Új Néplap, 1999. január (10. évfolyam, 1-25. szám)

1999-01-27 / 22. szám

Belelátnak a működő agyba 5. oldal Mi újság a Tisza-tó vidékén? 7. oldal Gazdasági tükör 8. oldal ________________________ * 4. OLDALO^ Újra itt van az influenza Két-háromszorosára nőtt a megbetegedések száma Három gyermekintézményben szünetet rendeltek el, egy he­lyütt pedig látogatási tilalom van - ez az influenza eddigi mér­lege megyénkben. Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat megyei in­tézete január 25-től rendelte el az ifluenzafigyelő szolgálatot. Ez azt jelenti, hogy a háziorvosok minden héten jelentést tesznek a tapasztalatokról. A szolgálat el­rendelése azért történt, mert a megye több területén jelentősen megnőtt az influenzaszerű, illetve a felső légúti hurutos megbetege­dések száma. Az érintett terüle­tek: a Jászság, Törökszentmiklós és Tiszafüred térsége. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a betegség magas lázzal, to­rokfájással, hányással, esetenként hasmenéssel jár. Olykor herpesz is társul hozzá. A betegség időtar­tama általában egy hét. A kórházakban még nem ren­deltek el látogatási tilalmat, de már vannak bezárt intézmények a megbetegedések miatt: két isko­lában és egy óvodában rendeltek el szünetet a betegségek magas száma miatt. Az abádszalóki iskola 540 di­ákja közül 190-en betegek, a két- pói iskola 105 gyereke közül 65- en hiányoztak. À kétpói óvodá­ban a 38 kicsiből mindössze tíz tudott megjelenni, így az intéz­mények vezetői szünetet rendel­tek el. Látogatási tilalmat rendelt el a tiszafüredi református egész­ségügyi gyermekotthon is. Gyanúsan kevés autóbusz műszaki vizsgázik a megyében Buszmatuzsálemek, spóroló utasok Sok vállalkozónak nem érdeke, hogy jármüve jó műszaki állapotban legyen A kőszegi diákok ausztriai tragédiája ismét fókuszba helyezte a hazai autóbusz-állomány, illetve az ezzel kapcsolatos szolgálta­tások minőségét. A megyei közlekedési felügyelet és Jászkun Volán Rt. vezetői egyaránt lehangoló képet festettek a piac ezen szegmensében tapasztaltakról. Gyenes György, a megyei köz­lekedési felügyelet igazgatóhe­lyettese elöljáróban arról szólt, hogy „a buszok nem szeretnek a megyében vizsgázni”. Hihetetlen ugyanis, hogy tavaly csupán 28 autóbusz tett a megyei felügye­letnél nemzetközi műszaki vizs­gát - ebből egy Mol-busz, a többi Jászkun Volán -, azaz egyetlen magánvállalkozó sem jelent meg náluk járművével! Ugyanakkor aligha valószínű, hogy más bu­szok, így a megyében tevékeny­kedő maszekok járművei nem szállítanak külföldre is utasokat. Ebből az következik, hogy a jog­szabállyal ellentétben sokan más megyében vizsgáztatják autóbu­szaikat. A szakember arra a sza­bályozási hiányosságra is felhívta a figyelmet, hogy míg a taxis te­vékenység engedélyhez kötött, a busszal utaztató vállalkozóknak csak bejelentési kötelezettségük van a közlekedési hatósághoz. Ami a nemzetközi minősítő műszaki vizsgát illeti, ez a busz nyolcéves koráig évente, azt kö­vetően pedig félévente esedékes. Ehhez - ha a jármű nyolc évnél idősebb - szükséges a javítómű­hely igazolása, amely szerint megbontással, azaz szétszerelés­sel ellenőrizték a járművet. (Folytatás a 3. oldalon) Kifizették a 13. havi bért / Evek óta nehézséget okoz a kórházaknak Évek óta nehézséget okoz az egészségügyi intézményeknek a ti­zenharmadik havi bér kiűzetése; többségüknél ugyanis nincs meg annak a fedezete, így előleget vesznek igénybe. A jászberényi Erzsébet Kór­házban tegnap kapták meg a dolgozók a 13. havi illetményt, ami intézményi méretekben összesen huszonkilencmillió forintot jelent, járulékaival együtt. Ennek egy részét saját erőből teremtette elő a kórház, egy részét viszont előlegként igényelte az egészségbiztosítás­tól. A szolnoki MÁV-kórházban tegnap és ma jelenik meg a dol­gozók számláján a pluszbér. A kórház ügyel a gazdasági egyensúlyára, nincsenek likvi­ditási gondjaik, ám ezt a szük­séges huszonötmillió forintot kigazdálkodni nem lehetett, így szintén előlegként vették fel. A Hetényi kórházban is az egészségbiztosítás kamatmen­tes, 5 hónap alatt visszafize­tendő előlegét vették igénybe a 13. havi bérek kifizetésére. Az összeg 105 millió forint, amit a múlt héten megkaptak a dolgo­zók. Mezőtúron, akárcsak az előző években, szintén egész­ségbiztosítási előlegből fizették ki a tizenharmadik havi jutta­tást az elmúlt héten, ami össze­sen 8 millió forintot jelentett. Egyedül a karcagi Kátai Gá­bor Kórház nem vett igénybe előleget a kifizetésre. A bért nettósítva még decemberben kifizették. Ám a teher január­ban is jelentkezik, hiszen a 45 millió forint több mint felének (a járulékok, szja) befizetése most esedékes. Szolnok belvárosában az ÁB biztosítótársaság - régióközponti székházában - új ügy­félszolgálati irodát nyitott. A tegnapi avatáson a szalagot Szalay Ferenc, Szolnok polgármes­tere vágta át. Részletek a 3. oldalon fotö: csabai istván Kezdetét vette a nagy „matematikai játszma” Bonyolultak az adókedvezmények A héten mindenki, aki csak érintett, kezébe veheti az 1998-as évre szóló adóbevallását. A csomagban lényegesebb változások az szja-bevallásban vannak, azon belül is a legbonyolultabb az adókedvezmények érvényesítése. Azok, akik a héten nem kapják meg bevallási csomagjukat, s szeretnének eleget tenni kötele­zettségüknek, írásban vagy személyesen kérhetik a megyei adóhatóságnál a szükséges nyomtatványokat - válaszolta lapunk érdeklődésére Kovács Antalné osztályvezető. A beval­lásokat illetően megtudtuk, hogy jelentősebb változás nem történt a nyomtatványoknál, így például az őstermelők már a ta­valy megismert rendszer szerint adhatnak számot a tavalyi jö­vedelmükről. Ha azonban az őstermelő 1998-ban nem érte el a 250 ezer forintos bevételt, ak­kor továbbra sem kell bevallást készítenie - e témában. A non­profit szervezeteket érinti az az újdonság, mely szerint nyilat­kozniuk kell arról, hogy tavaly volt-e vállalkozásból származó bevételük vagy kiadásuk. Ha ugyanis volt, akkor a társasági adó szerinti „elszámolást” is kell beadniuk az APEH-nak. (Folytatás a 3. oldalon) Nem akart kártyázni, ezért megverték- Szinte minden napra jut egy rablás - kezdte tegnap sajtótá­jékoztatóját Szűcs Zoltán, a Szolnoki Rendőrkapitányság bűn­ügyi osztályának vezetője, aki a minap Tiszasülyön történt bűncselekmény részleteiről számolt be. A múlt héten csütörtökön rab­lás alapos gyanúja adott mun­kát a nyomozóknak Tiszasü­lyön, miután egy helyi lakos, P. Tibor bejelentést tett ismeret­len tettesek ellen. A középkorú férfi éppen hazafelé bandukolt este az Ády Endre úton, amikor két fiatalemberrel találkozott. Egyikük - minden előzetes ok nélkül - arcon vágta, majd amikor a szerencsétlen férfi az ütéstől a földre zuhant, még fejbe rúgta áldozatát. Ezt köve­tően a támadó átkutatta a sértett ruházatát, és a pénztárcájából kivett ezer forinttal, társa kísé­retében elmenekült a helyszín­ről. A súlyos sérüléseket szen­vedett férfit kórházba kellett szállítani. Szabó Zoltán életvédelmi al­osztályvezető és csapata elég hiányos személyleírás alapján fogott munkához, és az is gon­dot okozott, hogy szemtanú nem akadt. A széles körű adat­gyűjtés viszont meghozta gyü­mölcsét: hétfőn elfogták, majd gyanúsítottként kihallgatták a tiszasülyi B. Zoltánt. (Folytatás a 3. oldalon) A hátországban A Barbaricum Könyvműhely gondozásában, a karcagi ön­kormányzat anyagi támogatá­sával megjelent Elek György Egy város a hátországban című könyve, mely a nagykun fővárost mutatja be az 1848-49-es években. A szerző ma a Déryné Művelődési és Ifjúsági Központban beszél könyvéről. Mint Elek György írja, 1848— 49 telén a tiszántúli települések tartották életben a forradalmat, ők táplálták a magyar sereget, s ez nagy szerephez juttatta azo­kat a városokat- így Karcagot is - amelyek csaták híján nem híresültek el. Karcag az 1849. január eleji visszavonulással vált hátországgá, s ez súlyos anyagi terheket - melyeket téte­lesen ismertet a szerző - rótt a városra. de Ebben az evben a Videoton számít nagyberuházónak és munkahelyteremtőnek Tö- rökszentmiklóson. Két műhelye is indul az idén, az egyik 40-50 embernek ad munkát, a má­sikat 300 személyesre tervezik, amelyből 150-200 alkalmazottat már az idén munkába állíta­nak. A volt HM-Radar területén már folynak az üzemátalakítási munkálatok. Képünkön a gé­pek beüzemelése történik a készülő műhelyben. fotó: csabai Ismét új neve van a kunszenti középiskolának Győzött a közakarat Hosszú idő után végre nyugvópontra jutott a Kunszentmártoni Szakközépiskola és Gimnázium egyesítése óta húzódó vita. A szakközépiskolába beolvadó gimnázium megőrizhette régi nevét, így megnyugodhattak a kedélyek. A megyei önkormányzat és a kunszentmártoni képviselő-testü­let egyeztetését követően tavaly szeptember óta működik egy in­tézményként a Veress János Szakközép- és Szakképző Iskola, valamint a József Attila Gimná­zium. A megyei önkormányzat azért kérte Kunszentmárton veze­tésétől a gimnázium átvételét, mivel az egyre csökkenő tanuló­létszám mellett komoly anyagi áldozattal járt az iskola fenntar­tása. Miután a megye közgyűlése és a város testületé is áldását adta az egyesítésre, megkezdődött a várost kettéosztó névvita. A gimnázium dolgozói, a tanu­lók és szüleik, valamint a város közvéleményének jelentős része kitartottak a József Attila név használta mellett, ám az előző képviselő-testület úgy döntött, kizárólag a befogadó szakközép- iskola neve állhat az egyesített in­tézmény hivatalos nevében. A kedélyek tehát nem nyugod­tak meg, s talán ennek is köszön­hető, hogy az új testület ismét na­pirendre tűzte az ügyet. Megvál­toztatták a korábbi döntést, és a közakaratnak megfelelően az is­kola új, remélhetőleg végleges neve Veress János Szakközép- és Szakképző Iskola és József Áttila Gimnázium lett. PE 977086591303699022

Next

/
Thumbnails
Contents