Új Néplap, 1998. december (9. évfolyam, 281-305. szám)

1998-12-07 / 286. szám

1998. december 7., hétfő 3. oldal Megyei Körkép Rendeződik a mezőtúri szociális otthon helyzete Felszámolják a hiányosságokat Raab Karcher Tüzép Rt.: új bemutatóterem a városközpontban Nehéz, de eredményes évet zártak A rendezvényen Tóbiás Olivér területi vezető adott rövid tájékoztatást az elmúlt év tapasztalatairól és a közeljövő terveiről az rt. üzleti partnerei számára fotó: ics Nem volt könnyű az 1998-as esztendő a német többségi tulajdonban lévő, a hazai vi­szonylatban a legnagyobb építőanyag-kereskedelmi vállalatnak számító Raab Karcher Tüzép Rt. számára sem - tudhatták meg a cég évzáró rendezvényének ven­dégei a szolnoki területi ve­zetőtől. A Piroskai úti telep mindenesetre féimilliárd fo­rintos forgalmat bonyolított le az idén. Az rt. szolnoki vezetése ter­mészetesen a jövőben többet szeretne elérni. A haladás egyik eszköze lehet például, hogy a cég teljes áruskálája, valamennyi terméke, illetve az ezekhez kapcsolódó informá­ciók jövő év márciusától elér­hetők lesznek az Interneten. Új tűnik, 1999-ben megol­dódik az a gond is, hogy a cég Szolnokon csak a várostól meglehetősen távol eső Piros­kai úti telepen kereshető fel. Tóbiás Olivér területi vezető bejelentette, vállalatuk a szol­noki Kereskedelmi és Gazda­sági Főiskolával hosszú távú együttműködési megállapo­dást kötött. Ennek első konk­rét eredményeként 1999. feb­ruár közepétől a Raab Karcher átveszi a főiskola Szolnok központjában található Ady Endre úti tanboltjának üzemel­tetését. A tervek szerint az üz­letben a főiskolai hallgatók segítségével megrendelőirodát, bemutatótermet működtetnek majd, az áruválasztékot - épí­tőszerszámok, fürdőszoba-fel­szerelési tárgyak, kiegészítők, csaptelepek - a felhasználók igényei szerint alakítják ki. A vállalkozás nem titkolt célja a lakosság minél magasabb szín­vonalú kiszolgálása. H. Gy. Tomajon is segítettek a pályázatok A mezőtúri Szociális Intéz­mények jelenleg csak ideigle­nes működési engedéllyel rendelkezik. A hiányosságo­kat, melyek az állandó pasz- szus megszerzését megakadá­lyozzák, várhatóan a közeljö­vőben felszámolják. A közigazgatási hivatal egyik ki­fogása az volt, hogy igen kicsi az ápolószemélyzet létszáma. Prob­lémát jelentett a különböző mun­kakörök ellátásához szükséges szakképzettségek hiánya is. Je­lenleg 12 dolgozójuk jár külön­böző szintű iskolába, tanfo­lyamra, hogy az előírt végzettsé­get megszerezzék. Az intézmény vezetője arra is felhatalmazást kapott, hogy a hiányzó szakápo­lói és egyéb dolgozói pozíciókat feltöltse. Az anyagi, tárgyi feltételek ja­vítására, illetve a kifogásolt hiá­(Folytatás az 1. oldalról) Most úgy látszik, a helyzet megérett a társulás létrehozá­sára, a kezdeményező a Jász­sági Önkormányzatok Szövet­sége. Anyagilag az önkor­mányzatok hozzájárulásán (la­kosonként 15-30 forint) kívül a Soros Alapítvány és a megyei közoktatás-fejlesztési közala­pítvány jöhet számításba támo­gatóként. A jászberényi főiskolán mű­ködő Pedagógiai Műhely már eddig is rendezett szakmai ta­nácskozásokat, eszmecseréket, segített a helyi tantervek ki­munkálásában, a továbbkép­zésben, azaz megvan a szellemi kapacitás ahhoz, hogy a munka intézményesebbé váljék. Jász­berényben ehhez a feltételek más szempontból is megvan­nak, a városi önkormányzat maga is rendelkezik a tanügy­nyok megszüntetésére az Elisa­beth Bender Alapítvány tett in­tézkedéseket. Már korábban megítéltek egy nagyobb össze­get, melyből a konyhát lehetett korszerűsíteni, edényeket vásá­rolhattak, illetve új sütőket szerel­tek be. Egy új gépkocsi vásárlá­sára is jutott pénz. A legutóbbi ülésükön pedig újabb forrásokat juttattak, melyből az előírt öt vál­tás ágynemű is biztosítható a szo­ciális otthonban. Ide kapcsolódó hír, hogy a la­punkban is ismertetett örökség kezelésére létrehozott alapítvány kuratóriumának elnöke a közel­múltban tisztségéről lemondott. Szabó Sándor elmondta, azért döntött így, mivel megválasz­tása kötődött ahhoz, hogy ön- kormányzati képviselőként is dolgozott. Mivel már nem vá­rosatya, úgy gondolta, távoznia kell. G. G. igazgatásban jártas tisztvise­lőkkel, akik bekapcsolódhatnak a munkába. Ugyanakkor meg­vannak az igények is egy ilyen társulás iránt, hiszen a települé­seken sok helyen nincsenek meg a személyi feltételek az is­kolák ilyen színvonalú segíté­séhez. Természetes volt, hogy a társulás Jászberényben szerve­ződjék meg, hiszen az alsó ta­gozatoknak nyújtott szolgálta­tások a megyében eddig is nagy részben a főiskola szellemi ka­pacitására épültek. Ez a helyzet egyértelműbbé válik, intézmé­nyesül, ha megvalósul a Jászsági Tanügy-igazgatási Társulás, amely, mint azt dr. Stanitz Ká­roly hangsúlyozta, együtt kíván működni a megyei önkormány­zat művelődési és népjóléti iro­dájával, értékesítve az ott fel­halmozódott tanügy-igazgatási tapasztalatokat is. B. A. Tomajmonostorán hosszú idő után először nem adott aján­dékcsomagot a gyerekeknek az önkormányzati Télapó, ugyanis az idei szűkös költ­ségvetés csak szaloncukor­hozzájárulást engedélyezett a testületnek. így az sem csoda, hogy külön­böző karbantartásokra, fejlesz­tésekre csak pályázati segítség­Mint a tanfolyamot elvégző kar­cagi, berekfürdői és kunhegyesi nevelőszülők - akik már koráb­ban maguk is gyakorló anyukák, apukák voltak - elmondták, elő­ször furcsállották, miért kell ne­kik a gyermeknevelésről beszél­getniük, hiszen vér szerinti gyermekeik nevelésekor nem volt tanfolyam, mégis jól elbol­dogultak. Szombaton azonban mindannyian megerősítették: hasznos volt a képzés, mert két trénerük, Gonda Antalné neve­gel keríthetett sort a 846 fős fa­lucska önkormányzata. Képle­tesen szólva, így nem maradt üresen a tomaji Mikulás putto­nya. Az ajándékot többek kö­zött az a 9 millió 700 ezer forin­tos útberuházás jelenti, mely nyomán szilárd burkolatot ka­pott a Hunyadi utca. Itt a Terü­letfejlesztési Alap segített a „helyi önerőnek”, míg a nap­közi otthon, az idősek klubja és lőszülői tanácsadó és KoczJca Józsefné nevelőszülő segítségé­vel megbeszélhették az állami gondozott, lelkileg sérült gyer­mekek nevelését, gondozását. Kaptak tanácsokat arra, hogyan alakítsák ki a nevelt és saját gyermekük közötti kapcsolatot, hogyan szervezzék meg a szülői látogatásokat. A résztvevők között volt egy idős karcagi házaspár, akik ál­lami gondozásból vették ma­gukhoz unokáikat. Megható volt az egészségház takarékosabb gázfűtéséhez a Népjóléti Mi­nisztérium pályázati pénzei já­rultak hozzá. Ugyanez a tárca segítette a szociális konyha ÁNTSZ-előírásoknak megfe­lelő átalakítását. Ezeknél az in­tézményeknél szerencsére a legszükségesebb karbantartá­sokat és a berendezések pótlá­sát, korszerűsítését is lehetővé tette a betervezett saját erő. -p­az ő történetük. Mint mondták, nincs az a pénz, amiért odaad­nák a négy unokát, akik öreg napjaikra is újra értelmet adtak életüknek. A beszélgetésen el­mondta élete alakulását egy hu­szonegy éves fiú is, aki ma is tartja a kapcsolatot nevelőszüle­ivel, akiknél igazi otthonra ta­lált. Tiszabőről egy pár hosszú hó­napok után épp szombaton jött meglátogatni Karcagon nevelt gyermeküket. így a kislánnyal való találkozásuk után ők is részt vettek a beszélgetésen. A jelen­lévők előtt mindketten fogadkoz- tak: mindent megtesznek azért, hogy önálló lakásuk legyen, és visszakaphassák gyermeküket. Majd kiderül, mennyire gondol­ták ezt komolyan ... D. E. Szalagavató, szalagtűző A karcagi Déryné Művelődési és Ifjúsági Központban tar­tották szalagavatójukat szombaton a Gábor Áron Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskola végzősei. A 12,-esek Himnusz az emberhez címmel adtak műsort szüleiknek, majd Juhászáé Zsadányi Erzsé­bet igazgató szólt a megjelentek­hez. Mint mondta, a gimnáziumi évek előtti utolsó nagy próbatétel előtt a mai nap egy röpke szám­vetés is, hiszen néhány hónap múlva már mindenki elindul az általa elképzelt úton. Ehhez sok sikert kívánt diákjainak, s arra kérte őket, akkor se feledkezze­nek meg gimnáziumukról, szülé­ikről, a városról. Szép volt a múlt, de várjon rátok még ennél is szebb, tartalmas jövő - mondta az igazgatónő. Az ünnepélyes pil­lanatok után a bálteremben foly­tatódott a program, ahol Kacsora Tamás tánctanár betanításában palotást, tarantellát és angol ke- ringőt láthatott a szépszámú kö­zönség. * Nem túlzás: az évek során az egyik legrangosabb városi ese­ménnyé vált Tiszafüreden az érettségi előtt álló gimnazisták szalagtűző ünnepsége. Az idei „szertartás” emlékezetesen iga­zolta ezt a rangot. Zsúfolt sport- csarokbéli telt házzal, a négy osz­tály diákjaival, köztük az idén először kék szalagot kapó nyolc- osztályos „kisgimnazistákkal”. A szalagtűző után igazi táncgála kezdődött. Pompázatos ruhaköl­temények, palotás, keringő, tréfás matróztánc csalta ki a vastapsot, majd a gyertyafényes búcsú a szülők, nagyszülők, barátok, ba­rátnők, tanárok és diáktársak könnyeit. Mindezekkel együtt lett ez a „szertartás” olyan nap, ame­lyik más, mint a többi. Ezt „a jól csak a szívével látó” kis hercegi útravalót ajánlotta megőrzésre az ünnepi beszédet mondó osztály­főnöknő, Oláhné Kürtösi Ágnes. de-pm Mezőtúron behozható a lemaradás (Folytatás az 1. oldalról) Mezőtúr kedvezőbb helyzetben van. Fűzfa Istvántól, a Magyar- Mongol Barátság Szövetkezet elnökétől megtudtuk, náluk 150-200 hektárnyi a belvizes terület. A betakarítást minde­nütt elvégezték. Hét nagy gé­pük két műszakban dolgozik, hogy a szántásban tapasztalható elmaradást behozzák. Ameny- nyiben az időjárás kedvező ma­rad, a tavaszt mindenütt előké­szített szántókkal várhatják. Mintegy 170 hektáron a búzát nem tudták elvetni, itt mást termesztenek. -gg­tj Snzuki-szalont adtak át a hét végén Szolnokon, a Százados úton. A kibővült bemutatóterem mellett kapott helyet a szerviz és a raktár. A „nyűt hétvégén” a Suzuki-tu- lajdonosoknak a téli felkészülés jegyében ingyenesen vizs­gálták át gépkocsijait. fotó: illyés Társulás az iskolákért Nincs az a pénz, amiért odaadnák a négy unokát Nevelőszülők az iskolapadban A Népjóléti Minisztérium Család-, Gyermek- és Ifjúságvé­delmi Osztálya által kidolgozott Felelősség, Információ, Kom­petenciák Szülőknek (FIKSZ) tanfolyamot októberben indí­totta működő nevelőszülők részére a megyei gyermek- és ifjú­ságvédő intézet (gyivi). A képzés zárása szombaton Karcagon volt, melyre a szakemberek mellett eljött Kopasz Árpádné, a gyivi igazgatóhelyettese is. Szétrepültek a repülők? A Magyar Veterán Repülők Egyesülete a kül­döttértekezlet döntése értelmében szövetséggé, az eddigi megyei csoport pedig a korábbinál na­gyobb önállósággal rendelkező - bár a szövet­séghez kötődő - egyesületté alakul át. A megyék többségében a szervezeti változás nem okoz semmilyen bonyodalmakat. Nem így szőkébb pátriánkban. Az eddigi csoportot már korábban is indulatokkal feszített légkör, torzsalkodás, bí­róság által semmisnek mondott kizárás jelle­mezte, és nem a tartalmas klubélet. A két ellenté­tes tábor közelharcát a veterán repülők egy része vagy tétlenül szemlélte, vagy távol tartotta magát ettől a szervezettől. így aztán a katonai és sport­repülők több száz személyes táborából alig negyvenen-ötvenen csatlakoztak a szervezethez. Ilyen előzmények után érkezett el az átalaku­lás ideje. A szolnoki csoport megszűnését, ponto­sabban szólva egyesületté alakulását kimondó rendkívüli taggyűlést december 7-re, azaz mára tűzték ki. Erre az eseményre azonban a vezetőség az általa nem kívánatos - bár tagsági jogvi­szonnyal rendelkező - veteránokat nem hívta meg. Azok aztán fogták magukat, és november 30-án megalakították a Magyar Veterán Repü­lők Szövetségének szolnoki egyesületét, amit a szövetség a tagszervezetei közé be is jegyzett. Nem kétséges, hogy a másik csoport ugyan­így alakítja egyesületét, s ezzel az ellentéteket a rivalizálás váltja fel a két tábor között. De kinek jó ez ? - tehetnénk fel a kérdést. Az új egyesület vezetősége kifejezte azt a reményét, hogy ha a másik tábor hangadói tévedésüket belátják, egyesülhet majd a két csoport. Az „ellenfél” vi­szont ugyanezt mondja. A pillanatnyi állapot tehát konzerválódni látszik. Ugyanakkor a vete­rán repülők többségének véleményét jól tükrö­zik a levegőben több ezer órát töltött Csépány Sándor nyugállományú ezredes szavai: „Amíg a veteránok torzsalkodnak, s nem egyesülnek, addig nekem nincs ott helyem. ” A civil szervezetek - lásd a helyhatósági vá­lasztásokon játszott szerepüket - országosan erősödnek. A szolnoki veterán repülők meg cél­tudatos összefogás helyett szétrepülnek. A kér­dés csak az: jó irányba repülnek? Simon Béla Gyerekek és az advent Hagyományőrző jellegű fog­lalkozáson vehettek részt a napokban a tiszafüredi gyere­kek. A Kiss Pál Múzeum és a művelődési ház közös szerve­zésű programjában először dr. Füvessy Anikó múzeumigaz­gató tartott történeti visszate­kintést a karácsonyra való ké­szülés több évszázados ha­gyományairól, majd a gyere­kek Nagy Tiborné népművelő és szakképzett virágkötő se­gítségével adventi koszorúkat és különböző kopogtatókat készítettek a művelődési ház­ban. A kezdeményezés sikerét jelzi, hogy a gyerekek kéz­ügyessége révén nagyon sok míves adventi kellék segíti a Megváltó érkezésének méltó megünneplését Tiszafüreden.-pm­Sztárszakács a Tiszában (Folytatás az 1. oldalról) Az Attrium Hyattbe és a Gun- delbe járok tréningezni, ez is segítséget jelent a készülésben.- Szerintem nyugodtan mondhatjuk, hogy megint sztár született a szakmában - húzta alá Falusi János, a Tisza Gasztro Kft. ügyvezető igazga­tója. - Tizennégy ország ver­senyzői mérettettek meg a ver­senyen, és már az - redmény- hirdetés előtt látszott, hogy az első ötben mindenképpen benne lesz Bakó József. Étter­münk szakácsai évek óta részt vesznek jelentős versenyeken. Áldozunk rá, mert ott kell lenni ezeken a megmérettetéseken, ha nem akarjuk, hogy a szakma elmenjen mellettünk. Hozzá kell tennem azt is, hogy nagyon büszkék vagyunk, amikor egy világverseny értékelésénél Bakó József a Luxem­burgban szerzett diplo­mával FOTÓ: CSABAI Szolnok nevét halljuk, a mi ver­senyzőnket szólítják a dobo­góra. P. É.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents