Új Néplap, 1999. január (10. évfolyam, 1-25. szám)

1999-01-23 / 19. szám

Tudta, hogy Nyolcadik oldal “ 1999. január 24. Czeizel Endre szenzációs bejelentése Adynak volt gyermeke Tengeri kéjutazás tiltott gyümölcse? • Árpád-házi királyok jellemzője • Egy halott kislány - névtelenül... • „Ez megfejthetetlen!” A magtalanságról költő szebben nem írt, mint ő, bár Fiam bölcsőjénél című versében egy meg nem szüle­tett fiút emleget: „Álom-testecské- det legyezem,/ Csókokra emlék­szem, /Melyekből, kicsi fiam,/ Nem hívott elő a szerelem...” Dr. Czeize Endre orvos genetikus évek óta fog lalkoztatja í magyar kői tő óriásof családfájá nak kutatá sa. Ennek nyomán nyi­tott könyv előtte József Attila, Ady Endre, Petőfi Sándor, Cso­konai Vitéz Mihály, Szabó Lő­rinc és mások élete. • . s Ady Endre halálának közelgő 80. évfordulója - január 27. - előtt arra kértem, lebbentse fel a fátylat: nála milyen titokra bukkant?- Minden emberben van száz­ezer gén, az egyik ilyen gén­hez kötött, ritka fejlődési tik! Talán kevéssé ismert, hogy a honfoglaló hét magyar törzsből az Álmos-Árpád volt a táltos-törzs. Az Árpád-házi királyok legtöbbjéről is felje­gyezték a hat ujjat.- Mi köze mindehhez Ady Endrének?- Amikor Ady megszületett, az érdmindszenti bábaasszony ügyesen selyemcérnával elkö­tötte a csecsemő mindkét ke­zén a kisujj melletti bőrdara­bot, ami lassan leszáradt. A költő később sokszor büszkél­kedett ezzel, mutogatta a he­get váradi újságíró kollégái­nak, a meghódítandó nőknek, és több versében a tál­tosok ivadékának titu­lálta magát. A hatodik ujj egyébként olyan jellegzetes és ritka, hogy az apaság vizs­gálatát is egyértelmű­en eldönti!- Adynak nem volt gyermeke! Mindig a meddőségén sirán­kozott...- A kutatásaim mást látszanak igazolni! Ady szerelmének, Lédának, vagyis Diósy Ödön­né Brüll Adélnak 1907. au­gusztus 26-án halva született egy kislánya. A megmaradt or­vosi dokumentáció szerint a jól kifejlett csecsemőnek mindkét kezén hat ujja volt! Már születése előtt meghalt anyja méhében, aminek oka- Kiszámol­ta a fogam­zás idejét?- Ady és Léda akkor éppen a Földközi-ten­geren hajóká- zott, majd Pá­rizsba men­tek. A szülés előtt Léda ha- z a u t a z o 11 Nagyváradra, és csak Adyt hívta magá­hoz. Diósy hetekkel ké­sőbb ment A táltos-jel A „táltos-jel", ami a hiedelem szerint rendkívüli külde­tést mutat, három helyen jelentkezhet: a nagy, a kö­zépső, de leggyakrabban mégis a kisujjnál. Vagy egy teljesen független, kifejlett ujjként, vagy csak bőrnöve- dék formájában. Ady családjában apai ágon ez nem volt rendhagyó. Az apja, Ady Lőrinc is így született... rendellenesség, ha valaki „tál- ismeretlen, esetleg Léda erős tosként”, azaz hat ujjal szüle- dohányzásával magyarázható. oda. Jellemző momentum, hogy Diósy Ödön nem ajánlot­ta fel a válást, csak a kicsi hal­va születését és eltemetését követően... A költő és a szép­asszony hosszú kapcsolata ek­kora már megromlott. Feltéte­lezhető, hogy Léda a gyermek­kel akarta a tőle elhidegülő költőt magához kötni.- Eszerint Ady nem volt magtalan? Miért nem írt so­ha a lányáról?- Ez megfejt­hetetlen! Azt sem fogjuk megtudni, hogy volt-e más kapcsola­tokból gyermeke. A jelek sze­rint lehetett volna, de nemi be­tegségei miatt ennek korláto­zott a valószínűsége... Az vi­szont tény, hogy barátai előtt gyakran dicsekedett a kislá­nyával. Vészi Margit, „Margita” mondta: „Ady a ma­ga gyermekének vallotta Léda szülöttét, azzal a bizonyíték­kal, hogy hat ujjal született, mint ő.” Somos Ágnes X resti*«* 1 * *«**«**«' , K**« InAiX. «IÉ» •zSSti ■ fcardanwawH**- w<*sráíW *5.»'» termese ííAnrtsl«»^ 1«, forr*’*» U­zx&gs:, SS-*' «*»■ ...o £»• «WWW 8* fit« VÖÄSWdW i 'isi. »»Uh*»«**.“' I Vorrates «#*» I Az iifartetus Ha kedd, akkor... István leszállt a Transzvesztita barátnő­itől a Mariann nevet kapta, szeretett hivatása érdekében ugyanis nőimitátor lett. Ártatlanságát is elvesztette - lefeküdt egy férfival Az anyós is megszelídíthető. Csak akkora kitartás kell hozzá, mint amekkorával a cirkuszi vadat is rávehetne, hogy ugorjon át a tüzes karikán. «nstûo : Nem játszott színházat, nem pózolt, a lelkét adta - ezt olvasta ki lapunk grafo­lógusa, Lépőid Katalin az egyik napilap­ban megjelent Diana-kézírás- ból az elhunyt hercegnőről. A grafológus, akit múlt számunkban részletesen bemutat­tunk olvasóinknak, határozottan állítja: Diana az írás születé­sekor odaadó szerel­mes volt, szinte eufóri­kus állapotban élt. Imádattal csüngött elsőszülött fián, s hű­séges volt urához. Mi több, úgy érezte, a férje vi- szontszere-, ti. A kéz- 1 írás arról tanúskodik, hogy kettejük közti érzés nem mindennapi sze­relem, épp ezért meg­lepő, hogy végül még­is szétváltak. Az írás­elemző szerint ebben külső tényezők játsz­hattak szerepet. Diana annyi szeretetet kapott a királyi her­cegtől, hogy úgy érez­te, nem tudja túllicitál­ni. Többet kapott, mint amennyit adni tudott. Nemcsak sze­relemmel, hanem anyai gondoskodással is fordult Károly felé. Soraiból kiolvasható, hogy Károly panasz­kodott neki rideg, sze­retet nélküli gyerekko­ra miatt. Diana meg­próbálta pótolni ezt is. Olyan otthont akart te­remteni Károlynak, ahol elbújhat, feltöl­tődhet. Apró kedves­kedésekkel próbálta felvidítani a herceget, miközben óvatosan és lépésről lépésre meg­kísérelte megváltoztat­ni a királyi házban „Károly, rengeteg szeretettel várunk,: William és én - Diana. ” szokásos merev és ri­deg protokollt. Mind­ezt finom leikével, melegséggel teli szívé­vel próbálta elérni, mi­közben maga békére, szeretetre és nyuga­lomra vágyott. (csík)

Next

/
Thumbnails
Contents