Új Néplap, 1998. november (9. évfolyam, 256-280. szám)

1998-11-26 / 277. szám

6. oldal Az Új Néplap Európai Uniós Melléklete 1998. november 26., csütörtök A MEGOLDÁS Új programok a csatlakozás elősegítésére / Az ördög és a részletek Mint arról lapunkban már be­számoltunk, november 10-én Brüsszelben megkezdó'dtek az úgynevezett érdemi tárgyalások az Európai Unió és a bővítés első körébe bekerült hat tagjelölt or­szág, így Magyarország között. A Martonyi János külügyminiszter vezette magyar delegáció tárgya­lópartnereivel az addig áttekin­tett hét témakörből már első na­pon lezárt hármat. Az oktatás ­képzés, a kis- és középvállalko­zások, valamint a kutatás és a tudomány terén tehát „simán” vettük az akadályokat, a távköz­lés és az iparpolitika kapcsán azonban derogációs (átmeneti szabályozási) igényt kellett meg­fogalmazni Az igazi birkózás azonban csak ezután kezdődik a tárgya­lóasztalnál. Egyrészt tovább fo­lyik az áprilisban megkezdett úgynevezett átvilágítás, (a közös­ségi joganyag áttekintése és an­nak felmérése, hogy a jelölt or­szág mikorra lesz képes ezt át­venni és alkalmazni), s egyre kényesebb témák kerülnek terí­tékre. Mindeközben mostantól megkezdődött a tényleges alku­folyamat, azaz a mit, hol, miért és mennyiért megvitatása. Ez úgy zajlik, hogy az Európai Bi­zottság a tagjelölt országtól adott témában előzetesen bekért írásos álláspont alapján kimunkálja a közösség tárgyalási koncepció­ját, majd ezt követi az immár miniszteri, miniszterhelyettesi, il­letve főtárgyalói szintű alku. Ami biztosnak tűnik: minél több az átmeneti könnyítési igény, annál messzebb a csatlakozás időpontja. Nem nehéz megjósolni, hogy néhány témában bizony nem lesz könnyű a magyar delegáció dolga. Nagy körültekintést igénylő, aprólékos munka előtt állnak diplomatáink és szakem­bereink, amelynek eredménye döntően befolyásolhatja egyes ágazatok, térségek fejlődését. Mert ahogy a szólás mondja: az ördög a részletekben rejtik, -lz­Összeállításunk a Külügyminisztérium támogatásával készült. Szerkesztette: Laczi Zoltán A PHARE-program mellett 2000-től kezdődően további pénzügyi eszközök segítik a csatlakozásra való felkészülés folyamatát. Az alábbiakban ezeket mutatjuk be. ISPA: A jövőben igényelhető Kohéziós Alap felhasználására fölkészítő, közlekedési és kör­nyezetvédelmi infrastrukturális projektek megvalósítására igénybevehető támogatási forma, amely a csatlakozás előtt álló 10 ország számára lesz elér­hető, 2000-től 2006-ig vagy a csatlakozásig. Magyarország számára ez az első évben 80-100 millió euro támogatást jelent, ami hatékony felhasználás esetén emelkedhet, illetve kihasználatlanság esetén csökkenhet. A támogató projekteknek il­leszkedniük kell az országok és az EU közötti Csatlakozási Part­nerség dokumentumban megha­tározott célrendszerhez, továbbá az egyes országok környezetvé­delmi és közlekedésfejlesztési programjaihoz. A környezetvé­delmi beruházások terén azok jöhetnek számításba, amelyek a közösség környezeti jogrendsze­rének érvényesülését teszik lehe­tővé (például csatornázás, hulla­dék-kezelés), míg a közlekedési prioritások elsősorban az EU és a kedvezményezett állam közös érdekét képező fejlesztések, ezen belül a Transzeurópai Há­lózathoz kapcsolódó, illetve an­nak megközelítését lehetővé tevő beruházások, valamint a nemzetközi közlekedési hálóza­tok összekapcsolását elősegítő fejlesztések. Az egyes projektek minimális beruházási összege 5 millió euro. A támogatás a projekt tel­jes költségvetésének 85 százalé­káig teijedhet, csökkentendő vi­szont abban az esetben, ha a megvalósult infrastruktúra-be­ruházás bevételeket is hoz. SAPARD . A jövőben a Struk­turális Alapok részeként igény­bevehető Mezőgazdasági Orien­tációs Alap felhasználására fel­készítő, kifejezetten a mezőgaz­daság és a vidékfejlesztés prog­ramjainak megvalósítására igénybevehető támogatási esz­köz. A támogatás a csatlakozás előtt álló 10 ország számára lesz igénybevehető, 2000-től 2006- ig, vagy a csatlakozásig. Magyarország számára ez az első évben 40 millió euro össze­get jelent, de az előbbiekhez ha­sonlóan ez is nőhet, illetve csök­kenhet. A támogatandó projektnek il­leszkedniük kell az országok és az EU közötti Csatlakozási Part­nerség dokumentumban megha­tározott célrendszerhez, továbbá az egyes országok által kötele­zően elkészítendő nemzeti vi­dékfejlesztési tervhez (National Rural Development Plan). A tervet, melynek a 2000. január elsejétől kezdődő hétéves idő- szalma kell kiteijednie, a magyar kormánynak kell az EU Bizott­ság számára benyújtani. L. Z. Több mint négy éve gyárta­nak nagyméretű acélszerkeze- . teket német cementipari gé­pekhez Kunhegyesen a Hydrogép Kft.-nél. A cement­iparban ugyancsak fontos az európai unió környezetvé­delmi előírásainak betartása, ezért nagy számban készülnek porleválasztó acélszerkezetek is Kunhegyesen. A közös munka folytatódik, hiszen már a jövő évre is kap­tak megrendelést a német AUMUND cégtől. FOTÓ: MÉSZÁROS Beszámoló az Európa Pontról A mindössze pár hónapja mű­ködő szolnoki Európa Pont ve­zetőjének, Pelikán Lajosnak a napokban be kellett számolnia az eddigi tapasztalatokról az Országgyűlés európai integrá­ciós bizottságának. A rövid időszakról való érdeklődés azt mutathatja, hogy a poütikusok az EU-csatlakozással kapcsola­tos feladatokat sürgetőnek ér­zik. A beszámolóról kérdeztük az érintettet Pelikán Lajos elöljáróban el­mondta, az Európa Pontok sze­repe az, hogy felkészítse az or­szág lakosságát az európai uniós csatlakozásra. A kormány - látva, hogy fontos kérdésről van szó - jövőre minden megye- székhelyen létre szeretne hozni ilyen állampolgári tájékoztatási pontot. Ezek megalapításához elengedhetetlen a már működő EU-pontok tapasztalatainak ösz- szegzése. A vezető a bizottság előtt be­számolt arról, hogy számosán veszik igénybe a pont szolgálta­tását, főleg a fiatalok, akik közül leginkább a felsőfokú intézmé­nyekbe járók készülnek tudato­san az európai polgárságra. Az idősebb generáció azért keresi fel az információs bázist, hogy már most úgy alakítsa a vállal­kozását, hogy a tagság után is megfeleljen az közösség köve­telményrendszerének. Hozzá kell tenni, az országban az egyik legtöbb EU-anyag a szolnoki Európa Pontnál található meg. A bizottság előtt hangsú­lyozta, a pont működtetéséhez szükséges forrásokat nem iga­zán szerencsés pályázati úton el­érni, mert ez bizonytalanná teszi sorsukat, hiszen a pályázatot vagy elfogadják vagy sem. A bi­zottság is úgy vélte, a jövőben a fenntartást megbízható anyagi alapokra kell helyezni. Mind­emellett elengedhetetlen a Eu­Euro-info Szolnokon A szolnoki Tudomány és Technika Házában működő Európa Pont aktuális információajánlata: Európa számokban (negyedik kiadás) Katalógusból: Az integráció előny-hátrány mérlege az ipar számára Mezőgazdaságunk és csatlakozásunk az EU-hoz, külső szemmel Az EU-ról - kitekintéssel Tanulságos sikertörténet: érdekérvényesítés a francia élelmi­szergazdaságban Három tanulmány az EU kereskedelempolitikájáról Elektronikus adatbázisokból: Az Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár honlapja. Szeretettel várnak minden érdeklődőt hétfőtől csütörtökig 8-tól 16 óráig és pénteken 8-tól 14 óráig. Összeállította: Simon Gábor Tel.: 56/425-524, E-mail: simon(kukac)mtesz.hu ___L__________________________________________________ P roblémák a jog területén rópa Ponton dolgozók tovább­képzésének biztosítása is. Pelikán Lajos kiemelte, az Európa Pont értéke felbecsülhe­tetlen, ezt bizonyítja a finn példa, ahol a szisztéma jól bevált a lakosság tájékoztatására. Hoz­zátette: jó lenne, ha a már eddig lezajlott átvilágítási tárgyalások anyagaihoz hozzá lehetne férni, hisz erre nagy igény mutatkozik. Ugyanakkor az iroda több „csa­tornát” (újság, rádió, televízió, civil szervezetek, önkormány­zati értesítők) is használ az is­meretek széles körű elterjeszté­sére, amit egyébként a bizottság el is vár. A bizottság tagjai elégedettek voltak a beszámolóval, és meg­ígérték, hogy személyes jelenlé­tükkel is támogatják majd a Pon­tok működését, a tapasztalatok megosztását. A képviselők ugyanis egy-egy téma felelősei, így saját területükről tartanának előadásokat. T. A. Jogharmonizáció és csatlako­zás a kereskedelmi szakem­ber szemével címmel tartott előadást a napokban a szol­noki Kereskedelmi és Gazda­sági Főiskolán prof. dr. Kecs­kés László egyetemi tanár, az európai jog Jean Monnet pro­fesszora. A Európai Unióval kötött ma­gyar társulási szerződés jogi előkészítésében is részt vett szakember elmondta, az kö­zösség az egyetlen nemzet­közi szervezet a világon, amely önálló jogrendszerrel rendelkezik. Ez a rendszer azonban meglehetősen eltér a jelenlegi hazai joggyakorlat­tól. Ennek közös nevezőre ho­zásában, a jogi csatlakozás le­hetővé tételében kap fontos szerepet a jogharmonizáció. A közösségi jog elsődleges és másodlagos joganyagra bontható. Az előbbi az alapító szerződéseket és ezek módosí­tásait, az utóbbi az úgyneve­zett rendeleteket, irányelve­ket, precedens értékű bírósági határozatokat, valamint aján­lásokat tartalmazza. A rendeletek az EU-ban a legmagasabb szintű jogi sza­bályozók, a hazai törvények­hez hasonlíthatók. Az irányel­vek a jogharmonizáció legfon­tosabb eszközei, de a tagálla­mok jogrendszerének közelí­tése csak annyira szükséges, amennyire ezt a közös piac működése megköveteli. A csatlakozási tárgyalások során több, mint 100 ezer ol­dalnyi joganyagot vizsgálnak át pontról pontra a felek. Csat­lakozásunk időpontja még nem látható előre, az viszont már most bizonyos, hogy en­nek legjelentősebb akadálya az unió komoly és elhúzódó szervezeti-jogi válsága - vélte a professzor. Az integráció pillanatában az egyik legfenyegetőbb prob­lémával Magyarországnak szintén a jog területén kell majd szembenéznie. Egyik pillanatról a másikra beáram- lik ugyanis a közösségi jog el­sődleges rendszere és ezzel a precedens-jellegű jogalkalma­zás felváltja a hazai konzerva­tív, dogmatikus eljárási szabá­lyokra épülő joggyakorlatot. Emiatt viszont tovább lassul­hatnak a magyar jogi gépezet egyébként is lassan forgó fo­gaskerekei. Molnár János Megérkezett az Európai Unió felvételünket el­bíráló bizottsága. Akinek hagymás-szalonnás tojásrántottát pakolt az asszony, most ne fogyassza el! jelenszky-karikatűra Hatékonyabb rendőrségre van szükség Pozitívan említették Ma­gyarországot az Európai Unió képviselői azon a sze­mináriumon, amelyet az Eu­rópai Parlament belügyi bi­zottsága rendezett kedden az EU keleti bővítésének bel- és igazságügyi vonatkozásairól. A tanácskozásra a tagjelölt or­szágokból is meghívtak képvi­selőket. A magyar résztvevők - az alkotmányügyi bizottság nevében Vastagh Pál, a nem­zetbiztonsági bizottság nevé­ben Szabó Attila - fontosnak tartották, hogy a hivatalos csatlakozási tárgyalások mel­lett effajta fórumokon is folyik a belépés előkészítése. Vas­tagh Pál azt is elmondta: jó lenne, ha a magyar és az Eu­rópai Parlament szakbizottsá­gai között rendszeres kapcso­latok alakulnának ki, Szabó Attila pedig jelezte, hogy az EU részéről is van ilyen igény. A találkozón világossá vált, hogy az unión belül egyre na­gyobb jelentőséget kap az együttműködés ezen a terüle­ten. A közösség jövő október­ben - a finn elnökség alatt - rendkívüli kormányfői érte­kezletet tart a bel- és igazság­ügyek témájáról. Az EU brüs­szeli bizottságának felelőse, a svéd Anita Gradin saját ta­pasztalatai nyomán méltatta a társult országokban felmuta­tott fejlődést is. A parlamenti témafelelősök pozitívan emlí­tették meg a magyar jogalko­tást, miközben a társultak álta­lános hiányosságai között a megbízhatóbb határellenőr­zést, és a hatékonyabb rendőr­ségi munkát sorolták fel. Vastagh Pál egyebek mel­lett arról beszélt az európai honatyáknak, hogy a csatlako­záshoz fűződő kulcskérdésnek tartja a bírák képzését, mert ők fognak először szembekerülni a feladatokkal, amelyek az EU szabályozásából erednek. Szabó Attila a szervezett bű­nözés elleni harc jelentőségé­ről beszélt, és jelezte: szükség lenne arra, hogy Magyaror­szág már a csatlakozás előtt együttműködjön e kérdésben az EU rendőri koordinációs szervezetével, a Europollal. A határok védelmének szigorítá­sáról a magyar képviselő úgy vélte, ehhez szükség lesz uniós segítségre, de ez az EU- nak is érdeke. (MTI) Az Európai Régiók Gyűlésének, a kontinens legnagyobb inter- regionális szervezetének több mint 300 tagja van, köztük 1992- től szűkebb hazánk is. Jász-Nagykun-Szolnok megye igyekszik a szervezet minden megmozdulásán jelen lenni. A tét ugyanis nagy: az európai uniós csatlakozás folyamatában semmilyen információról, egyáltalán a kapcsolatteremtés lehetőségéről nem szabad lemondani. Az Európai Régiók Gyűlése egyedülálló színtér a kapcsolatok keresésére Reform előtt a szervezet év december 2-án várható, akkor ül össze ugyanis az európai ré­giók közgyűlése. Jász-Nagykun- Szolnok a megyei közgyűlés el­nöke vezette három fős delegá­cióval képviselteti magát az eseményen. A közgyűlésen a - tisztségviselő-választás proce­dúrája mellett - téma lesz pél­dául, hogy milyen szerepet szánnak a régióknak a XXI. szá­zadban. A reform a szervezet műkö­dési stratégiájának korszerűsíté­sére irányul. Az a cél, hogy az adminisztratív jelleget egyre in­kább felváltsa a gyakorlati segít­ségnyújtás, ami az elmaradot­tabb uniós térségek - mint pél­dául Portugália, Görögország -, illetve a keleti régiók felzárkóz­tatását egyaránt jelenti. H. Gy. A szervezet célja többek között az, hogy népszerűsítse a regio- nalizmus eszméjét, segítse a ke­let-európai régiók felzárkózá­sát. Ebben van nagy szerepe a regionális kapcsolatok kiépíté­sének. Mint azt Báli István, a megyei önkormányzat külügyi szakreferense lapunknak el­mondta, az Európai Régiók Gyűlése színtere a kapcsolatok megteremtésének. Megyénk arra törekszik, hogy kapcsolatai révén, az interregionális szerve­zet bizottságaiban való aktivi­tással, különféle információs anyagok, kiadványok bemutatá­sával kialakítson egy képet ma­gáról. Az együttműködő régióknak meg kell ismerniük megyénk adottságaiban rejlő előnyöket, csak úgy mint az esetleges gyenge pontokat. Az Európai Régiók Gyűlése - Európa változásával párhuza­mosan - átalakulás előtt áll. En­nek egyik konkrét állomása ez

Next

/
Thumbnails
Contents