Új Néplap, 1998. november (9. évfolyam, 256-280. szám)

1998-11-21 / 273. szám

Az EU agrárrendszerének gyakorlatáról Átalakul a közös agrárpolitika Szakmai tanácskozást szervezett Jászapátin tegnap a Somos András Mezőgazdasági és Élelmiszer-ipari Szakképző Iskola, valamint az AGRYA megyei egyesülete Az Európai Unió ag­rárrendszere címmel. Délelőtt francia szakemberek tartottak előadást az unió közös agrárpolitikájáról, délután üzemlátoga­táson és szakmai fórumon vehettek részt az érdeklődők. A tanácskozás bevezető előadá­sát Alfred Rujfy, az Elzászi Ag­rárinformációs és Képzési Köz­pont vezetője tartotta. Egyebek mellett felvázolta az EU ’93 óta érvényben lévő közös agrárpoli­tikájának, támogatási rendszeré­nek küszöbönálló változásait. Az eddigi gyakorlat szerint az unió a termelők meg nem ter­melt nyereségét kompenzálta a támogatásokkal. 2000-től a tá­mogatás területi alapú lesz. Nem a megtermelt növények, nevelt állatok után jár a támogatás, ha­nem a gazdák termőföldjeik után hektáronként - függetlenül attól, mit termel ott - kapják a szubvenciót. Franciaországban ez előreláthatólag 2862 frank körül mozog majd. A támogatási rendszer alapja a pontos regisztráció. Ennek gyakorlatáról is ízelítőt láthat­tak a tanácskozás résztvevői. Ha valaki mezőgazdasági tevé­kenységet folytat, regisztráltat­nia kell magát, és pontos in­formációt adni arról, hogy mit és mekkora területen termel. Tanulmányút Nyolc magyar szakember vett részt az USA Nemzetközi Fej­lesztési Ügynöksége (USAID) által támogatott tíznapos ta­nulmányúton. Az ACID/ VGCA által szervezett prog­ram részletes képet adott Maine állam burgonyaágaza­táról. A tanulmányút tapaszta­latait a résztvevők a magyar burgonyaágazat stratégiájának kidolgozásában is figyelembe kívánják venni. Maine-ben a mezőgazdaság szinte kizárólag a burgonyára épül a természeti adottságok kö­vetkeztében. Az ágazat sikere vagy sikertelensége határozza meg a farmerek jövedelemhely­zetét. Ennek megfelelően alakul az ágazat állami szabályozása. Maine az USA egyik legjelen­tősebb burgonyatermelő állama. Itt mintegy 30 ezer hektáron ter­melnek burgonyát, a termésátlag hektáronként 30 tonna körül ala­kul. Az áruburgonya-termesztők kizárólag minősített vetőburgo­nyát használhatnak fel a termesz­Ennek érzékeltetésére Alfred Ruffy elmondta, hogy hazájá­ban az utolsó négyzetcentimé­ter termőföldterület adatait is számítógépes rendszerben dol­gozták fel. Franciaországban csak annak kötelező mezőgazdasági képzé­sen részt venni, aki az államtól gazdálkodásához támogatást kér. E nélkül persze lehet gaz­dálkodni, de aki főállásban a mezőgazdasággal akar foglal­kozni, nem tudja elkerülni, hogy képzésen vegyen részt. Magáról a képzés hogyanjáról már Valentin Maennlein, az El­zászi Agrárinformációs és Képzési Központ tanára beszélt a hallgatóságnak. Délután Jászapáti mezőgaz­dasági üzemeiben, termelőinél tettek látogatást, majd egy ke- rekasztal-beszélgetés során a megyében tartózkodó és tapasz­talatokat gyűjtő francia gaz­dákból álló delegációval közö­sen vitatták meg az unión belüli gazdálkodás gyakorlati tapasz­talatait. bcs az USA-ban téshez, amelyet törvény ír elő. A termesztőknek jelentést kell le­adni a minisztériumnak, hány hektáron vetettek burgonyát, és honnan származik a vetőgumó. Minden burgonyatermelő (két hektár felett) automatikusan a Burgonya Tanács tagja. Az első értékesítéskor a termelőnek és a vásárlónak minden cwt (mintegy 45 kilogramm) után egyaránt 2,5- 2,5 centet kell befizetni a tanács kasszájába. Az évente így össze­gyűlő 0,9-1,1 millió dollárt kuta­tásra, főként egyes burgonyabe­tegségekre rezisztens fajták ki­alakítására, általános burgonya­marketingre, valamint oktatásra költik. Az állam a termőterületet, a termesztett mennyiséget nem korlátozza, de szigorúan ellenőrzi a vetőburgonya előállítását és a felhasználását. Piaci zavarok ese­tén az állam csak súlyos esetek­ben lép fel, ekkor humanitárius célokra vásárolnak fel burgonyát. Maine állam semmilyen piacra (belföld, export) jutási támogatást nem nyújt a termelőknek. Jövőre indul a Gazda-Info Várhatóan a jövő év tavaszán indul a Gazda-Info mezőgaz­dasági informatikai rendszer, amelyet több agrár-felsőokta­tási intézmény, informatikai vállalkozás és a Teletext Új Képújság Kft. közösen mű­ködtet majd - jelentette be Papócsi László, a Pannon Ag­rártudományi Egyetem Ko­ordinációs Kutatási Központ­jának igazgatója a minap. A Gazda-Info célja az agrár-szak­tanácsadás, a szakképzés, to­vábbképzés és a vidékfejlesztés új, EU-konform alapokra helye­zése - ismertette Papócsi László. A kezdeményezést az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság, valamint a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium is támogatja. A szakember elmondta: a vi­déken élőket és az ott gazdálko­dókat szeretnék naprakész, hite­les információkkal ellátni, ezek­kel napi munkájukat könnyíthe- tik. Részletes szakmai tanácsokat nyújtanak majd a legkülönbö­zőbb mezőgazdasági területen dolgozóknak a termelési, illetve tenyésztési tudnivalóktól kezdve az agrárpiaci szabályozáson át a marketinginformációkig, bele­értve az árutőzsde-árfolyamokat is. Első lépésben ingyenesen fel­használható információkat szol­gáltatnak írásos formában, tele­faxon vagy Interneten. A teljes rendszer kiépítése mintegy 100- 150 millió forintba kerül. (MTI) A tehenet megfelelően ki kell szolgálni- Ahhoz, hogy egy tehén minél több és jó minőségű tejet adjon, megfelelően ki kell szolgálni. - E szavakkal nyitotta meg teg­nap Szolnokon, a Technika Há­zában tartott tejtermelési szak­mai konferenciát Bottyán Imre, a házigazda Alcsiszigeti Mező- gazdasági Rt. vezérigazgatója. A tenyészanyagot forgalmazó és különböző kutatási projekte­ket folytató Holstein Genetika Kft. szervezésében megrende­zett eseményen amerikai és ha­zai szakemberek ismertették a legújabb szaporodásbiológiai és biotechnológiai kutatási eredményeket, áttekintették a minőségi tejtermelés követel­ményrendszerét, majd a részt­vevők a héki tehenészetben tett üzemlátogatás keretében cserél­tek véleményt a látottakról, hal­lottakról. Metszési bemutató, borverseny, testvérkapcsolatok Évzáró a Bereczki Máté Gazdakörnél Az idei ősszel túlságosan bőven jött az égi áldás, ezért mind a betakarítás, mind pedig a talajmunka és a vetés alaposan feladta a leckét a gazdálkodóknak, miután a gé­pek képtelenek mozogni a hatalmas sárban. Megyénkben a korábbi évekhez képest jóval ke­vesebb búzát sikerült - gyakran szükségmegoldásokkal - elvetni, a kukorica nagy része még mindig a határban van, a cukorrépa gyökerét csak több kilónyi sárral együtt lehet kimozdí­tani a helyéről (képünkön) - ha egyáltalán sikerül. A talajok régen nem tapasztalt mennyi­ségű vizet tárolnak (az elöntésekről nem is beszélve), amiből sajnos az következik, hogy át­lagos téli csapadék mellett a tavaszi vízbőség valószínűsége bizony igen nagy, fel kell tehát készülni arra, hogy tavasszal sem lesz könnyebb a helyzet. fotó: csabai istván A szandaszőlősi Bereczki Máté Gazdakör hagyomá­nyos, évzáró rendezvénye minden alkalommal a fehér asztalok köré szerveződik. Elvégre a jó gazda nemcsak a tavaszi, nyári, őszi kertet szereti, de a Jusztin Laci bá­csi főzte marhapörköltet sem veti meg, amelyre Isten ellen való vétek lenne csap­vízzel koccintani. Hivatalosabbra fordítva a szót, ennek a közösségnek 48 fizető tagja van, bár ez a szám korántsem véges. Hogy ki mekkora területen gazdálko­dik, itt is széles a paletta, akad, aki 200 négyszögölös kertben, más 240 hektáron. Ami összeköti őket: szeretik a földet, a mezőgazdaságot, a kertészetet, egymás társasá­gát. A gazdakör elnöke, Guszta- fik János röviden szólt a kö­zelmúlt eseményeiről. Arról, hogy kapcsolatot tartanak a Vajdaságban Zenta és Felső­hegy, Erdélyben Mezőpanit, illetve a Nagyvárad melletti Érszalacs gazdálkodóival. Ezenkívül előadások, met­szés- és termékbemutatók, tanulmányi kirándulások szí­nesítik a palettát. Nagysze­Az efféle kisközösségnek, mint a miénk, egyre na­gyobb jelentősége lehet a jövőben - mondta Guszta- fik János FOTÓ: M. J. rűen sikerült a borverseny, 44 őstermelő nevezett be, 54 féle borával. Szakmai tanácsokat is lehetett a rendezvényeken kapni, egyfajta fórumot jelen­tettek ezek a mezőgazdaság, a termelés, az értékesítés, a szőlő- és zöldségkultúra idő­szerű feladatairól. Kaptak támogatást is a várostól, ame­lyet ezúton köszönnek, és ha mód, illetve lehetőség nyílik, szívesen veszik a továbbiak­ban is, címezték a kérést Fo­dor Györgynek, a megyeszék­hely jelen lévő egyik alpol­gármesterének. Ami az 1998-99. évi okta­tási programot illeti, ez no­vember 26-án a zöldségter­mesztéssel foglalkozó elő­adással indul. A későbbiek­ben szó lesz az állattenyész­tésről, növényvédelemről, növényvédő szerekről, de tervezik a pótszilvesztert, il­letve borversenyt is. Tartanak tavasszal metszési bemutatót, nem feledkeztek, feledkeznek meg a méhészetről, a gépbe­szerzés lehetőségeiről, az ér­tékesítésről sem. Az évértékelő összejövetel - amelyet a szandaszőlősi is­kola ebédlőjében tartottak - hagyományosan „szandasz- tallal” fejeződött be. Ez kivé­telesen nem fehér szalonna, zöldhagyma és savanyúság volt, hanem marhapörkölt a javából. A tavalyi szőlőter­mések levéből is hoztak a ta­gok annyit, hogy torok nem maradt szárazon. Ebből kifo­lyólag csak egy-két ember érkezett kocsival, így a remek hangulatú rendezvény zár­órája rugalmasan illeszkedett a Jászkun Volán késő esti menetrendjéhez. D. Sz. M. „Aki fát ültet, az gondol az unokájára, aki erdőt telepít, a jövőre gondol” Az ősz a faültetés időszaka, ilyenkor nemcsak gyümölcs­fákat ültetnek, hanem erdei fákat is. Az erdősítések első­sorban ősszel és tavasszal történnek. Aa erdősítés két módon történ­het:- ha kivágják az erdőt és he­lyére (kötelezően) újra erdőt ül­tetnek, ezt az erdészek erdőfel­újításnak nevezik,- ha olyan helyre kerülnek a csemeték, ahol korábban nem erdő volt, hanem szántó, legelő, gyep stb., akkor erdőtelepítésről van szó. A kárpótlás és a részaránytu­lajdon nevesítése során sokan ju­tottak kisebb-nagyobb földterü­lethez. Az új tulajdonosok egy jelentős része nem kíván vagy nem tud mezőgazdálkodni, hi­szen a földtől messze él, mun­kája nem enged időt erre, vagy idős kora miatt már nem tud gazdálkodni, azonban ezek a tu­lajdonosok is szeretnék földjei­ket hasznosítani. Számukra megoldást jelenthet az erdőtele­pítés, mert az erdősítés nem jár mindennapi tevékenységgel, a munkák időszakosan jelentkez­nek. Másrészről sok olyan vál­lalkozás van, amelyik elvégzi a tulajdonos helyett az erdőtelepí­tést („kulcsátadással”) - lehető­ség szerint az állami támogatás fejében -, így az erdősítés végez­tével a tulajdonos kész erdőt kap. Természetesen annak is érdemes erdőt telepíteni, aki saját maga végzi a munkákat, hiszen az er­dőgazdálkodás is jövedelmező. Hol lehet, hol érdemes erdőt ültetni? Az erdőt szinte mindenhol lehet telepíteni, csak az elvárható cél más és más. Minden talajnak, termőhelynek megvan a fafaj­összetétele, mely fafajták az adott területen meg tudnak élni. Az Alföldön az erdő számára jó termőhelyeken (például ártéri öntéstalajokon, jó mezőségi ta­lajokon) nagy produktumú és ér­tékes faállományokat lehet ne­velni, melyek nagy nyereséggel kecsegtetnek. Itt az erdők elsőd­leges rendeltetése a fatermelés. Az erdő számára közepes termőhelyeken (például homo­kos területeken) gazdaságos er­dőgazdálkodást lehet folytatni, azonban ezen erdőknél a fater­melésen kívül már más cél is megjelenik: talajvédelem, tele­pülésvédelem, közjóléti cél, vadgazdálkodás stb. Az erdő számára gyenge ter­mőhelyek (például a szikes tala­jok, roncsolt területek), amelye­ken az erdő még megél, de haszna már nemcsak a faeladás­ból jelentkezik. Az itt létesítendő erdők első­sorban más célokat szolgálnak (védelmi, közjóléti, közösségi célok stb.). A fenntartásukra többletforrásra van szükség, amit az állam vagy a tulajdonos visel. Az erdőtelepítését az állam vissza nem térítendő támogatás­sal ösztönzi. Az egységáras, normatív támogatási rendszert úgy alakították ki, hogy összes­ségében fedezi a költségeket, és egyben ösztönzi az erdőtelepítőt a jó minőségű, eredményes munka elvégzésére. A rosszul végrehajtott erdősítésnél megje­lenő többletköltséget a támoga­tási rendszer nem fedezi. Mit kell annak tennie, aki erdőt akar telepíteni? Legelőször fel kell keresni egy erdőmémök szakembert, aki el­végzi a talajvizsgálatot annak ér­dekében, hogy megállapítsa a termőhely típusát. Ennek ismere­tében javaslatot tud tenni a tulaj­donosnak, hogy milyen fafajtá- kat/erdőt lehet a földjébe ültetni. Arról is tájékoztatja, hogy mi­lyen növekedés várható az erdő­től és mekkora állami támogatás igényelhető az erdősítés után. Ezután a tulajdonos már min­den információval rendelkezik ahhoz, hogy eldöntse: a földjén akar-e erdőt telepíteni. Ha igen, az erdőmémökkel el kell készít­tetni az erdősítési tervet. A terv részletesen tartalmazza az erdő- telepítés minden mozzanatát: hogy kell a talajt előkészíteni, milyen csemetéket és mennyit kell vásárolni, milyen hálózatban és hogyan kell elültetni a fákat, mikor és milyen módon kell ápolni az erdőt, valamint a vár­ható támogatás mértékét. Az erdősítési tervet engedé­lyeztetni kell az illetékes erdé­szeti hatósággal, megyénkben az Állami Erdészeti Szolgálat Deb­receni Igazgatóság Szolnoki Er­dőfelügyeleti Osztályán. Az állami támogatás elnyeré­séhez pályázatot kell beadni, melyhez csatolni kell a földterü­let-tulajdon igazolását. A támo­gatási rendszer lehetőséget ad arra, hogy ha nem a tulajdonos végzi az erdőtelepítést, abban az esetben az erdősítést végző kapja meg közvetlenül az állami jutta­tást. A támogatás mértéke fafajon­ként a következő:- tölgy: 330 ezer forint hektá­ronként,- keménylomb: 250 ezer fo­rint hektáronként.- akác: 140 ezer forint hektá­ronként,- nyár: 150 ezer forint hektá­ronként,- fenyő: 210 ezer forint hektá­ronként. Az összeg magában foglalja a csemete árát, a talaj-előkészítés, az ültetés, pótlás, 3-8 évi ápolás költségét és éves mértékét az er­dősítés eredményessége hatá­rozza meg. Az elvégzett erdőte­lepítés után a földterület erdő- művelési ágba kerül át. Czeglédi István Állami Erdészeti Szolgálat

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents