Új Néplap, 1998. december (9. évfolyam, 281-305. szám)

1998-12-14 / 292. szám

2. oldal Körkép 1998. december 14., hétfő Még eldöntetlen a nyugdíjvita A későbbi retorzióktól tartva - az aláírók kérésére - csak megmutatták, de nem adták át a kormány képviselőjének a tervbe vett nyugdíjemelési módszer ellen tiltakozó mintegy 400 ezer ember kézjegyét tartalmazó íveket - tudtuk meg Mi- halovits Ervintől, a Nyugdíjasok Országos Képviselete elnö­kétől. Ha a parlament igent mond a - sokak szerint - az öre­gek többségét hátrányosan érintő törvénymódosításra, az érintettek az Alkotmánybírósághoz fordulnak. Mihalovits Ervin úgy véli: a máig érvényes, a nyugdíjak tervezhető mértékű emelését lehetővé tévő jogszabály meg­változtatása azt jelenti, hogy a kabinet kénye-kedve szerint igazíthatja a megvásárolt jog­nak számító nyugellátásokat, a differenciálás pedig a társada­lom egyes csoportjainak szem- beállításához vezet. Bár a jövő évi nyugdíjeme­lés mértékéről már hetek óta folyik a vita, kevesen tudják, hogy milyen jogszabály rögzíti az eredetileg 20 százalékosra tervezett emelést. A Hom- kormány előterjesztésére ta­valy alkotta meg az Ország- gyűlés a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 81/1997. számú törvényt. Ez rögzíti az 1998 után követendő gyakorla­tot. Eszerint 2000-től a nyug­díjemelés alapjául már nem az előző évi nettó béremelkedés, hanem az adott évre számított fogyasztóiár-növekedés és a szintén arra az évre tervezett keresetnövekedés szolgál. E két mutató növekedésének „sú­lyozott” átlaga adja a nyugdíj- emelés mértékét. 2000-ben a béreket 70, a fogyasztói árakat 30, azt követően pedig 50-50 százalékban veszik figye­lembe. E törvény 62. paragrafusá­ban szerepel az a kitétel, amely szerint 1999-ben - átmenet­ként - az előző, azaz az idei évi várható nettó bérkiáramlás arányában kell felemelni a nyugdíjakat és nyugdíjjellegű járadékokat. A bérkiáramlás - most már bizton megállapít­ható - az idén 19-20 százalék körül lesz. Ezzel szemben sze­repel a kormánynak az Országgyűlés elé terjesztett ja­vaslatában 14,5 százalékos emelés. A kormány javaslata aligha vonatkoztatható el a nyugdíj- fedezet hiányaitól. A törvény- előkészítők tavaly úgy számol­tak, hogy a hatályba lépő új, vegyes nyugdíjrendszer és a magánnyugdíjpénztárakba be­lépők miatt mintegy 20 milli­árd forinttal kevesebb járulék jut a központi nyugdíjalapba. Ennek a pótlását a központi költségvetésbe betervezték, és ezzel hiány nélküli - 0 szaldós - költségvetést állítottak össze. Ezzel szemben a nyugdíjbiz­tosító mintegy 30-35 milliár­dos hiánnyal záija az évet. Az okok között elsősorban az új nyugdíjrendszer iránt meg­nyilvánuló, a vártnál nagyobb érdeklődést, a tervezettnél több átlépőt kell keresni. Az előző kormány 1999-re is számolt hiánnyal, 60 milli­árd forint körüli összeggel, fel­téve, hogy az idén nem lesz a bevételek és a kiadások között különbség. Márpedig lesz, nem is csekély. Mindezek alapján joggal hihető, hogy ha válto­zatlanul hagynák a nyugdíjtör­vényt, és az abban szereplő 19- 20 százalékos nyugdíjemelést, a későbbiekben megsokszoro­zódna a nyugdíj-költségvetés hiánya, aminek nehéz felmérni a következményeit. Az új kor­mány ezt a többletet a gazda­sági összefüggések alapján nem vállalta. Réti János, az Országos Nyugdíj-biztosítási Főigazga­tóság főosztályvezető-helyet­tesének adatai szerint március­ban a saját jogú és özvegyi nyugdíjban részesülők száma 2 millió 651 ezer volt. Mivel azóta csak minimális emelésre került sor, a táblázatban sze­replő számok gyakorlatilag ma is érvényesek. A nyugdíjasok A nyugdíjuk száma havi összege 321 000-17 000 Ft 355 000 17 00-20 000 Ft 673 000 20 000-25 000 Ft 596000 25 000-30 000 Ft 632 000 50 000- Ft Harrach Péter szociális és családügyi miniszter a petíció átvételekor azt ígérte, hogy a több százezer aláírás minden­képpen a tervezet átgondolá­sára készteti a kormányt. Min­denesetre két nappal ezelőtt a tárca titkársága telefonon az aláírások hollétéről érdeklődött Mihalovits Ervintől. Takács-Deregán OECD-konferencia a fejlődésről A környezet megóvása áll a technológiai kutatások középpontjában A 29 fejlett gazdaságú országot tömörítő OECD (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet), amelynek néhány éve Magyarország is tagja, az idén Budapesten tartotta Technológiai előretekintés címen rendszeresített éves munkakonferenciáját. Az értekezletre több neves külföldi szakember is meghívót kapott. Előadásaik - a konferencia előzetes programjának megfe­lelően - a technológiai fejlő­dés és a környezetvédelem kapcsolatáról szóltak, rámu­tatva, hogy a fejlődést csak a környezet megvédésével lehet lendületben tartani. A romló környezet a fejlő­dés megtorpanásához, vagy rosszabb esetben visszafej­lődéshez vezet - ez volt a kon­ferencia tulajdonképpeni mot­tója. Bottka Sándor, a munkaér­tekezletet kezdeményező Or­szágos Műszaki Fejlesztési Bizottság (OMFB) megbízott elnöke felhívta a figyelmet arra, hogy a nyugati technoló­giai előretekintési programok (TÉP) tapasztalatait felhasz­nálva Magyarországon is be­indult a kutatás. Erre a célra a magyar állam az elkövetkező három évben 200-250 millió forintot kíván áldozni. Ez nemcsak azért fontos - hang­súlyozta -, mert az európai csatlakozási folyamat világos jövőképet követel az országtól, hanem azért is, mert bebizo­nyosodott, hogy az előretekin­tési programok segítségével valódi, élő kapcsolat létesít­hető az eddig egymással alig érintkező kutatóintézetek, il­letve a vállalati- és államigaz­gatási területen dolgozó szak­emberek között. Bottka Sándor szólt a kuta­tások finanszírozásáról is, rá­mutatva: az állam felelősség- vállalása csökkenni fog, hogy átadja helyét a vállalati kez­deményezéseknek. A vállala­toknak ugyanis alapvető ér­deke a technológiai fejlődés fenntarthatósága, főleg azért, mert piacképességük múlhat a környezetbarát technológiák kifejlesztésén. így szinte au­tomatikusan növekszik majd szerepük a kutatási költségek előteremtésében. Ezt a trendet a nyugati példák is megerősí­tik - hangsúlyozta az OMFB megbízott elnöke. (antal) Clinton útjai Többszörösen bonyolult kö­rülmények között indult el kö­zel-keleti útjára Bili Clinton. Miközben ugyanis a képvise­lőház igazságügyi bizottsága javasolja az alkotmányos fele­lősségre vonást, Izraelben vál­tozatlan a feszültség a zsidók és a palesztinok között. Bili Clinton - akit felesége és lánya is elkísért - vasárnap Izraelben bejelentette: újabb 1,2 milliárd dolláros segély- csomag jóváhagyását kéri majd a washingtoni kongresz- szustól az izraeli biztonsági igények teljesítéséhez. Az iz­raeli kormányfővel, Netanja- huval folytatott megbeszélése után úgy nyilatkozott, hogy a palesztin vezetésnek az eddi­ginél többet kell tennie a cisz- jordániai zavargások megfé­kezéséért. Bili Clinton és Benjamin Netanjahu. Mindkettőnek megvan a maga baja fotó: feb/reuters Derülátó munkanélküliek, aggódó vállalkozók Csökkenő bizalmi index Novemberben folytatódott a lakossági bizalmi index harma­dik hónapja tartó csökkenése. A visszaesés csaknem kétéves, töretlen fejlődés után következett be. A várakozások azonban még így is meghaladják a májusi adatokat - derül ki a GKI Gazdaságkutató Rt. most közzétett jelentéséből. Az elmúlt hónapban megkér­dezett családok pénzügyi helyzetük kismértékű romlásá­ról számoltak be, és többségük jövőre is hasonló tendenciákra számít. Ezzel együtt kedvezőtle­nebbé vált az ország jelenlegi gazdasági helyzetének a meg­ítélése, mert az elkövetkező évre vonatkozóan is a koráb­binál pesszimistább válaszokat kaptak a gazdaságkutatók. A vizsgált lakossági csopor­tok közül érdekes módon egyedül a munkanélküliek vá­rakozása javult, a vezető be­osztású alkalmazottaké és a vállalkozóké romlott. A legbizakodóbbak ismét az ország legnyugatibb szegleté­ben, tehát a Nyugat- és Közép- Dunántúlon (Győr­Sopron-Moson, Vas-, Zala-, Fejér-, Komárom-Esztergom és Veszprém megyében) élő emberek voltak az elmúlt hó­napban, a legborúlátóbbnak viszont Nógrád, Borsod- Abaúj-Zemplén, Heves, Bara­nya, Somogy és Tolna megye lakossága bizonyult. A LAKOSSÁG BIZALMI INDEXE RÉGIÓK SZERINT Országos bizalmi index 1. Régió: Közép-Magyarország (Budapest, Pest megye) 2. Régió: Észak-Magyarország (Nógrád, Botsod-Abaúj-Zemplén, Heves megye) 3. Régió: Észak-Alföld (Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye) 4. Régió: Dél-Alföld (Bács-Kiskun, Békés, Csongrád megye) 5. Régió: Nyugat-Dunántúl ( Győr-Moson-Sopron, Vas, Zala megye) 6. Régió: Közép-Dunántúl (Fejér, Komárom-Esztergom, Veszprém megye) 7. Régió: Dél-Dunántúl (Baranya, Somogy, Tolna megye) ________ A®**«1 Jövőképet kell nyújtani a csatlakozásra váróknak EÚ-bővítés előtt szanálás Orbán Viktor kormányfő szombaton az Európai Unió bécsi csúcstalálkozóján a csatlakozásra váró országok számára adott munkaebéden elmondta: Magyarország hi­vatalosan továbbra is azt az álláspontot képviseli, hogy a csatlakozási tárgyalásokat befejezzük 2000 végéig, és a szükséges megerősítési ratifi­kációs döntések az unióhoz tartozó államok parlamentje­iben szülessenek meg 2002-ig. Nemzetközi sajtótájékoztatóján a miniszterelnök hozzátette: Magyarország ehhez az idő­ponthoz, ehhez az időbeosztás­hoz igazítja lépéseit a követ­kező esztendők során. Orbán Viktor érthetőnek tartja, hogy az unió jelenleg a belső refor­mokkal bajlódva igen nehezen tud mondani pontos időpontot, ám arra kérte partnereit, hogy értsék meg: Magyarország nem teheti meg, hogy nem tűz ki maga elé valamilyen időpontot, mert akkor nincs mihez képest ütemezni a felkészülést az uniós tagságra. Wolfgang Schüssel alkancel- lár-külügyminiszter bevallotta, hogy meglepte Gerhard Schrö­der német kancellár követelése az európai uniós terhek újrael­osztásáról. Ugyanakkor egyet­értett azzal, hogy az unió bőví­tése előtt valóban rendbe kell tenni a pénzügyeket. Az alkancellár szerint az osztrák elnökségnek nagy ér­deme, hogy megkezdődtek az első tagjelöltekkel a konkrét csatlakozási tárgyalások. An­nak a meggyőződésének adott hangot, hogy all csatlakozásra váró országnak az uniótól pers­pektívát kell kapnia, mert erre belpolitikai okokból is rá van szorulva. Hírek röviden Antall Józsefre emlékeztek Az öt évvel ezelőtt eltávozott Antall Józsefnek meghatározó sze­repe volt abban, hogy a diktatúra múltról szóló fogalom legyen a magyar nemzet számára - hangsúlyozta beszédében Szabad György akadémikus, a néhai miniszterelnök emlékére a Magyar Állami Operaházban szombaton rendezett hangverseny előtt. Látnoki szavak A szocialisták meglátása szerint februárban már nemcsak a nyugdí­jasok, hanem a közalkalmazottak, a köztisztviselők tömegei, a kö­zéprétegek is észreveszik, mit várhatnak a kormánytól, s hogy csak a gazdagok jártak jól a költségvetéssel - jelentette ki az MSZP Or­szágos Választmányának ülése után az elnök, Földes György. Főváros kontra vidék? A Szabad Demokraták Szövetsége a demokratikus politizáláshoz méltatlannak tartja a vidék és a főváros politikai célú szembeállítá­sát - szögezték le az SZDSZ megyei elnökei vasárnap Kalocsán rendezett tanácskozásukon. Kongresszusra készülve Thürmer Gyula személyében egyetlen elnökjelöltje van a Munkás­pártnak, míg a három alelnöki posztért hatan versengenek a febru­ári kongresszusra készülve. Zinner György szóvivő elmondta: az elnökjelölt programjának középpontjában a jobboldali kormány leváltásában való részvétel áll. Kormányok az igazságért Ha a jelenlegi kormány elismeri, hogy a baloldali diktatúra áldoza­tait kárpótolni kell, és megadják nekik a tisztes anyagi és erkölcsi elismerést, akkor többet tettek az igazságért, mint az előző két poli­tikai ciklus vezetői. Ezt Hasznos Miklós, a Munkaszolgálatosok Szövetségének (MUSZ 51-56) országos elnöke mondta a szövet­ség Budapesten rendezett fórumán. Az olvasókat nem lehet leváltani Memorandumot tett közzé a Nyilvánosság Klub tisztújító közgyű­lése, amelyben a Magyar Hírlap tervezett állami tulajdonba vétele ellen tiltakozik a média több munkatársa. „A legelkeseredettebb pillanatainkban se feledkezzünk meg arról, hogy ma Magyarorszá­gon plurális, és ebből következően minden bajával együtt szabad a sajtó” - hangoztatta Domány András újságíró.

Next

/
Thumbnails
Contents