Új Néplap, 1999. január (10. évfolyam, 1-25. szám)
1999-01-11 / 8. szám
Egyévesek a tiszasasi hármas ikrek 4. oldal Nemzetközi versenynaptár-1999 10. oldal X. évfolyam, 8. szám 1999. január 11., hétfő Csütörtökön ismét 61.000 példányban. A színes hirdetéseket kedden, az apró- és a fekete-fehér hirdetéseket szerdán 10 óráig még tudjuk fogadni. Újévi szupergála Szombaton rendezték meg Szolnokon a Szigligeti Színházban az immár hagyományos Újévi szupergálát. A nagy sikerű rendezvényen olyan ismert művészek léptek a közönség elé, mint Gregor József, Berkes János, Vásári Mónika vagy éppen Bozsó József, Merényi Nicolette. Helena Holl és Radivoje Si- mic személyében külföldi vendégei is voltak a gálának, a műsorszámokat a Tere-fere tánckar színesítette. Képeinken a Tere-fere tánckar, illetve Vásári Mónika látható. FOTÓK: MÉSZÁROS Ne egymás ellen Hollandiai tanulmányúton vett részt Földváriné Simon Ilona, a karcagi Nagykun Református Általános Iskola igazgatója. A holland oktatási rendszerben a gyermek tisztelete, előmenetele áll a középpontban, ezért sok az olyan iskola, ahol a Jenaplán- módszer alapján oktatnak. A jól felszerelt iskolák csoportokba tömörülnek, és feladataikat ösz- szehangoltan végzik, így lehetőségük van a munka megosztására. Az órákon differenciált tanítás folyik, s a diákra többet bíznak, mint nálunk. Az igazgatónő itthon is el tudná képzelni, hogy az egymáshoz közel lévő, azonos típusú iskolák építsenek ki szorosabb kapcsolatot, és próbáljanak meg bizonyos feladatokat közösen elvégezni. Nem egymás ellen kellene versenyezni, hanem egymást kölcsönösen segíteni. Üjra kell gondolni az értékesítőszövetkezet működését Jelentős veszteséggel zárták az évet „A Jászsági Mezőgazdák Értékesítő Szövetkezetének egész eddigi működését újra kell gondolni ahhoz, hogy talpon tudjon maradni.” Ezt Török Imre, a szövetkezet elnöke fogalmazta meg, mikor a múlt év gazdálkodási tapasztalatainak rövid ösz- szegzésére kértük meg. szabály-módosítást fogadott el közgyűlése. Mint arról annak idején beszámoltunk, ebben egyebek mellett a megfelelő mennyiségű árualap képzésére kötelező beszállítást határoztak meg a szövetkezeti tagok számára. (Folytatás a 3. oldalon) Idegenforgalmi iroda a múzeumban? Várhatóan a jövő hónapban kezdődik a túrkevei Finta múzeum felújítása. Arra is sikerült megoldást találni, hogy a rekonstrukció idejére az itt bemutatott emlékeket máshova költöztessék. Sokáig kérdéses volt, hova is lehetne átpakolni azt a sok tárgyat és dokumentumot, amit a rekonstrukcióra kerülő falak között őriznek. De mint minden probléma, ez is megoldódott. A városatyák hozzájárultak, a múzeum ingyen használhassa a Kossuth út 6. szám alatti ingatlant. Ezzel az épülettel nem csak a tárgyak tárolása vált megoldottá, de a munkák alatt itt is tudnak kiállítást rendezni. Jelenleg a múzeum dolgozói dobozokba helyezik a felszereléseket, kiállítási tárgyakat, (Folytatás a 3. oldalon) Egy gyerekért 100 ezret is adnak Több, jelentős összegű támogatást tervez bevezetni a kétpói képviselő-testület, hogy az ott élők elköltözését megelőzze, sőt segítse a fiatalok letelepedését. A következő önkormányzati ülés napirendjén számos olyan intézkedés szerepel, mely azt célozza, többen telepedjenek le a községben, illetve az ott élők közül mind többen vállaljanak gyermeket. Az új otthonok építését segítheti elő az, hogy az ilyen szándékú polgároknak ingyen telket ad a falu. Az első lakáshoz jutási támogatásként a vételár 30 százalékát, de legfeljebb 200 ezer forintot lehetne a jövőben kérvényezni. A gyermekvállalási kedvet erősítheti, hogy a tervek szerint, amennyiben a megfelelő feltételek teljesülnek, 50 ezer forint egyszeri támogatást ad a község az apróság világra jövetelekor, illetve 100 ezret, ha az ezredforduló éjszakáján születik. Tovább javulhat a közbiztonság Polgárőrség Tiszaszőlősön is Az elmúlt hét péntekének estéjét követően elmondható, hogy tovább javulhat a közigazgatásilag Tiszafüredhez tartozó falu, Ti- szaszőlős közbiztonsága. Az általános iskolában ugyanis 22 alapító tag létrehozta a település első polgárőr-egyesületét Az alakuló közgyűlés első részében a Tiszafüredi Városi Rendőrkapitányság kapcsolattartással megbízott tisztje, Potomai Zoltán ismertette azokat a törvényi előírásokat jogszabályokat melyek betartása valóban harmonikussá és eredményessé teheti a civil és a hivatásos őrző-védők együttműködését. Hangsúlyozta, hogy a kapitányság területén működő polgárőrségekkel jók a kékruhások tapasztalatai. A közgyűlés ezek után megválasztotta a szőlősi polgárőrök tisztségviselőit. A legfontosabb talán ezzel együtt mégis az, hogy a civil őrző-védők már a hét végén elkezdték a szolgálatukat - a helyi polgárok nyugalmáért. Ez utóbbi kapcsán talán azt sem mellékes megemlíteni, hogy Potomai százados tolmácsolta a jelenlévőknek kapitánya, Bállá Ferenc alezredes üzenetét, ami reményt ad arra, hogy hét év után ismét önálló körzeti megbízottja lesz a falunak még az esztendő első felében, és ez a lépés a polgárőrök működésével együtt valóban tovább javítja Tiszaszőlős közbiztonságát. Ez utóbbi reményében váija a Kiss László elnökletével megalakult polgárőr-egyesület azokat a további segítőket és támogatókat, akik munkájukkal, esetleg pénzükkel is tenni tudnak a polgárok nyugalmáért. -pA tiszaugiak nem adják fel A kormány indítványára az Országgyűlés december végén levette napirendjéről és bizonytalan időre elhalasztotta Ti- szaug csatlakozási kérelmét Bács-Kiskun megyéhez. Az indoklás szerint az előterjesztést át kell dolgozni, csak azt követően kerülhet ismét a parlament elé. Erről három országgyűlési képviselő: Lezsák Sándor (MDF), Balogh László (MSZP) és Farkas Imre (MSZP) tájékoztatta Hegedűs Jánosné polgár- mestert. A tiszaugiak két évvel ezelőtt népszavazáson döntöttek a Bács- Kiskun megyéhez való csatlakozásról. Kilépési, illetve csatlakozási szándékukat már mindkét - Jász-Nagykun-Szolnok és Bács- Kiskun - megye közgyűlése is elfogadta, ügyük azonban eddig még nem került az Országgyűlés elé. A hivatalnokok minden esetben arra hivatkoztak, hogy a csatlakozás ügyében megtartott népszavazás nem ügydöntő, csupán véleménynyilvánító volt, következésképp nem kötelező érvényű. (Folytatás a 3. oldalon) Helyi adót könnyebben fizetnek a vállalkozók A pezsgőbontással még várni kell- Míg 1998-ban a túlélés lehetett az iparosok legfőbb célja, addig ’99-ben már némi optimizmussal indulhatunk az új esztendőnek - fogalmazott Baráth Károly, az Ipartestületek Megyei Szövetségének elnöke, a Jászberény és Vidéke Ipartestület al- elnöke, mikor idei várakozásaikról beszélgettünk. Szerinte optimizmusra azért lehet oka a kisvállalkozóknak, mert idén előreláthatólag az infláció a már kezelhető szint alá csökken. Az, hogy a vállalkozók által felhasznált alapanyagok ára nem, vagy csak kismértékben kúszik feljebb, stabilitást eredményezhet a gazdálkodásban. A pezsgőbontással azonban még lehet várni. A megye gazdaságának pozitív elmozdulása főleg a gyors termékváltásra kész gyártók, a nagyvállalatoknak bedolgozók vállalkozását lendítette fel. Az építőipar, illetve a szolgáltatás továbbra is nehéz helyzetben van. Ezen a területen a kereslet hiánya miatt sokszor előfordul, hogy megrendelés nélkül marad egy-egy vállalkozás. Baráth Károly megjegyezte, hogy a kisvállalkozók - és itt a szó szoros értelmében kisvállalkozókra, egyéni vagy egy-két főt foglalkoztató vállalkozókra utalt - az elmúlt évet átvészelve eljutottak odáig, hogy most már nem kémek semmilyen támogatást, egyedül azt, hogy hagyják őket nyugodtan dolgozni, élni. Sajnos a vállalkozások támogatásának hangzatos ígérete még csak szólam. Az egyéni, gyakran kényszerből vállalkozók - akik ilyenformán nem a munkanélküliek táborát növelik - problémáival senki nem foglalkozik. A figyelem a bankok részéről nem fordul feléjük. Kis hiteleket gyakorlatilag lehetetlen felvenni, az egyéni vállalkozók csak ritkán tudnak fejleszteni.- Érdekes megfigyelni - mondta végül az elnök -, hogy a helyi adók általánosnak mondható emelkedésétől és ennek az adónemnek a befizetésétől kevésbé berzenkednek a vállalkozók, mint a központi terhektől. Ennek oka, hogy helyi szinten könnyebben ellenőrizhető, hogy a befolyt összegeket mire használja fel az önkormányzat. banka Több száz galambot láthattak az érdeklődők Törökszentmiklóson, a Katolikus Népkörben, ahol a helyi galambegyesület rendezte meg az 51. kiállítását, amelyen szolnoki, abo- nyi, szajoli és karcagi tenyésztők is kiállítottak. A benevezett 325 galamb közül 36-ot díjazott a bírálóbizottság. Külön teremben mutatták be a valamikor Miklóson kitenyésztett „magyar szarka” galambokat. A kiállítás nagydíját Katona József aranykoszorús mestertenyésztő „magasröptű keringője” kapta. fotó: mészáros / 1 A negyedik éve működő értékesítési szövetkezet gondjainak sokasodását már kézzelfoghatóan jelezte, hogy a múlt évben alap
