Új Néplap, 1998. december (9. évfolyam, 281-305. szám)

1998-12-15 / 293. szám

1998. december 15., kedd Megyei Körkép 3. oldal Adó- és díjemelések Jászberényben Hitelfelvétel a nagy beruházásokra? Jászberény város önkormányzatának képviselő-testülete teg­nap délutáni ülésén egyebek mellett döntött a helyi adók, illetve a városi autóbusz-közlekedés díjtételeinek emelkedéséről. A költségvetési koncepció megvitatása alkalmával pedig elvi ál­lásfoglalásban határoztak, hogy hitelfelvétellel biztosítják egy- egy adott és jelentősebb városi fejlesztés költségeit. Közérzetünk A hóeltakarítással nincs gond Az Európai Unió állam- és kormányfőinek hétvégi bécsi csúcsta­lálkozója után sem lettünk okosabbak, már ami országunk csatla­kozását illeti. A közösség legfelsőbb grémiuma a már megszokott gesztusokon kívül ismét nem szolgált semmilyen fogódzóval. Vagy talán megint túl sokat vártunk? A napokban magam is tapasztaltam: Brüsszelben nem szokás dátumokkal operálni, az unió mindenféle rendű-rangú tisztségvise­lői kínosan ügyelnek az ezzel kapcsolatos megnyilatkozásokra. És nem nehéz megérteni őket miért cselekednek így. Az unió főváro­sában pillanatnyilag a közös pénz, az euro jövő évi bevezetése kö­rül forog a világ, csak ezután jöhet mindenféle polémia a döntésho­zatal és az intézményrendszer reformjáról. Ez utóbbi a bővítés elő­feltétele, ugyanis a tizenötök gépezete már most is nehézkesen mű­ködik, és mondjuk húsz tagállam a mostani szisztéma szerint elég valószínűtlenül jutna dűlőre a fontos kérdésekben. Az unió lényege pedig éppen a kompromisszum, hiszen e nélkül mi tartana össze ennyi országot, népet? Tapasztalatom szerint a bővítésről azért nem beszél senki fehé- ren-feketén Brüsszelben, mert voltaképpen jót akar nekünk. A kön­törfalazás úgy foglalható össze, hogy nem elképzelhetetlen ugyan az idehaza oly gyakran emlegetett 2002-es tagság, de ez lényegé­ben egyet jelentene azzal, hogy a közösség első és másodrendű tag­államokra bomlik, és csak a legfontosabb politikai kapcsok tartják össze a két tábort. Ebből pedig az következik, hogy akkor érdemes csatlakozásról beszélni - főként gazdasági téren -, ha erre valóban érettek vagyunk, különben magunknak ártunk. Nézzünk erre egy példát. Köztudott, hogy az uniós tagállamok jólétének alapja a rendkívül erős kis- és középvállalkozói szféra, amely irigyelten széles (és valódi) polgári réteget „hordoz a hátán”. A csatlakozási tárgyalások során könnyen kipipálhatjuk ezt a dosz- sziét, mondván a hazai jogi szabályozás gyakorlatilag EU-kom- form. Ha azonban jobban a dolgok mögé nézünk, megértjük, a brüsszeli eurokraták miért mondogatják azt, hogy a korai csatlako­zással a magyar kisvállalkozói réteg 80 százalékának befellegzett. Mert képtelen lenne versenyre kelni egy olyan preferencia-rend­szerrel, amellyel a tagállamok segítik ennek a szférának a boldogu­lását. A jogharmonizáció tehát önmagában kevés az üdvösséghez. Mindez persze nem jelenti azt, hogy a keleti bővítést nem veszik komolyan Brüsszelben, ne lenne az érdeklődés középpontjában. Ezt bizonyítandó, a 2006-ig teijedő közösségi költségvetés terveze­tében igen súlyos összegek szerepelnek a közép-kelet európai tagje­löltek (vagy akkor már új tagállamok?) támogatására, felzárkózta­tására. Az is biztos, hogy bőven akad, amire büszkék lehetünk. Például arra, hogy nálunk minden bizonnyal sokkal szigorúbban szabá­lyozzák a hóeltakarítást, mint „Európa fővárosában”. A közösség tisztségviselői is napokig a havas, jeges, latyakos járdákon, utakon csúszkáltak a csupa üveg paloták között. Égészen addig, amíg el nem olvadt a téli áldás. Laczi Zoltán Kutyagumi van, mélyvíztábla nincs A tóra menni életveszélyes Elkészült a mezőtúri bányató rehabilitáció, a környéken lakók szerint is nagyon szép lett a létesítmény. Van azonban olyan lakó, aki szerint több mindent is „elfelejtett” az önkormányzat szabályozni az átadás után, sőt van olyan vélemény is, hogy az egyik hiányosság miatt a tó halált is okozhat. Kollégánk elismerése A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara sajtópályázatán, az írott sajtó kategóriában összevont első díjat nyert lapunk munkatársa, Einvág Zoltán. A pályázatra beér­kezett, a kamarai ügyfél- szolgálat munkájával, a vál­lalkozói tanácsadás jelentő­ségével, a kamarák „szűrő” szerepével, valamint a tisz­tességes piaci magatartás köztestületi befolyásolásá­nak lehetőségeivel kapcso­latos írások közül a zsűri kollégánk munkáját érté­kelte a legjobbra a pénzjuta­lommal járó elismeréssel. Kitüntetett orvos Kaposi Mór-emlékéremmel tün­tette ki dr. Lengyel Bertalan nyu­galmazott bőrgyógyász főorvost sok évtizedes gyógyító, egész­ségügyi szervező és társulati munkájáért a Magyar Dermato- lógiai Társulat (MDT). A 78 éves orvos 1944-ben Szegeden szerzett diplomát, és még ugyanabban az évben vette át a szolnoki gyermekkórház irá­nyítását. 1981-ben ment nyug­díjba a megyei bőr- és nemibe- teg-gondozó intézet igazgató fő­orvosként és a Hetényi kórház osztályvezető főorvosaként. Nyugdíjazása után az Országos Bőr, Nemi Kórtani Intézetben, majd az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézetben végzett gyógyító munkát. Nemrég meg­alakította az MDT hagyomány- őrző csoportját. A szakma által adományozható legmagasabb ki­tüntetést első ízben ítélték oda gyakorló orvosnak. Iparűzési adóból 1,1 milliárd (Folytatás az 1. oldalról) Ezt 3 év alatt úgy határozták meg, hogy az első évben az anyagköltség 33, a másodikban 66, a harmadikban pedig 100 százaléka levonható. Az emlí­tett 94,2 milliárd forintos árbe­vétellel szemben 38,3 milliárd forintos anyagköltség áll. Az előterjesztés készítői azt a célt tűzték ki, hogy a helyi adóbevétel megállapításakor alkalmazott adókulcs kompen­zálja az adózók által a törvényi előíráson alapuló adócsökken­tést. Az elvégzett számítások alapján 1998-ban az iparűzési adóból várható bevétel 1,1 mil­liárd forint lesz. Ennek a bevé­telnek az 1999-ben történő el­éréséhez, változatlan összegű árbevételt tételezve, 1,6 száza­lékos adókulcs megállapítását tartják indokoltnak, 2000-re pedig 1,9 százalékosat. B. A. A jövő évi költségvetési kon­cepció tárgyalásakor elhangzott, hogy az állami normatívák to­vábbra sem fedezik az önkor­mányzatok feladatait, de úgy tű­nik, Jászberényben finanszírozni tudják az intézmények működte­tését. A jelek szerint a kormány bérhiányosan tervezi a költség- vetést, és az önkormányzatokra hagyja a pótlást. Jövőre a jelentősebb fejlesz­tések esetén minden valószínű­ség szerint hitel vesz fel a város. Ilyen fejlesztés lesz. a városköz­pontot elkerülő, a településen belül megvalósításra kerülő belső körgyűrű, mely megépí­tése összesen 200 millió forintba Egy hetet tölt Szolnokon a me­gyei rendőr-főkapitányság vendégeként tizenhét kárpátal­jai csemete. A 7-14 éves nebu­lók közös vonása, hogy szüleik rendőrök, és valamennyien kárt szenvedtek a közelmúlt­ban, elsősorban a határon túl pusztító tiszai árvíz miatt. A gyerekek vasárnap este ér­keztek Szolnokra. Éllátásuk­ról, szállásukról a Pelikán Szálló gondoskodik, így a kis kerül. Hitelfelvételt helyezett ki­látásba a koncepció arra az esetre is, ha a környezetvédelmi alaptól nem kapja meg a kistér­ség a regionális hulladéklerakó építéséhez szükséges támoga­tást. Jászberényben változik az iparűzési adó mértéke. Január 1- től a kereskedelem területén te­vékenykedőknek az adóalap 1,4 százalékát, a termelésben mun­kálkodó vállalkozóknak adó­alapjuk 1,1 százalékát kell befi­zetni iparűzési adóként, mely kettő-, illetve három ezrelékes emelkedést jelent az anyagkölt­ség elszámolásának országosan érvényes szabályai mellett. A csapat az első nap program­jára is egyenesen a hotelból érkezett. A beregszászi kisdi­ákok elsőként azt tudhatták meg, milyen ügyesek és fel­készültek a szolnoki szolgá­lati ebek. A kutyabemutató után a megyeszékhely nevezetessé­geivel ismerkedtek, többek között a Damjanich múze­umba is ellátogattak. Az előttünk álló egy hét bőven tartogat meglepetést és gépjárműadó összege is emel­kedett, minden megkezdett száz kilogramm után az eddigi hat­száz forint helyett, a döntés ér­telmében hétszázat kell fizetni. A városi autóbusz közlekedés díjtételei is változnak. A menet­jegy 60 forint lesz, az összvona- las- 1710, az egyvonalas- 1320, a tanuló és nyugdíjas bérlet pe­dig 555 forintra emelkedik. Az önkormányzat támogatta, hogy a környezetvédelmi alap elutasítása esetén is vállalja a jászsági regionális hulladékle­rakó megépítéséhez szükséges - városra jutó - saját erőt, ami az eredeti 20 százalékos mértékről 40 százalékra (három év alatt mintegy 90 millió forint áfa nél­kül) emelkedne. Elhangzott, hogy a korábbi hírektől eltérően minden esély megvan a támogatás elnyeré­sére, erről a napokban születik döntés. bcs látnivalót a kis vendégek számára. Lesz játékos vetél­kedő, uszoda- és cukrászdalá­togatás, és jut idő persze a ki­rándulásra is. A tervek szerint elutaznak majd Egerbe, és ellátogatnak a tarnamérai rendőrmúze­umba is. Pénteken este pedig - hogy még felejthetetlenebb legyen itt-tartózkodásuk - a Szigli­geti Színház előadását tekin­tik meg a gyermekek. Kifogások merültek fel amiatt, hogy nemcsak a sétálók, kocogók fedezték fel a tópartot, hanem a kutyatulajdonosok is, akik póráz és szájkosár nélkül sétáltatják kedvenceiket. Az ebek lépten- nyomon otthagyják „névjegyü­ket” az úton, a fűben, amibe már többen beleléptek. Egy hölgy szerint a tónak halálos áldozata is lehet. Korábban ugyanis megle­hetősen bajos volt a sok bokortól, gaztól a vízhez lemenni, most vi­szont szabaddá vált az út. A kor­csolyázók valószínű rámennek majd a befagyott vízfelületre, és sehova sincs kiírva, hogy ez mélyvíz, néhol 15-25 méteres. A problémákról már tárgyaltak a városházán, ahol úgy határoz­tak, a vízfelületet nem tűzdelik tele táblákkal, hanem a bejára­toknál helyeznek majd el tájékoz­tatókat, feltüntetve, hogy a tó vize igen mély. A ,Joityagumit” csak­úgy mint a város más közterületé­ről, rendszeresen eltakarítják majd, egyenlőre a város munká­sai, később a létesítmény üzemel­tetőjének lesz ez a feladata. Az ebeket pedig csak pórázon és szájkosárral lehet sétáltatni, aki pedig nem így tesz, az szabálysér­tést követ el, velük szemben a közterület-felügyelők intézked­hetnek. Garancsi Gábor Ukrajnai gyermekeket lát vendégül a főkapitányság Egy hét a szolnoki zsaruknál Variálható szülőszéket vásároltak a Hetényi kórház szülészeti-nőgyógyászati osztályára. A finn gyártmányú szék egymillió forintba került, előnye, hogy variálható, lehe­tővé teszi akár az ülő helyzetben történő szülést is. Az ára miatt egyelőre csak egyet vehet­tek belőle. FOTÓ: mészáros A termelés 20 százaléka exportra kerül Piacbővítésre törekszik a Solami A jövő évi tervek szerint több mint 10 százalékkal kívánja nö­velni hazai eladásait a szolnoki Solami Húsipari Rt., ehhez a minőség további javítását, a gyártmányaik fejlesztését, újak megjelenését és területi hódításokat szánnak eszközül - mon­dotta érdeklődésünkre Lendvai Tibor vezérigazgató. A Solami nem kapcsolódott be az olcsó sertéshúsim­portba, mely egyébként a cég belföldi értékesítését is za­varta, mára azonban beállt az egyensúly, s túlzott túlkínálat nincs sertésből - válaszolta lapunk ez irányú kérdésére a vezérigazgató. Hetente egyébként 3600- 4000 sertést vágnak, melyből 1400-1500-at a kistermelők­től vásárolnak fel. Az oroszországi gondok miatt az ide irányuló kivitel szinte teljesen leállt, s a cég a termelésének 20 százalékát kitevő export java részét Ro­mániával és a nyugat-európai országokkal bonyolítja. Mint Lendvai Tibor fogal­mazott, a darabolt hús kül­piaci eladásánál nincsenek gondok, s hasonló a helyzet a csontos, zsíros comb és a ki­csontozott karaj esetében is, de például nehézségekbe üt­közik a tarja vagy éppen a már kicsontozott comb exportértékesítése. A jövő évi tervek szerint je­lentősen kívánják növelni mind a hazai, mind a külpiaci értékesítést. Az export terén a Nemes szalámiban látnak to­vábbi lehetőségeket, a bel­földi eladás 10-12 százalékos növekedéséhez pedig három területre koncentrálnak. Ezek egyike a minőség to­vábbi javítása, újafcb, korsze­rűbb technológiák alkalma­zása. A területi növekedés mellet új gyártmányokkal is megje­lennek, így januártól például marhahúsból készült párizsi­juk is kapható lesz. A növe­kedési ütemet jól jelzi a ter­vezett vágásszám is, ugyanis csak sertésből az idei 150-160 ezerrel szemben 1999-ben 200 ezret kívánnak le­vágni. ein A Szolnoki Egyes ABC-ben örökítette meg felvételünk ezt a nyereményautót, melyet a megye Heliker-üzleteiben vásárlók között fognak kisorsolni. Természetesen a fődíjon kívül még sok-sok nyeremény talál gazdára. fotó: mészáros

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents