Új Néplap, 1998. december (9. évfolyam, 281-305. szám)

1998-12-08 / 287. szám

Egy megrögzött lokálpatrióta 3. oldal Tisztázni kell a feladatköröket 4. oldal A lélek birodalma 7. oldal «g iíyl te tó ■ *• Ijïj I rijn^AI # : JtaltffrlaUBplribi Û ! 61.000 példányban. A színes hirdetéseket ma, az apró- és a fekete-fehér hirdetéseket holnap 10 óráig még tudjuk fogadni. Sátor adakozóknak a karácsonyi faluban Mától vöröskeresztes sátor áll Szolnokon a karácsonyi falu­ban, ahol az árvízkárosultak számára érkező élelmiszer- és pénzadományokat fogadják. Mint Pusztai János, a Vöröske­reszt Szolnok Városi Szerveze­tének vezetője elmondta (és la­punk is megírta), a hét végén Szabolcs-Szatmár-Bereg megye három településére vitték a szol­noki ruha- és élelmiszer-adomá­nyokat. A helyszínen tapasztal­tak arról győzték meg őket, hogy újabb segítségre van szükség. A héten ezért szeretnének ismét adományt vinni Jándra és Tisza- szalkára. A szolnoki vöröskeresztesek látták az árvíz pusztítását: a tönk­rement tiszabecsi hidat, a felsza­kadt utat, a teljesen elmosott ár­tereket. A községekben, ahol ki­szálltak, tocsogott az utca földje. Milotán a gáton még mindig öt sor homokzsák fekszik, ugyanis újabb áradattól tartanak. Néhány ház összedőlt már, de két-három hónap múlva újabb házak jutnak erre a sorsra: az épületek átáztak, a régi, rossz állapotúak pedig ezt nem bírják ki. Ezekben a falvak­ban egyébként is nagy a sze­génység, a községek kasszája is üres már ilyenkor, év végén. A karácsonyi faluban felállí­tott vöröskeresztes sátorban má­tól újabb adományokat várnak: ruhára már nincs szükség, tartós élelmiszer kellene. A sátorban egy aktíva veszi át az adomá­nyokat. Akik pénzt szeretnének befizetni, csekket kapnak a hely­színen. P. E. Az őszi munkákat Kunhegyes környékén nemcsak az eső hátráltatta A búzájuk ára után futnak a termelők A kunhegyesi malmot üzemeltető cégnek jó néhányan adták el a körzetből búzájukat, ám a terményért járó pénzt a termelők még nem kapták meg. Közülük eddig kilencen fordultak segít­ségért a Demokrata Liga Szakszervezetekhez, mert a malom közel tízmillió forinttal tartozik - csak nekik. Lapunknak a termelők és a Demokrata Liga Szakszerveze­tek is jelezték a kunhegyesi gondokat. A szakszervezet köz­leményben tudatta az érdekel­tekkel, hogy a malmot üzemel­tető Twins-Comp Bt. mégsem fizette ki december 1-jén az át­vett étkezési búza ellenértékét, hanem újabb harmincnapos ha­ladékot kért. Lapunk kérdésére válaszolva Fótos Dániel alelnök elmondta, hogy az érdekképviselethez ed­dig 9 termelő fordult segítségért. Nekik összesen mintegy tízmil­lió forinttal tartozik a bt., s to­vább nem tudnak várni a gazdák a pénzükre, ezért jogi útra terelik ügyüket. A pénz hiánya is közre­játszott az időjárás mellett ab­ban, hogy az őszi mezőgazda- sági munkák elmaradtak. A szakszervezet egyébként nyitott a termelői szféra ilyen irányába is, mert úgy érzik, hogy a kisebb mezőgazdasági terme­lőknek nincs megfelelő érdek- védelme - válaszolta kérdé­sünkre Fótos Dániel. A kunhegyesi malmot még a ’90-es évek elején adta el a tö­rökszentmiklósi Alföldi Gabo­naipari Rt. egy kft.-nek, majd ezt követően az idén ukrán érdekelt­ségűvé vált a malom. Informá­cióink szerint a felvásárolt ga­bona egy jó része az ukrán pia­con talált gazdára liszt formájá­ban. Maga a malom jelenleg nem üzemel, s információink szerint az idén már nem is őröl lisztet. Néhány termelő elmon­dása szerint most azért nem tud­nak fizetni a búzáért - legalábbis tudomásuk szerint -, mert Uk­rajnában árvíz volt. Megpróbál­tuk elérni a bt. vezetőjét is az ügyben, azonban csak annyit tudtunk meg, hogy jelenleg kül­földön tartózkodik. ein Holnaptól teajáratok „közlekednek” Szolnok utcáin Helyzetjelentés a tél frontjáról Idén korán jött a tél. A csípős hajnalok először csak esőt, az­tán a minap már havat is hoztak. A nagy fehérség pedig köz­tudottan vonzza a hideget. A hideget, amely kristályossá ke­ményíti a látóhatárt, és jégvirágot varázsol az ablakra, de bi­zony gonddal, feladatokkal is jár. Lapunk annak járt utána, hogy kinek mit jelent a tél. A megyei közútkezelő kht. il­letékesétől megtudtuk, szá­mukra elsősorban többlet- munkát jelent. Mindez addig nem okoz komoly problémát, amíg mínusz 8 fok felett ma­rad a hőmérő higanyszála, mi­vel eddig a határig hatásos a sózás. Ha ennél hidegebbre fordul az idő, akkor már csak az érdesítő anyagok segíthet­nek, de ez nem sokat javít a síkos utak állapotán. Egy erő­sebb hófúvással szembeszállni is szélmalomharccal egyenér­tékű feladat, de ilyenkor már a tűzoltóság és a honvédség is a segítségükre siet. (Folytatás a 3. oldalon) Önkormányzatok mint sikerágazat Munkahelyek és befektetők kellenének Füreden nőtt a munkanélküliek száma Tiszafüreden a nyári szezonális munkák jótékony hatással voltak a foglalkoztatásra. Az idegenforgalmi és agrárvállalkozások mun­kaerő-igényeinek köszönhetően így 1755-re csökkent a regisztrált munkanélküliek száma. Szeptembert követően azonban 1871-re szökött fel ez a szám. És még ezek után várható a helyi malom és gyógyszercsomagoló munkanélkülivé váló dolgozóinak - ez mint­egy 150 embert érint - rohama a munkanélküli-ellátásért. Szakmai napot tartott tegnap a helyi önkormányzatok régi és új polgármestereinek a megyei közigazgatási hivatal, amelynek veze­tője, dr. Tóta Áronná szakértőkre hivatkozva kijelentette, a ma­gyar önkormányzatok működése sikerágazatnak tekinthető. Ez utóbbi volt az oka, hogy megkerestük a Jász-Nagykun- Szolnok Megyei Munkaügyi Központ Tiszafüredi Kirendelt­ségének vezetőjét, Varga Sán- domét. Elsődlegesen arra vol­tunk kíváncsiak, hogy a szak­apparátusnak milyen lehetősé­gei vannak ebben a helyzetben. Mint Varga Sándomé el­mondta, valóban nagyon rossz esztendő volt 1998. Az „alu- gyár” tavaly év végi „sokkja” után - több mint 100 dolgozó­nak mondott fel a holland bérlő-foglalkoztató - idén újabb munkahely bezárások borzolták a kedélyeket. Bár igaz az is, hogy a nyári munka­lehetőségek kedvezően növe­kedtek, és egyébként is bővült a kiajánlható munkahelyek köre, de az első esetben a szezonális jelleg, míg az utóbbinál az olyan, Füreden kívüli lehetősé­gek okoztak gondot, melynek feltételeit nem tudták vállalni a helyi munkanélküliek. (Folytatás a 3. oldalon) Dr. Tóta Áronné elmondta, a he­lyi önkormányzatok a rendszer- váltást követően immár harma­dik ciklusukat kezdik meg. Az el­telt nyolc év bizonyítja, hogy a helyi önkormányzatok a hatalom decentralizációját segítik elő. Az előadó hangsúlyozta, téves az a nézet, amely azt vallja, hogy az önkormányzat a központi köz- igazgatás ellensúlya, ellenpólusa. Az önkormányzatok az önál­lóság, az átfogó felelősség és a demokratikus elvek mentén mű­ködnek. Az önállóság tekinteté­ben fontos az erőforrások és a szakemberek megléte, melyek­ből szűkösek az önkormányza­tok. A helyi demokrácia nem képzelhető el a nyilvánosság, például a nyilvános testületi ülé­sek, a civil szervezetekkel való kapcsolattartás nélkül. Fontos té­tel, hogy a helyi demokrácia az egyenjogúak demokráciája, vagyis például a képviselők te­kintetében nincs egyenlőbb az egyenlők között. Az előadó konkrétumokra térve elemezte, hogy a megye 79 önkormányzata közül egy sem került az elmúlt ciklusban csődbe, viszont felgyorsult a tar­talék anyagi javak felélése. Né­mely önkormányzatnak magas hitelállománya van. A gáz- és a telefonfejlesztés után most a szennyvízberuházásba fogtak. Hiányosságként rótta fel a hi­vatalvezető, hogy az ülések jegy­zőkönyvének jelentős többsége késve érkezik meg hozzájuk, hogy sokszor hiányosnak mutat­kozik a testületi ülések előkészí­tettsége. Öröm, hogy közigazga­tási pert önkormányzat ellen nem kellett indítani 1997-ben. Tavaly - újdonságként - négy önkormányzatnál a helyszínen végeztek átfogó törvényességi el­lenőrzést, és megnőtt az om- budsmani megkeresések száma is. Az előadó végül megállapí­totta, hogy összességében a jog­szabályoknak megfelelően mű­ködtek az önkormányzatok, ta Kukoricafelvásárlás három helyen A kukorica 1998-as garantált áras felvásárlását végző raktárte­lepeket kijelölte a szaktárca. Ezek szerint megyénkben három telepen adható le az FVM-hiva- tal igazolása szerinti kukorica, méghozzá Karcagon az Alföldi Gabonánál, Fegyvemeken a Concordiánál, illetve a Puszta­monostori Szövetkezetnél. A bú­zával ellentétben jelenleg nincs diszponálás, minden termelő az általa kiválasztott helyre viheti a felajánlott terményt. Megyénkben összesen mind­össze csak hatezer tonna kukori­cát vásárol fel az állam - tudtuk meg a hivatalban. Igaz, korábban 24-25 ezer tonnát jelentettek be a termelők, azonban ennek a mennyiségnek mintegy 70 száza­lékát visszamondták, s a támoga- ást kérték a gazdálkodók, ein Táncról táncra címmel tartottak fellépést a Lehel Társastáncklub és a Jászság Népi Együttes szervezésében fiatal jászsági táncosoknak Jászberényben vasárnap délután, a Ber­csényi úti sportcsarnokban. fotó: sárközi János A Terimpex az egész országba termel Árleszállítás az ünnepekre A Terimpex vállalat, csoport - amely száz százalékban ma­gyar tulajdonú - 1998-ban a hazai húsipar egyik legna­gyobb, legjelentősebb szereplőjévé vált - tudtuk meg tegnap Szolnokon, a megyeházán tartott sajtótájékoztatón Fejes Tóth Eszter területi vezetőtől. Mindehhez szűkebb hazánk­nak, megyénknek is köze van, hiszen ehhez a csoporthoz há­rom jelentős húsipari cég tarto­zik: a Cegléd-Hús Kft., a Tolna-Hús Rt. és - végül, de nem utolsósorban - a szolnoki Solami Húsipari Rt., illetve a hozzá tartozó kispesti vágóhíd. A Solami Rt. sertés- és marha­felvásárlással, húskészítmé­nyek- és szalámigyártással fog­lalkozik. Mint elhangzott, a cég ter­mékei egyaránt követik a ha­gyományos, nagykunsági, al­földi ízeket, de a több mint 120 féle kínálat között akadnak a korszerű táplálkozásnak megfe­lelőek is. Elmondható, a Te­rimpex húsipari csoport árui jó­szerével az ország minden me­gyéjében megtalálhatók, a nagy áruházláncok kínálatában ép­pen úgy, mint külföldön. Ami az 1999. évi elképzelé­seket illeti, a területi vezető hangsúlyozta, hogy a minőségi fejlesztésen kívül a termékfej­lesztésről sem feledkeznek meg. A közelgő ünnepekre pe­dig akciókkal, árkedvezmé­nyekkel szeretnének a vásárlók kedvében járni. D. Sz. M. A zord évszak szebbik arca: szolnoki Zagyva-parti csendélet

Next

/
Thumbnails
Contents