Új Néplap, 1999. január (10. évfolyam, 1-25. szám)

1999-01-25 / 20. szám

1999. január 25., hétfő Gazdasági Tükör 7. oldal Nőtt az érdeklődés hazánk iránt Annak ellenére, hogy még nincs vége a januárnak, és javában folyik a statisztikai adatok gyűjtése, illetve értékelése, a Gazda­sági Minisztériumban már kialakult a kép az elmúlt esztendő idegenforgalmáról. Erről dr. Somogyi Zoltán, a GM helyettes államtitkára nyilatkozott lapunknak. A turizmus népgazdasági je­lentősége nőtt az elmúlt eszten­dőben - hangsúlyozta dr. So­mogyi Zoltán. - Ez számokban is kifejezhető. A GDP-hez való hozzájárulásunk másfél száza­lék, némely szakértő szerint 9 százalék. A nagy eltérésnek két oka van. Az egyik a statisztikai rendszer hiányosságaiban kere­sendő, a másik pedig az, hogy a GDP jelentős része ma még a feketegazdaságban keletkezik. A mostani szabályozók szinte rákényszerítik a turisztikai vál­lalkozókat, hogy kivonuljanak a feketegazdaságba. Fontos megjegyezni azt is - mutatott rá a helyettes államtit­kár -, hogy ma a legjobb or- szágképformáló erő a turizmus. Kiadványaink, PR-lehetősége- ink, rendezvényeink nagyban hozzájárulnak Magyarország pozitív megjelenítéséhez. Az idegenforgalom tavalyi bevételeiről még nincsenek pontos adataink - közölte dr. Somogyi Zoltán -, de jelentő­sen nőtt nemzetközi keresle­tünk, meghatározóan javult a tengerentúli és a nyugat-euró­pai forgalom aránya, nőtt a mi­nőségi szolgáltatást nyújtó szál­láshelyek száma, komoly vál­lalkozói érdeklődés mutatkozik az idegenforgalom iránt. Nagy vonzerőnk a gyógytermál-, a konferencia- és a lovas turiz­mus, amelynek forgalma évről évre növekszik. Magas viszont az „egyna­pos” látogatók száma, és a nemzetközi átlagnál jóval ala­csonyabb a belföldi turizmu­sunk. Csökkent a szálláshely­kapacitásunk is. 1989-ben az összes szálláshelyek száma 314 ezer volt, ma pedig csak 300 ezer. Erényeinket és hiányossá­gainkat értékelve, elkészült az idegenforgalom fejlesztésének koncepciója, s február közepén kerül a kormány elé - mondta el lapunk kérdésére dr. Somo­gyi Zoltán, a GM helyettes ál­lamtitkára. (koós) BÁLINT GYÖRGY ROVATA Lapok a kertész noteszából Kevés az énekesmadár a városokban és a lakóhá­zak környékén - ez feltűnik ol­vasóinknak is. Valóban, alig száll cinege az etetőkre, és na­gyon ritka a kertben futkározó feketerigó is. Az ember közelé­ben élő madarakat úgyszólván csak a varjak, a galambok és a verebek képviselik. Ezért is na­gyon fontos, hogy annak a né­hány madárnak, amely a kör­nyezetünkben él, segítsünk át­vészelni a tél viszontagságait. A cinegék legjobban a „ma­dárkalácsot” kedvelik, amely faggyúba kevert napraforgó- magból készük,de .szívesen fa­latoznak a szalonnabőrből és az olajos magokból is. A feketeri­gók a főtt krumplit és az almát becsülik a legtöbbre. Ügyeljünk arra, hogy fagyos időben a ma­daraknak folyamatosan legyen ivóvizük, mert a befagyott edé­nyekből, tócsákból nem tudnak vízhez jutni. A szobanövények is meg­sínylették a hosszú, téli éjsza­kákat. A lakások gyakori díszé­nek, a száraz és meleg szobale­vegőt jól tűrő könnyező pálmá­nak (filodendronnak) szüksége van időnként langyos vizes permetezésre. Ha erre nincs le­hetőség, akkor legalább a ha­talmas levelek felületét kell le­mosni. A hosszú légzőgyökere- jkçt nem szabad levágni! A fü­gebokrok még téli takarójuk alatt pihennek. Érdemes azon­ban átvizsgálni őket, hogy nem fészkeltek-e a bokorba egerek, mert ezek szívesen táplálkoz­nak a fügebokor laza szövetű vesszőivel. Ha azt látjuk, hogy a takaróanyag szétszóródott, akkor szóljunk szét a bokor tö­vében és körülötte az Egér-Ar- valin nevű csalétket. A fügebokor tavaszi ülteté­sénél keressünk a déli vendég számára védett, napos helyet a kertben, mert a füge igényes növény: ott fejlődik és terem, ahol bőségesen áll rendelkezé­sére a talajban víz és tápanyag. Gyümölcse kiváló csemege, de dzsem és lekvár, sőt bor is ké­szíthető belőle,. A hazai füge aszalásra nem alkalmas. Újraéled a külföldjárás hagyománya Fortélyok - határok nélkül Hazánkban történelmi ha­gyományai vannak a fiatal „iparosok” kiilföldjárásá- nak, hogy az ottani mes­teremberektől lessék el le­endő foglalkozásuk ide­haza talán nem olyan jól ismert fortélyait. Néhány éve újjáéledni látszik ez a hagyomány.- 1995-ben indult be az Eu­rópai Unió támogatásával a „Leonardo da Vinci” prog­ram - tájékoztatta lapunkat dr. Benedek András, az Okta­tási Minisztérium helyettes államtitkára. Mint mondta, ez az első olyan akció, amelyben az uniós országo­kéval azonos jogokkal vehe­tünk részt. A nemzetközi szakembercserében magyar- országi oktatóprogramokat is kezdeményezhetünk. A „Leonardo” ma is mű­ködik, sőt 1995 novembere óta magyar irodája is van. Igazgatójától, Pataki Edittől megtudtuk, hogy a képzésre csak szakoktatással foglal­kozó szervezetek pályázhat­nak, magánszemélyek nem. A belépés feltétele, hogy a pályázati projektet legalább három, kivételes esetben két nyugat-európai partnerrel együtt nyújtsák be. A je­lentkezők három esztendőre kaphatnak támogatást, de költségeiknek legfeljebb csak 75 százalékát fedezi az Európai Unió. A program 1999 végén jár le, akkor ér véget az öt évre tervezett ciklus. Az iroda munkatársa lát esélyt arra, hogy 2000-től Leonardo II. néven folytatódhasson a külföldi szakképzés, (h. gy.) Nyugodt hét a tőzsdéken A nagy hullámzások nélküli értéktőzsdei hetet csekély értékvesztéssel zárta a BUX. Az árutőzsdén valamelyest emelkedtek a búzaárak, mi­közben a vezető valuták mind veszítettek értékükből a forinttal szemben. A Budapesti Értéktőzsde hi­vatalos részvényindexe, a BUX tegnap 164 pontot, azaz 2,56 százalékot veszített érté­kéből és 6228 ponton zárta a hetet. A vezető részvények közül az utolsó napon a Richter ve­szített a legtöbbet értékéből. A Matáv 3,9, a Mól 3,1 száza­lékot csökkent. A Budapesti Árutőzsde ga­bonaszekciójában az elmúlt héten 1721 kontraktus szüle­tett, miközben 728 millió fo­rint értékben kereskedtek az alkuszok. Az euro-búza a múlt heti nagy értékvesztést követően visszakapaszkodott, márciusra 1000, májusra 1370 forinttal áll magasabban, mi­közben közeli jegyzése 17 ezer forinton állapodott meg. A malmi búza májusra 20 700 forintért kapható. A Budapesti Árutőzsde ha­táridős pénzpiacán az elmúlt héten 62 157 üzletkötés tör­tént, 12,56 milliárd forint ér­tékben. A legkeresettebb de­viza az euró volt, miközben a forint minden határidőre erő­södött. Olcsó hús kerestetik Az elmúlt években a bősé­ges élelmiszerkínálat mel­lett a élelmiszerek ára az egyéb fogyasztási cikkeké­től elmaradva növekedett, míg a fogyasztás csökkent. Szintén kevesebbet vásáro­lunk szeszes italokból és dohánytermékekből. A vásárlókért a magyar piacon is nagy verseny fo­lyik a multik között. Ebben a versenyben a magyar élelmiszeripar is méltó el­lenfélként vesz részt, hi­szen ma már aligha mond­ható el, hogy a hazai élel­miszeripar a nyugat-euró­painál elmaradottabb lenne. Az Élelmiszer-feldolgo­zók Országos Szövetségé­nek nemrég végzett felmé­réséből kitetszik, hogy az élelmiszerfogyasztás 1992 óta minden évben csökkent az összes fogyasztáshoz képest. Az ÉFOSZ munka­társa szerint ezért az árak eltérő emelkedése és a nem helyettesíthető termékekre költött összegek okolha­tók, ami megváltoztatta a fogyasztás szerkezetét. Á felmérés egyes részle­teit vizsgálva megállapít­ható, hogy az elmúlt öt év­ben 3,4 százalékkal csök­kent a szeszesital- és do­hányfogyasztás. A szak­emberek úgy tartják, hogy ez leginkább a masszív ár­emelkedésnek köszönhető. A fogyasztás szerkeze­tének megváltozását iga­zolja az is, hogy az alap- élelmiszerek közül inkább az olcsóbbak kerülnek le hamarabb a polcokról. A sertés- és a marhahús he­lyett a pénztárcánkat ke­vésbé megterhelő baromfi­húst részesítjük előny- beíi. " (h. gy.) A jegybank függetlensége a Monetáris Unióhoz való csatlakozás feltétele Euróval a világ körül A helyszín Nyíregyháza. A szereplő egy fiatalember, aki mobil- telefonján a dollár-euró árfolyamával spekulál és közben azon töri a fejét, hol juthat kedvezményesebben kölcsönhöz, Szinga­púrban vagy Tokióban - illusztrálta rendkívül szemléletesen az euró jövőjét és hatását életünkre Charles A. Hubner, az Amerikai Kereskedelmi Kamara elnöke az Euró Magyaror­szágon című konferencián, amelyet az Európai Párbeszéd Ala­pítvány szervezett. Más megközelítésben: nem lesz érdemes egy üveg üdítőért Amszterdamból Brüsszelbe utazni, hisz ugyanazon az áron kapható itt is, ott is. Más lesz viszont az ára az euróból egy­előre kimaradó országokban. Hubner elmondta: a EU-ver- senyből kirekedt vállalkozások nyilván az euró-határvonalon kívüli országokban keresnek maguknak piacot, ami Magyar- országot is érintheti. Néhány beszédes szám: 60 milliárd darab euróérme és 10 milliárd papírpénz kibocsátását tervezi a Frankfurtban székelő Európai Központi Bank 2002 januátjában. Ekkor Magyaror­szág - az optimista forgató- könyv szerint - akár már az Európai Unió tagja is lehet. A Monetáris Unióhoz való csatla­kozás még legalább újabb két év felkészülést igényel majd, hiszen teljesítenünk kell a maastrichti követelményeket (infláció leszorítása, stabil ár­folyam-politika, államadósság csökkentése stb.).-A gazdasági, a pénzügyi tárca és a jegybank együttes munkájaként márciusban kerül a kormány elé az a „konver­genciaprogram”, amely iránytű lesz a magyar gazdaságpolitika számára a csatlakozási kötele­zettségeket illetően - mondta Szapáry György, az MNB al- elnöke. Kiemelte az MNB független­ségének a kérdését, ám hangsú­lyozta: a jegybanktörvényen egypár módosítást még végre kell hajtani ahhoz, hogy teljes legyen mind a pénzügyi, mind az intézményi függetlenség. Csernyánszki Judit A kisvállalkozások pártján az ÉT Az Érdekegyeztető Tanács tegnapi ülésén olyasmi történt, amire régen nem volt példa: az ÉT mindhárom oldala egyetér­tett a Gazdasági Minisztériumban készített koncepcióval, ame­lyet dr. Fónagy János politikai államtitkár terjesztett elő a kis- és középvállalkozások támogatásának kormányprogramjáról. Az államtitkár elmondta, hogy az elképzelés kidolgozása egy régebben megkezdett folyamat fontos állomása. A kormány egyre erőteljesebben kívánja támogatni a kis- és középvál­lalkozásokat, hiszen ez a réteg ad munkát a foglalkoztatottak 60 százalékának és ez állítja elő a GDP 30 százalékát. Sok, a részleteket kiegészítő javaslat hangzott el. Szűcs György, az IPOSZ elnöke rá­mutatott, hogy Magyarorszá­gon 700 ezer adófizető vállal­kozóból legalább 220 ezer az őstermelő, a bedolgozó, a szel­lemi foglalkozású, akik ugyan vállalkozói engedéllyel, de lé­nyegében alkalmazottként dol­goznak. Részükre lehetővé kel­lene tenni az átalányadózást és a költségelszámolást, hogy csökkenjen a bürokrácia. Szűcs egy másik örökzöld problémát is felvetett. Azt tud­niillik, hogy a bankok csak a nagyvállalatok tekintélyes ösz- szegű kölcsöneivel foglalkoz­nak. Az IPOSZ elnöke szerint nem kell addig várni, amíg a pénzintézetek rákényszerülnek, hogy a kisebb összegű hitelek­kel is foglalkozzanak.,.Hivatali erővel” kell odahatni, hogy a kisvállalkozások támogatására előirányzott pénzek el is jussa­nak kölcsönök formájában a címzettekhez. Palkovics Imre, a Munkásta­nácsok Országos Szövetségé­nek elnöke javasolta, hogy mi­nél előbb építsék ki a munka- vállalók nyilvántartásának or­szágos rendszerét. Ha valaki szeretne elhelyezkedni, annak legyen egy, a régi munkakönyv funkcióját ellátó, hiteles doku­mentuma. Meglehetősen gyenge lábon áll a munkaügyi ellenőrzés, a korszerű nyilván­tartás egyik előnye lehetne, hogy segítségével ki lehetne szűrni a feketén foglalkoztatott dolgozókat. Ez mind a munka- vállalók, mind a munkaadók közös érdeke is. (koós) KAMATOZÓ KINCSTÁRJEGY 2 0 0 0 / 0 2. A jegyzési időszak során elérhető maximális hozam: EHM=14,50%. A másodpiaci forgalomban történő vásárlás esetén elérhető hozam aktuális mértékét a forgalmazó helyeken a Kormány 41/1997.(111.5.) Korm. rendelete alapján kifüggesztett árfolyam táblázat tartalmazza. A havonta kibocsátásra kerülő, egyéves futamidejű Kamatozó Kincstárjegy azért az egyik legnépszerűbb befektetési forma, mert visszafizetését az ál­lam garantálja; értékpapír letéti számlán tartható; másodpiaci forgalmazásá­nak köszönhetően kamatveszteség nélkül is bármikor eladható a hálózatos forgalmazóknál (az OTP Bank, az Inter-Európa Bank, az ABN AMR0 (Magyar) Bank kijelölt fiókjaiban), a Kereskedelmi és Hitelbank kijelölt fiókjaiban, valamint a Magyar Államkincstár fiókhálózatában. így Ön befektetését a leg­nagyobb biztonságban tudhatja hosszú távú kötöttség nélkül. Ahogy a maga nemében egyedi az Országház - Magyarország legnagyobb épülete, az állam szim­bóluma -, ugyanúgy egyedi a maga nemében a Magyar Állampapír, a legnagyobb biztonságot nyújtó értékpapír. Most az Állampapír-család egyik tagjának legújabb sorozatát ajánljuk figyelmébe: JEGYEZHETŐ: Magyar Államkincstár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Fiók 5000 Szolnok, Magyar u. 8. JEGYZÉSI HELYKÉNT RÉSZTVEVŐ ELSŐDLEGES FORGALMAZÓK: ABN AMR0 (Magyar) Bank Rt. Szol­nok ♦ OTP Bank Rt. Szolnok, Jászberény, Tiszafüred, Törökszentmiklós, Karcag, Jászapáti, Tiszaföldvár (100 000 Ft névérték alatti jegyzést az OTP Bank Rt. nem fogad el) Továbbá részt vesznek a jegyzésben a K&H Bank kijelölt fiókjai. részletes információ: 06-40-24-24-24 (helyi hívás) Jegyzési időszak: 1999. január 25.-február 5. Futamidő: 1 év Kamat: évi fix 14,50% Jegyzési árfolyam: 1999. január 25. - február 2. között 99,70% 1999. február 3. - február 5. között 100,00%

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents