komplex szűrés történt (ösz- szességében több mint 62 ezer szűrés), 5 ezer 300 rákelőző állapotot és 769 rosszindulatú daganatot találtak. Tavalyelőtt pedig 30 ezer 151-en vettek részt a szűrésen, 1561 rák­előző állapotot és 728 dagana­tos betegséget szűrtek ki. Mivel a daganatos megbe­tegedések hazánkban a máso­dik leggyakoribb haláloknak számítanak, a megelőzés, a szűrés fontos lenne. Azonban a szűrések finan- . szírozása bizonytalan, és van­nak szűrések, amelyeket a jog­szabály egyenesen a háziorvo­sok hatáskörébe utal. Ha va­laki tehát komolyan véve egészségét, végigjárja a szűré­seket, minimum négy orvos­hoz kell elmennie. Az, a páciens számára ideá­lis állapot tehát, hogy bemegy egy szűrőállomásra, ahol az összes létező vizsgálatot meg­kapja, egyelőre csak álom. Ez ma még csak az onkológus­szakma ajánlásában létezik, amely javaslatot tesz az egész onkológiai ellátás korszerűsí­tésére. P. É. Tiszta víz jut a Holt-Tiszába 1993-ban kezdődött és a kö­zelmúltban fejeződött be a szennyvíztisztító telep építése Fegyverneken. A 40 millió fo­rintos beruházásból létesült tisztítómű megfelelő minő­ségű vizet állít elő, így az a környezet szennyezése nélkül jut a Holt-Tiszába. A teljesen automatizált telep na­ponta 150 köbméter szippantott szennyvíz befogadására képes. A beruházáshoz 10 millió forintot céltámogatásként, 2 milliót pedig a megyei területfejlesztési alap pályázatán nyert az önkormány­zat. A tisztító teljes kapacitását még nem használják ki; eddig 120 köbméter szennyvíz volt a legnagyobb fogadott napi meny- nyiség. Az építkezés utolsó üte­mében utótisztító tavat is létesí­tettek, ezen keresztül a megtisztí­tott szennyvíz a Holt-Tiszába A legszigorúbb előírásoknak is megfelelő technológiával tisztítják a szippantott szennyvizet fotó: b. j. ömlik. A korszerű technológia révén a telep minden tisztasági követelménynek megfelel. B. J.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents