Új Néplap, 1998. december (9. évfolyam, 281-305. szám)

1998-12-24 / 301. szám

1998. december 24., csütörtök Interjú 9. oldal Orbán Viktor nyilatkozik karácsonyairól A csónakot fúrni tilos!- A karácsonyhoz sok szép jelző kapcsolódik. Az egyik: a re­mény. 1998 karácsonyán mi­lyen reményei vannak a magyar miniszterelnöknek?- A remény éltető erő. Az em­ber, ha eltűnődik az életén, elő­ször azokra gondol, akik igazán közel állnak hozzá. Remélem, hogy jó egészségben tartja meg szüléimét, nagyszüleimet, csalá­dom minden tagját az Isten! S re­mélem - mert többre, másra is gondolnunk kell -, hogy ered­ményre jutunk abban á közös munkában is, melyet 1998 máju­sában együtt kezdtünk azért, hogy jobbá, otthonosabbá tehes- sük az életünket. Kemény küz­delem, kitartás e munkának az ára. A rendszerváltozás nem ke­vés fájdalmat, megpróbáltatást okozott. Eljött az ideje, hogy le­zárjuk azt a korszakot, mely a többség életében egyre súlyo­sabb terheket s egyre kevesebb örömet jelentett, s végre megin­dulhasson a nyugodt, megfontolt építkezés. Nyolc kemény év telt el, s ez alatt az ország teljesítő- képessége 10-15 évvel esett vissza. A családok helyzete az elviselhetőnél nagyobb mérték­ben romlott, olyannyira, hogy aki gyermeket vállalt, annak a szegénységet is vállalnia kellett. Érthető hát, egyre többen döntöt­tek úgy, hogy a változásra adják szavazatukat. Hogy valóra akar­ják váltani személyes terveiket. Hogy újra hinni akarnak saját erejükben, az erőben, amely ké­pes arra, hogy megváltoztassa az életüket. S ez az elszánt akarat jogosít reményre.- Tehát nem vagyunk gödör­ben?- Határozott irányba indul­tunk el. Ez az út felfelé vezet. Van, aki ezt úgy fogalmazza meg, hogy valamiféle gödörből kapaszkodunk kifelé. Van, aki azt mondja, hogy a lejtőn igyek­szünk felkapaszkodni. Én úgy gondolom, hogy felfelé haladni éppen a felfelé vezető úton lehet. Hogy az út honnan hová vezet, az nem a földrajzi viszonyokon, hanem a mi saját elhatározásun­kon múlik.- A karácsonyhoz kapcsoló­dó másik jelző a szeretet. Lehet- e a politikában szerétéiről be­szélni, vagy az érdekek, hatá­rozzák meg a kapcsolatokat? Az ellenzék például azt mondja: a kormánypártok nem igazán sze­retik őket.- Sokféle szeretet van. A hoz­zánk közel állókat is megannyi módon szeretjük, s másképpen kell szeretnünk az ügyet, ame­lyért küzdünk. Másképpen azo­kat, akiket felebarátainknak ne­vezhetünk. így hát a politikában is létezik a szeretet. Vannak, akik éppen a válsághelyzetet szeretik. Igyekeznek olyan álla­potot előidézni, amelyről azt mondhatják: gödörben vagyunk. Magam semmiképpen sem tu­dok ezzel a szemlélettel azono­sulni. A politika igazi célja ugyanis nem a politika porond­ján lelhető fel. A cél nem az egyes politikai erők egymással folytatott küzdelme. Ezért lénye­ge nem a kormánypártok és az ellenzék közötti viszony pilla­natnyi alakulása szerint ítélhető meg. A kormány feladata az, hogy mindent megtegyen annak a programnak a megvalósulása érdekében, amelynek végrehaj­tására a választóktól felhatalma­zást kapott. Az ellenzék köteles­sége pedig az, hogy őrködjék a felett, hogy a kormány ezen az úton járjon. A felelősség orosz­lánrésze a kormányé, az embe­rek gondjait neki kell megolda­nia. Meg kell oldania akkor is, ha az ellenzék nem működik együtt vele. Hogy miért kell ellene sza­vazni a tandíj eltörlésének? Hogy miért szükséges szavaza­taikkal akadályozni, hogy min­den gyerek után alanyi jogon jár­jon a családi pótlék? Vagy hogy a gyermeket nevelő családokat jelentős adókedvezmény segít­se? Egyre gyakrabban gondolko­dom azon: mi jót kell tennünk ebben az országban azért, hogy legalább egy jó szót pazarolja­nak rá azok, akik a parlament szemben lévő padsoraiban ül­nek. Tulajdonképpen mi a cél­juk? A kormánynak vagy az or­szág polgárainak ellenzéke kí­vánnak lenni? Természetesen senki sem várja, hogy az Ország Házában ne legyenek viták. Na­gyon fontos, hogy az érvek meg- küzdhessenek egymással, hogy a képviselők kifejthessék nézetei­ket. A parlament a viták színhe­lye. Ha az ellentétekre nem derül fény, az országgyűlés nem tölti be hivatását. Ezért a parlamenti viták szükségesek. Az a szeren­csés, ha a feszültségek nem az országban, hanem csupán az Or­szágházban vannak, s ott is ol­dódnak meg. Az már más kér­dés, meddig terjedhetnek ezek a viták. Megengedheti-e magának hazánk, hogy a parlamentjében folyó csaták nemzetközi bonyo­dalmakhoz vezessenek? Hogy politikai pártok érdekütközése az egész országot szembefordít­sa saját jól felfogott érdekeivel? Ha a szeretetet említette, hát fog­juk fel így: érdekeinket ütköztet­ni jogunk és kötelességünk, de az országot, amelyben élünk, szeretnünk kell. A matrózok akár össze is veszhetnek egy­mással, de a csónakot, amelyben együtt evezünk, senkinek sem szabad megfúrnia.- A rendszerváltás óta ala­kult kormányok gazdaságpoliti­kája elfelejtette a vidéket. A. Fi­desz úgy tűnik, a vidék felé for­fSaïB'l December 24-én, csütörtökön, 27-én, vasárnap 9-11 óráig ügyeletet tartunk Szolnokon, a Kossuth téri irodaházban, a hirdetési szalonunkban. Szívesen fogadjuk hirdetését az «Néplap b„ személyesen a fenti címen, vagy az 56/424-924-es L telefonszámon. vK)v raab karcher 'yy tüzép Kellemes karácsonyi ünnepeket és boldog új évet kíván minden kedves partnerének a Raab Karcher Tüzép Szolnoki Telepe. ■QrwbüurozdKNJK V tf A KÍNYHJNIT KlDVtlö ALf' OLVASÓINKNAK AJÁNLJUK. Most érdemes egész évre előfizetni, költségként most elszámolni. Telefonon is megrendelhetik lapunkat, ha hívják zöld számunkat, munkanapokon 8*16 óráig. December 28-29-30-án is várjuk megrendelését. 80/220-690- a telefonálás költségét mi álljuk. dúl. Mit ígér a vidéknek - és az önkormányzatoknak - az 1999. évi költségvetés?- A kormány az ország és az ország lakói felé fordul. Az a dolga, hogy mindent megtegyen azért, hogy a fokozott fejlesztést igénylő területek mihamarabb csatlakozhassanak Magyaror­szág jobban álló területeihez. Ezt szem előtt tartva hozzuk meg döntéseinket. Amikor e döntések eredményét mérlegelik, kérem, ne feledkezzenek meg arról, hogy még fél év sem telt el a kor­mány hivatalba lépése óta. A költségvetés, melyet az Ország- gyűlés a napokban fogad el, csak részben tükrözi elgondolásain­kat. Sok lényeges ponton gyöke­resen megváltoztattuk a korábbi kormány által előkészített költ­ségvetést, de semmiképpen sem állíthatjuk, hogy az 1999-es már ennek a kormánynak az önálló elképzelései alapján készült. Az önkormányzatok számára az 1999- es év vélhetően nem lesz könnyebb, mint 1998 volt. De bizonyos vagyok abban, hogy a 2000- es év költségvetése jóval kiegyensúlyozottabb helyzetet teremt majd. Ez egyrészt jobb költségvetési feltételeket, de másrészt sokkal szigorúbb pénz­ügyi feltételeket és ellenőrzést is jélent. Az önkormányzatcAhoz ugyanis nem jut elegendő forrás. de ami oda kerül, annak a sorsát már nem kísérte figyelemmel a kormányzat.- így hát együtt van jelen a hiány és a pazarlás?- Nem pazarlásról van szó. Az önkormányzatoknak az a dol­guk, hogy a területükön élők ér­dekét képviseljék. A kormány dolga pedig az, hogy az ország minden részében élők szempont­jait összehangolja. Pontosan vé­gig kell gondolnunk, hol, mire, mennyit költünk. Nem enged­hetjük például, hogy a fővárossal szemben a vidéki polgár másod­rendűvé váljon. Jól meg kell fon­tolni, mit kell tennünk ennek ér­dekében. És ha szükséges, nem szabad visszariadnunk konflik­tust okozó döntésektől sem. Ké­szen állok vállalni az ésszerűtle­nül nagy költségvetésű metróbe­ruházás leállításának felelőssé­gét azért, hogy jusson elegendő pénz az árvízvédelmi gátak meg­erősítésére, a kaposvári gimnázi­umra vagy a miskolci kórház fej­lesztésére.- A kormány is a főváros ha­tárain kívülről érkezett?- Májusban a kormányváltás a vidék döntése volt, a főváros­ban kiegyensúlyozottabbak vol­tak az erőviszonyok. A választá­sok eredménye azt mutatta, hogy a vidéknek nagyobb szüksége volt a változásra. A kormány nem hagyhatja figyelmen kívül ezt.- Az Európai Unióhoz való csatlakozás kapcsán egyre több­ször esik szó a megyékről, mint a múlt közigazgatási egységé­ről, és a régiókról, mint az új gazdasági területekről. Mi a Fi­desz ezzel kapcsolatos állás­pontja?- Bizonyos vagyok abban, szükség van rá, hogy amikor közigazgatásról gondolkozunk, a megyéknél nagyobb összefüg­géseket is áttekintsünk. Egy új, az itt élők életét megkönnyítő közigazgatási rendszer kialakítá- sa azonban gondolkodást igény­lő feladat. Hogy egy új rendszer­ben a települések, megyei jogú városok, megyék és régiók mi­lyen viszonyban legyenek egy­mással - ez még nyitott kérdés. Az Európai Unióhoz való csatla­kozásunk indokolja a régiók lét­rehozását. Az Unióból érkező pénzek ugyanis nem a kormány, hanem a régiók felügyelete alá kerülnek, s elosztásukban a régi­ók játsszák a kulcsszerepet. A teljes közigazgatási rendszer át­alakításával várhatunk a követ­kező négyéves időszakig. A 2002-ig előttünk álló időszakban inkább a közigazgatási hivatalo­kat szeretnénk karcsúbbá, műkö­désüket összehangoltabbá tenni. Ha ez megvalósul, azt bátran könyvelhetjük el sikerként. Nem gyorsnak, hanem átgondoltnak kell lennünk. A békés, polgári építkezés korszaka-következik Magyarországon.- Miniszterelnök Úr! Min­den embernek van emlékezetes karácsonya. Önnek melyik az?- Van emlékezetes karácso­nyom, de különösnek semmi­képpen sem mondhatnám. A ka­rácsony igazi családi ünnep. így hát a változást, az újdonságot a család változása hozta benne. Természetesen nálunk is testvé­reimmel, szüléinkkel ünnepel­tünk. S aztán következett egy ka­rácsony, amikor egy új család ült a karácsonyfa alatt. Abban az év­ben feleségemmel kettesben ün­nepeltünk. Boldog karácsony volt, de hiányoztak azok, akikkel addig ünnepeltünk.- És milyen lesz az idei?- Az évek telnek. Ebben az új családban már öten leszünk a fa körül. Három gyerekünk közül kettő már iskolás, ők otthon van­nak a karácsonyi dalok, betlehe- mes játékok világában. Azt hi­szem, ezt a karácsonyt az ő jó­kedvük teszi majd kitörölhetetle­nül emlékezetessé.- Legyen boldog karácso­nyuk!- Boldog és békés karácsonyt kívánok én is minden olvasónak! Kercza Imre 5H0* erT,ber# zooo MINDIG BEJÖN

Next

/
Thumbnails
Contents