Új Néplap, 1999. január (10. évfolyam, 1-25. szám)

1999-01-19 / 15. szám

1999. január 19., kedd Megyei Körkép 3. oldal Egyelőre kérdéses a tiszafüredi épület további sorsa Külsőleg „rehabilitálják” a mozit A tiszafüredi Bizalom Kft szakemberei még decemberben elvé­gezték azokat a legszükségesebb belső állagmegóvási munkákat amelyek biztonságossá tették a több mint három éve bezárt füredi mozi belső terét. Kihasználva a kedvező időjárást tegnap elkez­dődött a századelőn megépített épület külső rehabilitációja is. Közérzetünk Reformjaim Megszámolni sem tudom már, hány egészségügyi és oktatásügyi minisztert éltem meg. Ahány miniszter, ahány miniszter-(kor- mány)váltás, annyi reformjavaslat, ígéret, nekibuzdulás. Amit el­kezdünk az egyik miniszter „alatt”, az a következőnél már nem jó. Az iskolák is bevallják mostanában, hogy félve, szerényen ve­zették be szeptemberben az addig annyira erőszakolt Nat.-ot, és lám, máris éri a bírálat, hogy nem is annyira zseniális. Persze, a pedagógusok ezt már akkor is mondták, amikor még - egy másik miniszter idején - kitűnőnek találtatott. Ugyanúgy van ez az egészségügy háza táján is. Szintén minden miniszternek van új elképzelése arról, hogyan lehet megváltoz­tatni az egészségügyet. A lakosság életmódváltozásával kapcso­latban is születnek új meg új reformelképzelések, hangzatos ak­ciók. Aztán minden elcsöndesül, míg nem jön egy másik elképze­lés, egy másik reform. Miközben irigykedve szemléljük a nyugati országok egészségügyét és oktatásügyét, ahol évtizedek óta a rendszer ugyanaz marad, legfeljebb korszerűsödik. Az iskolarend­szerükben sem variálnak örökké, mint mi, hogy legyen hatosztá­lyos meg nyolcosztályos gimnázium vagy ne legyen, kell-e tíz év­folyamos általános iskola vagy nem kell. Ugyanis jó polgári szo­kás szerint megy minden tovább az új kormányok és miniszterek idején is. Nem kell attól tartani, hogy ha az ember bevezet valamit, amit az egyik vezetés jónak ítél, később meakulpázni kell miatta egy másik kormány idején. Nekem csak egy bajom van ezzel a sok reformmal meg újítás­sal. Az, hogy bár lassan a két kezemen nem tudom megszámolni, hogy hányat éltem át, az egészségügy, az oktatásügy ugyanúgy szenved hibáitól: mint a túlképzés, a gyerekek túlterheltsége, a pe­dagógusok, az egészségügyiek alulfizetettsége, a hálapénz, az eszközszegénység és még sorolhatnám. Vagyis reform ide, reform oda, legalább húsz éve alapvetően nem változott semmi. Paulina Éva Harc az aszfaltért? Egy busz helyett kettővel Hazautaztak a kárpátaljai gyerekek A tegnap reggeli áhítat és ün­nepi műsor után elbúcsúztak karcagi és kunhegyesi ven­déglátóiktól a kárpátaljai gyerekek, akik egy busszal érkeztek, de a sok adomány­nak köszönhetően kettővel indultak haza Jánosiba. A vendéglátó családoktól és a Nagykun Református Általános Iskola diákjaitól nehéz volt a búcsú, több jánosi iskolás sze­retett volna még Karcagon ma­radni. A nagykunok nem en­gedték el üres kézzel a gyere­keket. Mint Nagy Kálmán espe­restől megtudtuk, a 150 ezer fo­rint értékű csomag - amely fe­jenként 28 kiló élelmiszert (olaj, rizs, liszt, margarin), mo­sóport tartalmazott - mellé egy- egy zsák ruhát is kaptak a ven­dégek, így két busszal indultak haza Jánosiba. Az önkormányzat 50 ezer, a gyülekezeti tagok 65 ezer fo­rinttal segítették ittlétük alatt a kárpátaljai csoportot. Az ottani óvoda számára egy zsák plüss- játék, a gimnázium adománya­ként pedig az általános iskolá­nak a kuriózumnak számító földrajzatlasz és több karton kréta indult el Karcagról. A vendégek nevében Szem- jón Ágota tanár köszönte meg az itt töltött két hét élményeit - a parlamenti látogatást, a szín­házat, a kirándulásokat. Papp Tihamér, a kárpátaljai magyar római katolikus egyház püs­pökhelyettese szintén elisme­réssel szólt a kunsági vendéglá­tásról. Mint mondta, otthon ők eleinte kétkedve fogadták ezt a gyermeküdültetési programot, hiszen több évtizedes lemara­dásban élnek, s félő volt, ho­gyan illeszkednek be gyerme­keik, ám látva a mosolygó kis arcokat Kunhegyesen és Kar­cagon, maga is meggyőződött a program helyességéről. D. E. A Kunságban is nőtt a lakbér (Folytatás az 1. oldalról) Minden más esetben az össz­komfortos lakásért 78, a fél- komfortosért 18 forint a négy­zetméterenként fizetendő lak­bér. Kisújszálláson - komfortfo­kozattól függetlenül - egysége­sen 15 százalékkal nőttek a lakbérek, ám az emelt összeg is csak az épületek üzemeltetési költségeit fedezi. így az ön- kormányzati lakásokkal foglal­kozó városgazdálkodási válla­latnak más forrásokat is kell ke­resnie, hogy a legminimálisabb felújításokat, karbantartásokat el tudja végezni. -de­Ennek már épp itt volt az ideje, mondhatják sokan Tiszafüre­den, hiszen az elhasználódott tetőszerkezet beázását köve­tően az omlások, a falak és a te­tőgerendák teherbírásának csökkenése életveszélyessé tette az üresen álló, kihasználat­lan moziépületet. A város szí­vében, a gimnáziumi kollégium és a Kossuth Lajos Általános (Folytatás az 1■ oldalról) Most kioszthatnék pénzt fizetés­ben, de akkor például nem lesz műszer. A fizetésemelésben a következő lépés akkor történhet meg, amikor megtudjuk a vár­ható finanszírozásbeli változások hatásait, és végre valaki meg­mondja éves vagy havi szinten kalkulálhatóan, hogy mennyivel jelent többet az a bizonyos bér­emelés, amivel kapcsolatban most ellentmondásosak a hírek.- Az idei év látványosnak ígér­kezik a kórházban.- A legfontosabb, hogy ez az év tervszerű lesz. Elkészül az új műtőblokk, az ottani műszerek egy modernebb technikai szín­vonalat fognak képviselni, így jobban oda tudunk figyelni a be­tegekre. Elkészítünk egy fontos­sági sorrendet arra vonatkozóan, hogy milyen műszerek hiányoz­nak vagy várnak cserére.-Úgy tudom, az önkormány­Iskola szomszédságában ez a tény nemcsak fokozott veszélyt jelentett, hanem a torzó a vá­rosképre is „romboló” hatású. Ez utóbbi nem kaphat még végleges megoldást, de leg­alább az életveszély meg fog szűnni azzal, hogy a kft. le­bontja az utcafronti homlokfal felső, elmállott díszítő falele­mét, majd megerősítve a tető­zati biztos intézkedési tervébcíl is maradt .még az idénre.- Nem a szándék hiánya miatt maradtak el. Az intézkedési terv­nek vannak olyan részletei, ahol tulajdonosi forrás áll a háttérben. Ez a volt bábaképző eladásából befolyt összeg lenne, de az épüle­tet idáig nem vették még meg.- Azt mondják, a kardiológia átköltözése több tízmillióba kerül.- Ez így van. A kardiológia költöztetése mellett a megfelelő informatika megteremtése tarto­zik még az intézkedési tervben meghatározott feladataink közé. Bízom benne, hogy ezeket az idén sikerül megoldani.- Várható leépítés a kórház­ban?- Nem, sőt, hiányunk is van bizonyos szakmákban orvosok­ból. Ennek az az oka, hogy a vég­zett fiatalok nagy része jobb fize­tésért elmegy gyógyszergyárhoz vagy külföldre dolgozni. Mert szerkezetet, a cserepek újrara- kásával megszünteti a beázás lehetőségeit is. A helyszínen szerzett információk alapján a kft. február végére készül el a körülbelül hárommillió forintos állagmegóvással. Hogy ezek után mi lesz a be­zárt mozi sorsa? Ez még kérdé­ses. Elsősorban az anyagi lehe­tőségek miatt, de abból a szem­pontból is, hogy a lehetséges verziók - komplett felújítás pá­lyázati segítséggel (mintegy 30 miihó forint) vagy esetleges építkezés - közül nem választott még a képviselő-testület, -pm­amíg kezdő orvosként nem egé­szen bruttó 40 ezret tudnak neki kínálni, egy gyógyszergyárnál az autó és a mobiltelefon mellett 100 ezren felüli a bruttója, és ez önmagáért beszél.- Mekkora a bizalom a jelen­legi vezetés iránt?- Nagyon remélem, hogy a többség bízik bennünk. Sokszor látják, hogy még este is itt dolgo­zunk az igazgatóiban, és a több­ség elhiszi, hogy mindezt értük és a kórházért tesszük.- Hogyan változott az intéz­mény megítélése a betegek szem­pontjából?- A betegek jó része visszafor­dult hozzánk. A kórházunk egyébként mindig is tudott telje­síteni. Korábban sem a tudással volt gond, hanem bizonyos terü­leteken a bizalom ingott meg, amelynek a helyreállításáért so­kat dolgoztunk és dolgozunk. _ Paulina Éva Tiszainokán kissé fellángoltak az indulatok akkor, amikor az egyik utca lakói közül néhá- nyan arról panaszkodtak, hogy az önkormányzat nem törődik kérelmükkel, s nem aszfaltozza le már hosszú évek óta az esős időben bizony nehezen megkö­zelíthető utat Pfeffer Ferenc polgármester la­punknak elmondta, szó sincs a vádakban elhangzó szándékos­ságról.- Két utcáról van szó, amire bizony ráférne a szilárd burkolat. A Széchenyi és a Sallai út ügyé­ben a testületünk a közelmúltban döntött is, háromszázezer forin­tot elkülönítettünk arra, hogy a terveket szakemberekkel eíké­Némi csúszást követően 1999 első félévében megépülhet a két település szippantott szennyvizé­nek elhelyezésére szolgáló leürí­tőhely Kunhegyesen - tájékoz­tatta lapunkat Baranya Pál, Kun­hegyes jegyzője. Mivel Kunhe­gyes és Tomajmonostora csator­nahálózata még csak kismérték­ben épült ki, a szippantott szennyvíz elhelyezése gondot okoz a településeknek - mondta a jegyző. Áz előző leürítőhely megteltekor a két település 2,4 millió forintot nyert pályázaton a megyei területfejlesztési tanács­szíttessiik. Ezután lehet pályázni, s bizakodni, hogy kedvező elbí­rálásban részesül a kérelmünk. Ennél többet a testület nem tehe­tett. Elteijedtek még olyan hírek is, hogy a két kérdéses utca közül az kap aszfaltburkolatot, melynek lakói több pénzzel tudnak hozzá­járulni a költségekhez. A szeré­nyebb lehetőségekkel bírók pedig ezt negatív megkülönböztetésnek érezték, szerintük ez a harc már eleve eldőlt a Sallai utca javára.- Régebben valóban volt szó üyesmiről, de nem ennek a testü­letnek az életében! Egyenlően kezeljük a két utcát, megpróbál­juk pályázati úton előteremteni az anyagi forrásokat - magyarázta a polgármester. PE tói új tároló építésére. A megva­lósítás elé azonban váratlan aka­dály gördült: a lakosság tiltako­zása a kijelölt hely ellen. Ám nemrégiben megoldódtak a fel­merült gondok, és határozat szü­letett arról, hogy az új műtárgy - immár a lakosság és a szakható­ság egyetértésével - az egykori Áfor-telepen kapjon helyet. A munkálatok az időjárás függvényében rövidesen elkez­dődnek. Az előző helyen félbe­maradt betonépítmény hasznosí­tását nem tervezi a kunhegyesi önkormányzat. -bugány­Jó évre van esélye a Hetényinek Megépülhet a szennyvízleürítő A Honvéd Kulturális Egyesület nemzetközi alko­tótáborának munkáiból „Együtt Európában” címmel nyűt kiállítás tegnap a szolnoki Hemo konferenciatermében. A tárlat munkái január 29-ig láthatók. fotó: cs. i. Nem fognak össze megyénk főiskolái (Folytatás az 1. oldalról) 1997-ben - folytatódik a válasz - jórészt világbanki pénz elnyeré­sére erőltetett szövetségi formát és rendszert kívántak létrehozni Mezőtúrral, ezt akkor mindkét in­tézmény elfogadta, azonban a Vi­lágbank a tervezetet nem támo­gatta, az integrációs pályázatot elutasították, sőt még átdolgo­zásra sem javasolták. 1998-ban ismét fölmerült az integráció kérdése, ám mindkét főiskolán ellenérzés fogadta, il­letve a szolnokiak, hivatkozva a két intézmény közötti nagyság- rendbeli különbségre, az irányí­tásban kétharmad-egyharmad arányú többséget igényeltek. .Amennyiben mégis integrálód­nunk kellene - folytatódik a szol­noki válasz -, úgy elsősorban a volt anyaintézményeinkkel való szakmai integrációt tartjuk kívá­natosnak, amennyiben ez bármi­lyen okból nem támogatható, úgy a megyeit, Szolnok székhellyel, illetőleg a GATE Mezőgazdasági Főiskolai Karával való integrá­ciót, mégpedig kétharmad-egy­harmad intézményi arányban Szolnok javára.” Ez az a pont, ahol a nézetelté­rések legmarkánsabban megmu­tatkoznak. Miközben a mezőtúri főiskolai kar szerint „minden lé­nyeges szempontból megfelelő megoldásnak kínálkozott a Szol­noki Kereskedelmi és Gazdasági Főiskolával történő szervezeti in­tegráció”, véleményük szerint „a KGF korábbi szándéka megvál­tozott: az intézmény tanácsa úgy döntött, hogy kitart az intézményi önállóság mellett. Alternatíva­ként első helyen a szakmai integ­rációt jelölte meg, és csak a má­sodik helyen a GATE MFK-val történő integrációt, azzal a kitétel­lel, hogy az új intézményben a GATE MFK legfeljebb egyhar- mad súllyal képviseltetheti ma­gát. E kitétel ellentétes az OM in­tegrációs elveivel, a GATE MFK számára pedig érthetetlen és el­fogadhatatlan.” Az államtitkári levél valóban „paritásos integrá­ciót” említ, ezt azonban a KGF főiskolai tanácsa, összdolgozói értekezlete és hallgatói nagygyű­lése mint minden realitást nélkü­löző szándékot elutasította. A mezőtúri főiskolai kar nem a KGF-fel történő integrációt el­lenzi, csupán az egyenlőség elvé­hez ragaszkodik. Miután azonban ennek elismerését jelenleg nem látja valószínűnek, más integrá­ciós lehetőségeket is mérlegelt. Ennek során a kari tanács négy változatot vetett föl és rangsorolt. Első helyre a szarvasi Tessedik Sámuel Főiskola került, amellyel már 1992 óta kapcsolatban van a mezőtúri kar, második helyen a DATE révén a debreceni integrá­cióhoz csatlakozna, s csak a har­madik helyre sorolták a KGF-et, s végül a Gödöllői Agrártudomá­nyi Egyetem szerepel a negyedik helyen. * A fenti cikk már készen volt, amikor eljutott hozzánk a leg­frissebb, egyértelműen még meg nem erősített hír, amely szerint a GATE Mezőgazdasági Főiskolai Kara a Tessedik Sá­muel Főiskolához integrálódik, a szolnoki KGF pedig, leg­alábbis egyelőre, megtartja függetlenségét. A Jászberényi Tanítóképző Főiskola pedig a Gödöllői Agrártudományi Egyetemhez integrálódik. Bistey András A szolnoki Körösi Csorna Sándor Általános Iskola fennállásának 20. évfor­dulója alkalmából január 18. és május 28. között rendezvénysorozatot szervez. A tegnap esti megnyitón - amelyre az ország összes Körösi Csorna Sándor nevezetű általános iskolájából is érkeztek vendégek - hangversenyt adott a Szolnoki Szimfonikus Zenekar. Képünk „A mi vi­lágunk” című irodalmi zenés műsorról készült. fotó: cs. i.

Next

/
Thumbnails
Contents