Új Néplap, 1998. december (9. évfolyam, 281-305. szám)

1998-12-02 / 282. szám

LÁTOGATÓBAN A TISZAZUGBAN Siker nélküli sikerdíj? A sikerdíjakról szóló történetekkel lassan Dunát lehetne rekesz- teni. A Tiszazugnak is megvan már a maga hasonló sztorija, igaz, itt a törvénytelenség szóba sem jöhet, pusztán az ésszerű­séget hiányolják és a díjazott sikert keresik jó néhányon. Több tiszazugi település a gázhálózat kiépítésére korábban egy társulást hozott létre, amely tette is a dolgát, hiszen a háló­zat kész, a közös gázvagyon pedig mintegy 450 millió forintra tehető' mai áron. Azaz csak múlt ideiben tehető, mivel a káefté közgyűlése úgy döntött, eladja azt egy cégnek. Ez meg is történt, ésszerűségét kár lenne megkérdőjelezni, hiszen így év vége felé a legtöbb önkormányzat kasszája kiürül, ám a feladatok nem fogynak, ezekre pénz kell. Az a pár millió - kinek több, kinek kevesebb - néhol talán a túlélést is jelentheti egyben. Más kérdés viszont, hogy mindössze 170 millió forintot kér­tek a majd félmilliárdos vagyonért, ráadásul néhányon össze­sen két és fél millió forintos sikerdíjat vehettek fel a tranzakció­ért. Még egyszer hangsúlyozom, senki sem a jogszabályok után kapkod hirtelenjében, hanem a milliókkal jutalmazott sikert nem találja. Mert valljuk be, nem nevezhető akkora eredmény­nek alig több mint harmadáron eladni valamit. S ha már azzal példálózunk, hogy a pénz jó helyre vándorol, akkor az amúgy is sok-sok nehézséggel küzdő térségnek miért kellett a zsebéből még két és fél milliót kihúzni? A történeti hűség kedvéért meg kell említeni, hogy eléggé egyhangú döntés született mind az el­adás, mind pedig a sikerdíjak ügyében, csupán Cserkszőlő kép­viselője volt az, aki ellene szavazott. Még egyszer, az eladás jogosságát kevesen vitatják, csupán azt furcsállják sokan, a siker értékmérőjét miért nem a tényle­ges pluszbevétel alapján határozzák meg, miért kell a számada­tok szerinti sikertelenségért jutalmat adni. Néprajz az óvodában Népművészet és a környezetbarát anyagok Túlzás nélkül állítható, irigyelt helyzetben vannak a csépai óvodások. S ez, nem csupán azért van így, mert a gyönyörű óvodaépületben minden a ki­csik igényeinek megfelelően készült el. A csoportszobákba az óvó­nők jóvoltából, az önkormány­zat segítségével szépen lassan beköltözött a népművészet. Az ovi átmenetileg múze­ummá is vált, hiszen itt őrzik a leendő múzeum anyagát, amíg sikerül egy külön épületet ta­lálni erre a célra. A csoportszo­bák berendezése folyamatosan megújul, a fémből és műanyag­ból készült bútorokat környe­zetbarát asztalokra, székekre cserélik, és a kicsik ezentúl a régi népi játékokat is megis­merhetik. Több régi hangszert (köcsögduda, kukoricahegedű) nap mint nap kipróbálhatnak. Ki tudja, talán több népművész, zenész útnak indítója lesz ezen­túl a csépai óvoda. Új üzletsor épül Cserkeszőlőn a kemping bejárata mellett. A fürdő főkapujához szerve­sen illeszkedő épületek a község egyik jelképévé válhatnak, és a következő szezonban már itt vásárolhatnak a turisták. Szokolai Lajos sokáig nem akart polgármester lenni Cserkeszőlő a lehetőségek hazája Személye több szempontból is ér­dekes. A községben talán nincs olyan ember, aki ne is­merné a gazdagon is közvetlen embert, aki még most is el­eljár biliárdozni. A politikai pályafutása sem úgy indult, amint az szokásos. Igaz ugyan, hogy cége, a Miniplaszt által rendezett kupa és egész napos mulatság miatt a közéletben is szerepet játszott (amellett, hogy sok helybélit foglalkoztat), ám még négy héttel a választások előtt sem akart polgármester lenni. Végül engedett az őt biz­tatóknak, s nem várt fölénnyel, jószerével tényleges kampány nélkül nyert.- Ön vállalkozóként lett is­mert ember. Mennyiben más egy települést irányítani, mint egy céget?- Látja, ez érdekes dolog, én is sokat gondolkodtam ezen. Az nem is lehet vitatott, hogy más egy vállalkozás, már csak azért is, mert jóval több a gazdálko­dásban a kockázati lehetőség, szűkebb az ember mozgástere. Arról nem is beszélve, hogy itt mindannyiunk pénzével dolgo­zunk, és ez komoly felelősség is egyben. Persze van azért ha­sonlóság is. Csakúgy, mint egy jól működő cégnél, az önkor­mányzat esetében is meg kell találnom a megfelelő helyre a megfelelő embereket, erre törekszem is.- Ha már említette a szakembereket, úgy tudni, jó kapcsolatot ápol az előző polgár- mesterrel, dr. Haran­gozó Elekkel.- Az ő felkészültsége és tudása nem kérdője­lezhető meg senki szá­mára itt, Cserkeszőlőn, ezért mindenképpen szeretném be­vonni valamiképp a közéleti munkába.- Cserkeszólő a térség talán legjobb adottságokkal megál­dott települése. Mikorra lehet az adottságokból komoly fejlő­dés?- A termálvíz valóban óriási kincs, ez a jövőnk, éppen ezért ez is az első számunkra. Ám a turistákat nem elég idecsalni, itt is kell tartanunk őket. Például muszáj felújítani a fürdő előtti főutcát, parkosítani fogunk, ezek mind esztétikailag jelen­tenek majd sokat. Ennek első lépése meg is történt, a napok­ban kétszáz facsemetét ültet­tünk ki. Aztán magán a fürdőn is akad még csinosítani való. Két medencét is korszerűsítünk, lesz ott ezentúl masszázstól kezdve sok pluszszolgáltatás. A kempingben pedig megépítjük a vizesblokkot, ez is nagyon fontos. De nttm ez az egyetlen gazdagodási lehetőség. Sok in­gatlan van még az önkormány­zat tulajdonában. Ez a vagyon csak akkor jelent értéket, ha működtetjük. Meg fogjuk vizs­gálni, hogy ezek közül melyik fölösleges, s amennyiben a képviselő-testület is áldását adja erre a tervre, akkor jó lenne eladni.- Vállalkozókat, befektetőket vonzhatna Cserkeszőlő. Ez ügyben milyen változás vár­ható?- Mindenképpen be kell vonni a vállalkozókat közsé­günk fejlesztésébe. Az az el­vem, hogy ami itt van, az itt is marad. Egy épületet nem visz­nek csak úgy el! Tárgyaltam már külföldi befektetőkkel, akik feltételekhez kötik termé­szetesen letelepedésüket, emi­att konkrétabbat egyelőre nem mondhatok.- Kívánnivalót hagy maga után a község képe. Egy üdülő­település ezt nem engedheti meg...- Sajnos így van. Különösen akkor fájó az egész, ha figye­lembe vesszük Cserkeszőlő sze­repét a régióban. Szerintem a térség felemelkedésében is ko­moly tényező lehet, hogy mek­kora léptekkel fejlődik Cserke­szőlő. Ennek megfelelően is kell kinéznie az utcaképnek. Min­dent az önkormányzat nem csi­nálhat meg, ám segítséget adha­tunk. Példaként említeném a ha­lászcsárda esetét. Felajánlottuk az ingatlant bérlő vállalkozónak, ha szépen felújítja az csárdát, akkor a munkára fordított össze­get „lelakhatja”, magyarán le­vonhatja a bérleti díjból. A vál­lalkozó jó befektetést csinált ez­zel, mi pedig nyerünk egy szép épületet. Szokolai Lajos a Tiszazug egyik legismertebb, s nem utolsó­sorban legsikeresebb vállalkozójaként lett polgármester Cserkeszőlőn. A vérbeli lokálpatrióta komoly tervekkel vá­gott bele a munkába. A község fellendülését természetesen a termálvíztől várja. Nívódíj a legjobbaknak Nagy sikere volt a Jászkun vi­lág művészeti szemle hét végi gálaműsorának. A martfűi döntőn az ötszáz versenyző produkcióit közel kétszer ennyi kísérő és szülő tekin­tette meg. A jók közül a legjobbakat ní­vódíjjal jutalmazták a vetél­kedő szervezői. Vers és próza kategóriában első lett a martfűi Gonda Zsu­zsa, második Nádházi Zoltán mezőtúri versenyző. Mindket­ten megkapták a nívódíjat. Vokális zenében a szolnoki Nyolczas Erika nyert, második a jászberényi Glória énekegyüt­tes lett. Hangszeres zenében csak egy nívódíjat adtak, azt pedig a karcagi Kubai Dávidnak^télték a döntnokők. Néptánc kategóriában négy együttesnek ítélte oda a szak­mai zsűri a nívódíjat. Első lett a jászberényi Barkóca Néptánc­együttes, második pedig az ugyancsak herényi Árendás együttes. Harmadik-negyedik lett a szolnoki Corvinka és a Mezőtúri Szarkaláb, ez utóbbi két csapatot a zsűri egyformá­nak találta, nem kívánt közöt­tük rangsorolni. Klasszikus és modern táncban a martfűi Modern Táncműhely nyert, második a herényi Lehel Táncklub, har­madik a szolnoki Majoréit duó. Kész a kastély Kívülről újra régi fényében pompázik a martfűi kastély. Az önkormányzat alkotóházzá ala­kíttatta át. Lényegében már csak a belső munkálatok maradtak a tavaszra tervezett átadásig. Fel­vételünk az utolsó külső ecset­vonásokat örökítette meg. Az oldalt írta: Pókász Endre Fotók: Csabai István $ SUZUKI - TREFF Ta#» „— .-**■»*----------------------------------------­H ideg téli napok jönnek... Ha van öt perce ránk, jöjjön be hozzánk, J s nézze meg ajánlatainkat -4 "\ \ egy pohár meleg tea mellett. Szerezzen családjának karácsonyi meglepetést, és mi is hozzájárulunk örömükhöz, hogy kellemesen teljenek az ünnepek. Tiszaföldvár, Kossuth u. 69. Tel.: 56/472-013 SMUSEUKI ■ 169942/1 HZ Komoly elismerést szereztek a kunszentmártoni művelő­dési házat felújító vállalko­zók a városban, mivel a munkát teljesen ingyen, il­letve anyagköltségen végez­ték el a településükért. Elsőként a színházterem ké­szült el a Márton-bálra, utána a meglehetősen romos homlok­zati rész következett (képün­kön). A feladat nagyja még csak ezután következik, hiszen nem csupán külsőleg voltak hiá­nyosságok. Nincs például az intézmény épületén belül vi­zesblokk, s egyéb korszerűsí­tés is ráférne a házra. Az átala­kítási tervek megvalósítása azonban még a jövő kérdése, hiszen az anyagi fedezetről majd a jövő évi költségvetés terhére dönthetnek a képvi­selő-testület tagjai. Kíviil-belül új lett az épület, bár a munka nagyja még hátravan

Next

/
Thumbnails
Contents