Új Néplap, 1999. január (10. évfolyam, 1-25. szám)

1999-01-19 / 15. szám

TÚRON INNEN - KÉVÉN TÚL Városi díjas parancsnok adta át a helyét Új rendőrfőnök Túrkevén Lassan másfél hónapja már, hogy a túrkevei rendőrőrs pa­rancsnoki széke gazdát cserélt. A leköszönő vezető, Kaszanyi András megérdemelt pihenésre cserélte az egyenruhát. Munká­ját talán minősíti, hogy a várostól Túrkeve Városért díjat, a belügyminisztertől pedig dísztőrt vehetett át nyugdíjba vonulá­sakor. Az új vezető, Darvasi Róbert fiatal, tekintélyt parancsoló egyéniségű „zsaru”, aki előtt nem ismeretlen az operatív munka sem, hiszen több évig nyomozóként dolgozott. Kaszanyi András viszonylag későn, 35 évesen öltötte magára az egyenruhát. Egy most Mező­túron dolgozó vezető, Vadász István őrnagy biztatására lett rendőr. Járőrként kezdett, de amikor csak lehetett, tanult. A zászlósképző után került Mező­túrra közlekedési-igazgatási előadónak. Egy átszervezéskor ajánlották fel számára 1988- ban, vállalja el a kevi őrspa­rancsnoki be­osztást. Mind­össze egy éj­szakája volt a döntésre, de az idő bebizonyí­totta, nem volt elhamarkodott az elhatározás. Ismerte azokat, akiknek a pa­rancsnoka lett. Teljesen új alapokról akarta in­dítani a munkát, de voltak, akik a követelményeknek nem tud­tak megfelelni. A legnehezebb az volt, ha egy kollégának azt kellett mondania, holnap már ne gyere. Szerencsésnek tartja magát, hiszen a gazdálkodószerveze­tekkel, de a magánemberekkel is jó volt a kapcsolata, így az esetlegesen adódó nehézsége­ket könnyebb volt áthidalni. Furcsa érzés volt számára a városi kitüntetés átvétele. Ugyanis hamarabb nyilvános­ságra került a döntés, mint ahogy vele közölték. De na­gyon örült, úgy érzi, talán egy keveset tett azért, hogy a város közbiztonsága javuljon. Most úgy van, mint a kisgye­rek: keresi a helyét az új élet­formában. Több olyan munkára jut ideje, amit korábban nem tudott elvégezni. Büszkén mu­tatja a dísztőrt, amit a belügy­minisztertől kapott. Mint fo­galmaz, nem tud arról, valaki­nek még lenne ilyen Túrkevén. Darvasi Róbert őrnagy a Du­nántúlon, de nem a kékruhások között kezdte a pályáját, hiszen jó ideig mint katonatiszt szol­gált. Miután leszerelt, kis ideig a civil életet is kipróbálta, de aztán csak visszahúzta a szíve az egyenruhások közé. Már ifjú házas volt, amikor 1992-ben beállt nyomozónak szülőváro­sában, Túrkevén. Csaknem négy évig rótta az utcákat, kereste a bűnözőket, s legtöbbször meg is találta. Va­lószínűleg ennek is köszönhető, hogy Gyöngyösre került, fő­nyomozói beosztásba. Itt ke­reste meg a mezőtúri rendőrka­pitány (akihez a kevi őrs is tar­tozik), jöjjön haza parancsnok­nak. A családi tanács megtár­gyalta a kérdést, s megszületett a döntés: költöznek vissza. Mint fogalmaz, a két és fél éves távolléte alatt nem sokat változott a város. Talán annyi­ban, hogy az előzőleg gyer­mekkorú bűnelkövetők immá­ron büntethető korba serdül­tek, illetve hogy néhány „csi­bész” éppen államilag szpon­zorált üdülését tölti, a sitten. A kevi rendőrök elhelyezési kö­rülményei azonban sokat ja­vultak, így megújult szolgálati helyet vehetett át. A munkatár­sak sora is újabbakkal gyara­podott. Neki, s reméli, munka­társainak sem okozott törést az, hogy most az a parancsno­kuk, akivel nem is oly’ régen még együtt rótták a város ut­cáit. Azért sem történhet ilyen, mivel családias közösség a túrkevei rendőrség, itt ismerik a másik gondjait, s ha tudnak, segítenek. Vannak tervei, de hogy azok megvalósuljanak, sok munkára van szükség. Az eszközellátott­ságot javítani kellene, csakúgy, mint a zsaruk elismertségét. Az önkormányzat támogatja törek­véseiben, amit az is jelez, hogy mindaddig, míg saját erőből nem tudja lakásproblémáját megoldani, egy bérlakást bizto­sítanak az időközben négyta­gúra ' gyarapodott család ré­szére. A nagyobbik gyermek, mint ahogy az egyenruháséknál „illendő”, fiú . . . Kaszanyi András Darvasi Róbert A programok a fejlesztést szolgálják Németh István A közelmúltban tisztújító közgyűlést tartott a Nagykun Együttműködési Társulás. Ennek során új elnököt is választottak Németh István, Túrkeve polgármesterének személyében. La­punk elképzeléseiről, terveiről, a társulás lehetőségeiről kérdezte.-Nemrégiben elkészült a térség fej­lesztési programja - mondta az új ve­zető. - Munkánk egyik alapját ez adja, mivel a realitásokon alapuló elképze­léseket tartalmaz. Elmondta, mivel a társulás tagtelepü­lésein igen magas a munkanélküliség, az egyik legfontosabb tennivaló a mun­kahelyteremtés elősegítése. Ennek alap- feltételei, illetve lehetőségei megvan­nak a kunmadarasi reptéren kialakí­tandó, illetve a mezőtúri laktanya bázisán létre­hozandó vállalkozási övezettel. A térség közepén Túrkeve pedig iparipark-programot indít. A gaz­daságfejlesztés egyik fontos pillére lehet a gyógyvízre épülő turizmus fejlesztése is, hiszen majd’ minden településen van a föld mélyéből előtörő termálvíz. Ezek vagy már megszerezték a „gyógy” minősítést, vagy folyamatban van a do­log. Lehetőség van arra is, hogy a mobil idegen- forgalom feltételrendszere kiépüljön.-Milyen lehetőségeket lát a a mezőgazda­ságban?-A polgárok túlnyomó többsége valóban növénytermesztéssel, állattenyésztéssel foglal­kozik. Tehát a térségi programok ezen a terüle­ten elsősorban a feldolgozásra kell hogy irá­nyuljanak. Egyes területeken, ahol egyébként mást nem lehetne megtermelni, jó megoldás le­het a rizstermelés, ami néhány helyen már elin­dult.-Meglehetősen rossz a térség közlekedése...-A többi kistérséggel és megyével össze­fogva meg kell oldani a 4. számú főút korszerű­sítésének problémáját. Ha ez autópályává vagy gyorsforgalmi úttá alakulna, komoly lendületet jelentene a nagykun települések fejlődésében. Emellett szükség van az egyes városok, falvak úthálózatának megújulására is, ezt viszont saját erőből lehetetlen megoldani. A kultúrát sem kezelik „mostohagyermek­ként”. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy rendszeresen kiadják a Nagykunságért díjat, il­letve két évvel ezelőtt Túrkeve elindította a Nagykun vigasságok rendezvénysorozatát, mely talán idén folytatódhat. Tovább kell vinni a nagykun sportolók találkozójának immáron évtizedekre visszanyúló hagyományát is.- Az európai uniós csatlakozással kapcsolat­ban is vannak tennivalóik.. .- Valóban, hiszen számos pályázati csatorna nyílik meg a közeli jövőben, amiket a lehető legnagyobb hatékonysággal kell kiaknázni. De csak akkor lehetünk eredményesek, ha időben felkészülünk. Erre megfelelő programot kell készíteni, hogy a társulás a maga sajátos eszkö­zeivel segíthesse a tagtelepülések sikerét. Tá­mogatni kell azon vállalkozásokat és intézmé­nyeket is, melyek az uniós minősítések valame­lyikének elérésén fáradoznak. S nem szabad ki­felejteni a mezőgazdaságban tevékenykedőket sem, hiszen őket a kvótarendszer bevezetésé­ben, annak kialakításában kell segíteni. Mezőtúr új étterme, a Vigadó az új év első napjaiban nyitotta meg kapuit. A szépen felújított épület új színfoltja a város főterének, nem messze a városházától. Hiánypótló sze­repet szánt tulajdonosa a vendéglátóegységnek. A jövőben különböző programokat is ter­veznek: elsőként a közeli napokban pótszilveszteri bulit szerveznek. Testvérvárosi költő könyve Nagyszalontán, Túrkeve test­vérvárosában él Gábor Ferenc költő. A múlt hónapban került ki a nyomdából legújabb ver­seskötete, mely az Útravaló címet viseli. Az idén 86. élet­évét betöltő Feri bácsinak ez a harmadik könyve, az elsőt Túr­keve egyik cége, a Polivitas Bt. adta ki 1992-ben, gyakorlatilag elindítva az irodalmi pályán. Aki ismeri Sinka István költé­szetét, az igazat ad azoknak a megállapításoknak, hogy a köl­temények hangvétele leginkább az övéhez áll közel. De ezt a versíró is elismeri, ahol tudja, propagálja neves elődje művé­szetét. Amikor a testvérváro­siak legutóbb Szalontán jártak, akkor sem saját verseiből mon­dott el egyet, hanem Sinkát idézte. Szinte mindenről ír, ami erre készteti. Az emberi érzelmek­ről, közállapotokról, helyi és nemzetközi politikáról csak­úgy, mint örömről, bánatról vagy a testvérvárosi kapcsolat­ról. íme Gábor Ferenc néhány sora a közeljövőben Túrkevén is kapható kötetből: Mennyi akarnok. Népmeg­váltó. /Mennyi szószaft, lelkes ígéret. / S mi temérdek a kido­bott pénz-/Es telnek, telnek a súlyos évek... Pályázat a minimumra Ahhoz, hogy a túri kórház a minimumfeltételeket biztosí­tani tudja, a városnak jelentős összegetet kell áldoznia. Me­zőtúr két éve kilencmillió fo­rintra pályázott műszerbe­szerzésre, de csak egymilliót kapott meg. Rá egy évre a te­rületi kiegyenlítő alapnál pró­bálkoztak 18 millió forintos beruházás 70 százalékos tá­mogatásának elnyerésére, de az is sikertelen volt, így ta­valy csak az eredetileg terve­zett összeg felét fordíthatták erre a célra. Idén újra meg­próbálják. A város feszített költségve­tése nem teszi lehetővé, hogy a mintegy húsz és fél millió forintot teljes egészében saját erőből biztosítsák. A mintegy 4 millió 130 ezer forintos önrészhez a fennmaradó hányadot céltá­mogatásból, illetve a Céljel­legű Decentralizált Alapból akarják előteremteni. Az oldalt szerkesztette: Garancsi Gábor Fotó: Takács Antal, Forgács Éva Egyre csak húzódik az alpolgármester(ek) megválasztása Nagy mennyiségű feladat hárul a polgármester asszonyra Minden testületi ülés előtt Mezőtúron a polgárok közül töb­ben találgatásokba kezdenek, vajon megszavazzák-e az alpol­gármester személyét. A városban ugyanis a választások óta nem tölti be ezt a tisztet senki. A legtöbben, amikor másnap tudomást szereznek, hogy ismét nem szerepelt napirenden a város második vezetőjének megválasztása, ezt csalódottan ve­szik tudomásul, mondván, igazán tehetnének már valamit. A városfejlesztési bizottság elnöke, Gyarmati István úgy véli, a polgármester asz- szonyra olyan mennyiségű feladat hárul, amit huzamo­sabb időn keresztül nem tud folyamatosan elvégezni. S a tennivalók java még ezután jön . . . A legutóbbi testületi ülés után a város vezetője rövid megbeszélésre hívta a város­atyákat, amikor új javaslatát ismertette. Azt szeretné, ha két alpolgármester lenne. Az egyik, dr. Répási János, aki ezt a tisztet már hat évig be­töltötte, de a testület lesza­vazta. A másik Szűcs Lajos lenne, aki a polgármester-vá­lasztáson a második helyet szerezte meg. Gyarmati István szerint mindenképpen szükséges a polgárok véleményét is meg­kérdezni ez ügyben. Ugyanis a város költségvetése rendkí­vül feszített, s a két jelölt megszavazása nem kevés pluszkiadást jelentene. Erről a túriaknak is tudniuk kell. A polgármester asszony úgy véli, a két alpolgármester jelölését politikai alku teszi szükségessé, ő először két társadalmi megbízatásút java­solt, mire a Fidesz-képviselő- csoport azzal állt elő, legyen egy főállású és egy társadalmi vezető. Ezután hangzott el ja­vaslatként a két főállású poszt. Erről a megbeszélésen a Fidesz egyértelműen nem nyilatkozott, de később Szűcs Lajos felhívta, hogy a megbe­szélt feltételekbe nem tudnak belemenni.- Mi lehet a megoldás a patthelyzetre?- A másik félnek is komp­űr. Bagdán Piroska romisszumkésznek kellene lenni - mondta dr. Bagdán Pi­roska, akitől azt is megtudtuk, a soron következő testületi ülésen mindenképpen tesz ja­vaslatot a város második ve­zetőjének, vezetőinek szemé­lyére.- A feladatokat nézve min­denképpen szükséges hogy legyen a városnak alpolgár­mestere - hangsúlyozta Szűcs Lajos, a Fidesz másodikként befutott polgármesterjelöltje, az alpolgármesteri szék aspi­ránsa.- Szükség van-e két főállású második vezetőre?- Látatlanban ezt nehéz megítélni - válaszolta. - Az idő, az elért eredmények tuda­tában lehet erről nyilatkozni. A tervezett lakossági fó­rummal kapcsolatban alá­húzta, nem biztos, hogy az szerencsés dolog lenne. Azt is érezhetnék a polgárok, hogy a döntést akarják megválasztott képviselőik átruházni. Azzal ő is egyetértett, a helyzet megoldásához kompromisz- szumkészségre van szükség mindkét részről. Kiemelte ugyanakkor azt, hogy nem vonta vissza a megbeszélésen elért egyezséget, csak azt mondta a polgármester asz- szonynak, nem garantálhatja, hogy a fideszes képviselők miként voksolnak majd a kér­désben. Hogy lesz-e alpolgármestere a városnak, rövidesen kiderül, hiszen január 27-én testületi ülés lesz. Ha nem születik dön­tés, minden marad a régiben. De meddig? - kérdezik egyre többször a polgárok.

Next

/
Thumbnails
Contents