Új Néplap, 1999. január (10. évfolyam, 1-25. szám)

1999-01-26 / 21. szám

4. oldal Körkép 1999. január 26., kedd Kiskereskedők éve. Az első tizenegy hónapban az előző év megegyező idő­szakához képest (összeha­sonlító áron) 7,6 százalékkal növekedett a kiskereske­delmi forgalom - jelenti a KSH. Nagyobb tőkejuttatás. Az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Rt. egyes jelentések szerint azt fontolgatja, hogy a tervezett 500 millió forintos összeg­nél nagyobb tőkejuttatást adjon az Eximbank Rt.-nek tőkepótlás céljára. Ehhez azonban a kormány dönté­sére lenne szükség. Javuló helyzet. A Magyar Kereskedelmi és Iparka­mara szerint az idei adó- és tb-jogszabályok hatására ja­vulás várható a vállalkozá­sok helyzetében. Nem emelkedik a társasági adó és a vállalkozói személyi jöve­delemadó, s az adminisztrá­ciós terhek is csökkennek. BÉT. A Budapesti Érték­tőzsde hivatalos indexe, a BUX 6458,28 ponton fe­jezte be hétfőn a kereske­dést, ami 230,22 ponttal, azaz 3,7 százalékkal maga­sabb pénteki záróértékénél. Sok kicsi - többre megy Aki a saját egzisztenciáját viszi a piacra, az érdekelt a magyar gazdaság működtetésében. Ezért tartjuk fontosnak a mikro-, a kis- és a középvállalkozások (mkkv) támogatását mind szak­mai, mind finanszírozási szempontból - hangsúlyozta Fónagy János az IPOSZ országos elnökségi ülésén. A Gazdasági Minisztérium po­litikai államtitkára elmondta azt is, hogy a bruttó nemzeti össz­termék 53 százalékát a multik, 47 százalékát az mkkv-szektor állítja elő. Az egymillió bejegyzett vál­lalkozásból mintegy 750 ezer működőképes, ami legalább 2 millió foglalkoztatottat jelent. A kisvállalkozók többsége nem azért szűnik meg, mert alultő­késített, mondja Fónagy, ha­nem mert szakmailag nem felel meg a követelményeknek. A hazánkban letelepedett 71 multinacionális cég külön szi­getként él, saját beszállító háló­zata van, amelyből kiszorul ez a szektor. A kormány gazdaság- fejlesztési koncepciója azt a célt tűzte maga elé, hogy leg­alább a termelési lánc másod­vagy harmadvonalában érde­kelt beszállítói réteg alakuljon ki a kisvállalkozókból. A tömeges foglalkoztatási gondok enyhítését szolgálja, ha az adó- és járulékterhek csök­kentésével sikerül a fekete- gazdaságot visszaszorítani. Az idei adóreform ugyan még tar­talmaz egymásnak ellentmondó intézkedéseket, de 2000-re el­készül az átfogó adókorszerűsí­tési program, 2002-re pedig a járulékreform, s az élőmunka terhei remélhetőleg a felére csökkennek. A kormány igyekszik egy­szerűsíteni az adminisztrációt is, évi két-három alkalomra időzíteni a bevallásokat és a be­fizetéseket. A legkisebb műhe­lyek tulajdonosainak is ismer­niük kell az alapinformációkat. A kereskedelmi hitelek a mai körülmények között hozzáfér­hetetlenek e szektor számára - hangsúlyozta az államtitkár. El­sősorban a forgóeszközhitei nyújtását szorgalmazza a kor­mány. A bankok szerint - meg­felelő állami garancia esetén - 1-3 milliós hitelek is szóba jö­hetnek. Csernyánszki Judit Az MNB hivatalos devizaárfolyamai (1 egységre, forintban) Angol font 358,37 Japán jen (100) 188,72 Svájci frank 156,97 USA-dollár 215,95 Euró 250,61 Átváltási arányok: 1 euró = 6,56 frf, 1,96 dem, 1936,27 itl, 13,76 ats. Reálkereset és megtakarítás Két lényeges adat került nyilvánosságra a mült hét folyamán. Az egyiket a KSH közölte, a mási­kat a Magyar Nemzeti Bank. Az elsőből arról ér­tesülhettünk, hogy a reálkeresetek tavaly január­tól októberig 3,6 százalékkal emelkedtek, vagyis a névleges keresetek átlagos emelkedése ennyivel volt nagyobb a fogyasztói árak átlagos növekedé­sénél. Ami a konkrét mértékeket illeti, a bruttó keresetnövekedés 18,6 százalékos volt, az inflá­ciós ráta pedig 15 százalék. A második adat a december havi megtakarítá­sok alakulásáról szólt. A nettó pénzügyi meg­takarítás, vagyis a lakosságnak az adósságok le­vonása utáni megtakarítása tavaly decemberben, a karácsonyi bevásárlások havában, 119,6 milli­árd forint volt,-29,5 milliárd forinttal több, mint egy esztendővel azelőtt. A nettó névleges pénz­ügyi megtakarítás havi összege tehát 12 hónap alatt, 1997 decemberének havi növekedéséhez képest, csaknem egy harmaddal nőtt. Év közben a havi nettó megtakarítások hullá­moztak, áprilisban a tavalyi havi átlagot meg­haladóan emelkedtek, a második negyedévben azonban az első negyedév szintjén maradtak. Jú­Átmeneti áruhiányra is lehet számítani Gyógyszerárkeringő Már naponta folynak a tár­gyalások a közeli gyógy­szeráremelésről, de még mindig nem lehet tudni, hogy mikortól és milyen mértékben emelkednek majd az egyes termékek árai, illetve a betegek által fizetendő térítési díjak - tudtuk meg Fekete Tibortól, a Magyarországi Gyógy­szer-nagykereskedők Szö­vetségének igazgatójától. A hazai és a külföldi gyár­tóknak péntek délutánig kel­lett benyújtaniuk áremelési listáikat az Országos Egész­ségbiztosítási Pénztárhoz, illetve az Egészségügyi Mi­nisztériumhoz. Minden cég minden terméke drágul majd, de tb-támogatásra csak azok a medicinák szá­míthatnak, amelyek ára leg­feljebb 3 százalékkal emel­kedik. A gyógyszer-nagykeres­kedők szövetségét egyelőre még nem tájékoztatták a gyártók a drágulás mértéké­ről. A hivatalos Egészség- ügyi Közlönyben várható kihirdetésig üzleti titokként kezelik az új árakat. Fekete Tibor szerint március 1 -je előtt kevés az esélye a hiva­talos áremelések kihirdeté­sének. Ha egyes gyártók ez előtt mégis árat emelnének, a nagykereskedők ennek többletköltségét a patikákra hárítják. A gyógyszertárak ugyanakkor kizárólag a köz­lönyben megjelent árakon forgalmazhatnak, így elő­fordulhat, hogy inkább kés­leltetik rendeléseiket. N. Zs. niusban újra növekedtek. A háztartások nettó pénzügyi vagyona, az átértékeléseket is beszá­mítva, elérte a 3621,2 milliárd forintot. A meg­takarítások reálértéke az első félévben 7,5 száza­lékkal haladta meg az 1997 első félévi szintet. Miért érdekes mindez? Azért, mert mutatja: az az aggodalom, hogy 1998-ban a megtakarítási ráta erősen csökken majd, nem vált be. A tőzsdei megrázkódtatások hatására legfeljebb annak összetétele változott. Nőtt benne a banki számla­betétek, a devizabetétek valamint az állampapí­rok aránya. Ez arra vall, hogy a biztonság iránti, igény ismét erősebbé vált, mint a magas, de koc­kázatosabb hozamok eléréséé. Erre vall az is, hogy a banki betétek 70 százaléka van a bizton­ságosabbnak ígérkező nagybankokban. Ebből a forint és a bankok iránti bizalom vál­tozatlanságát olvashatjuk ki, annak ellenére, hogy két bank is megrendült a tárgyalt időszak­ban, továbbá azt, hogy tanulságokat vont le a la­kosság a tőzsdei mozgásokból. Másfelől azonban az is világos, hogy változatlanul erős a munka­helyek bizonytalanságából eredő tartalékolási szándék. Bácskai Tamás Építeni kell az idegenforgalomra A Nagykunságnak, ezen belül Karcagnak is súlyos lemara­dást kell pótolnia mind az infrastruktúra, mind az idegen- forgalmi értékek feltárása, megóvása, fejlesztése területén. Karcag földrajzi fekvése ked­vező, a Nagykunság központja­ként szolgáltatásai, kiterjedt in­tézményrendszere alkalmassá teheti egy idegenforgalmi köz­pont szerepkörének a betölté­sére is. A környező települése­ken üdülő turisták előszeretettel keresik fel nevezetességeit, és itt veszik igénybe azokat a szolgál­tatásokat, amelyekre üdülőhe­lyükön nincs lehetőség. Nagy hátránya a városnak az erdők, vizek hiánya. Az apavári erdőben azonban egyre jelentő­sebbé válik a vadgazdálkodás és a vadászturizmus. A DATE Ku­tatóintézet Arborétuma, a vá­rosközpont közel száz éves parkja mellett nincs jelentősebb zöldterület. A turisták még ke­vésbé ismerik a Kecskeri-tó környékének ritka természeti ér­tékeit, a műemlék Zádor hidat. A Hortobágy déli fogadóka­pujánál az ősgyeppel borított pusztában a legelésző nyájak romantikus hatást biztosítanak a nyáron idelátogató turistának. A természeti kincsek közé tartozó termálvíz adta lehetőségek - így gyógyturizmus - kiaknázása is a jövő feladata. A város műemlékei, táj házai közül az utóbbi időben pályázati és saját forrásból egyre többet újított fel az önkormányzat kar­öltve a Karcag Város Értékeinek Védelméért Alapítvánnyal és a Városvédő és Városszépítő Egyesülettel. Az idelátogató turisták szá­mára a legnagyobb vonzerőt a népművészet mesterei - fazeka­sok, kun hímzők, vertcsipke-ké- szítők -, a történelmi emlékhe­lyek, a köztéri alkotások, a ha­gyományos kulturális esemé­nyek, a pezsgő zenei élet jelen­tik. A népi kismesterségek foly­tatói közül pedig a fafaragókat, faszobrászokat, faesztergályo­sokat, díszműkovácsokat kell megemlíteni. A Nagykunság fővárosában egyre jobban előtérbe kerül a lovas- és a zöldturizmus, mely­nek feltételei is kezdenek las­sacskán kiépülni. így a jövőben várhatóan nem csak átutazó tu­risták keresik fel a várost. Szélésednek külföldi álláslehetőségeik Magyar euro-mémökök A magyar műszaki szerve­zetek a politikát megelőzve, már a nyolcvanas években egyengetni kezdték hazánk útját az Európai Unióba - jelentette ki Ginsztler Já­nos, a Nemzeti Mérnökszer­vezetek Európai Szövetsége (FEANI) Magyar Nemzeti Bizottságának elnöke egy hétfői konferencián. Ginsztler János elmondta, hogy Magyarországon már 420 úgynevezett euro-mémök tevékenykedik. Ezt a diplo­mát szigorú követelmények alapján a FEANI állítja ki. A jelöltnek 2-4 éves ipari gya­korlatot kell igazolnia a felső­fokú tanulmányok befejezése után, egy idegen nyelvet kell tárgyalóképesen beszélnie, továbbá egy civil műszaki szervezet ajánlására is szük­sége van. Ezeknek a magyar műszaki szakembereknek a tudását, minthogy képzésük színvo­nala egyenértékű a nyugat-eu­rópaival, hivatalosan is elis­merik az Európai Unió tagál­lamaiban. Ez persze nemcsak elméleti elismerést jelent, ha­nem nagyon is gyakorlati elő­nyökkel jár. Ezek között is a legfontosabb, hogy a magyar euro-mémöki oklevél birto­kosa könnyebben juthat mun­kához az unió országaiban. Ládákat szögeit és kántorkodott „A zene tölti ki az életemet” A magyar kultúra napjának ünnepségein többen kaptak kitünte­tést művészeti és művészetszervező tevékenységükért. Közöttük volt Vájná Katalin, aki Szolnok és a megye díját is megkapta.- Megkérdezte valaki, hogy mit csinálok másképp ezután - kezdte a beszélgetést. - Azt vála­szoltam, hogy kellő szerénység­gel fogadtam ezeket a díjakat, amelyek továbblendítenek a munkámban, erőt is adnak, de nem érzem, hogy most valami egészen mást kellene kezdenem, mint amit eddig csináltam. Vájná Katalin zenészcsaládból származik, otthonról hozta a zene szeretetét. Hegedülni és zongo­rázni tanult, az általános iskola felső tagozatától kezdve énekelt kórusban. Zenei képzettségét az egri főiskolán és felsőfokú kar­nagyi minősítőn szerezte. Iskolai kórusokat alapított és vezetett év­tizedeken keresztül, énekelt a Kodály Kórusban, amelynek tíz évig karnagya is volt Buday Pé­ter és Rigó Éva mellett.- Életem nagy élménye a Bar­tók Béla Kamarakórus - mondta -, amellyel ’78-tól ’88-ig dolgoz­tam, és sok szép eredményt ér­tünk el. Külön öröm, hogy akkor kaptam meg Szolnok kulturális díját, amikor a Bartók Béla Ka­marakórus. Évtizedekig tanított, tizenegy éve pedig a megyei önkormány­zatnál dolgozik, elsősorban a közművelődési és közgyűjtemé­nyi intézmények életének figye­lemmel kísérése, segítése a fel­adata.- Szakmai életemet a zene tölti ki - jegyezte meg beszélgetés közben. - Ebben benne van a ze­nei oktatás és nevelés is, sőt van olyan fontos, mint a kórusmozga­lom. Két kórust vezetek, a kisúj­szállási Phoenix vegyeskart, a megyei karnagyok kamarakóru­sát, és tanítok az Ádám Jenő Ma­gán Zeneiskolában. Vezetője va­gyok a megyei KÓTA felnőtt­énekkari bizottságának. A család zenei hagyományai tovább élnek, férje több kórusban énekel, és alkalmanként magán­énekesi fellépést is vállal, lánya pedig zenetanári képesítést szer­zett, és még tanul. Befejezésül Ferencsik János gondolatát idézte, amely szerint a zenészek szerencsés emberek, mert amivel másoknak örömet szereznek, az önmaguknak is öröm - ha sike­rül. Ehhez annyit tehetünk hozzá, hogy Vájná Katalin szerencsés ember, mert neki sikerült. B. A. Törócsik Istvánról - a neve alapján - azt gondolná az em­ber, hogy valamelyik jászsági településen született, holott esetében ő a kivételt erősítő szabály, mivel karcagi. Egy szem gyereke volt a szülei­nek, és érdekesen alakult az élete. Elvették a házukat, és a már-már ezüstös hajú Pista bácsi - aki közelebb a hetvenhez, mint a hatvanhoz - elmondhatja ma­gáról, hogy világéletében albér­letben vagy otthonokban élt. Afféle konok kunként talán ti­zenöt éves lehetett, amikor elha­tározta, nem nősül meg. Állta a szavát, ma sem házas, nem is volt. Gimnáziumba is járt néhány évet, majd dolgozott. Szajolban évtizedekig ládákat szögeit nap­közben. Albérletben lakott, és af­féle szóbeli megállapodás szerint tudomásul vették, hogy hétvégé­ken, ünnepeken, vagy ha szükség van rá, hívják, kántorkodik. Nem állt messze tőle a hivatás, hiszen Napközben dolgoztam, munka után kántor voltam, de sokszor zenéltem lako­dalmakban is - mondja Tö- rőcsik István. fotó: m. j. szerette a zenét, játszott hangsze­ren, istenhívő volt, és a kántor- sághoz szükséges tanulmányait is sikeresen befejezte. Aztán a Jászságban lett egy szociális otthon lakója, m Nagyivánba került a Szent Józsi Szeretetotthonba. Jól érzi magát: ketten vannak egy szobában, egy nála sokkal idősebb bácsival. Kedvenc időtöltése a televízió­zás, de ha szükség van rá és hív­ják, ma is szívesen kántorkodik. Még tavaly is helyettesített a Kunságban három hónapot, és ha szólnak neki, megint örömmel megy. Visszanézve az életére elmondhatja magáról: lakása ugyan soha nem volt, de most már van otthona. Ahol szeretik, becsülik. Igaz, jó harminc évig ládaszögeléssel kereste a kenye­rét, de az igazi hobbija, boldog­sága a zene maradt. Ezt a vonzalmát hétvégeken, ünnepek alkalmából kiélhette, megvalósíthatta. Arra a kérdésre, ha újrakezdhetné az életét, mit csinálna másképpen, így felelt:- Nem bántam meg semmit, amit tettem. Ha megint gyerek lehetnék, valószínűleg hasonló utat járnék be ... D. Sz. M. A gondozónak is kell a bizonyítvány Egyre több regionális feladata van a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Esély Szociális Alapítvány Regionális Szellemi Forrás- központjának. Ma már nemcsak a megyéből, hanem a szom­szédos megyékből is kapnak megbízásokat. Az országban létrejött 10 regio­nális forrásközpont célja, hogy elősegítse a szociálpolitika re­formját szolgáltatások nyújtásá­val, amelyet önkormányzatok, in­tézmények, szervezetek, szak­emberek vesznek igénybe. A forrásközpontoknak fontos szerepe van a szociális szférában dolgozók képzésében, tovább­képzésében - ez jellemző a me­gyénkben forrásközpontra is. A szociális területen dolgozók je­lentős részének ugyanis most kell megszereznie a szakképesítését, mivel eddig sokan anélkül dol­goztak. A megye 34 intézményé­ben például 313 szakképzetlen dolgozó dolgozik (jelenleg 30 százalékuk jár képzésre). Mint dr. Nagyné Varga Ilona irodavezető elmondta, a Phare- támogatással alakult forrásköz­pontnak ma már a Phare nélkül kell boldogulnia. A pénzt első­sorban pályázatok útján teremtik elő. Támogatja őket a szociális- és családügyi minisztérium, a munkaügyi központ, a Soros Alapítvány, a Gyermek- és Ifjú­sági Koordinációs Tanács. Anyagi alapot jelentenek a meg­bízások is, ebből egyre több a megyén kívüli, vagyis erősödik regionális hatáskörük. A szociális földprogramok há­lózatfejlesztési központjaként szerepelnek. A témában tavaly nyertek egy projektet, amit idén valósítanak meg. Tavaly mene­dzselték a térségi válságkezelő programokat, amikor is a megye két térsége (Abádszalók és Ti­szazug) 50 millió forintot kapott szociális célokra - idén is a for­rásközponté lesz a menedzselés ebben a programban. P. É.

Next

/
Thumbnails
Contents