Új Néplap Vasárnap Reggel, 1998. szeptember-december (1. évfolyam, 1-15. szám)

1998-09-20 / 1. szám

Tizedes: hétszer tíz Tán nincs olyan felnőtt lakója az országnak, aki legalább egy szereparcot ne őrizne róla. Színházi emléket, filmélményt vagy televíziós alakot. Sinkovits Imre arca, tekintete, alakja összeforrt a század második felének színjátszá­sával. Ádám volt és Mózes, Dózsa György és Húsz János, Czillei Ulrik és Macbeth, s még sorolhatnánk. De ha valaki azt mondaná, színészi pályájának legemlékezetesebb állomása a Tizedes volt, Kele­ti Márton A tizedes meg a többiek című filmjé­ben, az sem lenne csoda. Tudja ezt Sinkovits is. S a szereparc - ez már csak így szokott lenni - összeforr a színész életének idejével. Sinkovits Imre holnap, szeptember 21-én lesz hetvenesztendős. A Vasárnap Reggel is szívből köszönti. (in) Hajrá, drámaírók! Kezdetben volt a ma­gyar dráma. A maga si­lány sorsával, sok gond­jával. No meg a maga hagyományaival. Szok­tuk mondani, nekünk olyan hagyományokat kell ápolni, amilyenek vannak. Azután jött egy kortár­sunk, magyar dráma­író, mellékesen író és újságíró is, aki úgy gondolta, talán éppen újságírói érzelmeiből kiindulva nem kell a darabírással sok időt tölteni, megszületik az, ha adott a téma, akár néhány óra alatt is. S ha nincs idő csi- szolgatni, az csak jót tesz a Műnek. így kez­dődött. Siposhegyi Péter meg­hirdette a drámaírás gyorsasági futamát. S annak immár öt esz­tendeje, hogy meg is nyerte. 1993-ban vívta ki a „Világ leggyorsabb írója” címet. Hogy honnan a világrang? Azt nemigen lehet tud­ni, hisz Siposhegyi csak magyar írókkal küzdött. De hát fő az önbizalom! S tanúsít­hatom, hisz jól isme­rem publicistatempó­ját, nemigen lehet a nyomába jutni. Leg­alábbis, ami a sebessé­get illeti. Vagy mégis? Azóta már vetélkedett Hernádi Gyula és Spiró György, Horváth Péter, Eörsi István, Nagy András, Szilágyi Andor, Márton László, Kertész Ákos és Pozsgai Zsolt. Idén a Magyar Nemzet aznap reggeli híreiből kihú­zott téma alapján a ta­valyi győztes, Pozsgai Zsolt mérkőzik Békés Pállal és Zalán Tibor­ral. Legalábbis szep­tember 20-án, az Uj Színházban. Ugyanis ebben az év­ben - van itt kérem színházi érdeklődés, meg támogató is - már két drámaíróverseny­nek tapsolhat a nagy­érdemű. A másikat szeptember 21-én, a Magyar Drá­ma Napján, a József Attila Színházban tart­ják. Itt a Népszavából sorsolnak, s a három bajvívó: Filó Vera, Csukás István és Kár­páti Péter. A nap során gyorsan megszülető három-há­rom műremeket a szo­kások szerint hasonló gyorsasággal színre is viszik, s már este gyö­nyörködhet bennük a közönség. így már csak lesznek drámai hagyo­mányaink! (óta) 1 'ÎW: ' Végy egy szőke, egy barna és egy vörös hajú lányt. Talán így is kez­dődhetne egy tipikus egylemezes hölgytrió sikerreceptje. A „nővé­rek”, azaz Klári, Évi és Gabi, az idén megjelent második lemezükkel is­mételten bizonyították: ők ennél többek, és nem csak a zenei sza­kácsművészeknek - Berkes Gábor zeneszerző, Valla Attila szövegíró és Hajnal Gábor menedzser - kö­szönhetik sikereiket. Hoppá! című albumuk nagyon hamar a Mahasz- lista élvonalába ugrott, mint a leg­népszerűbb hazai kiadvány, és a Még egy tánc című dalra készült videoklip is a zenei tévécsatornák tízes listájára került. Nyáron a ren­geteg fellépés mellett közös lemez- felvételt készítettek Münchenben a német fiatalok egyik kedvencével, GIL-lel. A Babyk nagy álma is hama­rosan teljesül, mert ősszel közös koncertturnéra indulnak a Back II Black együttessel, és itt végre élő­ben is megmutathatják énektudásu­kat. Mindemellett készül a második videoklipjük és angol nyelvű kisle­mezt jelentetnek meg Németor­szágban és Japánban. Mit lehet erre mondani? Hoppá!-mike­W 1998. szeptember 20 Páholy Ötödik oldal ^ nap mint nap hallunk róluk. De még nekik is lehetnek titkaik. Amikor először kopaszra nyíratta a fejét, fél évig nem kerülhetett képernyőre, mert az idő­sebb elvtársak gúnyolásának vették akcióját. Később a családi gyerekorvossal íratott igazo­lást arról, hogy egészségügyi okokból visel ilyen „frizurát”. Az „Óh, ha rózsabimbó lehetnék...” kezdetű dala, amelyet a Süsü, a sárkány című báb­filmsorozathoz írt, gyakran hangzik fel nagy si­kerrel a diszkókban is, sőt nemrég kérte el a dal jogát egy fiatal zenekar, hogy a maga sajá­tos stílusában dolgozza fel. Szereti az állatokat, a lakásukban Alex, az „or­das farkas” mellett egy papagáj és egy tek­nősbéka is helyet kapott. Fia is muzsikus, nagybőgősként szerzett diplo­mát a Zeneakadémián, ifjabb Bergendy István jelenleg a Rocky Horror Show társulatának egyetlen magyar muzsikusa. Egyébként édes­apja példáját követve ő is hangszerel, Szabó István készülő filmjének három dalát is ő hangszerelte, sőt néger muzsikusnak maszkí­rozva játszik a filmben. Bár Barbara lánya is tíz évig tanult zenét, nem követte édesapja nyomdokait, művészettörté­nésznek készül. Hatalmas videofilm-gyűjteménye van, a két százötvennél több kazettán élőkoncertek, fő­leg dzsessz található, de akad köztük opera­film is, kedvencei közé tartozik a Harry Kupfer rendezte Wagner-tetralógia, a Ring. Bagoly típusú ember, aki szíve szerint éjszaka háromig-négyig szeret dolgozni. Új musical zenéjén dolgozik, a Robinsonról és Péntekről szóló darabot szeptember 27-én mutatják be a budaörsi Játékszínben, Éless Béla rendezésében. (rézsű) Vukán Kék rapszódiája Gershwin-estet rendez­nek szeptember 26-án az Operaházban. Az emlékműsor szólistája: Vukán György, aki a Kék rapszódiát játssza. Az esten részletek hangzanak föl a Porgy és Bess című operából. A postás újra csenget A Thália Színházban kerül színre szeptem­ber 22-én és 23-án Kiss Csaba rendezésében A postás mindig kétszer csenget. A moziból is­mert mű főszerepeit Blaskó Péter és Györ­gyi Anna játssza. Marton Éva: világválogatott Nemrégiben egy tengerentúli köz­vélemény-kutatáson az amerikai ze­neszerető közönség arról szavazott, ki az évszázad első öt szoprán éne­kesnője. Marton Éva szép sikere, hogy Maria Callas, Anna Moffo és Leontyne Price mögött a negyedik helyre került. Marton Éva a napok­ban Zágrábban rendhagyó koncer­tet adott. Az est Verdi-áriákból álló első része után operettválogatást hallhatott a közönség. A Marica grófnő, a Josephine császárné és a Csárdáskirálynő slágeráriái után a ráadás mi is lehetett volna más, mint a Hajmási Péter. A telt házzal, ovációval fogadott koncert után a rajongók autogramért, fényképe­kért álltak sorba az énekesnő öltö­zője előtt. A Marton-házaspár egyébként a leg­patinásabb, legrangosabb zágrábi szállodában lakott, s azt a lakosz­tályt kapta meg, amelyben horvát­országi látogatásakor Göncz Árpá­dot is elszállásolták. A Hotel Espla­nade mindig is sztároknak adott ott­hont, hiszen annak idején vendége volt Josephine Baker, Mario del Mo­naco, Giuseppe di Stephano, Omar Sharif, Katia Ricciarelli. Az itt lakókat megörökítő fényké­pek és aláírások között megtalálni Eros Ramazottiét is. A szlovákiai Komar- nóban - Révkomárom- ban - sűrűn egymás mellé helyezett falra­gaszok messziről tudat­ták a nagy hírt: ....és el­j öttek a három ki­rályok...” Már majdnem beleél­tem magam, hogy sztárinterjút készíthe­tek Gáspárral, Meny­hérttel és Boldizsárral, ám közelebb lépve rá­jöttem, itt másról van szó. Itt Jimmy, Lajcsi és Attila - vagy ahogy a helyi rajongók hív­ják: Atis - a király. Még közelebb lépve a meg­lepődésem csak nőtt, mikor megláttam, Atis király milyen műfaj­ban csillog újabban. Először csak viccnek, netán nyomdahibának véltem, de a napokban Budapestet is elöntötte a rockzene uralkodójá­nak reklámplakátja: Pataki Attila roma­slágereket énekel. A váratlan műfajváltás megosztotta a rock­szakmát. Nemigen lehet tudni, ki mire gondol, miközben hallgatja a romadalok énekesévé alakult Pa­takit. Van aki a neve­téstől majdnem kór­házba került, de a leg­többen csak szótlanul csóválják a fejüket. A rosszidulatú plety­kák szerint az új Edda 100 tagú lesz... (zsiga) Zs.

Next

/
Thumbnails
Contents