Új Néplap, 1998. december (9. évfolyam, 281-305. szám)
1998-12-15 / 293. szám
1998. december 15., kedd 5. oldal Hazai Tükör Az SZDSZ is sürgeti a kompromisszumos megoldást Kovács levelet írt Orbánnak Az utóbbi időben a szokásosnál is jobban elmérgesedett belpolitikai légkör javítását célozza a szocialista párt elnökének levele, amelyet a miniszterelnöknek címzett. A javasolt tárgyalások sikerére azonban kevés az esély. „A Magyar Szocialista Párt kész olyan két- vagy többpárti tárgyalásokra, amelyek célja a szükséges mértékű bizalom megteremtése, a pártpolitikai érdekeken túlmutató nemzeti ügyekben szükséges konszenzus megőrzése, és a társadalom nyugalmának erősítése” - olvasható Kovács László MSZP- elnök Orbán Viktor miniszter- elnökhöz írt hétfői levelében. Kovács a továbbiakban úgy fogalmaz: a magyar belpolitikában, a kormány és az ellenzék viszonyában napjainkra olyan feszültségek halmozódtak fel, amelyek a demokratikus jogállamokban szokatlanok, s amelyek a társadalmi békét veszélyeztetik. „A feszültségek feloldása valamennyi felelős politikai erőnek érdeke, s tapasztalataink szerint ez egybeesik a társadalom nagy többségének óhajával is” - írja Kovács László, majd hozzáteszi: a tárgyalások kereteiről és témáiról célszerű lenne előkészítő megbeszélést tartani, amit a miniszterelnöknek mielőbb össze kellene hívnia. Kuncze Gábor SZDSZ-es frakcióvezető többpárti tárgyalásokat támogatna. Véleménye szerint ezeknek akkor lenne értelme, ha a résztvevők törekednének a kompromisszumra a jelenlegi vitás kérdésekben. ÉT: társadalmi hallgatás? Elfogadhatatlan az Autonóm Szakszervezetek Szövetsége számára, hogy a kormány minden javaslatukat elutasítja, elzárkózik a tárgyalások, a megállapodások elől - mondta tegnap Borsik János, a szervezet társelnöke. Borsik szerint a kormány jelenleg csak színlelt tárgyalásokat folytat az Érdekegyeztető Tanács keretei között, miközben valójában e fórum felszámolására törekszik, ami - szerintük - a jelenlegi szociális párbeszéd megszüntetését jelenti. Az autonómok célja az, hogy tárgyalóasztalhoz kényszerítse a kormányt, ezért kezdeményezni fogják, hogy a másik két nagy szakszervezeti konföderációval, az MSZOSZ-szel és a SZEF-fel közösen lépjenek fel az érdekegyeztetés jövőjét befolyásoló tervek ellen. A függetlenek nem ismerik pontosan a Gazdasági Minisztérium ÉT-vei kapcsolatos elképzeléseit, de ami erről eddig nyilvánosságra került, azzal semmi esetre sem értenek egyet. így azzal a tervvel sem, amely szerint az ÉT helyett - az önkormányzatok, civil társadalmi szervezetek részvételével - konzultatív tanácsot hoznának létre. Ez elfogadhatatlan számukra, egy ilyen fórum alkalmatlan lenne megállapodások kötésére. Félnek, ez a társadalmi „hallgatáshoz” vezetne. A civil szervezetek ugyanis nem vállalhatják felelősséggel az általuk kötött egyezségek betartását. (s) Valószínűleg működésre költik a többlettámogatást Még 50 millió az MVSZ-nek Ötvenmillió forinttal emelték meg a képviselők a Magyarok Világszövetsége jövő évi támogatásának eredetileg tervezett összegét, és így az várhatóan meghaladja az idei költségvetési hozzájárulást. A Magyarok Világszövetsége az idén mintegy 184 millió forint támogatásban részesült. A jövő évi kormányzati előterjesztés eredetileg 167 millió forintot tartalmazott, azaz a kormány az utóbbi évek legalacsonyabb hozzájárulását javasolta az Országgyűlésnek. E számadaton meglepődtek az MVSZ vezetői, mert úgy vélték: ha csak az 1992. évi 200 milliós támogatást vennék alapul, mára annak a reálértéke is meghaladná a 600 millió forintot. Az 1993. évi 175 milliós támogatást véve alapul 535 millió forint, jött volna ki”. Végül, fideszes képviselői javaslatra 50 milliós külön támogatást kapott a szövetség. A plusz pénzt egy, a szocialista párthoz „közel álló” társadalomtudományi kutatóintézet, a Politikatudományi Intézet korábbi támogatását megvonva „teremtették elő”. így végül az MVSZ 1999. évi állami támogatása 215 millió forintos lesz. Ebből a pénzből a világszervezet valószínűleg jövő évi működési költségeit fedezi majd. Erről a végső döntést az MVSZ vezető fórumai a jövő év elején hozzák majd meg. D. G. Maratoni vita a Parlamentben Az Országgyűlés tegnapi ülésének napirendjén mindössze két törvényjavaslat részletes vitája szerepelt, de előre sejteni lehetett, hogy az ülés áthúzódhat a keddi napra. A két téma ugyanis a jövő évi költségvetés újra megnyitott tárgyalása és az adóhivatal nyomozóhatóságának felállítása volt. A szabály szerint minden képviselőnek joga van arra, hogy módosító javaslatai mellett érveljen és másoknak válaszoljon, ugyanakkor a vitát le kell zárni, hogy karácsony előtt szavazhasson a Ház a paragrafusokról. A költségvetés újra megnyitott vitáját 22 vitaszakaszra osztották, lapzártakor a másodiknál tartottak a képviselők. Könnyen lehet, hogy megismétlődik a három héttel ezelőtti eset: csak azért fog félbeszakadni a hétfői ülésnap, mert már kezdődik a keddi. A mai, válságokkal terhelt világgazdasági helyzetben nehezen megjósolható, hogy pontosan miként alakul majd a magyar bevétel, ezért a kormány a várható kiadások 1,9 százalékát fűnyíróelvszerűen mindenütt visszatartja. Jövő év júliusában elemzik a helyzetet, s ha jól alakulnak a dolgok, ez az összeg is felhasználható lesz. A vita tegnap arról szólt, hogy ez tartalék vagy zárolt összeg, netán előre nem látható kiadásokra, esetleg más célra is felhasználhatja-e a kormány? Varga Mihály pénzügy-minisztériumi államtitkár szerint egyszerű zárolásról van szó, amit feloldanak, ha a gazdasági helyzet ezt lehetővé teszi. Az ellenzék ezt szívesen elhiszi, mondták, de a törvény- tervezet szövege tartalékról beszél, aminek felhasználásáról a kormány dönt. Javasolták, hogy erről a pénzösszegről inkább az Országgyűlés határozzon. Ellenzéki képviselők a Központi Környezetvédelmi Alap, illetve az Útalap megszüntetése ellen is felszólaltak, illetve legalább annyit kértek, hogy a helyettük létrejövő cél- előirányzatok szétosztása ellenőrizhető legyen. A jövő évi nyugdíjemelés szabályainak megváltoztatásáról szóló részt a kormány a nyugdíjtörvényből a költség- vetési törvénybe tette át, így tegnap ismét mód nyílt egy rendkívül heves, többórás vitára. Az ellenzékiek „sunyi, ravasz megoldásnak” tartották az ügy költségvetésbe csempészését, ami szerintük nyilván azért történt, hogy nehezebben lehessen alkotmánybírósági kontrollt kérni. A kormánypárti képviselők elismerték, hogy a jövő évi nyugdíjemelés szabályozása nem hosszú távú és „valóban nem szerencsés” megoldás, de rámutattak, hogy 374 milliárd forint a költségvetés hiánya, nincs elosztható többlet, csak lerongyolódott oktatás, egészségügy, Postabank és rossz közbiztonság. S. Á. Hiányzik a politikai akarat a kisebbségek parlamenti képviseletére Elavult az érvényben lévő törvény A Magyarországon élő kisebbségek parlamenti képviseletének biztosítása a rendszerváltás óta a napi politika középpontjában áll. A jelenlegi politikai helyzet sem kedvez az évek óta húzódó kérdés lezárásának. A probléma megoldását előremozdítani hivatott, újonnan felállt, Fidesz-vezette albizottság mind ez idáig még ülést sem tartott. E tény megértéséhez közelebb visz minket, ha tudjuk: a Fidesz a múltban sosem támogatta a kisebbségek parlamenti képviseletét. Először a Nemzeti Kerékasztal-tárgyalások nyomán módosított alkotmány mondta ki, hogy a nemzeti és nyelvi kisebbségek „államalkotó tényezők”, s hogy mint ilyeneknek, joguk van „a közéletben való kollektív részvételre”. Az ugyanebben az időben formálódó választójogi törvény ugyanakkor még egy szóval sem említi a nemzetiségek parlamenti képviseletét. Később az Alkotmánybíróság az alaptörvényt értelmezve kifejtette, hogy a kisebbségeknek parlamenti képviselethez van joguk, s egyben felszólította a T. Házat, hogy alkossa meg a jog gyakorlását biztosító szabályozást. Az 1993-ban elfogadott kisebbségi törvény azonban külön törvényre ruházza a kisebbségi képviselet szabályainak megalkotását. S ez az a kérdés, amiben a képviselők már az MSZP-SZDSZ koalíció alatt sem jutottak egyezségre. Várfalvi Attila kisebbségkutató több újságcikkben is kifejtett véleménye szerint a politikai akarat hiánya miatt nem döntött még a T. Ház a részletekről, vagyis az eljárási szabályokról. Amennyiben lesz politikai akarat, úgy a kisebbségeket parlamentbe juttató eljárási szabályok, s az Ország- gyűlésben való működésük rendjét meghatározó passzusok is könnyen meghozhatók lesznek - állítja. Igaz, ha a hazai kisebbségek végre bejuthatnának a parlamentbe, az rögtön fel is vetne számos, alapos átgondolást igénylő kérdést. Például azt, hogy egyáltalán egykamarás maradjon-e a magyar parlament? Tény, hogy ma az alkotmány csak a nemzeti kisebbségeknek biztosítja a jogot a képviseletre, s bár folynak szakmai viták a kétkamarás Házról, a parlamenti pártok elképzelése e téren még kiforratlan. A kisebbségek képviseletét biztosító választó- jogi törvénymódosítás legutóbb az év elején vérzett el. Várfalvi Attila érdekes következtetést von le a kisebbségek képviselethez való jogának alakulását vizsgálva. Véleménye szerint, míg 1989- ben a parlamenti képviselet látszott az egyetlen elérhető és főleg hatékony eszköznek, hogy a magyarországi nemzetiségek megjelenítsék sajátos érdekeiket, mára gyökeresen megváltozott a helyzet. Mint egyik tanulmányában kifejti: az önmegjelenítésre, az azonosságtudat megőrzésére, a nemzetiségspecifikus érdekek megfogalmazására alkalmas terepet nyújt a helyi és országos önkormányzat intézmény- rendszere, ami egyben a közéletben való részvétel egyik lehetőségét is jelenti. Most a megválasztott országgyűlési biztos, illetve az országos ön- kormányzatok őrködhetnek a törvényben biztosított jogaik felett. A nemzetiségek részvétele saját helyi ügyeik irányításában és szervezésében a kisebbségi önkormányzatok keretei között jogilag rendezettnek mondható, ha anyagi feltételeik hagynak is kívánnivalót maguk után. Mindemellett a kisebbségi kérdés szakértője úgy véli: a parlamenti képviselet megvalósulásáig a kisebbségi törvény néhány elavult rendelkezését lehetne az élet által diktált új feltételekhez szabni. (horváth) Marquant vizitelt. Göncz Árpád köztársasági elnök hétfőn hivatalában fogadta Jürg Marquardot, a Magyar Hírlap svájci tulajdonosát. A megbeszélésen a sajtószabadság általános kérdéseiről, valamint a Magyar Hírlap további sorsáról esett szó. A svájci laptulajdonos tegnap délután találkozott Demszky Gábor főpolgármesterrel és - lapzártánk után - együtt vacsorázott Orbán Viktor miniszterelnökkel. Látogatás az otthonban. A Budapesti Zsidó Hitközség által fenntartott újpesti szeretetotthon és a fővárosi zsidóság vezetői fogadták az intézményben tegnap délután Orbán Viktor miniszterelnököt, majd a kormányfő és vendéglátói zárt ajtók mögötti megbeszélést folytattak. Boross még nem lép vissza. E pillanatban korai arról beszélni, hogy visszalépnék a pártelnöki jelöléstől - nyilatkozta Boross Péter, az MDF al- elnöke hétfőn. A jelenlegi kormányfő főtanácsadója korábban azt nyilatkozta: amennyiben a tagságtól megkapja a megfelelő támogatást, elgondolkodik azon, hogy vállalja-e a jelölést az elnöki posztra. Megújult a Keleti. Befejeződött a Keleti pályaudvar rekonstrukciójának első üteme - közölte Sipos István, a MÁV Rt. vezérigazgatója a hétfő délutáni miniszteri szemlén. Katona Kálmán közlekedési miniszter a kivitelezést végző Középületépítő Rt. vezetőinek társaságában nézte meg a felújított vasútállomást. Nem lesz új bizottság. Az Országgyűlés Gazdasági Bizottsága hétfőn elvetette annak az országgyűlési határozati javaslatnak a tárgysorozatba vételét, amelyben Nagy Sándor és Kovács László MSZP-s honatyák egy, a privatizációs folyamat átfogó értékelését végző eseti bizottság létrehozását indítványozták. Vége a magyar szériának. Az Opel Hungary szentgotthárdi gyárában hétfőn legördült a szalagról az utolsó Opel Astra személygépkocsi. Szentgott- hárdon összesen 80 835 darab Astra készült, ezek többsége a hazai utakon fut. Clodo pénzt hamisított. Bűnsegédként, nagy mennyiségben elkövetett pénzhamisítás bűntette miatt első fokon három év börtönre ítélte, s mellékbüntetésként kiutasította a Magyar Köztársaság területéről a nyolcadrendű vádlottat, a német állampolgárságú Dietmar Clodót hétfőn, a pénzhamisítási ügyben eljáró Buda Környéki Bíróság.
