Új Néplap, 1999. január (10. évfolyam, 1-25. szám)

1999-01-22 / 18. szám

1999. január 22., péntek 3. oldal Megyei Körkép Kitüntetések a magyar kultúra napján A magyar kultúra napja al­kalmából tegnap Szolnokon, a megyeházán rendezett a me­gyei önkormányzat díjátadás­sal egybekötött ünnepséget A műsor Gonda Zsuzsa martfűi diák szavalatával kezdődött, Kölcsey Huszt című költemé­nyét mondta el. A továbbiakban Nyolcas Erika szolnoki szakkö­zépiskolás diák, a mezőtúri Iringó citerazenekar, a Szanda- szőlősi Néptáncegyüttes tagjai és a szandaszőlősi iskola nép­táncosai léptek föl. Szabó József, a megyei köz­gyűlés alelnöke ünnepi beszé­dében a Himnusz születéséről beszélt, és a korról, amelyben a magyarság rádöbbent, hogy a németesítő törekvések követ­keztében akár el is tűnhet a vi­lág színpadáról, nyelvét, szoká­sait elveszítve beleolvadhat környezetébe. Az ezt követő nagy nemzeti fellángolás a kul­túrában kezdődött, és a nemzeti megmaradásért vívott harcnak a kultúra mindvégig fontos, bi­zonyos korszakokban szinte az egyetlen lehetséges területe maradt. Szabó József tisztelet­tel emlékezett a kultúra névte­len művelőire is, a kódexmáso­lókra, a kőfaragókra, a népdal- és népmesekincs fenntartóira, akik mind hozzájárultak ahhoz, hogy ezeregyszáz év értékei ne menjenek veszendőbe. Beszéde második részében a megyei közgyűlés alelnöke a megye kulturális életét ele­mezte, különös tekintettel a könyvtár, a múzeumok, a levél­tár tevékenységére, s beszédét az idei év és a közelgő millen­nium legfontosabb kulturális eseményeinek számbavételével zárta. Ezután átadta a Jász-Nagy- kun-Szolnok Megyei Művé­szeti Díjat a jászberényi Bar­kóca gyermek-néptáncegyüt- tesnek, Vájná Katalin karnagy­nak és Vuics István festőmű­vésznek. Jász-Nagykun-Szol- nok Megye Közművelődési Dí­ját Csáti Pétemé, a Verseghy könyvtár könyvtárosa, Ferencz Tibomé, a Jász-Nagykun-Szol- nok Megyei Nyugdíjasok Kul­turális és Érdekvédelmi Egye­sületének elnöke és Sípos An­tal, a karcagi zeneiskola igazga­tója kapta. Ez alkalommal ve­hette át az Arany Páva Díszok­levelet a mezőtúri Szivárvány citerazenekar. A kitüntetettek nevében Vájná Katalin mondott köszö­netét az elismerésért. B. A. Kézi csiszolású orosz ólomkristályok láthatók Szolnokon, a Zrínyi utcai bemu­tatóteremben. A mesterien csiszolt üvegtárgyak közül az egyik leglátványosabbat örökítette meg felvételünk. fotó: mészáros János Értékeltek a Munkástanácsok Sikeres volt az elmúlt év A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Munkástanács Szövetség tegnap tartotta első negyedévi értekezletét, amelyen értékelték a múlt év eseményeit, és szót váltottak az idei tervekről. Az értekezlet után Nagy Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke és Csepregi Károly megyei elnök sajtótájékoztatót tartott. Nagy Imre elmondta, hogy a tavalyi év sikeres volt a Mun­kástanácsok számára. Az üzemi és a közalkalmazotti tanácsok választásán majdnem minden­hol elérte a reprezentativitás szintjét, ahol jelen van a mun­kahelyeken. Nemzetközi segít­séget is kapott, elsősorban belga, svájci és francia szak- szervezetektől. A Munkástaná­csok elsősorban a munkahelye­ken akar jelen lenni, új tagszer­vezetek alakítására törekszik, főleg ott, ahol eddig egyáltalán nem működött szakszervezet. Az érdekvédelmi munkáról azt mondta, hogy szakszervezetük tárgyaláscentiikus, keresztény identitású, s arra törekszik, hogy a politikai, ideológiai szempon­tok háttérbe szoruljanak a szak- szervezeti munkában. Kérdésre Csepregi Károly elmondta, hogy tavaly új tag- szervezetük alakult a mezőhéki paprikafeldolgozóban, és azon­nal eredményeket is ért el a dol­gozók jogos igényeinek érvé­nyesítésében. Elmarasztalóan említette a törökszentmiklósi ba­romfi-feldolgozó leépítését, vi­szont jó példaként hozta fel a Holland Colours céget, ahol a viták ellenére eredményes az együttműködés a szakszervezet és a munkaadók között. Az Új Néplap kérdésére Nagy Imre elmondta, hogy bár ők tárgyaláspártiak, nem vetik el a sztrájkot. Példának az Ika­rust hozta föl, de meggyőző­dése, hogy egy sikertelen sztrájk sokat árthat. Egyetértett azzal, hogy a szakszervezeti mozgalom radikalizálódik, de mint mondta, ebben a politikai erők is közrejátszanak. BA Új jegyző Jászárokszálláson Jászárokszállás képviselő-tes- tülete tegnap délután rendkí­vüli ülésén döntött a város új jegyzőjének személyéről. Dr. Wirth István képviselő az ülés kezdetén kérte, vegyék le napirendről a jegyzőválasztást. Indoklásul elmondta, a jegyzői pályázatok anyagát nem küld­ték ki a városatyáknak, a pályá­zatok megismerésére csak a polgármesteri hivatalban volt lehetőség. A képviselő felveté­sét nem támogatta senki, így az előterjesztett napirend szerint vitatták meg a jegyzői állásra érkezett pályamunkákat. A jászberényi Buda Sándor és a nagykátai dr. Németh And­rás pályázata közül a tekintélyes szakmai referenciával rendel­kező dr. Németh András munká­ját tekintette meggyőzőbbnek a képviselő-testület. Az állam- igazgatásban 1975-től dolgozó dr. Német András az országgyű­lési biztos hivatalának főtaná­csosi posztjáról érkezik a felső­jászsági városi jegyző székébe. Munkáját legkorábban február 20-án tudja megkezdeni. B. Cs. Csúszó csatornázás Rákócziújfaluban Állami támogatásra várva A csatornázás a kisebb telepü­lések életében az egyik legna­gyobb beruházás. Nagyok a költségek, már egy ezeregy- ezerkétszáz fős településnél el­érheti a félmilliárd forintot a számla. Rákócziújfaluban is élénk érdek­lődés kíséri az önkormányzat csa­tornázási terveit, s ahogy az ilyenkor lenni szokott, erősebben hallatszik a bírálók hangja is. Tavaly év vége felé többen kri­tizálták a község vezetését. A gond szerintük az volt, hogy el­késett az önkormányzat, mert a szomszédos Rákóczifalvával tár­sulva közösen talán jó esély lehe­tett volna állami támogatáshoz jutni.- Valóban megtehettük volna, hogy társulunk a szomszédokkal - magyarázta Kecskés János polgármester -, ám egy dolgot néhányan nem vesznek figye­lembe. Tavaly az állam maxi­mum negyven százalékban tá­mogatta a csatornázást, idén pe­dig már akár hetven százalékát is elnyerhetjük a költségeknek, s ez nem mindegy. A tervek szerint idén el is kezdik a csatornázást, s ha minden az elképzelések szerint alakul, akkor Újfaluban három év múlva már nem sok dolga lesz a szippantós autónak. Ösz- szesen 560 millió forintba fog kerülni a csatornarendszer ki­építése, és szerencsés esetben hetven százalékát állami támo­gatásból finanszírozhatja a te­lepülés. Pókász E. A lehetséges alternatívákat pályázatokkal mérik fel Mezőtúron Decemberig biztos a bölcsőde léte Mezőtúr legutóbbi testületi ülésén a költségvetési koncepció kapcsán felmerült a bölcsőde rendezésének szükségessége. Annak működtetéséhez ugyanis a városnak a normatíva többszörösével kell hozzájárulnia. Tegnap a szociális és pénzügyi bizottság együttes ülést tartott a lehetőségek és a bölcsőde működésének felmérésére. A bölcsőde vezetője, Rácz Ist­vánná elmondta, az intézmény kihasználtsága igen jónak te­kinthető. Már most is negyve­nen beiratkoztak, igaz, két szülő nem viszi csemetéjét, hivatkozva a kisdedóvó bi­zonytalan helyzetére. A vezető szerint amennyiben Mezőtú­ron nem lesz meg a lehetőség, hogy elfogadható díjért a szülő, ameddig dolgozik, biz­tonságban tudhassa gyerme­két, félő, még a jelenleginél is kevesebben vállalnak babát. Hangsúlyozta, a mostani lét­számnál kevesebbel nehezen tudná elképzelni a biztonságos és színvonalas munkát. Kérdésként hangzott el: va­jon csak gazdasági oka van annak, hogy a bölcsőde bezá­rását fontolgatja a város? Ju­hász Béla, a pénzügyi bizott­ság elnöke hangsúlyozta, szó sincs arról, hogy be akarják zárni az intézményt. Ez a vizsgálat arra irányul, hogyan lehetne gazdaságosabban mű­ködtetni. Más szerint a törvé­nyek széles körű lehetőséget biztosítanak a 0-3 éves gyer­mekpopuláció ellátására, és nem látott akadályt a vállalko­zásban való működtetés előtt sem. Dr. Bagdán Piroska pol­gármester kiemelte, mintegy hét és fél milliós bérvonzata lenne a bezárásnak. Ekkor és a vállalkozásba adáskor is ki kell kérni a megyei gyámhiva­tal véleményét. Többen kiálltak a városi üzemeltetés mellett, ezt java­solta Juhász Béla is, de emellett fel kell mérni az alternatív lehe­tőségeket, azokra pályázatokat kell kiírni. A meghozott hatá­rozat is ezt a véleményt tük­rözte. A kiírásokat a bizottsá­gok a márciusi testületi ülés elé terjesztik. Amennyiben akad vállalkozó az ellátásra, úgy a tevékenységét várhatóan jövő januárban kezdheti meg. G. G. Bombariadós Horn Gyula-fórum Kisújszálláson Határozottabb ellenzék lesz az MSZP Hóm Gyula - aki Tokár István országgyűlési képviselő meghí­vására érkezett Kisújszállásra - megköszönte a lakosok türelmét, majd a Fidesz-kormány elmúlt fél évéről adott értékelést. Mint mondta, a polgárok először az el­fogadott költségvetéskor szem­besülhettek az új kormány politi­kájával.- A szocialistákra sokan mondják, miért nem csapnak az asztalra, ha valami nem jó. Az a véleményem, hogy ki lehet vo­nulni a parlamentből, ha nem tet­szik valami, de arra is kell gon­dolni, hogy valamikor vissza is kell menni. így most nagyobb szükség van arra, hogy észérvek­kel vitatkozzunk egymással - hangsúlyozta Hóm, akinek az elmúlt fél év legkeser­vesebb tanulsága az volt, hogy a közélet szereplői között eldur­vult a hangnem. A politikus elfogad­hatatlannak tartja a kormány általi tömeges tisztogatást, mert sze­rinte amikor jól képzett szakemberek százait távolítják el, annak az ország issza meg a le­vét. Úgy vélte, a nyugdíjasoknak meg kell adni azt az emelést, amit a törvény előír, mert az nem kegy gyakorlás. Az sem helyes, vélte, hogy az önkormányzatokat párttagságok szerint támogassák. Ilyen az elmúlt években soha nem fordult elő, így a jövőben az MSZP sokkal határozottabban fog kiállni a lakosságot foglal­koztató ügyek mellet. Kérdésekre válaszolva el­mondta, hogy a mezőgazdaság­ban azt kell támogatni, aki vala­mit letesz az asztalra, függetlenül attól, hogy kisvállalkozó, rész­vénytársaság, szövetkezet-e, mert a mezőgazdaság fejlő­dése csak így érhető el. Az MSZP, ha lehetősége lesz, népszavazással akar köztársasági elnököt vá­lasztani, s jelöltjüknél nem a párttagság, hanem az lesz a fontos, hogy akar-e ennek a nemzet­nek a felemelkedéséért dolgozni. Horn támogatja, hogy 220-250-re csökkentsék a par­lament létszámát, s azt is, hogy februártól az Országgyűlés áttér­jen az új munkarendre. Az ötven­ezer civil szervezet támogatását is elengedhetetlennek tartja, bár mint mondta, arra soha nem lesz lehetőség, hogy csak a költségve­tésből tartsák fenn magukat ezek a szervezetek. D. E. Bombariadóval kezdődött tegnap Kisújszálláson Horn Gyula exminiszterelnök lakossági fóruma. Mint a rendőrség ügyelete­sétől megtudtuk, 16 óra 40 perckor egy férfi telefonált (azóta már kiderült, hogy a Munkácsi-Vásár út sarki nyilvános fülké­ből), és közölte, bomba van elhelyezve a városháza dísztermé­ben. A mintegy négyszáz érdeklődő az utcán várakozott, amíg a rendőrök átvizsgálták az épületet, de bombát nem találtak. Importcukor keseríti a termelést (Folytatás az 1. oldalról) A terméktanács jelenleg gyűjti össze azokat az információkat, amelyek igazolják az import tér­nyerését. Jelenleg mintegy het­venszázalékos vám terheli az im­portcukrot, ezt lehetne növelni további húsz-harminc százalékos pótvámmal. Az is biztosnak látszik a hazai cukoriparban, hogy az idén csök­kenteni kell a termelést, mert ex­portra nem lehet értékesíteni cuk­rot, az ugyanis ráfizetéses, így csak a hazai piac jöhet számí­tásba. Domonkosi Imre kérdésünkre válaszolva elmondta, hogy már a tavalyi évben is országosan az 1997-es 100 ezer hektárról 85 ezerre csökkent a termelési terü­let. Idén további cukorrépater- mésterület-mérséklés következik be, várhatóan nem vernek többet 65 ezer hektárnál. A Szolnoki Cukorgyár is csökkenti területét, idén már csak 10 300 hektáron kíván termeltetni répát. Ezzel együtt remélhetőleg javulnak a terméseredmények is, miután a magyar termésátlag jóval elma­rad az unióstól. Míg ugyanis az Európai Unióban átlagosan 7,5 tonnányi cukrot takarítanak be hektáronként - de például Auszt­riában és Franciaországban 10 tonna feletti mennyiséget -, ad­dig Magyarországon ez a szám alig 5 tonna. Mindez a termelők szelekciója mellett vélhetően a mezőgazdaság jövedelmezőségét is javítja majd. ein Személyvonat és kamion balesete Cegléd és Abony között tegnap hajnalban a jól működő fényso­rompó tilos jelzése ellenére fel­hajtott a vasúti átjáróra egy kamion. A sínek előtt sikerült megállnia, ám az odaérkező szolnoki személyvonat mozdo­nya így is súrolta és félrelökte a járművet. Személyi sérülés sze­rencsére nem történt - tájékoz­tatta az MTI-t a MÁV fő menet­irányítója. A baleset miatt a vo­nat 45 perces késéssel folytatta útját a Nyugati pályaudvarra. Bizsut kínáltak aranyáron (Folytatás az I. oldalról) Az autót természetesén átvizs­gálták a zsaruk, és - hogy még bonyolultabb legyen az ügy - az elsősegélydobozban egy szentesi illetőségű férfi nevére kiállított személyi igazolványt találtak. Az autóban ülők persze az igazolványról sem tudtak. Mint azt a Tiszaföldvári Rendőrőrs megbízott parancsnoka, Dudás Zoltán százados lapunknak el­mondta, megkeresték az iga­zolvány tulajdonosát, akitől megtudták, személyes iratai két évvel ezelőtt tűntek el, amikor Miskolcon feltörték a kocsiját. Az őrs tagjainak tehát van mit nyomozniuk, többek között azt sem zárják ki, hogy a mesz- sziről jött idegenek esetleg több környékbeli embert is átvertek fénylő, de nem arany holmija­ikkal. Éppen ezért kérik, jelent­kezzenek a rendőrőrsön (Tisza- földvár, Kossuth Lajos út 137., telefon: 56/470-003) azok, akik a napokban vásároltak házalók­tól általuk aranynak vélt „ék­szereket”. H. Gy. A jégtől repedeznek az útburkolatok (Folytatás az 1. oldalról) Persze azt mindenki jól tudja, nem ez jelenti a végleges meg­oldást. Dr. Bede János tájékoz­tatása szerint a kht. a megye közútjain május végére tudja elvégezni a tél utáni helyreállí­tási munkákat. A hóval ugyan nem sok gond volt a szezonban, de az utak vízátfolyások, páralecsapódás miatti síkossága napi feladato­kat jelent a cég tizenegy só­szóró gépjárművének. Tavaly ugyan az enyhe tél miatt sike­rült megspórolni bizonyos mennyiségű sózóanyagot, ám minthogy nincs két egyforma tél, a mostani hideg évszakban már egyáltalán nem volt a köz­útkezelő kht. ilyen kedvező helyzetben. -hgy-

Next

/
Thumbnails
Contents