Új Néplap, 1998. november (9. évfolyam, 256-280. szám)
1998-11-04 / 258. szám
Munkaerőpiac és szakképzés 4. oldal Látogatóban a Tiszazugban 7. oldal Kunhegyes és környéke 8. oldal Jelenleg Kastély Otthonként működik Űjszászon a századfordulón épült Orczy- kastély. A közel százesztendős épület bizony jelentős felújításra szorul, ehhez nyújtott segítséget 6,3 millió, illetve 1,4 millió forinttal a Kincstári Vagyonigazgatóság és a megyei önkormányzat. Ebből a pénzből az emelet homlokzati részét renoválják, a munkálatok várhatóan november végéig tartanak. fotó: Illyés Felkészültek a télre az állami közútkezelők Hadrendbe álltak a hókotrók Mint minden esztendőben, most is megtartotta a „hivatalos” téli szezon kezdete előtt az utak téli forgalombiztosításával kapcsolatos értekezletét az Állami Közútkezelő Közhasznú Társaság. Az ott elhangzottak szerint a cég munkagépei „hadrendbe” álltak, amivel viszont ők sem tudnak mit kezdeni, az az esetleges váratlanul jött szélsőséges időjárás. Mint az a társaság útüzemelte- tője, dr. Pintér László tájékoztatási és fenntartási osztályveze- tójából kiderült, a társaság hóeltakarítási munkáiból és az utak síkosságmentesítéséből adódó feladatrendszernek ez utóbbi a könnyebbik része. Ráadásul a tavalyi, a kedvező időjárásnak köszönhetően sikerült megspórolni a mostani szezonra 10 millió forint értékű sót. (Folytatás a 3. oldalon) Ipari robotok az abonyi téglagyárban Karcagon már csak egy műszakban termelnek Néhány hét múlva már termel az abonyi téglagyár, mely a Balaton Tégla Kft. tulajdonában működik. Dobolyi László ügyvezető igazgató érdeklődésünkre azt is elmondta, hogy a jövő év elejére elérhetik a korábbi termelési kapacitás majd háromszorosát. A balatonszentgyörgyi székhelyű, német tulajdonú Balaton Tégla Kft. tavaly decemberben kezdett hozzá az abonyi téglagyár átépítéséhez. A milliárdos beruházás lassan végéhez közeledik, s néhány hét múlva megkezdődik a gyártás is. Az iparágban elsőként alkalmaznak a termelésben ipari robotokat, ami nem jelentette feltétlenül a létszám csökkenését. A korábbi dolgozókat sikerült megfeleltetni az új kihívásoknak - fejtette ki Dobolyi László ezt firtató kérdésünkre. A termelés az 1999. évben fut fel, ami azt jelenti, hogy akár 450 tonna terméket is elő tudnak állítani naponta a korábbi 160-170 tonnával szemben. A kft. karcagi gyárában az év elején minőségi visszaesés történt, ezt azonban sikerült kiküszöbölni. A kunsági termelő- egységben 2-3 féle téglát készítenek a piaci igényekhez igazodva, illetve új termékeket is gyártanak. Ezek közé tartoznak az áthidalók is. Mint az ügyvezető elmondta, karcagon átálltak az egy műszakos munkarendre. A termelés átszervezésével ugyanakkor ez nem járt kapacitáscsökkenéssel, sőt, némileg több terméket állítanak elő, mint korábban. E. Z. Elutasított Matáv-JászTel üzlet A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) versenytanácsa nem engedélyezte, hogy a Matáv Rt. többségi tulajdont szerezzen a JászTel Rt.-ben, a részvények 95 százalékának megvásárlásával - adott tájékoztatást a GVH a keddi tárgyalást követően. A döntés részletei a 4. oldalon olvashatók. Tragikus a helyzet a földeken Minden jel arra mutat, hogy jövőre jóval kevesebb búza értékesítésével kell kínlódni, mint az idén, ugyanis megyénkben is vannak olyan gazdaságok, ahol szinte még egy szemet sem tudtak elvetni az esős időjárás miatt. A földművelésügyi tárca is számolt a búza vetésterületének csökkenésével, ám ekkora kieséssel aligha. Az ország legnagyobb búzatermő vidékén, megyénkben eddig - erősen felfelé kerítve - mindössze hatvanezer hektáron került a földbe a ke- nyémekvaló magja, az idei 140 ezer hektárral szemben.- Tragikus a helyzet a határban, hiszen a felázott földeken sem vetni nem tudnak a gazdálkodók, sem pedig begyűjteni a termést - mondta Váradi Csaba, a Jászkun Teszöv titkára. Ennek érzékeltetésére talán elég annyi: a tarlók elgyomosodtak, és rengeteg a műveletlen terület. A vetés már jó ideje nem az elfogadott technológia szerint történik, hiszen a vontatott csorosz- lyás vetőgépek nem használhatók a sárban, és rendszerint a magágy sem üti meg a minimális szakmai színvonalat. A termelők - már ahol lehet - nemcsak késve, hanem szórva vetik a búzát, ezért pedig nagy árat kell fizetni, miután jóval több vetőmagra van szükség az optimális tőállomány kialakulásához. Arról nem is beszélve, hogy vészesen halad az idő, s a november közepén, végén elvetett búzára általában már nem érdemes .fogadni”. Mindebből nem nehéz következtetni arra, hogy aratáskor megint minőségi problémákkal kell szembesülniük a búzatermelőknek. íz Bokréta az új műtőn Vezetői megbeszélés bejárás közben FOTÓ: MÉSZÁROS Elérte legnagyobb magasságát a Hetényi kórház új műtőblokkja. Ebből az alkalomból „bokrétaünnepséget” tartottak az intézményben. A műtőblokk-rekonstrukció során épülő 3 ezer négyzet- méter alapterületű épület tetejére tegnap kitűzték a bokrétát, ezzel jelezve, hogy elérte a legnagyobb magasságot. Mint az ünnepségen jelen lévő tulajdonos megyei közgyűlés elnöke, Búsi Lajos elmondta, a kezdés óta 116 nap telt el, és a kivitelező Békés Megyei Általános Építőipari Vállalat Rt. teljesítménye látványos. A következő hetekben az ajtókat, ablakokat rakják a helyükre, és alkalmassá teszik az épületet a téli belső munkák végzésére. A megyei közgyűlés elnöke elégedettségét fejezte ki a beruházás haladásával és eddigi minőségével. A tervek szerint az új blokkot jövő év szeptember 20-án adják át. Dr. Baksai István főigazgató főorvos hangsúlyozta, a nagyszabású beruházás lehetővé teszi, hogy korszerűbb körülmények között, korszerűbb műszerekkel, jobb színvonalon tudják biztosítani a betegellátást. A megyei önkormányzat vezetése egyébként - mint az elnök az ünnepségen bejelentette - szoros kapcsolatot tart fenn a kórház vezetésével, ugyanis kéthetente a főigazgató személyes tájékoztatót tart az intézmény mindenkori helyzetéről. Szimulált atomerőmű-baleset A polgári védelem megyei parancsnokságához tegnap délelőtt érkezett a jelzés: nukleáris baleset történt a paksi atomerőműben. A katasztrófaelhárítási gépezet beindult, nemcsak Szolnokon és hazákban, de a környező országokban is. A nemzetközi gyakorlatot - merthogy szerencsére csak kitalált katasztrófáról volt szó - évente megrendezik, mindig változó helyszínnel. Most hazánkban „következett be” olyan baleset, amely veszélyt jelent a lakosságra. Mint azt a megyei pv-pa- rancsnokság vegyivédelmi főelőadójától, Búzás Tibor mérnök-századostól megtudtuk, a gyakorlat első, nemzetközi része a valós, aktuális meteorológiai körülmények figyelembevételével zajlott. A gyakorlat egyik legfontosabb eleme annak a számítógépes rendszernek a tesztelése volt, amely arra hivatott, hogy a szakemberek és a lakosság a baleset bekövetkezéséhez képest a lehető legrövidebb időn belül fel tudjon készülni a veszélyhelyzetre. Ugyanis már akkor lehet óvintézkedéseket tenni, amikor a meghibásodott erőműből még nem került szennyező anyag a környezetbe. A pv-parancsnokságon nyolctagú munkacsoport tevékenykedett. Éles helyzetben ők hivatottak arra, hogy az információk alapján előkészítsék a védelmi bizottságnak a vészhelyzettel összefüggő döntéseit, illetve biztosítsák a lakosság folyamatos informálását. H. Gy. A rendszerváltozás mérlege még nem húzható meg, az azonban bizonyos, hogy a vesztesek száma ma is emelkedik. A folyamat eredményeként társadalmunk három részre szakad, legfelül az az 5-6 százalék áll, akiknek sikerült privatizálni az országot - mondotta többek között Ferge Zsuzsa szociológus, aki a IV. szolnoki humán szakmai napok keretében tartott előadást Tegnap kezdődött az a kétnapos konferencia, melyen a megyei munkaügyi szervezetek cserélnek tapasztalatot illetve tájékozódnak előadások formájában. Az egyik neves előadó Ferge Zsuzsa szociológus volt, aki hazánk társadalmi struktúráját elemezte, a rendszerváltozás tükrében. A globalizációs hatás, a piac uralkodása akadály nélkül áramlott kis hazánkba, s az eddigi kormányok még csak késleltetni sem akarták ezt a folyamatot. Pedig ebben rejlik az a szemlélet, ami a társadalmi különbségeket természetesnek tartja. A szocializmussal szemben a rendszerváltozás ugyan meghozta a szólásszabadságot, ám éppen az előzőekből fakadóan a hatalom nem reagál a szociológia által feltárt gondokra - mondotta Ferge Zsuzsa. A rendszerváltozás mérlege még nem húzható meg, ma is növekszik ugyanis a vesztesei száma. Egyre többen élnek a létminimum alatt, a jövedelmi viszonyok pedig lényegesen különböznek attól az Európai Uniótól, melybe Magyarország is igyekszik. Nálunk a statisztikák szerint a legnagyobb jövedelem 10-szerese a legkisebbnek. Mindebben hibásak az adótörvényeink is, mert ma relatív nagyobb elvonás terheli a kisebb bért a magasabbnál. Németországot említette példaként az előadó, ahol meghúztak egy jövedelemhatárt, mely alatt nincs adózás! A szegénység kezelésére segélyezési rendszer létezik, ami jobb annál, mint ha nem lenne, de mit kezd egy jövedelempótlós havi 10 ezer forinttal? Mire elég ez? S bár lakásfenntartási támogatást egymillióan kaptak az országban, néhány év alatt értéke negyedére csökkent, míg maga az összeg egy villanyszámlára sem elég - sorolta a problémákat Ferge Zsuzsa. Kijelentette: családra irányuló szociálpolitika nem létezik hazánkban! Ma közel 40 ezer család áll a teljes ellehetetlenülés szélén, rövid időn belül kilakoltathatják őket. A társadalom hármas tagozódást mutat Magyarországon is, hasonlóan a többi volt szocialista országéhoz, melynek csúcsán az az 5-6 százaléknyi polgár helyezkedik el, akiknek sikerült privatizálni az országot. A középosztály nagyon megosztott képet mutat, míg a legalsó rétegbe tartozók száma továbbra is gyarapodik - fejtette ki a szociológus. Einvág A globalizáció akadály nélkül zúdult ránk A vesztesek száma még ma is nő Ferge Zsuzsa