Új Néplap, 1998. december (9. évfolyam, 281-305. szám)

1998-12-08 / 287. szám

4. oldal Körkép 1998. december 8., kedd Felvállalták a népzenét is Harmincöt éves a törökszentmiklósi zeneiskola Harmincöt éves Törökszent- miklóson a Kodály Zoltán Zeneiskola. A zeneiskola 1963-ban indult a városban, akkor a szolnoki Bar­tók Béla Zeneiskola fiókintéz­ményeként, amely öt év múlva önálló lett. Jelenleg 330 növendékük van, Fegyvemeken pedig kihe­lyezett tagozattal rendelkeznek. A gyerekekkel 25 tanár foglal­kozik, a klasszikus hangszere­ken túl felvállalták a népzenét is, amivel csak kevés zeneis­kola foglalkozik - a Kodálynak harmonika- és népzene tan­szaka is van. A zeneiskola aktívan részt vesz a város életében, szinte minden ünnepségen szerepel­nek. A harmincöt éves évfordu­lót is rendezvénysorozattal ün­nepük, amely november 20-án néptánc-, népzenegálával kez­dődött, és jövő év májusában fejeződik be. A zárórendezvé­nyen a Szolnoki Szimfonikus Zenekar kíséri a Kodály Zoltán Zeneiskola tanárait. Tavasszal nagyszabású nép­zene-, néptáncgálát rendeznek, ahová érkeznek résztvevők Fegyvemekről, Kisújszállásról, ott lesznek Törökszentmiklós iskolái, valamint Kunszentmár- ton, Szentes, Mezőtúr zeneisko­lái és a Miklós néptáncegyüttes. A harmincöt év alatt a zene­iskola növendékei közül kerül­tek szakemberek az ország és Európa jó hírű zenekaraiba, fő­iskoláira, zenei szakiskoláiba - tudtuk meg Balázs Zsolt igaz­gatótól. A jövőt tekintve szeretnék, ha a városnak volnának kül- kapcsolatai, és a testvérváros­ban a zeneiskola is bemutat­kozhatna tudásával. P. E. A város történelme a falumúzeumban ’Ma is csak Abonyi Lajos Fa­lumúzeumnak hívják Abony kulturális „gócpontját”, ahogyan évtizedekkel ez­előtt elnevezték azt. A kü­lönbség csupán annyi, hogy időközben az egykori falu­ból város lett, ám az intéz­mény azóta is hűen őrzi ne­vét és a régi értékeket. A múzeum hajdani megálmo­dója, mai vezetője, Győré Pál, a város közismert Pali bácsija elmondta: az épületet Abony egyik legrégebbi építményéből alakították ki, és azóta a kiállí­tások otthona. Hárman egész nap, ketten pedig részmunka- időben látják el a ház működte­tésének feladatait. Az abonyi önkormányzat és a Műemlék- védelmi Felügyelőség anyagi­akkal is támogatja a múzeum fenntartását, de a kötelező költ­ségeken felül ez a pénz csak a legszükségesebb állagmegó­vásra elegendő1. Idén már a negyedik kiállítás anyaga látható Abonyban Ezzel együtt idén már a ne­gyedik kiállítás anyaga látható a vitrinekben és a falakon. A mostani tárlat - amely az év végéig látható - az I. világhá­borúban hősi halált halt 437 helybeli katonának állít emlé­ket. A múzeumvezető szerint ez a kiállítás a fiatalok számára is közelebb hozza a történelem egy fontos és tragikus esemé­nyét. Továbbá kiegészíti a helyi iskolák történelemtanítását is, amellyel élve az utóbbi időben sok diák látogatta meg az abo­nyi falumúzeumot, -molnár­Sváj cl segélyprogram. A demokratikus átalakulás és a piacgazdaságra való átál­lás elősegítésére meghirde­tett segélyprogram kereté­ben Svájc 74,5 millió fran­kot költött el Magyarorszá­gon. A felhasznált összeget egyebek mellett környezet­védelemre. az infrastruktúra javítására ás a rendőrség modernizálj .ára fordították. SzabványátvcWií, A Ma­gyar Szabványügyi Testület eddig az Európai Unió elő­írásaiban szereplő szabvá­nyok 37 százalékát honosí­totta - hangzott el a testület konferenciáján. Az Európai Unió budapesti nagykövete szerint a szabványok átvéte­lének folyamatát gyorsítani kell, mert a csatlakozás idő­pontjáig az előírások 80 százalékát át kell venni. Késik a szabályozás. A földművelésügyi és vidék- fejlesztési tárca késik a jövő évi sertéspiaci szabályozási rendszer nyilvánosságra ho­zatalával, ezért bizonytalan­ság uralkodhat el a hazai sertéstenyésztők között - mondta Tóth István, a Me­zőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövet­ségének titkára. Hosszú távú állampapír kibocsátása is elképzelhető Beszélgetés dr. Magyar Levente polgármesterrel, a megyei közgyűlés tagjával Tisztázni kell a feladatköröket Az önkormányzati választásokon Jászberényben harmadik alkalommal választották polgármesterré dr. Magyar Leven­tét, egyidejűleg a megyei közgyűlésben is helyet kapott a pol­gárok voksai alapján. A minap - szintén harmadik alka­lommal - szavazták meg polgármester kollégái, hogy a Kis­városi Önkormányzatok Országos Szövetsége elnökeként te­gyen az önkormányzati érdekek érvényesítéséért.- Az a tény, hogy a város la­kossága harmadszor is bizal­mat szavazott személyemnek- amellett, hogy nagy öröm és megtiszteltetés - annyit jelent, hogy azok a programok, me­lyek mentén az ember eddig is tevékenykedett, a jászberé­nyiek törekvéseivel is találko­zott - mondta a polgármester.- Az elkövetkező négyéves ciklus során sok mással együtt Jászberény belvárosának for­galomtól való tehermentesíté­sét (külső és belső közúti kör­gyűrű megépítése), a város közműhálózatának lehetőség szerint százszázalékos kiépíté­sét kell megoldani. Foglal­kozni kell az egyre jobban fej­lődő vállalkozások által a vá­rosba vonzott munkaerő elhe­lyezésével, a lakáskérdéssel, szociális lakásépítéssel. Nem szabad elfeledkezni a küszö­bön álló kórházi rekonstruk­cióról sem.- Milyen irányban fejlőd­hetne Jászberény gazdasági élete?- Egy város - és ezt a hűtő- gépgyári tűzeset is megmu­tatta - kiszolgáltatott lehet, ha nem több lábon áll bevételeit tekintve. Több gondot kell fordítani a különböző szolgál­tatások fejlesztésére - első­sorban a kereskedelmi szolgál­tatások fejlesztésére gondo­lok. Jászberényt egy kereske­delmi és szolgáltatási köz­ponttá kell tenni. Az ide tele­pült bankok száma megmu­tatja, hogy a városban van ke­reslet és gazdasági potenciál.- A polgármesteri feladatok mellett bekerült a megyei köz­gyűlésbe, és ismét a Kisvárosi Önkormányzatok Országos Szövetségének elnökévé vá­lasztották ...- Polgármesterként és a szövetség elnökeként már harmadik alkalommal kerül­tem vezető szerephez, ilyen szempontból nem jelent új ki­hívást a „poszt”. A feladatok nyilván mindig változnak, de maga a struktúra adott. Az ember rendelkezik olyan munkatársakkal, szakértőkkel, akikkel meg tudja osztani eze­ket a feladatokat. Új dolog a megyei önkormányzatba való bekerülésem, ahol is az egész­ségügyi bizottság elnöke let­tem. Ez nem kis feladat. A döntés-előkészítő munka ve­zetése egy olyan fontos terüle­ten, mely az egész országban is a gyökeres átalakulás előtt áll és kiemelt szerepet játszik, nagy felelősséget ró az em­berre^-És a megyei közgyűlés?- Jász-Nagykun-Szolnok megye nem a pénzügyileg leg­jobban állók közé tartozik. Vé­leményem, hogy a megyének nem az intézményfenntartó funkciója az elsődleges, nem erről szólt annak idején az ön- kormányzatokat életre hívó törvény. Sok olyan intézményt kell ellátnia, melynek a keze­lése adott esetben a települé­seken lenne a legjobb helyen, viszont a szétaprózottság miatt a területi ellátást nyújtó in­tézményeket (például a levél­tár, a múzeum, a kulturális szféra) alig tudja finanszí­rozni. Komoly kérdés lesz - és ezt szeretném mindenképp a gondolkodás homlokterébe helyezni -, hogy Szolnok me­gyei jogú város egészségügyi struktúrája mennyiben épül a megyei önkormányzat intéz­ményeire, egészségügyi struk­túrájára, és ebben milyen fele­lősség jelenik meg a város ré­széről, fenntartásában, működ­tetésében. És mennyire: „Csak élvezem az adottságokat, de nem fordítok rá figyelmet, mert azt mondom, hogy nem az én tulajdonom!” Tudniillik vannak más városok is - Kar­cag, Mezőtúr Jászberény -, amelyek szintén területi fel­adatokat ellátó intézmények­kel rendelkeznek, és ezek fi­nanszírozása csak az adott vá­rosokra nehezedik. A megye feladata pontosan az lenne hogy ezeknek is „besegítsen” adott esetben. Banka Csaba Fedezet a kárpótlási jegyekre Becslések szerint jelenleg mintegy 10 milliárd forint értékű kárpótlási jegy van forgalomban. Ez magában foglalja az évek óta át nem vett értékpapírok mennyiségét is, amelyet a szak­emberek 7-8 milliárd forintra taksálnak. Korábban arról volt szó, hogy augusztusban megkezdi műkö­dését a Magyar Kárpótlási Be­fektetési Alapkezelő Rt., amely arra lett volna hivatott, hogy ál­lami vagyont kínáljon a forga­lomban lévő kárpótlási jegye­kért. Csakhogy elmúlt a nyár, és az alapkezelő nem jött létre. Dobos István, a Központi Kárrendezési Iroda igazgatója szerint valóban „csúszott” a megalakulás, de nem is biztos, hogy szükség van rá. Az ÁPV Rt. is elláthatja az alapkezelő feladatát. A szakember ezzel kapcsolatban elmondta: a kár­pótlási jegyek - a híresztelések ellenére - a jövőben sem vesz­tik el értéküket, már csak azért sem, mert törvény írja elő, hogy az államnak vagyont kell garan­tálnia értük.- Ez pedig nem lehet gond - hangsúlyozta az igazgató -, ugyanis 300 milliárd forintnyi állami tulajdon vár még arra, hogy értékesítsék. A 300 mel­lett a 10 milliárdos igény eltör­pül, ezt könnyű belátni. Megtudtuk: az ÁPV Rt.-nek az 1000 forint névértékű kár­pótlási jegy esetén a kamattal megnövelt értéket, azaz most 1742 forintot kell figyelembe vennie, ha állami vagyont kínál fel az értékpapír fejében. Arról még nem született döntés, hogy az állam meddig szavatolja a kézben maradt jegyek felvásár­lását. Egy bizonyos: még jó ideig. Ahhoz sem férhet kétség, hogy olyan megoldást kell ta­lálni, ami megnyugtatóan tesz pontot a kárpótlási folyamat végére. Többek között elkép­zelhető egy hosszú távra szóló állampapír kibocsátása is. Dobos István a továbbiakban elmondta: nem igaz az a sajtó­ban megjelent hír, amely sze­rint a Kárrendezési Iroda a kö­zeljövőben 3,5-4 milliárd forint értékű jegyet bocsát majd ki.- Nincs szó új kibocsátásról - állítja Dobos -, mert a páncél- szekrényekben van elegendő jegy, ha újabb kárpótlási igények jelentkeznének. (szilágyi) Borús banki beszámolók Az MNB hivatalos devizaárfolyamai (1 egységre, forintban) Angol font 362,83 Francia frank 38,85 Japán jen (100) 182,41 Német márka 130,28 Olasz líra (1000) 131,58 Osztrák schilling 18,52 Svájci frank 159,10 USA-dollár 218,53 ECU 255,70 Az előzetes számokból arra következtethetünk, hogy a magyar bankrendszer együttes jövedel­mezősége az idén - reálértéken számítva, vagyis az inflációs ráta levonása után - a zéróhoz köze­lít, míg névleges értéken szerény nyereségrátát könyvelhet el. Ez a jövedelmezőségi ráta termé­szetesen nem oszlik meg egyenletesen a bankok között. Érthető módon a legjobb és legnagyobb ügyfeleket kiszolgáló bankok tartoznak az ala­csony jövedelmezőségű csoportba. (A jobb, na­gyobb ügyfeleknek felszámított hitelezési kama­tok és a bankok által a betéteseknek fizetett kama­tok között ugyanis igen csekély a kamatrés.) A magyar bankok zöménél tapasztalható ala­csony jövedelmezőségi ráta annak is tulajdonít­ható, hogy fizetőképességük garantálására nagy tartalékokat kellett képezniük. Világjelenségről van szó, tehát nem a magyar, vagy az átalakuló piacokon szokásos jellegzetességek okozták a kedvezőtlen átmeneti nyereségalakulást. Franciaországban például 12 év alatt 40 szá­zalékkal csökkent a hitelkamatok és a forrás (vagyis a betét- és folyószámlák) kamatköltsége közötti különbség. Ez 1986-ban még 6,69 száza­lék volt, s ma már csak 3,85 százalék. S ha valaki azt találná mondani, hogy ez elég, akkor azt vá­laszolom, hogy ez névleges, inflációmentes érték. Vagyis a reálérték valahol 2 százalék körül van. Ez pedig aligha elégséges arra, hogy a bankok költségeit és nyereségét is fedezze. Ez az oka an­nak, hogy óriási erőfeszítésekkel csökkentik a költségeket és a létszámokat a bankokban - mind a franciák, mind a magyarok. Oroszországban 720 bankot zárnak be, s ennek egyik, ha nem is fő oka a kamatkülönbözet csökkenése. Ezek a számok azzal fenyegetnek, hogy a tőke számára a bankok elvesztik vonzerejüket, illetve, hogy a verseny e negatív következményeinek el­lensúlyozására óriási pénzügyi szervezetek jön­nek létre, mint éppen nemrég a német Deutsche Bank és az amerikai Bankers Trust összeolvadá­sával, amelyből a világ legnagyobb bankja szüle­tett. Mind a kölcsöntőke hiánya, mind a túlzott monopolhelyzet káros az adósoknak, ezért valami új megoldás áll a bankok és az ügyfelek érdeké­ben egyaránt. (bácskai) A termelők nyakán maradt a csirke Beavatkozásra várva A Baromfi Terméktanács a csirkehúsfelesleg állami fel­vásárlásában látja a túlter­melési válság enyhítésének lehetséges megoldását. A szakemberek szerint a kö­zelmúltbeli értékesítési pá­nik tanulsága, hogy a mező- gazdaságban nem szabad hazardírozni, azaz szerző­dés nélkül termelni. A Baromfi Terméktanács 3,5- 4 millió darabnyira becsüli azt a számyasállományt, amit a feldolgozóipar jelenleg nem tud a termelőktől határidőre átvenni. Földi Péter mező- gazdasági titkár lapunknak elmondta: az üzemek csak annyi állatot tudnak levágni, amennyi az eladott készletek helyére kerülhet, ezért kizáró­lag azoktól veszik át a csirké­ket, akikkel korábban leszer­ződtek. A szakember szerint az ér­tékesítési gondokon valame­lyest enyhített a kilogram­monkénti 40 forintos állami többlet exporttámogatás, a ki­vitel azonban ettől sem lódult meg. A feldolgozók - külön­féle akciók révén - a belföldi piacon is próbálkoznak a fe­lesleges készletek értékesíté­sével, de önmérsékletet tanú­sítanak. Az olcsó áru tömeges piacra dobásával ugyanis tönkretennék a kizárólag a hazai piacra dolgozó kister­melőket, akik elvéreznének az árversenyben. Az alacsonyabb belpiaci és kiviteli árak miatt az agrár­tárca a közeljövőben módo­sítja a csirke felvásárlási árát. A termelő jelenleg kilogram­monként 7, a feldolgozó 3 fo­rint támogatást kap az első osztályú szárnyasért. A rende­letmódosítást követően az üzemek alacsonyabb árat fi­zetnek a termelőnek, akinek viszont - a kieső összeg kom­penzálásaként - tíz forint ál­lami támogatás jár. A Baromfi Terméktanács képviselője szerint a válság enyhítésére az államnak kel­lene mintegy tízezer tonna csirkehúst intervenciós kész­letezéssel átvennie, mégpedig azonnal. A mintegy 3,5 milli- árdba kerülő felvásárlás át­meneti ideig, legkésőbb ápri­lis 30-ig tartana, amíg a fel­dolgozók visszavásárolnák az eladott árualapot. A szaktár­cához eljuttatott javaslatukra azonban a mai napig sem kap­tak választ. Az értékesítési nehézségek miatt a közelmúltban egyes csirkenevelő telepek potom áron, fillérekért kiárusították, szétosztogatták a nyakukon maradt, eladhatatlan állatokat. A terméktanács titkára úgy véli, a történtekből minden­képpen le kellene vonni azt a tanulságot, hogy a mezőgaz­daságban semmit sem szabad szerződés nélkül termelni. Különösen vonatkozik ez az integrációhoz olyan erősen kötődő ágazatokban, mint amilyen a baromfi is. A fel­dolgozók, mivel közvetlenül exportálnak, „érzik” a piacot, észlelik a változásokat, így ők (és rajtuk keresztül a velük szerződéses viszonyban álló partnerek, a termelők is) azonnal tudnak reagálni. Aki viszont anélkül, hogy előre tudná, kinek fogja értékesíteni az árut, „vakon” termel a pi­acra, óriási kockázatot vállal. Újvári Gizella

Next

/
Thumbnails
Contents