Új Néplap, 1999. január (10. évfolyam, 1-25. szám)
1999-01-05 / 3. szám
1999. január 5., kedd 3. oldal Megyei Körkép Úton a segítség Bár a nemrégiben levonult tiszai árhullám sokakban már csak az elmúlt esztendő nyomasztó emlékeként él, a Felső-Tisza mentén fekvő jó néhány - súlyos károkat szenvedett - településen még a mai napig is jól jön a segítség. így gondolkodott Rákóczi- falva lakossága és önkormányzata is, amikor az elmúlt hetekben összegyűjtött több mint egymillió forint értékű segélyszállítmányt a napokban eljuttatták Sárospatak és egy Felső-Tisza vidéki kistelepülés rászorultjainak. A 300 zsáknyi szállítmány nagy részét ruhaneműk tették ki, de némi tartós élelmiszert is tartalmaztak a csomagok. Ezen kívül pénzadományokat is gyűjtöttek Rákóczifalván. Ennek eredményeként 45 ezer forint lakossági, és 100 ezer forint önkormányzati segítséget utalhatott át a Tisza- parti település a leginkább árvíz sújtotta területek bajba jutottal számára. -bugányBékébe „fulladt” a lakásvita (Folytatás az 1. oldalról) Hiszen míg a Lanának a bölcsőde eladásakor magas illetéket kellett volna fizetnie, addig az önkormányzat elesne egymillió forintnyi áfa-bevételtől. Ezért döntöttek a mellett, hogy csak bérbe veszik az ingatlant. Az építkezés befejezésekor kezdődött a vita, az előző városvezetés ragaszkodott a szerződés már említett okok miatt megváltoztatott részének eredeti változatához, azaz a két lakás kialakításához. A kft. viszont úgy gondolta, a bérleti díjként kifizetett ötmillió (!) forint megfelelő „kárpótlás” a városnak. Az új önkormányzat gyorsan és békésen lezárt minden kétkedésre okot adó kérdést, a gazdasági bizottság javaslatát a képviselő-testület is elfogadta. Eszerint Kunszentmárton városa eltekint a lakások megépítésétől, így egy hosszú ideje húzódó ügy végére tehettek pontot az érintett felek. Nem okoz sorban állást a tájékoztatás Január 1-én lépett életbe az a törvény, amely szerint a gyógyszerészeknek szóban tájékoztatnia kell a betegeket a kért gyógyszerről, annak mellékhatásairól, ellenjavallatairól. A tájékoztatást az egészségügyi törvény úja elő, és a betegjogok deklarálása tette fontossá, ügy tűnik azonban, hogy a gyógyszer- tárakban nem sok változás van az eddigiekhez képest. Ugyanis a legtöbb helyen már eddig is megadták ezt a tájékoztatást. Erről számoltak be a szolnoki Caritas patikában is. „A becsületes patikus eddig is így szolgált ki” - mondta Mátyásáé Simon Zsuzsanna gyógyszerész. Mint kiderült, a gyógyszerekről, hatásaikról, az együtt szedett gyógyszerekről eddig is felvilágosítást adtak. Volt olyan beteg, akinek az a véleménye, hogy ő jobban ismeri ezeket a tudnivalókat, de akik törődnek magukkal, meghallgatják és megfogadják a tanácsokat. Ugyanez a tapasztalat a Kossuth téri gyógyszertárban is, ahol eddig szintén megadták a tájékoztatást, amelyet elsősorban a vény nélkül kapható orvosságok esetében tartanak fontosnak. Mindkét gyógyszertárban beszámoltak arról, hogy oda kell figyelni arra is, amikor a beteg több olyan gyógyszert kér, amelyeknek azonos a hatóanyaguk, hogy nehogy együtt szedje be őket. Amennyiben kényes témáról van szó, akkor félrehívják a pácienst, úgy mondják el a tájékoztatást. Az eddigi tapasztalatok szerint nem keletkezett torlódás, sorban állás a tájékoztató elmondása miatt. P. É. Jólesik egy kis meleg a hideg napokon, pláne, ha munka közben melegedhet a dolgozó. Felvételünk a Kisújszállási Nagykun Szövetkezet kandallóüzemében készült, ahol természetesen ki is próbálják a gyártott kandallókályhákat. fotó: mészáros A madarasi reptér ipari parknak jó Az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. az elmúlt évben mintegy 60-70 ingatlanát, illetve ingatlanrészét adta el, összesen 280 millió forintért - mondta Heffentrüger József, az ÁPV Rt. ügyvezető igazgatója tegnap Budapesten. Az ügyvezető igazgató elmondta, hogy a tervek szerint az ÁPV Rt. ingatlanainak értékesítéséből az idén 300-370 millió forint árbevétel származik. Az ügyvezető igazgató kifejtette: az ÁPV Rt.-nek már nincsenek nagy értékű ingatlanai. Ezért a jövőben már nem a legnagyobb bevétel elérése lesz a fő cél, hanem az, hogy az ingatlanok minél hamarabb olyan tulajdonosok kezébe kerüljenek, akik fejlesztik azokat. Az ügyvezető igazgató elmondta, bogy a 470 millió forint nyilvántartási értéken szereplő kunmadarasi repülőtér fejlesztésének nincs perspektívája. Ezért olyan befektetőnek akarják eladni, amelyik elsősorban mezőgazdasági termékek feldolgozására alkalmas ipari parkot létesít a területén. MTI Jókedvében lövöldözött az ukrán Még várják A Millenniumi Kormánybiztosi Hivatal január 31-ig váija a magyar államalapítás ezredik évfordulója ünnepségeinek előkészítésében, közösségi mozgalmainak szervezésében részt venni kívánók jelentkezését. A tervezeteket a hivatal postacímére - 1369 Budapest, Pf. 337. - kell eljuttatni a megadott határidőig. (Folytatás az 1■ oldalról) Úgy tűnik, mindezt merő jókedvéből tette, mindenféle ellenséges szándék nélkül. A lövések után - mint aki jól végezte dolgát - a pisztolyt eltette a zsebébe, majd vissza kívánt térni a diszkóba. A szórakozóhely biztonsági emberei azonban, akik szemtanúi voltak a parkolóban történt jelenetnek, kérték vendégüket, adja át fegyverét. A „jámbor” férfi ellenkezés nélkül elővette, majd földre dobta a Browningot, ezt követően pedig se szó, se beszéd, elballagott. Nem sokkal később a diszkó személyzete által tett bejelentés nyomán a kapitányság járőrei találtak rá az utcán. Jurijt őrizetbe vették, állapota miatt viszont csak reggel nyílt lehetőség arra, hogy megkíséreljék kihallgatni. Á nyomozók persze nem sokat tudtak meg tőle akkor sem, a kurta szavú ukrán ugyanis csak eny- nyit volt hajlandó közölni anyanyelvén: „Nem nyilatkozom.” A rendőrség tovább nyomoz az ügyben, többek között arra is szeretnének választ találni, honnan származhat az azonosításra egyébként alkalmas, gyártási számmal ellátott, ám jogtalanul birtokolt fegyver. H. Gy. Közérzetünk Szeretlek, gyűlöllek Furcsa egy kapcsolatrendszer létezik Magyarországon a vállalkozói szféra és a mindenkori hatalom között. Afféle szeretlek- gyűlöllek viszony ez. A rendszerváltás óta minden politiká erő hangoztatja a kisvállalkozások ösztönzését, a kedvező üzleti környezet kialakításának szükségességét, mint az egyik legfontosabb tennivalót, ám e szép jelszavakkal rendszerint be is fejeződik a támogatás, a „szeretet”. Amikor bűnbakkeresésről van szó, szintén előkelő helyen végeznek a vállalkozók, hiszen a legkönnyebb rájuk mutogatni akkor, ha nem jut erre se, arra se pénz, mondván: ők csak lopni-csalni-hazudni tudnak. Ezzel szemben az állami szintű pazarlásról ilyenkor mindenki mélyen hallgat. Bőven akadnak persze csalók, ahogy tisztességtelen, korrupt hivatalnokok, hatalmukkal, beosztásukkal visszaélő alkalmazottak is. A többség azonban becsületesen igyekszik megélhetést keresni, kihasználva a legkisebb piaci résben rejlő lehetőségeket. Azt mindenki tudja, hogy az olyannyira irigyelt Európai Unió tagállamaiban a gazdasági siker, a jólét titka a kis- és középvállalkozásokban keresendő, ők alkotják ugyanis a kiterjedt középosztály gerincét, ők adják a gazdasági produktum oroszlánrészét, s ők foglalkoztatják az aktív népesség döntő hányadát. Ennek megfelelően általános megbecsülés övezi őket, még az önfoglalkoztatókat is, a bankok pedig versengenek a kegyeikért. Még akkor is, ha tudják, az átlag vállalkozás pár év működés után tönkremegy. Talán az elmúlt negyven év öröksége is szerepet játszik abban, hogy nálunk ők még mindig gyakran ellenségként kerülnek a képbe. Róluk akar mind több bőrt lehúzni a költségvetés, velük packáznak a hivatalok, őket utasítják el a pénzintézetek, ha netalán kölcsönigénnyel rukkolnak elő. Mert â bankok zöme - sajnos a külföldi tulajdonúak is - még mindig ódivatú koncepcióval dolgoznak, csak nagyban képesek gondolkodni, és jellemzően vállalatfinanszírozást végeznek, a világ eredményesebb felén már régóta meghonosodott projektfinanszírozás helyett. Ha beruházásról, foglalkoztatásról van szó, a legtöbb önkormányzat - akár az ötvenes években - jellemzően nagy ipartelepítésben gondolkodik, ahelyett, hogy a már meglévő és újonnan létesülő kis- és középvállalkozások fejlődését segítené elő a saját eszközeivel, vagy egyszerűen nem hátráltatná működésüket. Talán nem látnak Európáig? Talán túl sok a régi beidegződés? Egy biztos, az Európai Unióban ebből a szempontból (is) aggódva tekintenek a közösségbe igyekvő országunkra, és az egységes piac okozta sokktól féltik gazdaságunkat. Sőt Brüsszelben olykor egyszerűen nem is értik ezt a szeretlek-gyűlöllek viszonyt, ami hazánkban a vállalkozásokat övezi. Még szerencse, hogy van néhány évünk tanulni. És nem csupán a vállalkozásoknak. Laczi Zoltán Szociális szolgáltatások kaptak helyet Benépesült az örményesi kastély Újra megnyílt tegnap az örményesi kastély, amelyben idősek napközi otthona, valamint családsegítő és gyermekjóléti szolgálat kezdte meg működését. A kastélyban évek óta nem volt igazán élet; az önkormányzat úgy tudta megoldani a hasznosítását, hogy szolgáltatásokat helyezett el az épületben. Újra megnyitották az idősek napközi otthonát, ahol tizenöt rászoruló elhelyezését tervezték (az érdeklődők száma azonban több mint húsz). A gyermekjóléti és a családsegítő szolgálat is itt kapott helyet. E két szolgáltatás vezetését szakemberre bízták, aki a bajba jutott családokon segít tanácsadással, életvezetési felvilágosítással, illetve a veszélyeztetett gyerekekkel foglalkozik. Az önkormányzat összesen 2,7 millió forintot nyert különböző pályázatokon a szolgáltatások létrehozására, és folyamatosan költöttek saját pénzt is az épületre. Előzőleg például korszerűsítették a fűtést. A kastélyba költözött be a könyvtár is, és megkezdődött a Teleház kialakítása is az épületben. A Teleházra egyébként az Örményesért Alapítvány fog pályázni, az önkormányzat pedig a helyszínt alakítja ki. A kastély újbóli megnyitásával az önkormányzat reméli, hogy a különböző szolgáltatások egy épületben történő elhelyezése lehetővé teszi gazdaságosabb működésüket. PÉ Volt egyszer egy kisvendéglő Tavaly április elsején, a tréfa világnapján szűnt meg a szolnoki belváros egyik legszínvonalasabb találkozóhelye. A Gösser söröző rolólehúzásával egy nemzetileg elismert vendéglátós vállalkozó került a partvonalon kívülre. Aki még emlékszik rá, tudja, a Gösser elsősorban a mélypontról kikecmeregni igyekvő gazdasági élet szereplőinek szándékozott kínálatot nyújtani. Egy szűkebb, az üzleti ebéd költségeit megfizetni tudó, cserébe pedig teljes kiszolgálást váró rétegnek vált kedvelt helyévé a belvárosi söröző. Mint a volt üzletvezető, Pálszabó Mihály, a gasztronómia lovagja mondja, igazolták hajdani elképzeléseit az elmúlt évek. Ennek ellenére nem érte váratlanul, mikor kiderült, hogy a Gösser-épület tulajdonosa piacra dobja az ingatlant. Pálszabó az utolsó pillanatig hitte, hogy ő maga lehet az épület megvásárlója, hiszen dinasztiát szeretett volna a vendéglátóhelyre alapozni. Várakozásait azonban szertefoszlatta az árajánlat, amely bő tízmillió forinttal rúgott többre, mint amennyit a volt üzletvezető - családi tartalékait is bevetve - össze tudott volna szedni. Ezzel véget is ért a történet. Persze az elmúlt háromnegyed évben nem ült ölbe tett kézzel Pálszabó Mihály. Igyekezett fölkutatni olyan szolnoki épületet, amelyben elfogadható befektetés árán továbbvihető a Gösser-hagyo- mány. Nem akadt ilyen. A város vezetői ugyan javaslatot tettek az ószolnoki indóház hasznosítására, ez azonban - mivel kiesik az üzleti és az idegenforgalomból - jelenleg alkalmatlan a vendéglátásra. Felvetődött a mezőtúri szálloda üzemeltetésének gondolata is. A tárgyalások jól haladtak, már-már tető alá hozták az üzletet, s kitűzték az indulás napját is, de kútba esett a bolt. Még így sincs veszve semmi - állítja a közismert vendéglős. Januárban pályázatot nyújt be az egyik nevesebb szolnoki étteremre. Hogy melyikről lenne szó, egyelőre nem árulja el. Hat hónapos korban már adható a hallókészülék Vizsgálhatják az újszülöttek hallását Korszerű vizsgálókészüléket kapott a Hetényi kórház gyermekosztálya a halláskárosodás korai felismerésére. A készülék még annyira ritka, hogy nem minden megye rendelkezik vele. Ha a gyerekek halláscsökkenéssel kezdik az életet, nagyothallóvá válhatnak. Ennek megelőzésére jó, ha már az újszülötteknél megállapítják, hogy van-e halláskárosodásuk. Eddig azonban erre nem volt készülék a megyében, csak szubjektív módszerekkel tudták mérni. Ahogy a baba fejlődött, és nem reagált a környezetében hallható hangokra, úgy született meg a gyanú, hogy probléma van. A korszerű objektív audiométer azonban alkalmas a halláskárosodás korai felismerésére - tudtuk meg dr. Sebők András főorvostól.- Minden újszülöttet, aki a kórházban született, szeretnének megvizsgálni, és ide kerülnek azok a gyerekek is, akik más kórházban születtek, de olyan betegségük van, ami halláskárosodást okozhat, vagy a családjuknak van már nagyothalló tagja. Az újszülöttkori halláskárosodás szerencsére nem nagy számú, és sokszor csak egyoldali halláscsökkenésről van szó. Ha az elváltozást korán észreveszik, a hallás fejlesztését is korán kezdhetik el a szakemberek, hiszen a gyerekek már 6 hónapos koruktól kaphatnak hallókészüléket. Azt még nem lehet pontosan tudni, hogy az újszülöttek hány százaléka halláskárosodott, hiszen a mérések csak ezután kezdődnek az új műszerrel, amely egyébként 2,7 millió forintba került, és amelynek használatát a WHO is ajánlja. Mint dr. Némedi Mária osztályvezető főorvos elmondta, ilyen jellegű műszer nincs több a megyében, az országban is csak 11 található összességében. A társadalombiztosítás jelenleg nem finanszírozza a működését, hiszen a készülék megelőzést, szűrést szolgál.
