Új Néplap, 1998. december (9. évfolyam, 281-305. szám)
1998-12-23 / 300. szám
TÚRON INNEN - KÉVÉN TÚL Van, aki nem költ a fűtésre, mégsem fázik Tartalékolni kell a télre November végét mutatta a naptár, amikor már voltak olyan éjszakák, amikor a hőmérő higanyszála jelentősen a fagypont alá süllyedt. Annak jártunk utána, hogy ki mivel és hogyan tudja Mezőtúron előteremteni a meleget, egyáltalán futja e rá mindenkinek? Közhelyként hangzik ma már, hogy a gáz az egyik legtakarékosabb fűtési mód. Sz- /. középkorú, elvált hölgy. Egyedül él egy kétszobás családi házban, vezetékes gázzal, konvektorokkal fűt. Elmondta, az év hűvösebb hónapjaiban a szükséges komfort megteremtése mintegy 90 ezer forintba kerül számára. Ezt 31 ezer forintos nettó fizetéséből csak úgy tudja fedezni, hogy az év minden hónapjában tartalékol egy bizonyos összeget. A maradékot próbálja meg beosztani. Egy tanyasi gazdaember, aki azt kérte, még a monogramját se írjuk le, elmondta, nekik bizony nincs pénzük a téli tüzelőre. De megoldják, hogy ne kelljen fázniuk a zimankós időben sem. Vegyes tüzelésű kályhák vannak a házban, abban pedig minden elég. Vetettek egy kis kukoricát, annak megszáradt szárát összedarabolják, csakúgy, mint a Berettyó-par- ton szedett gallyakat. Néha vastagabb ágak is akadnak, melyek hosszabb ideig biztosítják a meleget. Többen voltak, akik elmondták, szerény jövedelmükből nem futja arra, hogy előre bevásároljanak tüzelőből. Fát és szenet részletekben, sokszor csak egy-egy zsákkal vásárolnak. Amikor elfogy, és van pénz, újra mennek a kereskedésbe. Volt olyan is, aki elmondása szerint Tüzépen már évek óta nem járt, mivel fűrészüzemekből vásárolja a hulladékot. Igaz, ennek többsége puhafa, de sokkal olcsóbb. J. F.-né pedagógus, háromszobás társasházi lakásban él családjával. Csak délután három és reggel hét között tartják bekapcsolva a konvektorokat, mégis a havi meleg 10-13 ezer forintba kerül. Azért „csak” ennyibe, mivel napközben csak az őrlángok égnek. Családi költségvetésük természetesen megérzi a téli pluszkiadást, hiszen négy leánygyermeket nevelnek, akik jelenleg még tanulnak, sőt az egyik főiskolás, s mint tudjuk, az „ingyenes” oktatás sok pénzbe kerül. A hetvenen túl járó özv. L. N.-né szomorúan mondta, néha bizony fáznia kell, ha nincs mivel begyújtania. Az alig 18 ezer forintos nyugdíjból kevés jut fára, szenet talán már évek óta nem látott a kályhája. Ha nagyon lehűl a szobában a levegő, altkor persze befűt, de a legtöbbször inkább előveszi a másik dunyhát is, a két takaró alatt nem fázik. Napközben a gáztűzhely adta langyos levegő az, ami a testet felmelegítheti. A lelket pedig egy kis szeretet, meg az emlékezés a jobb évekre. Szó-játék vetélkedő Mintegy százötven gyermek versengett a mezőtúri Rákóczi úti iskola Szó-játék vetélkedőjén. A megmérettetést komolyan vették mind a gyerekek, mind a szervező pedagógusok. Érdekesség, hogy a jugoszláviai Törökbecséről és Budapestről is érkeztek fiatalok. Bár mindenki csak nyert ezen a délelőttön, eredményt is kellett hirdetni. Idén első helyen végzett a Mesterszállási Általános Iskola csapata, második lett a túri Rákóczi úti iskola, míg a harmadik helyet a túrkevei Petőfi iskola gárdája szerezte meg. A napokban ismét támadott a tél, de még nem tudta teljes mértékben meghódítani térségünket. A fagyos évszak kétségtelenül sok bosszúságot okoz, például a közlekedőknek, ám mint képünk is bizonyítja, szépséget is bőven hordoz magában. Kinek éri meg a szakképzés? A kamarák szervezésében lebonyolított megyei szakképzési napok keretében a mezőtúri városházán az oktatási intézmények vezetői és cégvezetők találkoztak. Dr. Kőműves Lajos a kézműveskamara képviseletében nyitotta meg a rendezvényt. Hangsúlyozta, megéri a vállalkozásoknak a szakképzésben részt venni, mivel, így képzett szakembereket lehet foglalkoztatni. Érdemes azért is a cégeknek a szakmai oktatásba bekapcsolódni, mivel az erre a célra fordított forintok a szakképzési hozzájárulással szemben elszámolhatók.- Mivel a szakmát adó iskolák közel 95 százalékát az önkormányzatok tartják fent - mondotta Cseh Sándor túrkevei szakközépiskolai igazgató -, meghatározott a helyzetük. A normatíva jellemzője, hogy csak a költségek bizonyos részére nyújt fedezetet, a többit a településeknek kellene hozzátenni. Sokszor az intézményeknek saját forrásból kell gondjaikat megoldani. A hagyományos szakközépiskolák szerinte egyre inkább háttérbe szorulnak, amit bizonyít, hogy a fejkvótájuk azonos a gimnáziuméval. Megoldás lehet a különböző nemzetközi források igénybevétele. Szerinte pénzügyileg nem éri meg a képzés, de a szakmát adó intézményekben végzők legalább nem munkanélküliként kezdik az életet. Számla nélküli busz Többen jelezték, hogy autóbuszon utazva számlát kértek de nem kaptak. A gépkocsivezető a kérést azzal utasította el, hogy ő ilyet nem tud kiadni az utasnak. Természetes dolog lenne, hogy a vállalkozók, a tevékenységükkel kapcsolatos költségeket igyekeznek üzletmenetük könyvelésükben érvényesíteni. Ennek egyik alapfeltétele a számla. A túrkevei autóbuszon pedig nem kaptak. Az APEH egyik revizora elmondta, a menetjegyet is el lehet ugyan számolni, de azután a benne lévő áfát nem lehet visz- szaigényelni. Az adótartalom ugyanis csak számlával kapható vissza, a menetjegy pedig csak nyugtának minősül, mivel nem tartalmazza a számlára előírt adatokat.- Valahol hiba történhetett - tudtuk meg Rézsó Mátyástól, a Jászkun Volán Rt. közgazda- sági igazgatójától -, ugyanis a gépkocsivezetők el vannak látva kézpénzfizetési számlatömbbel. Szerinte valószínű, hogy dolgozóik időnként ezt elfelejtik a munkába lépés előtt felvenni. A probléma úgy orvosolható, hogy az illetékes (indulási vagy célállomás) forgalmi irodájában a jegyet be kell mutatni, s ott a számlát kiállítják az utas részére. Etelbemutató Ételbemutatóra kaptak meghívást Mezőtúr nagyobb konyháinak üzemeltetői. A Szegedi Kis István Református Gimnáziumban az egyik, levesporairól ismert cég tartott ételbemutatót. A megyénkben elsőként megrendezett ilyen programon elsősorban arra törekedtek, hogy bemutassák, a különböző levesporokat és egyéb termékeket máshogy is fel lehet használni. Ez az évkönyv csak a kezdet Fennállásának századik évfordulója alkalmából a közelmúltban jubileumi évkönyvet jelentetett meg a mezőtúri Református Általános Iskola és Diákotthon. „Reményeink szerint ez a könyv csak a kezdet, lesz még folytatása” - írja köszöntőjében Bodorikné Aszódi Ágnes. A kötetben a jelentősebb eseményeken kívül helyet kaptak visszaemlékezések s az intézmény története. A munkaközösségek bemutatása mellett ismertetik a Benkő Gyula Környezet- és Természetvédelmi Oktatóközpont történetét, amelyhez az immáron hagyományossá vált, idén hatodszor megrendezett Kaán Károly természet- és kömyezetismereti verseny kötődik. Olyan érdekességek is helyet kaptak az évkönyvben, mint a harmincas évekből származó rigmusok, versikék, melyekkel az akkori gyerekek fejébe könnyebben lehetett becsempészni a matematikát vagy a kömyezetismeretet. Áfész-fúzió körvonalazódik? Az elmúlt hét végén tartotta éves küldöttgyűlését a Mezőtúri ÁFÉSZ. Ezen többek között elhangzott az is, amennyiben folytatódnak a közelmúlt kedvezőtlen tendenciái, szükségessé válhat egy környékbeli szövetkezettel való egyesülés. Az elnöki beszámolóban elhangzott: sajnos a gazdasági körülmények nem tették lehetővé, hogy az előzetes várakozások teljesüljenek. Várhatóan az idei évet nem tudják majd nyereséggel zárni, bár az esztendő utolsó napjai még sokat javíthatnak az eredményen. A megfelelő gazdasági súlyt egy olyan kis szövetkezet, mint a túri ugyanis nehezen tudja elérni. Amennyiben a jelenlegi tendenciák tartóssá válnak, meg kell gondolni, je- lentene-e előrelépést egy közeli szövetkezettel történő egyesülés. Már felvetődött a lehetséges partner neve is, a Tiszaföldvári ÁFÉSZ. Ennek elnöke is jelen volt a beszámolón, s ismertette szövetkezetük eredményeit. Mint mondotta, a túriak beolvadása korántsem eldöntött tény, hiszen azt, ha konkréttá válik az elhatározás, még hosszas egyeztető tárgyalások előzik meg. Egy hozzászóló arra volt kíváncsi, vajon a bolti szarkák mennyivel csökkentik az éves bevételt. Az elnök erre konkrét összeget nem tudott mondani, csak azt, hogy sajnos sokkal. Éppen ezért a közeljövőben hathatós intézkedéseket hoznak a lopások megakadályozására. Az ülés után a küldöttek egy ajándékcsomaggal gazdagabban térhettek haza, amit a jelen lévő polgármester asz- szony túri falinaptárral egészített ld. Az oldalt szerkesztette: Garancsi Gábor A fotókat készítette: Forgács Éva és Takács Antal Negyven éve dolgozik a mezőtúri gyülekezet érdekében Közelebb hozni az embereket az egyházhoz A gyülekezet tagjainak száma a vártnál kevésbé gyarapodott Negyven, munkával eltöltött esztendő bizony kiemelkedő teljesítmény. Perjést Sándor református lelkészelnök éppen ennyi ideje éve végzi szolgálatát a mezőtúri gyülekezet érdekében. A rákóczifalvi születésű, hetvenharmadik életévében járó lelkészelnököt 1958. november kilencedikén iktatták be Mezőtúron. Vitalitásán, tenni akarásán azonban egyáltalán nem látszik, hogy immár negyven esztendeje, hogy a túri presbitérium hívására a városban vállalt szolgálatot.- Milyen körülmények közé érkezett negyven évvel ezelőtt? - kérdeztük a lelkészelnököt.- A forradalom és szabadságharc utáni időszak stabilizációs törekvései ránk is feladatokat róttak. A két templom nagyon leromlott állapotban volt, és azok renovál- tatásának anyagi fedezetét biztosítanunk kellett. A nagytemplomot már négyszer újítottuk fel, s az újvárosi templomot is megfelelő állapotba hozhattuk. Legutóbb új orgonát is sikerült ide vásárolni.-Miben látja a különbséget az 1958-as gyülekezetépítés és a mostani feladatok között?- Ma szabadon tevékenykedhetnek lelkészeink. Személyesen is felkereshetik a családokat. Eljárhatnak bibliaórákra, házi istentiszteletekre. ’58-ban sokkal mostohábbak voltak a feltételek. Nem tarthattunk oktatásokat az iskolákban, azok saját épületeinkben zajlottak. Szerencsére a város vezetőivel különösebb harcot nem kellett vívni. Igyekeztünk kis lépésekkel megvalósítani az egyház funkcióit, hogy azok ne ütközzenek a helyi törekvésekkel.- Mit tart ebben a pillanatban a legfontosabb küldetésének?- A rendszerváltozás ugyan megtörtént, de komoly megmozdulás a gyülekezetekben nem érezhető. Sajnos tagjaink száma nem oly mértékben gyarapodott, mint reméltük. De ez nem csak Mezőtúrra igaz. A fiatal lelkészgenerációknak olyan szolgálatot kell megvalósítani, mely valóban közelebb hozza az embereket az egyházhoz. Ezek alapjai lehetnek a visszakapott iskolák, melyekben az egyházi nevelés révén lehet hatása a munkánknak - mondta Perjési Sándor lelkészelnök, akinek negyvenéves szolgálatáról megemlékezve ünnepi istentiszteletet is tartanak. A gesztus ma is fontos A privatizáció előtt szép szokás volt, hogy a vállalatok Mikuláskor valamüyen módon megajándékozták dolgozóik gyermekeit Mezőtúron és Túrkevén nagyobb vállalkozások vezetőit kérdeztük, vajon fennmaradt-e ez a szokás napjainkra, avagy már feledésbe merült A Klíma Ipari Centrum Rt. alkalmazottainak gyermekei már a cég megalakulása óta vehetnek át ajándékot. Idén 76 apróság örülhetett a csomagnak, amit a szülők vittek haza a nevezetes napra. Gyarmati István elnök-vezérigazgató szerint ezt a gesztusértékű szokást szeretnék a jövőben is megtartani. Az üzemi tanács kezdeményezésére idén első alkalommal kaptak édességésomagot a Ráfi BBP Kft.-nél tevékenykedők gyermekei. Száznégy csemete nyalakodhatott a cég által adott csokoládéból és cukorkákból, tudtuk meg Rancz Imre minőségügyi vezetőtől. Ünnepséget itt sem rendeztek, a dolgozók vitték haza az ajándékot csemetéiknek. A túrkevei Elegant Keve Kft.-nél nem a gyerekeket, hanem a szüleiket ajándékozták meg. A 180 munkatárs mindegyike egy kilogramm szaloncukrot vihetett haza az ünnepekre. Árvái Károlyné ügyvezető azért osztatta ki ilyen korán a karácsonyfára valót, hogy az alkalmazottak ünnepi bevásárlásaikkor már tervezhessék a munkahelyüktől kapott hozzájárulást. Többéves hagyomány a Mezőtúri ÁFÉSZ berkeiben, hogy így december közepén örömet szereznek munkavállalóik gyermekeinek. Galla Gábor szakszervezeti elnök elmondta, a meglepetéseket már korábban kiosztották.
