Új Néplap, 1998. november (9. évfolyam, 256-280. szám)

1998-11-30 / 280. szám

4. oldal Hazai Tükör 1998. november 30., hétfő Integrációs kormányzati tervek a felsőoktatásban Egy város, egy egyetem Program autópályák építésére Tíz év alatt hatszázmilliárdért - új sztrádák Elkészült a gyorsforgalmi úthálózat tízéves, 600 milliárd forintos építési programja, amelyet akár már a héten meg­tárgyalhat a gazdasági kabinet és a kormány - nyilatkozta a hét végén a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter. Valószínűleg a jövő év első felében dönt a parlament a felsőoktatási integrációról szóló javaslatról - jelentette be az oktatási miniszter a hét végén egy budapesti egyházi tanácskozáson. Pokomi Zoltán katolikus, evangélikus és református egy­házi iskolai oktatók előtt mon­dott beszédében a felsőoktatási intézmények összevonásának előnyeit elemezte. Úgy vélte, hogy az új szerkezet kialakítá­sával korszerűbb, rugalmasabb lesz az egyetemi, főiskolai kép­zés. „Az összevont intézmé­nyek hatékonyabban működ­hetnek majd, és több pénz jut­hat fejlesztésre, a bérek növelé­sére” - mondotta. A miniszter szólt az intéz­ményhálózat átalakításának el­A Kárpátalján napokban ész­lelt féregbetegség, a trichinel- lózis fertőzött hússal terjed. A megbetegedett ember nem terjeszti a kórt - nyilatkozta lapunknak a szakember. Dr. Princz Gyula, a Szent László Kórház járványügyi osz­tályának ügyeletes főorvosa elmondta: a kárpátaljaihoz ha­sonló betegség hazánkban évente legfeljebb néhányszor fordul elő. Az állategészség­ügyi szempontból nem ellenőr­zött, főként a feketevágásból származó termékek jelenthet­nek veszélyt, ezért nem taná­csos ismeretlen eredetű húsok fogyasztása. A kórokozó sajátossága, hogy mostoha körülményeket is átvészel. Ha valaki például a Szán helyett rénszarvas „fel­ségjelű” repülőn érkezik a héten Ferihegyre Lappföldről a finn Mikulás. Magyarországi látogatásának kedves története van. Néhány hete ugyanis az újpesti Lokki- Sirály Egyesület húsztagú gye­rekcsapata Mikulás-nézőbe in­dult a távoli Lappföldre, és nem is jártak sikertelenül. Találkoz­tak a Télapóval, aki meghívá­sukra most Magyarországra jön. Joulupukki (ez a Mikulás finn neve) három napra el­hagyja lakóhelyét, Korvatuntu- rit, a Fülhegyet. Elsőként az I. számú Gyer­mekklinikát, majd meghívóit keresi fel. December 5-ét Pak­veiről is. Budapesten a tudo­mányterületek összekapcsolá­sának lehetősége, vidéken a földrajzi közelség vagy az „egy város, egy egyetem” elve sze­rint döntenek majd az intézmé­nyek egybeolvadásáról. Mindez pénzbe kerül, ám az integráció anyagi hátteréhez rendelkezésre áll majd a Világ­bank kölcsöne is. A nemzetközi pénzintézet a tervek szerint öt év alatt mintegy 50 milliárd fo­rintot juttat erre a célra. Pokomi Zoltán arra is kitért, hogy a mind tömegesebbé váló főiskolai, egyetemi képzésben egyre nehezebben tartható fenn az oktatók és a hallgatók köz­vetlen, személyes kapcsolata. Ezen a gondon enyhíthet töb­bek között új diákszállók épí­tése, a meglévők működésének átalakítása. látszólag friss, ám fertőzött húst mélyhűti és hónapok múlva fa­latozik belőle, szinte biztos, hogy akkor sem ússza meg baj nélkül. A Szent László Kórház­ban évente néhány embert ke­zelnek ezzel a kórral, legutóbb egy vaddisznólakoma résztve­vői- jártak pórul és kényszerül­tek kórházi ápolásra. A betegség magas lázzal jár, gyakran kíséri arcödéma, kiü­tés, izomfájdalom. Akut álla­potban állandósul a hasmenés, a vérkép is megváltozik. Mint­hogy azonban egyik-másik tü­nete más betegségekre is utal­hat, a főorvos azt tanácsolja, hogy a diagnózist mindenképp bízzák a fertőző betegségekben jártas szakemberre. A kór gyó­gyítására létezik hatásos szer. (cs. b.j.) son és a nagykarácsonyi Miku­lás-házban tölti, másnap a Ma­gyar Néprajzi Múzeumban, az adventi, karácsonyi, finn ha­gyományokat felelevenítő ren­dezvényen találkozik a gyere­kekkel. Innen az Országházba vezet az útja. Ezen a vasárnapon a finn Télapó az Állatkertbe is elláto­gat. Azért oda, mert úgy tudja, hogy ott mindig sok gyerek van. Elmegy közéjük, bárki ke­zet foghat vele, megsimogat­hatja a szakállát. S talán még ajándékot is kap tőle. Magyarországi tartózkodása idején üzenni is lehet a Miku­lásnak. „Titkos” alkalmi tele­fonszáma: 06 50 400 400. (h. gy.) Katona Kálmán rámutatott, hogy a javaslat az előző kor­mány által kidolgozott prog­ramra épít, és elsőbbséget él­veznek azok az autópályák, amelyek az európai főközle­kedési folyosókkal teremtenek közvetlen kapcsolatot. Újdonság, hogy a források döntő hányadát az állam hite­lekből fogja előteremteni. Ezenkívül célul tűzi ki az au­tópályadíjak egységesítését is. A miniszter azt is hangsú­lyozta, hogy a javaslat szerint gyorsabb ütemű lenne az au­A parlamentarizmus szülőha­zájának tartott Angliában mintegy száz évvel ezelőtt azt találták ki, hogy egy-egy kép­viselőcsoport összehangolt fellépéseivel nem hagyta szó­hoz jutni a kormányzó többsé­get. Ezzel az időhúzással, obstrukcióval megnehezítették a nekik nem tetsző törvények megszületését. Lóvéiéi István alkotmány- jogász, főiskolai tanár szerint ennek a múlt század utolsó harmadában gyakran alkalma­zott időhúzási módszernek a gyakorlása a modem parla­tópálya-építés, mint ahogy az a korábbi kormány elképzelé­seiben szerepelt. A program finanszírozását és a jövő évben felhaszná­landó mintegy 40-50 milliárd forintot az állam egy külföldi fejlesztési banktól fogja fel­venni - hangsúlyozta Katona Kálmán. A hitelt várhatóan az Európai Beruházási Bank nyújtja, ám az Európai Unió felzárkózási alapjainak pénzét is felhasználják majd. A közlekedési miniszter szerint célszerű lenne létre­menti rendszerekben már erő­sen korlátozott. A magyar parlamentben az utóbbi években voltak olyan esetek, amikor - felháborodá­sának jeléül - egész képvise­lőcsoport távozott az ülés­teremből. Megtörtént, hogy néhány képviselő hosszadalmas fel­szólalásaival, állandó bekiabá­lásaival, sőt vizsgálatot is ki­váltó, másokat sértegető kije­lentéseivel megzavarta, vagy lassította a T. Ház munkáját. Ám ezek a „kilengések” nem jelenthetik - nem is jelen­hozni egy úgynevezett Nem­zeti Autópálya Társaságot, amelynek feladata lenne az M3-as autópálya Füzes- abony-Polgár közti szakaszá­nak, és az MO-ás körgyűrűnek a továbbépítése, az M7-esen Balatonaliga és Zamárdi kö­zött további két sáv megépí­tése és a meglévő autópálya egyes szakaszainak felújítása. A tízéves program olyan el­képzelést is tartalmaz, hogy az Ml-es autópálya Győr-He- gyeshalom közötti szakaszát felépítő ELMKA Rt. koncesz- sziós jogát az új autópálya-tár- saságra, illetve az M3-as autó­pálya továbbépítésére létreho­zott ÉKM Autópálya Rt.-re ruháznák át. tették - tényleges akadályát a törvényhozói munkának. Az Államigazgatási Főis­kola tanára rámutatott, hogy a „rend” érdekében már számos szabály született. így például a magyar parlamentben előre be kell jelentkeznie annak, aki szólni kíván. Meg kell jelölnie mondandójának tárgyát, és azt is, hogy adott esetben kihez, miért kíván szólni, interpel­lálni, kérdést intézni. A jelent­kezők között pedig felszóla­lási sorrendet állítanak fel. Mindezeken túl a napirend előtti felszólalások rendje, időkorlátja is fegyelemre inti a honatyákat. Arról nem is szólva, hogy az elnök bármi­kor megvonhatja a szót a kép­viselőktől. Horváth M. Rendelet helyett törvény. Amennyiben az adórendőrség nem kezdi meg működését a jövő év elején, veszélybe kerül a költségvetés bevételi oldala - mondta Orbán Viktor a Fidesz szombati országos választmá­nyi ülésén. A miniszterel­nök-pártelnök hozzátette: a szervezetet egyszerű kormány- rendelettel is létre lehetne hozni, de a törvényi megoldás elegánsabb és jobban össz­hangban áll a jogszabályokkal. Alkotmánybírósági ülés. Ma ülésezik az Alkotmánybíró­ság, és megtárgyalja többek kö­zött azt az indítványt, amely sé­relmezte, hogy a foglalkoztatási törvény kirekeszti a megyei munkaügyi szervezetekből és az érdekegyeztetésből a szabad szakszervezeteket. Agrárpártok találkozója. Várhatóan Budapesten kerül sor jövőre a térség agrárpártjai­nak tanácskozására - jelentette be Torgyán József földműve­lésügyi és vidékfejlesztési mi­niszter, hazaérkezve romániai látogatásáról. A politikus el­mondta: megbeszéléseit a ro­mán mezőgazdasági és élelme­zésügyi miniszterrel annak el­lenére eredményesnek tartja, hogy tárgyalópartnerét ott-tar- tózkodása alatt mentették fel. Tüntetés Princz ellen. Mint­egy félszázan vettek részt szombaton a Postabank buda­pesti székháza előtt tartott tün­tetésen, amelyen Princz Gábor­nak és a pénzintézet korábbi vezetésének büntetőjogi fele­lősségre vonását követelték. Játékprogram ’Sft-ról. Az if­júság történelmi ismereteinek gyarapításához az 1956-os Corvin-közi csatát feldolgozó számítógépes játékprogram el­készítését javasolta a Magyar Szellemi Védegylet ügyvezető elnöke a hét végén Budapesten. A védegylet Számadás címmel 1991 óta évente tart konferen­ciát. A főváros a metróért. A fő­város felajánlja a kormánynak, hogy 1999-ben és 2000-ben át­vállalja a 4-es metró beruházá­sának állami kötelezettségeit - jelentette be az SZDSZ Orszá­gos Tanácsának szombati ülése utáni Demszky Gábor, Buda­pest főpolgármestere. Hangsú­lyozta: Budapest kompromisz- szumra törekszik a kabinettel. Lakács mellett. A M1ÉP Hajdú-Bihar megyében működő szervezeteinek elnökei valótlan­nak tartják és visszautasítják Csurka István pártelnök és Győri Béla szóvivő tájékoztatását, mi­szerint a hajdú-bihari szerveze­tek kérik Szabó Lukácsnak a pártból való kizárását. A testület újólag egyhangú támogatásáról biztosította Szabó Lukácsot. December 19-én kezdődik a téli vakáció, bizonyítvány február 5-éig Hat nappal hosszabb lesz az idei tanév Még szűk három hét tanulás, majd két hét pihenés és játék következik másfél millió általános és középiskolás diák szá­mára. A félévi jegyeket január végén zárják le a tanárok, értesítőosztásra február első napjaiban kerül sor. Az oktatási miniszter rendele­tének megfelelően a téli szü­net az ország általános és kö­zépiskoláiban december 19-től 1999. január 3-áig tart. A szünet előtti utolsó taní­tási nap december 18., péntek, a szünet utáni első tanítási nap 1999. január 4., hétfő. Lesz még tavaszi szünet is 1999. március 27-től, de az igazga­tók közben is adhatnak a tanu­lóknak rövid szünetet. Sok he­lyütt például januárban, febru­árban néhány napra szánkó- és sítúrák miatt csendesülnek el az iskolák. A tanév első féléve 1999. január 29-ig tart, és a nevelők 1999. február 5-ig adják ki a bizonyítványokat. Ezt köve­tően az iskolákban szülői érte­kezleteken értékelik az első félévi munka tapasztalatait. Az 1998-99-es tanév kü­lönben a korábbiaktól eltérőn hat nappal hosszabb lesz, és 1999. június 18-án ér véget. Az érettségizők 1999. május 14-éig járnak iskolába. Az idei tanévben - a még nem végleges adatok szerint - mintegy másfél millió diákkal összesen körülbelül 160 ezer pedagógus foglalkozik. A gye­rekek száma egy év alatt csak­nem 30 ezerrel csökkent. A múlt évhez képest emelkedett viszont - mintegy ezerhat- százzal - az általános iskola első osztályaiba járók száma, és így megközelíti a 130 ezret. Az általános iskolákban egymillióan, a középiskolák­ban több mint 440 ezren ta­nulnak. A legtöbben, 180 ez­ren szakközépiskolákba, 140 ezren gimnáziumokba és 120 ezren szakmunkásképzőkbe járnak. (d. g.) Ember nem terjesztheti a kárpátaljai járványt Fertőzött hús a veszélyforrás Hazánkba látogat a héten a finn Mikulás Lappföldről jön repülővel Alkotmányjogász a parlamenti felszólalások rendjéről Az elnök megadja, de meg is vonhatja a szót A közelmúltban többen obstrukciót emlegettek, amikor a parlamenti voksoláskor az ellenzék nem szavazott, bár jelen volt az ülésteremben. Ezzel sikerült megakadályoznia a na­pirend kormánypártok által tervezett megváltoztatását. Erdélyi zamatok krónikája „Több mint két évtizeden át tanulmányoztam és gyűjtöttem az Erdélyre vonatkozó gasztronómiai adatokat, recepteket, az étkezési kultúrával kapcsolatos régi erdélyi könyveket, szokásokat, népi hagyományokat. Mígnem pár éve fölébredt bennem a szándék, hogy minderről könyvet jelentessek meg.” Kövi Pál - kortársai szavaival élve -, az erdélyi vándor írta ezeket a szavakat 1985 nyarán New Yorkban. S terve megva­lósult. A Kriterion Kiadó, majd a Corvina Kiadó gondo­zásában megjelent mű után most harmadik, átdolgozott ki­adásban a Ferenczy Könyv- és Lapkiadó tette közkinccsé az erdélyi magyaro.s zamatok krónikáját. A történelmi szakácsköny­vet a minap egy nagyszabású találkozó keretében Josef von Ferenczy ajánlotta az érdeklő­dők figyelmébe. A magyar konyhán belül mi jellemzi különösképpen az er­délyi magyar konyhát? A könyvből megtudhatjuk, hogy feltűnő erdélyi sajátosság „a helyi fűszerek bőségesebb használata, a lisztneműek kö­zül a pogácsafélék és más sült tészták különleges kultusza a főtt tésztákkal szemben, a gyümölcslevesek és -szószok gyakoribb jelenléte.” Mit őrizhetünk meg az erdé­lyi konyha hagyományaiból? Áz étkezés és az ételkészítés tisztességét! - olvashatjuk a nagy sikerű könyvben. FEB Történelmi szakácskönyv Étkezési szokásaink a statisztika tükrében Kutyafuttában reggeli A szakértők szerint a tartal­mas és gusztusos reggelizés igen egészséges. Magyaror­szágon a lakosság három­negyed része mindennap reg­gelizik, többségük otthon, igaz sokszor állva, vagy roha­nás közben. A naponta regge­lizők száma a kilenc évvel ez­előtti vizsgálódáshoz képest 10 százalékkal visszaesett. Ez derül ki a GfK Hungária Pi­ackutató Intézet egyik felméré­séből. A szakemberek ezer személytől tudakozódtak szo­kásaikról, és a válaszok szerint az otthon reggelizők fele a csa­ládjával, egyharmaduk egyedül étkezik. A leggyakoribb menü a fehér kenyér, a margarin, a különféle felvágottak, a fekete tea vagy a tej. Sajtot reggelente a felnőttek 32 százaléka fogyaszt, tojásos ételekkel 27 százalék kezdi a napot. A gyermekek étrendje csaknem ugyanaz, mint a fel­nőtteké, de ők főként tejet és aludttejet isznak. A családok 58 százalékában hétköznap is a háziasszony ké­szíti a reggelit, a háztartások 22 százalékában viszont mindenki magát szolgálja ki. Közösen, tehát a gyerekek bevonásával csak a családok kevesebb, mint egytizedében fogyasztják el a reggelit. A felmérésből kiderült: az étkezési szokások a hét végén alig térnek el a hétköznapitól, a megkérdezetteknek csak 17 százaléka szokott szombaton és vasárnap bőségesebben reg­gelizni.

Next

/
Thumbnails
Contents