Új Néplap, 1998. november (9. évfolyam, 256-280. szám)

1998-11-06 / 260. szám

HOL­MI ! IX. évfolyam, 260. szám 1998. november 6., péntek Heti tévé-, rádió-, moziműsor és programajánlat Tehetségesek a szoknyás brókerek 2. oldal Drogmegelőzés a sulikban 3. oldal Hét végi ügyeletek 6. oldal Rendkívüli ülést tartott a szolnoki közgyűlés MAR KÉSZÜL Jász-Nagykun-SzoM megyei napilap Három alpolgármestert választottak A szolnoki közgyűlés tegnapi soron kívüli ülésén megválasztot­ták az alpolgármestereket és a bizottságokat, valamint megál­lapították a polgármester és az alpolgármesterek illetményét. A közgyűlés először módosí­totta a szervezési és működési szabályzatot, ezzel vált lehe­tővé, hogy a korábbi egy he­lyett most három alpolgármes­tert válasszanak. A három je­lölt: Bállá György (Fidesz- MPP), Fodor György (SZDSZ) és Kovács Libór (MSZP) meg­választásához a 28 tagú testület­ben 15 egyetértő szavazatra volt szükség. Ennél mindhárman többet kaptak, Bállá György 27- et, Kovács Libór 23-at, Fodor György pedig 20-at. A bizottságokat és a megyei egyeztető bizottságot a képvise­lők zárt ülésen választották meg. Az egészségügyi és sport- bizottság elnöke dr. Karsay Koppány (MSZP), az oktatási és kulturális bizottságé M. Ro­mán Béla (Fidesz-MPP), a pénzügyi ellenőrző bizottságé dr. Nagy Rózsa (MSZP), a költ­ségvetési bizottságé Horváth Péter (Fidesz-MPP), a bűn- megelőzési és közbiztonsági bizottságé Csépány Sándor (MSZP) lett. (Folytatás a 3. oldalon) Élen a kőolajosok, a kereskedők, az adótanácsadók és a könyvvizsgálók A legmagasabb jövedelem 113 millió Az 1997. évben Jász-Nagykun-Szolnok megyében 113 millió forint volt a csúcsjövedelem, melyet egy kereskedelmi vállalko­zás tulajdonos-vezetője vallott be. Bár az évi „fizetés” igen nagynak látszik, az országos csúcsnak mindössze a fele - tud­tuk meg a megyei APEH-től. Elkészült a megyei adóható­ságnál az immár összesített ki­mutatás, mely a megyei beval­lott jövedelmeket szedi sorba. Ezek szerint az első 50 legna­gyobb jövedelmet bevalló ösz- szesen 1,1 milliárd forintot „ke­resett” tavaly, ami a teljes me­gyei jövedelemtömeg 2,7 szá- ■ zaléka. A csúcson egy kereskedelmi vállalkozás tulajdonos-vezetője áll 113 millióval, amelynek döntő hányada értékpapírból származott. Egyébként általá­nosságban is igaz az, hogy a legnagyobb jövedelemmel ren­delkezőknél az évi munkavi­szonyból származó „kereset” a teljes jövedelemnek csak mint­egy 60-70 százalékát teszi ki, a többi értékpapírból, illetve tu­lajdonosi jogviszonyból szár­mazik. Ezzel szemben érdekes az a megállapítás, mely szerint a menedzsmentréteg munkabér formájában jövedelmének csak mintegy 30 százalékát kapja, a többi juttatást főként értékpapí­rok jelentik. A toplistás 50-ek „klubjában” 12 az egyéni vállalkozók száma, akik 12-25 millió közötti jöve­delmet realizáltak 1997-ben. A szakágazati vizsgálat alapján a legtöbben - 14-en - a kőolaj­feldolgozási ágazatban dolgoz­nak, ezt követi a kereskedelem és feldolgozóipar (9-9), de felso­rakoztak a „klubba” az adóta­nácsadók, a könyvvizsgálók és a közjegyzők is. ein Szükség lenne az összekovácsolási gyakorlatokra, de egyelőre nincs rá pénz Tartalékosok újra mundérban? Terjengő hírek - az ezekben szereplő hadkötelesek számára úgy tűnik, egyelőre csak „rémhírek” - szerint ötévenként ismét mundérba kell bújniuk a tartalékos katonáknak. Az elképzelé­sek szerint a kérdésben érintett, 35 évesnél fiatalabb férfiak­nak egy-két hétre kellene bevonulniuk. Minthogy Jász-Nagykun-Szol­nok megyében mintegy 30-40 ezer tartalékost tartanak szá­mon, így nem mindegy, mi az igazság.- A szóbeszédet mi is hallot­tuk, de semmilyen ezzel kap­csolatos hivatalos információt nem kaptuk - tájékoztatta la­punkat Kövesdi Albert ezredes, a megyei hadkiegészítő pa­rancsnokság vezetője.- Véleményem szerint annak az elképzelésnek, hogy a tarta­lékos hadköteleseket gyakorla­tokra behívjuk, nincs reális alapja, már csak azért sem, mert nem állnak rendelkezésre az ehhez szükséges anyagi fel­tételek - tette hozzá. Az ezrfedes ugyanakkor azt is hozzáfűzte, értékelése szerint valóban szükség lenne a tarta­lékosok összekovácsolási gya­korlataira, mint mondta, ezt nem is vitatja senki. Ami tény: 1999-re mindösz- sze néhány tartalékos behívását jegyezte elő a megyei hadki­egészítő parancsnokság, ez azonban nincs összefüggésben az elképzelésekben szereplő öt­évenkénti rendszeres gyakorla­toztatással. Egyébként pedig nem eszik olyan forrón a kását: a felül­vizsgálat alatt álló, de a jelenleg hatályos honvédelmi törvény ugyanis előírja, hogy a tartalé­kost, behívása előtt hat hónap­pal tájékoztatni kell a vele kap­csolatos tervekről, éppen azért, hogy legyen idő az esetlegesen felmerülő problémák miatti mérlegelésre. H. Gy. 1999. ÉVI KALENDÁRIUMA ELŐFIZETŐINKNEK ízveszély Kelet-Magyarországon Orbán Viktor Svédország helyett a Felső-Tisza-vidékre utazott A Tisza Szolnoknál lassan, de biztosan árad... Csütörtök reggel óta vész­terhes hírek érkeztek Sza- bolcs-Szatmár-Bereg me­gyéből, ahol a Tisza felső fo­lyásánál egyre növekszik az árvízveszély. A kormány félmilliárd forintot csopor­tosított át a mentési munká­latokra. A miniszterelnök lemondta stockholmi útját, s a helyszínen tájékozódik. Manninger Jenő, a vízügyi tárca politikai államtitkára a kabinet csütörtöki ülését köve­tően a legfrissebb jelentésekre hivatkozva elmondta, hogy a Felső-Tisza-vidéken várha­tóan csütörtökön este tetőzik az ár. Tegnap Tiszabecsnél reggel 6 óra és délután 13 óra között több mint másfél mé­terrel emelkedett a folyó víz­szintje. Az elmúlt száz évben, beleértve az 1970-es nagy ár­vizet is, nem volt ilyen magas a vízszint. A térségben jelenleg hat- százan vesznek részt a mentési munkálatokban. Egyelőre há­rom település lakóit evakuál­ták, de ha a helyzet súlyosbo­dik, akár 50 ezer ember kitele­pítése is szükségessé válhat. A kormányülést követően Orbán Viktor miniszterelnök az árvíztől veszélyeztetett tér­ségbe utazott, ahol csatlako­zott Gyurkovics Sándor kor­mánybiztoshoz, aki az árvíz- védelmi és mentési munkála­tokat irányítja. A legnagyobb veszély az, hogy az Ukrajnából érkező ár­hullám összeadódik a magyar területen áradó folyók vizével. Sajnos, tegnap a határ mindkét oldalán esett az eső. Az árvíztől leginkább fe­nyegetett települések lakói fe­gyelmezetten felkészültek arra, hogy szükség esetén kite­lepíthessék őket. Ha erre sor kerül, az árvízkárosultak sze­mélyenként legfeljebb egy 20 kilogrammos csomagot vihet­nek magukkal. Először a moz­gásukban korlátozott idős em­bereket menekítik ki. Nyugat-Magyarországon is megáradtak a folyók, de ott a helyzet kevésbé drámai: teg­nap már csökkent a vízszint. * A következő napokban fo­lyamatos, lassú áradás vár­ható a folyó középső szaka­szán is - jelentette a Kötiví- zig. Az előrejelzés alapján nagy biztonsággal számítani lehet arra, hogy az úgyneve­zett szolnoki Menteden terü­FOTÓ: I. CS. let elöntése öt napon belül bekövetkezik. A többi, nyári gáttal védett terület elöntése nagy valószínűséggel szintén megtörténik. A hullámtereket már el­árasztotta a víz. A fegyver- nek-ledencei (Fegyvernek- Taskony között), valamint a Doba-kanyari (Nagykörű- Kisköre között) árvédelmi szakaszon továbbra is első fokú árvízvédelmi készültség van érvényben, a többi tiszai védvonalszakaszon a figyelő- szolgálatot hamarosan elren­delik. A védvonalak mentén eddig műszaki beavatkozásra nem volt szükség. Az elmúlt időszakban a belvízvédelmi fokozatban lévő területeken a lehullott eső miatt a talaj vízzel való telítettsége tovább nőtt. A Kötivízig területén az utolsó felmérés alapján a te­rületi elöntések nőttek, össze­sen 3000 hektárt tesznek ki. A jelenleg üzemelő tizen­nyolc szivattyútelep eddig összesen közel 13 millió köbméter vizet emelt át; napi teljesítményük 5-600 ezer köbméter. (További részletek a 3. ol­dalon olvashatók) Kisújszálláson az önkormányzat beruházásá­ban felújítják a központban lévő illemhelyet. A lapostetős, leromlott épület most új, esztétikus külsőt kap. fotó: illyés Lehet, hogy egyszer a feljelentőkből is gyanúsítottak lesznek az APEH-nél? Az ebül szerzett pénz visszaüt az eladókra Vincente S. V., a Spanyolországból jött, 47 éves pénzügyi befek­tető nagy üzletet látott a kutyafelvásárlásban. Alapos oka volt rá, ugyanis a Magyarországon, karcagi bejegyzésű, szabályos keretek között működő cége által felvásárolt nyolchetes kisku­tyákat jókora haszon reményében adhatta el saját hazájában. A vállalkozás azonban egyszer csak csődöt mondott. A spanyol az 1996-tól működő vállalkozása során mintegy 2000- 2500 ebet exportált egy ceglédi székhelyű vállalkozás segítségé­vel teljesen szabályosan. Nem is volt semmi baj, egészen az elmúlt év szeptemberéig. Akkor ugyanis két szállítmányra való kutya, kö­zel 300 állat ritka fertőző beteg­ségben elpusztult. Minthogy a megrendelő az elpusztult négylá­búakért egy vasat sem fizetett, így ő fizetésképtelenné vált a magyarországi eladók előtt. Több mint száz ebtenyésztő maradt ezáltal hoppon, ők ugyanis nem készpénzért adták át kutyáikat a felvásárlónak. A spa­nyol 500 kutya árával, 11 millió forinttal maradt adósuk. Az el­adók között volt, aki csekket ka­pott az átvett ámért, számukra csak a bankban derült ki, hogy azon nincs fedezet. Ez utóbbi kö­rülmény volt az, ami a büntetőel­járás lefolytatására sarkallta a megyei rendőr-főkapitányság vizsgálati osztályát. Az, hogy a spanyol üzletember nem fizette ki az átvett kutyák vételárát, ön­magában még nem alapoz meg bűncselekmény elkövetését - tudtuk meg a rendőrség tegnapi tájékoztatóján. Dr. Borsányi Te­rézia alezredes, osztályvezető elmondta, a csalás alapos gyanúja amiatt áll fenn, hogy Vincente S. V. tudván tudta, hogy nincs a bankszámláján pénz, „fizetség­ként” mégis átadta a fedezetlen csekkeket. Ezt azonban a napokban lezá- ' mit nyomozás során mindössze öt tenyésztő esetében - 300 forint értékre - lehetett bizonyítani. A többi 110 károsult számára nincs tehát más út, mint hogy polgári peres eljárást kezdeményezzen káruk megtérülése érdekében. A spanyol férfi - akit az ügy kezde­tekor köröztek, ám később a rendőrségen önként jelentkezett­már az eljárás megindulásakor komoly szándékot mutatott üzleti partnereinek kártalanítására. Az előzetes letartóztatásból való szabadulását követően más jellegű üzleti tevékenységének köszönhetően ez idáig 4 millió forintot törlesztett. Az ügy vizsgálata során azon­ban enyhén szólva kínos körül­ményt is felfedeztek a nyomozók. Feltűnt, hogy voltak olyan ebte­nyésztők, akik nem a tényleges, a csekkeken szereplő vételárat, ha­nem annál kisebb összeget tüntet­tek fel a jövedelembevallás szempontjából meghatározó fel­vásárlásijegyeken ... A továbbiak már az adóható­ságon múlnak, a rendőrség min­denesetre hivatalból tájékoztatta észrevételeiről az APEH-et.HGy

Next

/
Thumbnails
Contents