Új Néplap, 1998. december (9. évfolyam, 281-305. szám)

1998-12-08 / 287. szám

1998. december 8., kedd Sport 9. oldal I Ami a tudósításból kimaradt Megkopasztott ászok Sopronból Újévi malacnak ugyan nagy, de ahhoz, hogy az újszászi focisták valamennyien be- lakmározzanak belőle, ahhoz éppen elég lehetett ez a pórul járt hízó, amely a futballpályán lehelte az utolsókat Molnár Illés főböllér (jobbról az első) szúrókésének és a fiúk közbenjárá­sának eredményeként. fotó: illyés csaba Ben Johnson nem versenyezhet A Kanadai Atlétikai Szövetség elutasította a doppingolás miatt eltiltott Ben Johnson kérelmét, így az egykori világcsúcstartó kanadai sprinter büntetése to­vábbra is érvényben marad - je­lentette vasárnap az osztrák hírügynökség. Ben Johnson a szöuli olim­pián a 100 m-es síkfutásban első lett, de a versenyt követő doppingtesztje pozitív ered­ményt hozott, csakúgy mint a B-próbáé. A Nemzetközi Ama­tőr Atlétikai Szövetség (IAAF) ezt követően élete végéig eltil­totta a versenyzéstől a kanadai vágtázót. Ben Johnson többször is kérte büntetésének felfüg­gesztését, szeptemberben pél­dául az ontariói bíróság utasí­totta el kérelmét. Korompai István teremlabdarúgó emléktorna Ismételtek a nagyboldogosok Jászberényben már hagyomány, hogy Mikuláskor ifjú arany- lábúak részére megrendezik a Korompai István labdarúgó em­léktornát. Az egykori kiváló játékosról, majd nevelőedzőről el­nevezett mérkőzéssorozaton ezúttal is hat együttes küzdött egymással a Bercsényi úti tornacsarnokban. Két hármas csoportban vias­kodtak egymással az 1987-ben vagy azt követően született gyerekekből álló csapatok a döntőt jelentő első, illetve a kisdöntőt jelentő második he­lyezésekért. Előzetesen a házigazda Bel­városi, illetve a jászjákóhalmi gárda tűnt a legesélyesebbnek, ám a sorsolás szeszélye folytán a döntőbe csak az egyik kerül­hetett. A csoportrangadót a Belvárosi nyerte 4—2-re, s mi­vel a házigazdák a Lehel Vezér Gimnázium csapatát is legyőz­ték 4-1 -re, így ők lettek a finálé egyik résztvevői. Két győze­lemmel került a döntőbe a má­sik csoportból a kupavédő Nagyboldogasszony Katolikus Általános Iskola együttese. A helyosztók óriási csatát hoztak, s mindkét mérkőzés meglepetéssel végződött. Egyetlen gól döntötte el a har­madik hely sorsát, de azt nem az esélyesebbnek számító jákó- halmiak lőtték, hanem az appo- nyisok. A döntőben a Belvárosi gárdája csak szenvedett a nagyboldogosok ellen, s bár 0-1 -ről még egyenlített, ám a mindent eldöntő büntetőrúgá­sok során a nagyboldogosok cé­loztak jobban - 4—3-ra nyertek -, így megismételték tavalyi si­kerüket. Szántai lelátó népe egyöntetű hátra arccal adta tudtára minden vendégcsapathoz tartozónak: nem örülnek Ivkovicséknak. Annál jobban viszont a Ti- sza-partiaknak, akik között ta­lán az „elsőbálos” Fosterre voltak a legtöbben kíván­csiak. Első éles bevetése után az a benyomása az emberek többségének, hogy az új veze­tőségjó üzletet kötött az ame­rikai fiú leigazolásával. Az csak természetes, hogy a mérce nála Ivkovics léptékű volt. Valljuk be, nem kevés örömmel tapasztaltuk, ettől a a piros-feketék jövőjét. Erre válaszként négypontos vere­séget mérnek jelenlegi együt­tesére azok, akiktől a legke­vésbé tartott. Idáig. Mi pedig nagyon reméljük, sőt hinni is merjük, hogy a szombati nagyszerű győzelem csak az egyik jeles állomása az újjáalakuló folyamatnak. Amelynek kezdeti buktatóin túllépett már a csapat, hama­rosan bebizonyítva azt is: to­vább él, sőt termékenységet előre mutató virágzásnak in­dult a szolnoki kosárlabda. (ni) A sport napszámosait köszöntötték Női röplabda NB II., 11. forduló Könnyed, látványos játékkal Szolnoki MTE-Debreceni Biogál 3:0 (9, 9, 5) MTE: Mohai, Illésné, Haj- dúné, Kovács, Nagy, Papp. Csere: Mészáros A., Mészá­ros R., Hegedűs, Fazekas (li­beró). Edző: Balogh János. A Tisza-parti lányok nyugodtan kezdték a rangadót, de 13:3 után megtorpantak, és ellenfe­lük 12:9-re megközelítette őket. De innen már nem volt esélyük tovább lépni, ugyanis a piros­feketék kemény támadásokkal begyűjtötték a maradék három pontot. A második és harmadik szettben Illésné látványos fel­adásaiból a fiatal Nagy Anita időnként keményen „megkop­tatta” az ellenfél térfelén a par­kettát, Hegedűs pedig remek sáncmunkájával tűnt ki, így a vendégeknek esélyük sem volt. Balogh János: - Úgy érzem, hogy játékunkkal ismételten bi­zonyítottuk, hogy Szolnok vá­ros sportéletében helye van a női röplabdának. Az a nap is eljött, amelyiken revansot vehettek a szolnoki kosarasok egykori játszótársa­ikon. Szombaton a Tiszali- getben már-már a régi hangu­latot idézte a körcsarnok klí­mája, amely annyiban külön­bözött a korábbi, túlkapások­tól terhes időszaktól, hogy nem voltak túlkapások. Éppen annyi jelent meg a zrikából a Soproni Ászok el­len, amennyi a jó ízlés határán belül maradt. Transzparensek hirdették tételesen a „árulók” névsorát, akik közül a korábbi elnök valamilyen okból lema­radt ugyan, de amikor a sop­roni csapat bemutatása harso­gott az erősítőkön keresztül, a meccstől számítva már a Fos- ter-mérce az új módi. Látszott a szálfatermetű centeren, hogy képességeinek megmu­tatása mellett a közönséget is szeretné mielőbb meghódí­tani. Erre minden lehetősége adott lesz a következő nehéz fordulókban. A másik oldalon Miljko- vics mester vértelen arca, két­ségbeesett tekintete és állandó utasításokat mormoló ajkai a legékesebb bizonyítékát adták annak, hogy erre még ő sem igazán számított. Nevezete­sen, hogy végig vezetve nyert az a szolnoki csapat, amelyik­től talán azért vált meg a nyá­ron, mert kilátástalannak vélte Állandó cserére kárhoztatva A zárszámadások időszakát él­jük a sportban is, szövetségek és egyesületek vonják meg mérlegüket egész évi munká­jukról. így volt ez tegnap este is, mikor a Jász-Nagykun Szol­nok Megyei Testnevelési és Sportintézet és megyei szak- szövetségek szövetsége meg­rendezte aktívái részére ért­ékelő és jutalmazó ünnepségét. A megye testnevelésért és sportjáért kitüntető emlék­plakettet kaptak: Borsányiné Juhász Ildikó és Fodor And- rásné a megyei testnevelési és sportintézet munkatársai, Czakó János a megyei sport- szövetségek szövetségének el­nöke, Kiss Lajos a megyei sakkszövetség elnöke, Nagy Imre a megyei triatlon-duatlon és kerékpárszövetség elnöke. A sportági szakszövetségek képviselői közül elismerésben részesült: Asztalitenisz: Gulyás Vince, László Árpád. Atlétika: Tóth Béla, Fedor István. Birkózás: Tiger Tibor. Kézilabda: Hor­váth József. Kosárlabda: Ne­mes Gyula, Balogh László, Ké­kesi István. Kötélugrás: Tarjá­Fodor Andrásáé veszi át az elismerést Szabó Józseftől a megyei közgyűlés alelnökétől FOTÓ: MJ nyiné Tasnádi Edit. Labdarú­gás: Dr. Mosonyi Géza, Varga Ferenc, Dobozi Gyula. Lovas­sport: Nagy István. Modelle­zés: Barna Rudolf. Rádióama­tőr-sport: Varga Gábor. Sakk: Kiss Lajos, Papp József. Súly­emelés: Szabolcsi Károly. Sportlövészet: Tóth Istvánné. Tájfutás: Veresné Sipos Etelka. Teke: Kefei Imre. Te­nisz: Sági István, Bodnár Gá­bor. Természetbarátsport: Pap Sándor, Séra Béla, Buncsek Zoltánné. Triatlon: Demeter Gábor, Fehér János, Szepesi Tibor. Vívás: Dr. Szentistvány József, Feke Sándor. A szövetségek szövetsége elnökségében dolgozók közül: Czakó János, Kómár József, Lesskó László, Bemáth And­rás, Nagy Imre és Bozsó István munkáját ismerték el. Két éve már, hogy az akkor aranynapjait élő tiszafüredi focicsa­patból nagy reményekkel Szolnokra érkezett Bemáth Lajos. Bár tisztában volt vele, hogy egy kész együttesbe nehéz beépülni, arra azért nem számított, alig kap játéklehetőséget a kezdők között- Nem lehet azt mondani, hogy 25 évesen rutintalan játékos­ként érkeztél Szolnokra. Több mint száz másodosztá­lyú meccsen léptem pályára a DVSC, Balmazújváros, Tisza- vasvári és Tiszafüred együttese­iben, így reménykedtem, hogy előbb-utóbb lehetőséget kapok.- Ugyan kezdőként tényleg ritkán vettek figyelembe edzőid, de az első számú cserének álta­lában te számítottál.- Azt, hogy ’97 tavaszán csak kispadosként kaptam lehe­tőséget, tudomásul vettem, hi­szen egy kialakult, régóta együtt játszó csapathoz kerül­tem. Fél évvel később viszont már hiányoltam a bizalmat. Többször vesztes állásnál, re­ménytelen helyzetben léptem pályára, de sikerült megfordí­tani vagy legalább szorossá tenni az eredményt.- Tavasszal már Rubold Pé­ter dirigálta a gárdát, s mintha kedvezőbb szelet fogott volna a te vitorlád is.- Az első hat meccsen mind­annyiszor kezdőként vett figye­lembe a mester. Szegeden, ahol meglepetésre nyertünk 3-2-re, és Pécsett (1-1) a kapuba talál­tam. Úgy éreztem, egyenesbe kerültem, de sajnos a 7. fordu­lóban eltört az orrom, s csak az osztályozóra épültem fel.- Ennek ellenére az idei őszt megint a kispadon kezdted.- Rosszul is jesett, hogy edzőváltásig ismét csak ként jöttem számításba. Néhány • perc, negyedóra alatt lehetetlen olyan formába lendülni, hogy stabilizálja bárki is a helyét a kezdőben. Mikor Rózsavölgyi László vette át Rubold Pétertől az irányítópálcát, Komlón - ta­lán kényszerből is, hiszen több eltiltott, illetve sárga lapos játé­kosunk volt - ismét bizalmat kaptam. Gólt szereztem, nyer­tünk 3-2-re, s a Nemzeti Sport osztályzatai alapján bekerültem a forduló válogatottjába. Ennek ellenére legközelebb csak két hét múlva kaptam helyet a kez­dőben. Az utolsó három mécs­esén aztán zsinórban játszot­tam, és mindannyiszor a ka­puba találtam.- Készítettél-e összegzést szolnoki pályafutásodról?- Eddig tizenegy alkalommal kaptam helyet a kezdőben, s hét találatot értem el. Az őszi sze­zonban Fedor Ottó (7) és Major Bemáth Lajos ősszel négy­szer kapott bizalmat kez­dőként, és négy gólt szerzett Sándor (5) - hármat tizen­egyesből) - után a csapat leg­eredményesebb játékosa vol­tam négy akciógőllal. Ez a já­tékstílus, a kötetlenebb közép­pálya, amivel az utóbbi időben próbálkozunk, jobban fekszik nekem, s a felszabadultabb tak­tikának köszönhetően inkább benne van játékomban a gól. Mi sem bizonyítja jobban, hogy elkapta à ritmust a közép­pályás, több NB I-es klub felfi­gyelt teljesítményére, s már a téli szünetben megpróbálja ma­gához édesgetni. (GJ) Rivera az évszázad legjobbja Gianni Riverát, az AC Mi­lan egykori válogatott játé­kosát választották az évszá­zad legjobb olasz labdarú­gójának a dél-európai or­szág sportújságírói és a sportág helyi történetét vizsgáló szakemberek. A legjobb kapusnak az 1982- ben világbajnokságot nyert, jelenleg olasz szövetségi kapitányként tevékenykedő Dino Zoffot tartották. Gianni Rivera 1943. au­gusztus 18-án született, pá­lyafutása legsikeresebb idő­szakát az AC Milánnál töl­tötte. Az Alessandria tehet­sége 1960-ban szerződött Milánóba, ahol 1979-ig sze­repelt. Háromszor olasz bajnok, míg négyszer kupa­első volt. A Bajnokcsapatok Európa-kupájában kétszer, 1963-ban és 1969-ben volt tagja a győztes milánói együttesnek, míg a Kupa­győztesek Európa-kupájá­ban 1968-ban és 1973-ben diadalmaskodott. Huszonki­lenc évvel ezelőtt Világ­kupa-győztes is volt, s ugyanabban az évben az Aranylabda-szavazás győz­tese lett. Rivera 1968-ban tagja volt az Európa-bajnok olasz válogatottnak, amely­ben 60 alkalommal szere­pelt, 14 gólt lőtt. Mike Tyson visszatér Az amerikai Mike Tyson, a korábbi profi nehézsúlyú ökölvívó világbajnok az el­tiltása miatti hosszú szüne­tet követően januárban újra kötelek közé lép - je­lentette amerikai sajtóérte­sülésekre hivatkozva a dpa német hírügynökség. Tysonnak a tervek szerint ja­nuár 16-án a dél-afrikai Fran­cois Botha lesz az ellenfele. A mérkőzést hivatalosan állító­lag egy keddi sajtótájékozta­tón jelentik majd be hamaro­san az öklöző sajtótájékozta­tóján. Mike Tysont az elmúlt évben a szintén amerikai Evander Holyfield elleni sú­lyos sportszerűtlensége miatt - mérkőzés közben erős düh­től vezérelve leharapott egy darabot ellenfele füléből - til­tották el a versenyzéstől. Tyson többször is kérte ver­senyzői engedélyének vissza­adását. Az elmúlt hónapban rámosolygott a szerencse, végre megkapta a licencet a nevadai sportbizottságtól, amely valószínű, üzleti szem­pontok alapján is döntött így. Atlétika

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents