Új Néplap, 1999. január (10. évfolyam, 1-25. szám)
1999-01-07 / 5. szám
2. oldal 1999. január 7., csütörtök Körkép Varsó világos üzenetet vár Lengyelország kész arra, hogy 2002-2003-tól az Európai Unió, majd 2006-tól a közös pénzű euróövezet tagjává váljon. A valódi kérdés az, hogy az EU kész-e az újabb tagok fogadására - jelentette ki Bronislav Geremek. Nagy feltűnést keltett a lengyel külügyminiszter azzal a tévéinterjújával, amelyben elmondta: hazájában csalódottság tapasztalható, miután nem is oly régen a francia és a német vezetők még 2000-et jelölték meg a lengyel és néhány más középeurópai tagjelölt felvételének éveként. Bronislav Geremek úgy vélte, ha nem is a konkrét évnek, de az ahhoz közeli időpontnak maradnia kell, mert „változatlanul érvényes a nagy európai üzenet”, amelyet a földrész középső részén lévő államoknak küldtek. A halogatásról kapott jelzések kapcsán Geremek elmondta: az EU-tagságra való felkészülés „a lengyeleknek, a magyaroknak és a cseheknek sokba kerül, ők fizetik meg az átalakítások árát”. Ugyanakkor az Európai Uniónak is tudnia kell - tette hozzá -, hogy e térség a csatlakozással jelentős és lendületesen bővülő új piacot is magával hoz. A lengyel diplomácia vezetője tegnap Párizsban tárgyalt a „weimari háromszög” ülésén francia és német kollégájával, Hubert Védrine-nel és Joschka Fischerrel. Az együttműködés fejlesztésének e rendszeresen megtartott fórumát még 1991- ben hozták létre az érintett államok, s eredeti célja az volt, hogy elősegítse a lengyel-német megbékülést. Időközben e találkozók új lendületet kaptak a lengyel EU-csatlakozás tervével, amely azonban a francia, majd a német kormány- váltással, az EU intézményi és finanszírozási reformjáról folyó vitákkal most érzékelhetően eltávolodott. Javier Solana NATO-főtitkár meghívólevele a magyar csatlakozásra még januárban megérkezik - jelentette be a Külügyminisztérium szóvivője. Ezután tűzi napirendre az Országgyűlés a csatlakozási okirat kibocsátásához szükséges törvényjavaslat végszavazását. Magyarország már március elején a NATO-tagja lehet. Bűnvádi feljelentést tett Fidel Castro ellen három magánvádló Párizsban. Emberiség elleni bűntettel, valamint nemzetközi kábítószer-kereskedelemmel vádolják a kubai vezetőt. A vasútnak menni kell... A vezérigazgató halála után sem született egyezség Sipos István, a MÁV Rt. vezérigazgatója életének 48. évében január 6-án hajnalban a vezérigazgatóság budapesti épületében váratlan hirtelenséggel elhunyt. Az operatív bizottság rövid időre felfüggesztette munkáját, ám a későbbi tárgyalások ismételten kudarcba fulladtak. Az álláspontok távolodása miatt a részleges sztrájk tovább folytatódik, noha a miniszter szerint a VDSZSZ-nek most „módjában állt volna méltósággal feladnia megalapozatlan követeléseit”. Sipos István halálát az orvosszakértői vélemény szerint infarktus okozta. A vasúttársaság vezérigazgatójára kollégái törték rá dolgozószobájának ajtaját tegnap reggel, miután nem vette fel a telefont, amikor ébreszteni akarták. Ő akkor már a sztrájk miatt négy napja folyamatosan dolgozott, nem ment haza a munkahelyéről. Sipos István nevéhez fűződik a MÁV piaci alkalmazkodóképességének megteremtése. Vezetésével kezdődött el a kereskedelmi terület szétbontása két elkülönült részre, áru- fuvarozásra, illetve személy- szállításra. Ezzel részese volt annak, hogy megteremtődött a későbbi vállalkozó-vasút alapja. Munkája elismeréseként, az idei kormányváltás után is megerősítették beosztásában. Göncz Árpád köztársasági elnök megdöbbenéssel értesült a MÁV Rt. vezérigazgatójának, személyes jó ismerősének haláláról. Rámutatott: „Sipos István halála a közéleti ember tragédiája, akire helyzetéből adódóan azt mérte a sors, hogy kétfelé szakadt lélekkel éljen, tegye a dolgát.” Megrendüléssel fogadta a halálhírt Borsik János, a Mozdonyvezetők Szakszervezetének ügyvezető alelnöke, és Márkus Imre, a Vasutasok Szakszervezetének elnöke is; ők - mint hangsúlyozták - Sipos István személyében nemcsak ellenfelüket, hanem barátjukat is tisztelték. Borsik hangsúlyozta, Sipos Istvánban olyan embert vesztettek el, aki sokat tett a vasútért. Gaskó István, a sztrájkot folytató Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezetének einöke lapunknak elmondta, barátja távozott az élők sorából, mélységesen le van sújtva. Fontosnak tartotta hozzátenni: véleménye szerint nincs összefüggés a MÁV vezérigazgatójának tragikus halála és a vasutas-demonstráció között. Katona Kálmán közlekedési minisztert közeli kapcsolatuk miatt emberileg is megrázta Sipos István halála. Külön aláhúzta: helyesen döntött, amikor fél évvel ezelőtt őt bízta meg a MÁV Rt. vezetésével. Sikerült meggyőznünk egymást arról, hogy a vasutat meg lehet reformálni, de csak a vasutasokkal közösen - tette hozzá. A vasútnak mennie kell - emelte ki Katona, és bejelentette, Kukely Márton vezérigazgató-helyettest bízza meg határozatlan időre a vezetői feladatokkal. A tegnap délutáni tárgyalásokon - miután az operatív bizottság újra munkába állt - nem sikerült megállapodni a bérkérdésekben, ezért folytatódik a részleges vasutas- sztrájk - tájékoztatta lapunkat Gaskó István. Véleménye szerint a MÁV Bajnai Gábor vezérigazgató-helyettes vezette delegációja ma alkalmatlan volt a tárgyalásra, amelyet leginkább az indulatok jellemeztek, ez azonban érthető. A késő délutáni adatok szerint 113 vasútvonal közül 38 vonalon észleltek fennakadásokat. Ezeken általában napi két pár járat szállított utasokat. Domokos Lajos, a MÁV szóvivője arról Az utolsó vasutas. így emlegették ismerősei, barátai Sipos Istvánt. A Magyar Államvasutak elhunyt vezérigazgatója 1951. március 24-én született Kisvárdán. 1970-ben Fényeslitkén kezdte forgalmi technológusként. Később Záhonyban a forgalmi szolgálat szinte minden posztján dolgozott. Üzemigazgatóként búcsúzott pályájának első állomásától; 1990-től haláláig a MÁV budapesti központjában vezérigazgató-helyettesként, majd vezérigazgatóként dolgozott. Felesége és két fia gyászolja. tájékoztatta lapunkat, hogy a nappali szolgálatba lépéskor 695 vasutas jelentette be: folytatja a sztrájkot. A vasúttársaság vezérigazgatójának halálhírére azonban a sztrájkolok közül is többen felvették a munkát. A szerkesztőségünkbe eljutott hírek szerint szerda este több vonalon már az elégségesnél több vonat közlekedett. Gaskó kérdésünkre elmondta, nem egyedül döntött a sztrájk folytatásáról, a szak- szervezeti vezetőkkel folytatott körkonferencia után határoztak így. Bajnai Gábor tegnap este is kijelentette: nem tudnak többet ígérni a VDSZSZ-nek, mint amiben a másik két szakszervezettel már megállapodtak. Elmondta, a sztrájkolok a munka- beszüntetés idejére nem kapják meg alapilletményüket és az ehhez kapcsolódó pótlékokat sem. Bajnai szerint erre a Munka törvénykönyve ad lehetőséget a munkáltatónak. Hozzátette, azok a vasutasok, akik a sztráj- kolókat leváltják, helyettesítési díjban részesülnek majd. A tegnapi tárgyalások is anélkül értek véget, hogy megállapodás született volna akár az elégséges szolgáltatások szintjéről, akár a béremelés mértékéről. Gaskó szerint az álláspontok távolodtak - annak ellenére, hogy a szerdára virradó éjszakán már-már úgy tűnt, létrejöhet az egyezség. Orbán Viktor miniszterelnök a Magyar Rádióban tegnap reggel - mielőtt a tragikus hírről értesült volna - arról beszélt: nem tart attól, hogy egymást felerősítő sztrájkok hulláma alakulna ki az országban. A kormány döntései minden sztrájkképes, vagy sztrájkra hajlandó társadalmi csoport számára tartalmaznak olyan elemeket, amelyek világossá teszik, hogy teljesen felesleges sztrájkolni a kormánnyal szemben - közölte. A miniszterelnök szerint a vasutasok 16 százalékot meghaladó béremeléséhez módosítani kellene a költségvetési törvényt, de erre nem lát lehetőséget. Katona Kálmán lapunkhoz este eljuttatott közleményében megdöbbenéssel vette tudomásul, hogy a VDSZSZ a MÁV vezérigazgatójának halála után, a kegyelet és a gyász idején is folytatja a munkabeszüntetést. A miniszter úgy véli, hogy a vasutasok radikális kisebbségét képviselő VDSZSZ- nek most módjában állt volna méltósággal feladnia egyébként tarthatatlan és megalapozatlan követeléseit. (sts) Sipos István halálát szívinfarktus okozta fotó: feb/diósi imre A teljesítőképesség határai A huzamosabb ideig, pihenés nélkül folytatott megfeszítő munka és az állandó stressz komoly szív- és érrendszeri elváltozásokat okozhat, a már meglévő kisebb bajokat pedig tragédiává fokozhatja - mutat rá Szabó Zoltán szívsebész.- A hírek szerint szívinfarktus miatt ért hirtelen véget a MÁ V 48 éves vezérigazgatójának élete. Ön szerint kiválthatta-e a tragédiát az előző napok sztrájktárgyalásaival együttjáró fizikai, idegi kimerülés?- Ha közvetlenül nem is, közvetve mindenképpen. Egyszerűen nem lehet éjjel-nappal dolgozni, összevissza, vagy szinte semmit sem enni, ki- kapcsolódás nélkül egyfolytában csak a munkahelyi problémákkal foglalkozni. Ezt a tempót még a teljesen egészséges ember szervezete is megsínyli szívritmuszavarok, cukorszint- és vérnyomás- emelkedés, érrendszeri elváltozások formájában, a szívkoszorúerekben már meglévő kisebb meszesedés nyomán pedig infarktus tehet pontot a folyamat végére. Alighanem Sipos úrnak is volt ilyen érbetegsége, ha nem is tudott róla.- Vagyis olykor megálljt kellene parancsolni a gyertyát mindkét végén égető embereknek?-A kényszerűen vagy tel- hetetlenségből sodrásban élők - főként a veszélyeztetettebb férfiak - nemigen kémek a jó tanácsból, pedig kis odafigyeléssel megmenthetnék életüket. Időközönként például fel kellene keresniük a „menedzserbetegségek” szűrésével foglalkozó intézmények egyikét, s elgondolkodni azon, hogy a napi legalább 5-6 órányi alvás, normális étkezés és röpke kikapcsolódás nélküli hajsza tragédiába is torkollhat. Takács Mariann Megszűnhet az önkormányzati szövetség Rugalmatlan alapszabály Széthullás fenyegeti a ’96-ban alakult Önkormányzati Szövetség Tanácsát, amelynek egyik fontos feladata lenne a kormány törvénytervezeteinek előzetes minősítése. Alapszabály-módosítással és felelős hozzáállással még megakadályozható a szövetség szétesése - hangoztatja Nádor Rudoljhé társelnök, s ezért kezdeményezi, hogy a jövő héten a tagszervezetek újra tárgyaljanak a tanács jövőjéről. Nádor Rudolfné ugyan nem vitatja, hogy a tagszervezeteknek lehetnek eltérő nézeteik, ám bizonyos abban, hogy egységes fellépéssel hatékonyabbá válhatna érdekképviseletük. A társelnök szerint eddig azért nem jöhetett létre az egységes önkormányzati érdek- képviselet, mert többen egyéni érdekeiket és a pártszempontokat helyezték előtérbe. A szervezet több tagja is egyetért Nádomé ama véleményével, amely szerint a hibásan megfogalmazott alapszabály nehezíti meg az egységes és hatékony érdekképviseletet: az ŐSZT ugyanis csak teljes konszenzussal dönthet, vagyis minden egyes tagnak vétójoga van, így bárki megakadályozhatja az egységes fellépést. Ha szükséges, többször fordulnak a kézbesítők Felemelt nyugdíj - a jövő héttől Január 12-én kezdik kézbesíteni a januári nyugdíjakat, és már a felemelt összeget kapják kézhez az idős emberek. Országszerte több mint 2 millió 800 ezren várják a postásokat. Az Országgyűlés decemberi, nyugdíjemelésről szóló döntésének januártól sikerül érvényt szerezni. A Magyar Posta Rt. és az Országos Nyugdíjfolyósító Igazgatóság illetékesei a héten tárgyaltak a nyugdíjfizetésekről. Bizonyossá vált: az igazgatóság szakemberei a rendelkezésre álló rövid idő alatt számfejtették az új nyugdíjakat. Nagy László, a posta főmunkatársa lapunknak elmondta: immáron az is látható, hogy nem szükséges módosítani az úgynevezett nyugdíj-kifizetési naptáron, amelyet még tavaly megküldték az érintetteknek. Eszerint az első felemelt nyugdíjat január 12-én, kedden kezdik kézbesítem a fővárosban. A 76 nagyobb vidéki városban egy nappal később: 13-án, szerdán, a többi településen pedig 15-én, pénteken indulnak körútjukra a postások, és 29-éig mindenkihez eljutnak.- Az elképzelhető - mondta Nagy László -, hogy a postások a jelzett napon a szokásosnál néhány órával később érnek egy-egy címre, hiszen több pénzt kell kézbe adniuk, a napokban azonban eltolódás nem fordulhat elő. Mindenesetre ha valamilyen okból mégsem érne oda időben a járandóság, a nyugdíjasok tájékoztassák a körzeti postahivatalt. A nyugdíjemelés a postásoknak némi többletmunkát is ad - nyilatkozta a szakember. Lehetséges például, hogy egyes helyeken többször is fordulniuk kell a posta és a körzetük között, táskájukban ugyanis - biztonsági okokból - egyszerre csak meghatározott összeg lehet. Gondot jelenthet az is, hogy a címzett helyett a „közeli hozzátartozó” csak 30 ezer forintig vehet át pénzküldeményt. A keret 40 ezer forintra történő felemeléséről egyébként a posta tárgyalásokat kezdeményezett az illetékesekkel. Deregán Gábor Télűző népszokás. Tavasszal, az olvadás után már fát és szénát lehet fuvarozni a hegyekből. Legalábbis ebben reménykednek a bajorországi Garmisch-Partenkirchenben a népünnepélyen, amikor évente egyszer szalmával rakják meg a szánkókat, fotó: feb/reuters
