Új Néplap, 1999. január (10. évfolyam, 1-25. szám)

1999-01-26 / 21. szám

1999. január 26., kedd

Látogatóban Kisújszálláson

9. oldal

Géza, a népszerű húsfüstölő

Túri Géza leszedi a füstölőről a rúdnyi kolbászt

Szezonját érjük a húsfüstölésnek. Sok helyütt még ma is divat, hogy másfél mázsás vagy súlyosabb hízók kolbász, oldalas, sonka alakjában a füstön konzerválódnak. Az egyik, messze környéken ismert húsfüstölő Túri Géza.

Eredetileg szakács a szakmája, és dolgozott Karcagon, Kisújszálláson is, sőt közben a hazát is védte két esztendeig. A rendszerváltás körüli idők óta vállalkozó, gazdálkodó, illetve húsfüstölő. Remek helyiségeket alakított ki, ahol a füstölt húst tárolja. Mind felcédulázva, pántlikázva, a szalonna bőrébe belekarcolva: ki a tulajdonos.

Állítja, a füstöléshez igazi, jó keményfa kell. Erre a gyümölcsfák a legalkalmasabbak, illetve a fűrészpor. Disznót, kacsát, pulykát, kecskét, kolbászt egyaránt füstöltetnek a jó

étvágyú kunok. A szalámihoz kell a legtöbb idő, a kolbászhoz 4-5 óra, a kecskéhez 8 óra. Ezeken kívül Géza hízót is vág a barátoknak, jó ismerősöknek. Nem afféle a szél elfújja típusú ember, igaz, az étvágyára sincs panasz. Szereti a disznóhúst is, de a bográcsban főtt birkapörköltre esküszik, az a kedvence. Különösen akkor, ha ő aprítja bele a hagymát, magyarul ő bajlódott vele, azaz maga főzte.

Nincs alpolgármester

Még mindig nincsen alpolgármestere a városnak. Legutóbb pedig két javasolt személy közül is lehetett volna választani.

Korábban a polgármester már javaslatot tett az alpolgármester személyére. A két javasolt személy azonban nem kapta meg a kellő képviselő-testületi támogatást, így a döntés további egyeztetéseket, tárgyalásokat kíván. Talán a következő ülésen születik valamilyen megoldás.

Ugyanakkor sikerült választani két tanácsnokot Sándor László és Szabó Lajos személyében, akik tevékenységükkel segítik az önkormányzat, illetve a polgármester munkáját.

Jó hír az is, hogy az ifjú házasok, első lakáshoz jutók támogatását az önkormányzat megemelte. Az eddigi 150 ezer forint helyett 200 ezer forint támogatást kapnak azok, akiknek 1999. január 1-jén nem volt lakásuk, használati joguk, illetve résztulajdonuk. Áz összegből 50 ezer forint kamatmentes, visszatérítendő támogatás, amellyet öt év alatt kell törleszteni.

A kevésbé jó hírek közé sorolható, hogy emelkedett az autóbusz-viteldíj. A vonaljegy 60 forint, az egyvonalas bérlet 1 ezer 390, az összvonalas pedig 1 ezer 780. Tanuló- és nyugdíjasbérlet 580 forint. Kapaszkodnak fölfelé a víz- és csatornadíjak is, mintegy tíz százalékkal. Az ivóvíz áfával együtt 137, a szennyvízelvezetés és a -tisztítás áfástul 84 forintba kerül köbméterenként.

Minden földet megmér

Akadnak érdekes foglalkozások, hivatások. Olyan szakmák, amelyek képviselői nem minden településen fordulnak elő, művelői ritkaságszámba mennek. Ilyen mondjuk a földmérés, amelyiknek egyik, messze környéken közismert képviselője Boros Tibor.

rést is vállalnak, úgy is mondhatnánk, az ország egész területére kiterjed a munkájuk, sőt még Horvátországba is eljutottak.

Ez az egyik oldal, hiszen Boros Tibornak a másik nagy szerelme a foci: a helybeli labdarúgó-szakosztály vezetője. Segíti az aranylábúakat, hiszen a város történetében még soha nem álltak ennyire előkelő helyen az NB Ill-ban. Akad hatnyolc vállalkozó, aki ezért a zsebébe nyúl, no meg az önkormányzattól is várnak némi pénzmagot.

Valami azért még a portréjához tartozik: egy kétéves aranyos jövevény, a család szeme fénye. Mivel szintúgy Tibornak hívják, az már biztos, hogy óvónő nem lesz, mint az anyukája. Hogy esetleg földmérő vagy ne- talántán focista: idővel minden kiderül.

Boros Tibor munka közben

Természetesen korábban hol is dolgozhatott volna máshol, mint Budapesten a Geodéziai és Térképészeti Vállalatnál. Mindez 1992-ig tartott, azóta vállalkozó Kisújszálláson. Tévedések elkerülése végett ez a munka nemcsak földmérést jelent, hiszen sokrétű a tevékenység. Fő profiljuk a közművezetékek kivitelezése, többféle geodéziai tevékenység. Természetesen ezek a munkák általában a települések belterületét érintik, de ez sem szentírás, hiszen a rendszer nem csak utcákat, de községeket, szomszédos falvakat is összeköt.

Dolgozik is ezen a területen mintegy húsz ember. Tervezéssel is foglalkoznak, hogy mást ne említsünk: Cegléd teljes szennyvízhálózatának a tervét ők készítik.

Természetesen lakossági igényeket: telekmegosztást, kiméÉdesapjától tanulta a szalmafonást

bánkúti búza szalmája alkalmas az efféle szobrászkodásra. Munka előtt be kell áztatni a búzát jó tíz percig, a rozsot félóráig, és utána kezdődhet a fonás. Karácsonyra karácsonyfadíszek, aratásra aratókoszorúk, húsvétra kis kosárremekek kerülnek ki a keze alól. Munkáját nívódíjak sokaságával ismerték el, és a magyar kultúra napján Arany János-díjat vehetett át. Az elismerésnek örült a férje is. Mellesleg három gyerekük, valamint négy unokájuk is született. Közülük a legkisebb lányunoka, Zsanett nagyon ügyes. Meglehet, majd ő folytatja Erzsi mama szalmafonó művészetét, aki délelőttönként főz, délután hobbijának hódol.

És akár a jó pap, a jó szalmafonó is holtig képezi magát, hiszen legutóbb megtanulta a szalmavasalást. Ehhez nem vasaló, csak egy kés szükséges, a többi meg gyakorlás dolga. Aki kíváncsi rá, az ez évi nyári, szolnoki táborban megnézheti a szalmavasalás után született szépségeket.

Balogh Károlyné Erzsiké négy éve már nem a Tisza II. Szövetkezetben kapja a fizetését, hanem a postás hordja a járandóságot. Szóval amióta nyugdíjas, még több ideje marad olthatatlan szenvedélyére, a szalmafonásra.

Talán hétéves múlhatott, amikor az édesapja ebbéli tudományát, jártasságát megcsodálta. Megtetszett neki, és ki más, ha nem az édesapja segített neki, de tulajdonképpen önmagát tanította, önmaga kárán jutott el az egyre

csodálatosabb figurákig, tárgyakig. 1991 óta nyaranta szalmafonó alkotótáborokban vett részt, fejleszti a tudását. Kiállítása volt már Gödöllőn, Török- szentmiklóson, Hajdúnánáson.

Kétféle kalászos, a rozs és a

Erzsiké alkotásai hozzátartoznak mindennapjaihoz

Táplálkozási

hagyományok

A Kisújszállási Helytörténeti Füzetek 6., a település népi táplálkozásának rendjéről szóló kötetében a szerző a település huszadik századi táplálkozási szokásait mutatja be, utalva a korábbi évszázad hagyományaira is.

A szerző Romcsics Imre, a kalocsai Viski Károly Múzeum igazgatója tíz évvel ezelőtt járt néprajzkutatóként Kisújszálláson, s akkor találkozott a kiváló memóriával megáldott Kun Imréné Kurucz Terézzel, aki adatközlője lett. (A 89 éves idős asszony most a szociális otthon lakója.)

A könyv Kisújszállás átlagpolgárának táplálkozási rendjét mutatja be hétköznap, ünnepnap, télen, nyáron, s az olvasó azt is megtudhatja, hogy a mezővárosi közösségben mindig kötelezően engedelmeskedtek-e a közösségi normáknak. Emellett arról is olvashat, hogyan tudták anyagi lehetőségeikhez kialakítani a családok szokásaikat.

A tanulmányból azonban nemcsak az étkezések sorát ismerhetjük meg a mezőváros paraszti társadalmában, módosabb gazdáinál, hanem a napi élet rezdüléseit - névnap, disznótor, halotti tor - is érzékelhetjük. A paraszti munka bemutatása mellett megismerhetjük a háborúk megpróbáltatásait, s azt, hogyan élték meg a mezővárosban a rendszerváltásokat.

Romcsics Imre az adatközlő által elmondottakat kiegészítette szakirodalmi utalásokkal, így aki a főszöveg melletti közléseket is elolvassa, az teljes képet kap Kisújszállás népi táplálkozási szokásairól. de

Gazdafórumot

szerveznek

A helybeli agrártermelők- nek a polgármester fórum összehívását kezdeményezi.

A beszélgetést azért tartanák, hogy a problémákat feltárják, a támogatási rendszer lehetőségeit tisztázzák, és a tevékenységük következtében előforduló elvi feszültségeket megvitassák.

A gazdafórum február 2- án, kedden este fél hatkor kezdődik a városháza dísztermében, ahová minden érdeklődőt várnak.

írta:

D. Szabó Miklós Fotók:

Mészáros János

Néhány adat

A város lélekszáma 13 ezer 340. Közülük egyéni vállalkozó 903. Az emberek 4 ezer 865 lakásban élnek. A lakások közül 2 ezer 871-et bekapcsoltak a telefon- hálózatba, míg 4 ezer 123 lakásban benn van az ivóvíz is. Gázzal fűtenek már 3 ezer 305 otthont.

Kisújszállás diákváros is. Mi sem mutatja jobban, hogy van 513 óvodás, 1 ezer 369 általános iskolás, 46 egyházi általános iskolás, 192 nyolcosztályos gimnazista, 230 négyosztályos gimnazista, 605 szakközépiskolás, 287 szakmunkástanuló, illetve 263 zeneiskolás.

A város legidősebbje Monoki Sándomé Imre Krisztina, aki a 101. esztendejét morzsolgatja, míg a legfiatalabb - hogy ne sértsünk meg senkit - lehet, hogy ezekben az órákban érkezik erre a világra.

Az Arany János nevét viselő iskola 8/a osztályában mostanság huszonheten tanulnak: tizenöt lány, tizenkét fiú. Afféle megbízható kis társaság. A legjobb eredménnyel Rácz Judit dicsekedhet, aki kitűnő.

Hogyan tovább, fiúk, lányok?

noki gimikben, tizenketten valamelyik helyi, környéki, szolnoki szakközépiskolában. A többiek asztalosnak, gazdálkodónak, kereskedőnek vagy bőrdíszművesnek készülnek.

Valahány an a városban élnek: egyszem ifjú hölgyet, Kotalik Ritát kivéve, aki naponta Márialakáról jár be, illetve tanítás után vissza busszal.

Ezért naponta négy-öt órát ül a könyvek, füzetek fölött. Szintén jól tanul Kovács János, 4,6 körüli, és elmondása szerint fél óra, egy óra a napi tanulása.

A kemény kun tél, az utcai hideg ellenére azért hat lány szerelmes: mintegy bizonyítva, a meteorológiai intézet előrejelzése mit sem változtat ezen a szép emberi érzésen: akár jó az idő, akár zord.

Néhányan sajátságos időtöltésekkel foglalkoznak, szakkörökre járnak: Kovács Jani modellező szakkörös, Toros Ilona, Tóth Andrea az aerobik edzésekre esküszik, Tóth Roland országos helyezett súlyemelő: összetettben már 117 kilóig jutott.

Egyébként mindahányan tovább szeretnének tanulni: hatan a helyi és szolA 8/a mind a 27 diákja továbbtanul