Új Néplap, 1999. január (10. évfolyam, 1-25. szám)

1999-01-16 / 13. szám

1999. január 16., szombat Körkép 5. oldal Nézőpont Az ígéret szép szó... A minap Deutsch Tamás ifjúsági és sportminiszter elmondta, hogy a kor­mányzat a sportminisztériumon keresztül pénzt ad arra, hogy új sportlétesítmények szülessenek, és a rekonstrukcióra szoru­lókat felújítsák. Szó ami szó, régiónkban is elkelne né­hány új sportlétesítmény, a felújítás pe­dig kivétel nélkül minden csarnokunkra és stadionunkra ráférne. Sajnos, az eddigi tapasztalatok szerint még a korszerűsítések is elmaradtak, rendre csak „tűzoltó” munka folyt ezen a téren. Eny- nyire futotta - indokolják mindezt évről évre a fenntartók. Amiatt, hogy Szolnokon nincs megfelelő futballstadion, szó sem lehet arról, hogy egyhamar bármilyen válogatott meccset hozzanak a megyeszékhelyre. A két legnagyobb fedett létesít­ménnyel, a kör- és az Olaj-csarnokkal sem dicsekedhet a város. Ki emlékszik arra, hogy mikor rendeztek utoljára rangos hazai, netán nemzetközi eseményt a Tiszaligetben? A körcsarnok be- hárangozott nagy rekonstrukciója körül is csend honol. Pedig a földszinttől a mennyezetig bőven volna mit kijavítani a negyed- százada átadott létesítményben. A fűtési rendszerre szintén rá­férne a korszerűsítés, és akkor télvíz idején nem kellene végig­vacogni egy-egy edzést vagy találkozót a résztvevőknek, né­zőknek. Közülük kevesebben jelentenének beteget, mert mos­tanság erre is volt példa bőven. Az is igaz, ha bezárnák a csar­nokot, jó néhány klub bajba kerülne, ugyanis akkor a jóval ki­sebb Olaj-csarnokba szorulnának. Ha ez bekövetkezne, akkor az sem elképzelhetetlen, hogy az iskolai tornatermekhez hason­lóan, csúcsidőben meg kellene osztani a játékteret. A Damjanich uszoda helyzetéről ne is beszéljünk, a vezeték- rendszer és medencék állapota siralmas, egyikből a másikba szivattyúzgatják a vizet. Legutóbb elteijedt, hogy a Dami öt- venméteres medencéjében csak kéthetenként cserélik a vizet. Az uszoda vezetője azonban megnyugtatott, ez nem igaz, kéthe­tenként teljes karbantartást végeznek. Akkor húzzák ki a dugót, a közbeeső napokon folyamatosan cserélődik a medence vize. Nem éppen megnyugtató a magyarázat. Már régen kiderült, hogy nem csak a háborúhoz, hanem a sporthoz és az egészséges életmódhoz is sok pénz kell. Az új kormánytól ígéretet kaptunk arra, hogy nem hanyagolják el a sportot, illetve a létesítményeket. Kíváncsian várjuk tehát: va­jon az ígéretekből mikor lesz kézzelfogható valóság? VARGA CSABA Cserkeszőlö mindent megadna a vendégeknek Tovább fejlődhet a turizmus Cserkeszőlőn nagyobb épít­kezésbe fog az önkormányzat. Az első lépések hol másutt történnének, mint a fürdő­ben? A fejlesztéshez igazod­nia kell a turizmust szervező turinform irodának is. Bog­dán Bélával, a fürdő igazgató­jával a közönségcsalogató le­hetőségekről beszélgettünk.- Az új medence megépítése, valamint a meglévők felújítása azt jelzi, hogy a gyógyturiz- musra még nagyobb hangsúlyt fektetnek?- Természetesen, de ez már régóta élő terv, hogy fejleszteni kell a fürdőt, a község első számú bevételi fonását. A tele­pülés új vezetése úgy döntött, felgyorsítja az eseményeket.- Több látványosságot is kí­nálnak a vendégeknek?- Cserkeszőlő abban a sze­rencsés helyzetben van, hogy tőlünk minden környékbeli lát­ványosság gyorsan elérhető. Sok külföldi vendégünk már úgy érkezik hozzánk, hogy ke­rékpárral szeretné bejárni a Ti­szazugot. Számukra kirándulási lehetőség például a tiszakürti arborétum, Cserkeszőlő kör­nyéke. Van itt egy kis mester­séges tó, amit mi Fértő-víznek hívunk. Olyan fantasztikus ma­dárvilág telepedett meg az utóbbi időben ezen a tájon, hogy német ornitológusok egymás kezéből kapkodták a távcsövet meglepetésükben. Szerintük tájvédelmi körzetté kellene nyilvánítani a tavat. Megmaradtak a régi lehetősé­gek is, például a lovaglás. Igyekszünk mindent megadni a vendégeknek, mert az a jó, ha évről évre visszajárnak hoz­zánk. Megújuló főutcánk, az új arculatot kapó fürdőbejárat is ezt a célt szolgálja majd. PE Idén másfél milliárd forint áll rendelkezésre az elhelyezkedés támogatására Folyamatosan nő a foglalkoztatottak száma A tavalyi évben 1997-hez képest több mint 2 százalékkal csök­kent a regisztrált munkanélküliek száma megyénkben. Ennek okairól, valamint az idén várható tendenciákról is kérdeztük Miskó Istvánnét, a megyei munkaügyi központ igazgatóját.-Hogyan alakult a munkanél­küliség a tavalyi évben ?- A megyében az országos tendenciákhoz hasonlóan mér­séklődött a munkanélküliség. Míg 1997 végén 14,6, addig a tavalyi év decemberében 12,4 százalék volt a munkanélküli­ségi ráta, ez utóbbi számokban alig több mint 21 ezer regiszt­rált állástalant jelent. Novem­ber-január hónapok során mindig emelkedik a regisztrál­tak száma, ami a szerződéses munkaviszonyok megszűnésé­ből adódik. Tavaly év végén a ConAvis elbocsátásai, Tisza­füred térségében az orosz vál­ság, illetve néhány kisebb lét­A munkanélküliek Körzet Szolnok: Jászberény: Karcag: Mezőtúr: Tiszafüred: Tsz.miklós: Kszt.márton: Kunhegyes: Martfű: számleépítés hatására több mint 400-zaI nőtt a munkanél­küliek száma. A foglalkozta­tási szerkezetben változás tör­ténik, nő a határozott időre szóló munkaszerződések száma. Ezt erősíti meg az idei évre készített prognózisunk is.- Minek köszönhető az 1998- ban bekövetkezett 2 százalékos csökkenés?-Szerepet játszott ebben a gazdasági fellendülés, mely azért megyénkben is tapasztal­ható. Növekedett a bejelentett állásajánlatok száma, s munka­társaink nagy hangsúlyt helyez­tek az állásfeltáró tevékeny­ségre. Mindemellett több mint 100 millió forintot fordí­tottunk mun­kahelyterem­tésre. Ösz- szességében az 1998-as évben ' a munkaerő­piaci prog­ramokra 1,37 milliárd fo­rint állt ren­Miskó Istvánná igazgató bi­zakodó 1999-et illetően FOTÓ: CSABAI I. delkezésünkre, ami azt jelenti, hogy közel 15 ezer embert tud­tunk bevonni a támogatásokba, illetve annak segítségével elhe­lyezni.-A prognózisuk szerint mi várható ebben az esztendőben ?- Az előrejelzések szerint a foglalkoztatás növekedni fog. Ezen belül azonban az 50 főnél több embernek munkát adó cé­geknél átlagosan 3 százalékos létszámcsökkenést prognoszti­zálunk 1999-ben, tehát a kisebb vállalkozások lesznek azok, melyeknél bővül a foglalkozta­aránya körzetenként munkanélküliségi ráta 8,6% 8,3 % 13.7 % 16,3 % 24,5% 15,9 % 13.8 % 20.9 % 13,1 % tottak száma. Emellett tpbb lesz az egyéni vállalkozó is.-Mennyi pénzt tudnak fel­használni 1999-ben?- Az idén 1,5 milliárd forint decentralizált foglalkoztatási alapot, továbbá 81 millió fo­rint decentralizált rehabilitá­ciós alaprészt használhatunk fel. Tavaly létrejött az a reha­bilitációs csoport, mely segíti a megváltozott munkaképes­ségűek elhelyezkedését, hogy ők is 100 százalékos munka­erőt képviseljenek. Itt további szabályozás lenne szükséges, mely érdekeltebbé tenné a munkáltatókat a hátrányos helyzetűek foglalkoztatásá­ban.- Új program is indult, mely a családokat célozza meg.-Elindítottuk a családprog­ramot. Ehhez mintegy 80 mil­liós pályázati forrással rendel­kezünk, melyet saját pénzesz­közeinkkel is kiegészítünk. A program keretében azoknak a családoknak kívánunk segíteni, amelyek nagyon nehéz hely­zetben vannak. Komplex segít­séget kell nyújtanunk, ugyanis felméréseink szerint első lépés­ként a szociális, mentálhigiénés problémákat kell orvosolni. Ezt követően lehet szó foglalkozta­tásról. Einvág „Ez a város az Gyurcsek Ferencet nem kell bemutatni a képzőművészet iránt érdeklődő szolnokiaknak. Az állomás előtt álló, Tanúhegy című alkotása Szolnok 900. évfordulója alkalmából készült, volt itt gyűjteményes kiállítása, és többször szerepelt közös ki­állításokon is. Nemrég Martfűre költözött, a következő idő­szakban ott akar élni és dolgozni. én Firenzém” Ezeket nemsokára egy martfűi szoborparkban láthatjuk viszont FOTÓ: MÉSZÁROS- Miért hagyta ott Budapestét, és miért pont Martfűt válasz­totta?- A rendszerváltás után alap­vetően megváltozott a helyzet a művészeti életben. Nincs köz­ponti mecenatúra, mindenki úgy szerez munkát, ahogy tud. Nagy a tülekedés, sok a korábban si­kertelen, és most magát üldö­zöttnek kikiáltó, ennek alapján kivételezettséget követelő kol­léga. A végső indítékot a hódme­zővásárhelyi esetem adta. Ott ugyanis ötven pályázó közül megnyertem egy Szent István- témában kiírt pályázatot, de a megbízást mégsem én kaptam, mert mint utóbb megtudtam, túl­ságosan baloldalinak ítéltek. A méltánytalanság rosszul esett, de túltettem magam rajta. Elhatá­roztam, hogy saját kezembe ve­szem a maradék időmet. Élhetek ugyan még akár huszonöt évig is, de ki tudja, meddig tudok követ faragni. Most kell dolgoznom.- Martfűn rövid idő alatt két köztéri szobrát állították föl. Úgy érzi tehát, hogy megvan a lehetősége a munkára?- Igen. A munkásságom szempontjából két meghatározó jelentőségű köztéri szobrot készí­tettem a városnak. Fölállítottam egy sellőszobrot a Tisza-parton, a továbbiakban pedig díszkutat és szoborparkot tervezek, tehát sze­retnék itt még tovább dolgozni. Azért is költöztem ide.-Budapest után nem túlsá­gosan csendes hely Martfű?- Tudatosan tartom magam távol az úgynevezett művészeti élettől. Dolgozni akarok, és eh­hez jó a csend. Azért is szeretek itt lenni, mert a város vezetői nemcsak a szobrászi munkámra tartanak igényt. Bevontak a vá­rosfejlesztési elképzelések ki­munkálásába is. Ezen a városon bizonyos értelemben rajta ha­gyom a kezem nyomát, mint Mi­chelangelo a magáét Firenzén. Úgy látszik, annyira vagyok Mi­chelangelo, ahogy Martfű Fi­renze. Ez, bizonyos derűvel szemlélve a dolgokat, jólesik.- Minden igényessége és anyagi lehetősége mellett sem valószínű, hogy Martfű egész életre szólóan el tudja látni munkával.- Nem is várom ezt, nem aka­rok rátelepedni Martfűre. Eddig is sokat dolgoztam külföldre, Ausztriába és Görögországba, Ausztriából újabb felkérésem van. Megtartottam a budapesti műtermemet is, ebben a martfűi kertes házban elsősorban a szob­rok kivitelezését tervezem.-A műtermében láttunk egy kisméretű makettet, amely azonban mintha egy emlékmű terve lenne.- Egy plasztika tervét formál- gatom, amely az eltelt ezer évi és egy lényegében most születő vá­ros együttesét fejezi ki. Most még csak a terveknél tartok, majd meglátjuk, mi lesz belőle. B. A. , Mit szól a képviselők számának csökkentéséhez? Az utóbbi időben egyre többet lehet hallani, olvasni arról, hogy a par­lamenti pártok is egyetértenek ab­ban: csökkenteni kellene az ország- gyűlési képviselők számát, amelyik mostanság 386. Vajon mi erről a különböző életkorú, foglalkozású emberek véleménye? Jobbágy János, bolti eladó, hentes.- Úgy látom, hogy ez a nagy tömeg, amelyet mi parlamentnek hívunk, egyre kevésbé bírja egymást. Mindennaposak a nyírások, veszekedések, személyes­kedések, amelyek aligha a demokrácia elengedhetetlen velejárói. Érdekes, en­nek ellenére sokszor üresek a padok, mert gyanítom, mellékállásuk is akad szép számmal. Nekem egy állásom van, állok egész nap, és 32 ezer körül viszek haza. Mondják, ott nagyobb, jóval na­gyobb a felelősség. Ha ez így igaz, tes­senek mondani: kit, kiket vontak eddig kérdőre az elhibázott döntésekért, az ablakon kidobott, el­herdált milliárdokért? Mert ha én néhány­szor durván szólnék a betérőkhöz, aligha­nem megkapnám az obsitot. Dr. Perjési And­rás gyógyszerész:- Szerintem sok ez a mostani létszám. Arról nem beszélve, minél kisebb egy tes­tület, annál köny- nyebben tud dol­gozni. És talán több idő marad az érdemi munkára, keve­sebb a cirkuszra. Mert általában túl sok a cirkusz. Kiss Zoltánná hírlapárus: -Tévedések elkerülése végett 12 éve végzem ezt a munkát, az újságok, • folyóiratok árusítását, és még véletle­nül sem vágyom azokba a székekbe. De azért véleményem van róluk, mint választónak. Az egyik az, hogy na­gyon sokan vannak, a számukat le­hetne alaposan csökkenteni. Aki ki- pottyanna, nem sajnálnám, mert gya­nítom, nem az én 31 ezremet keresik. Azután aligha kéregetnének, hiszen a képviselők arról híresek, hogy több­féle a jövedelemforrásuk. Szerintem a tízmillió magyarnak a 200 is sok. Szűcs Ferenc, a közgazdasági tár­saság megyei ügyvezető titkára:-A csökkentéssel egyetértek. Ha a számuk kevesebb lenne, az ügyek más­képpen, talán gyorsabban haladnának és kevesebb lenne a holtidő. A kevesebb létszám a legrátermettebbeket jelentené, akik az ország és a lakosság érdekét képviselnék. A csökkentés a kis pártokat talán érzékenyebben érintené, ezért a be­jutási küszöböt máshol kellene meg­húzni. Ami még nagyon lényeges: ha nem lenne pártlista, a harcos pártosko- dók kiszorulnának, és talán a bejutot- taknak az ország érdeke sokkal fonto­sabb lenne, mint bármelyik párté. Bakonyi István a foglalkozása el­hallgatását kérte:- Egy kis országnak túl nagy ez a lét­szám. Hajóval kevesebben maradnak, a költségek is radikálisan csökkennek. Nem kevés az olyan ülő, bólogató kép­viselő, aki érdemben nem tud hozzá­szólni, de valamilyen lista bejuttatta őket. Sokszor ott sincsenek, úgy lehet­nek vele, majd a többiek döntenek he­lyettük. Kíváncsi vagyok, sikerül-e tel­jesíteni ezt a népóhajt. Müller Lászlóné jegyző:-Sok jó emberből kevés is elég. Akik maradnak, olyan döntéseket hozzanak, amik végrehajthatóak. Mack Sándorné:- Ha a nyugatot utánozzuk, bőven elég lenne a fele. Gyanítom, a színe-java kerülne be. És ami legalább ennyire fon­tos: ne listáról, mert azok az emberek valószínűleg nem a többség, hanem a pártjuk, szervezetük akaratát képviselik. Nagy Józsefi2 éves nyugdíjas, kis­termelő:- Dyen parlamentből ennek a fele is sok. Én Cavintont szedek, nagyon hasz­nos, jobb az emlékezetem. A „fent” ülő uraknak is melegen ajánlom, mert haj­lamosak választások után a tartós fele- dékenységre. Könnyebb lenne nekik hozzájutni, ha az Országházba néhány patikus is bekerülne, hátha nem felejte­nének annyira. D. Szabó Miklós

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents