Új Néplap, 1998. november (9. évfolyam, 256-280. szám)

1998-11-20 / 272. szám

2. oldal 1998. november 20., péntek Körkép Jövőre is üres lesz a tb kasszája A Pénzügyminisztérium politikai államtitkárának expozéjával megkezdődött tegnap a Parlamentben a nyugdíjbiztosítás és az egészségbiztosítás jövő évi költségvetésének tárgyalása. Varga Mihály felidézte, hogy évek óta hiánnyal küzd a társa­dalombiztosítás, vagyis minden évben kevesebb járulék gyűlik össze, mint amennyit a nyugdí­jakra és a gyógyításra kifize­tünk. A hiányt a központi költ­ségvetésből kell fedezni. E téren nem lehet elérni gyökeres változást egyik évről a másikra, de törekedni kell a bevételek és a kiadások közötti, mintegy 20 százalékos különbség mérsék­lésére - mondotta. Ezt a célt szolgálja egyebek között a szigorúbb járulékbe­szedés (az APEH adó módjára hajtja be), a gyógyszertámoga­tási keret felső határának rögzí­tése és az a már megszavazott változtatás, hogy a magán­nyugdíjpénztárak tagjai a 8 százaléknyi nyugdíjjárulékukat 1-7 helyett 2-6 százalékban osztják meg a tb-kassza és a magánnyugdíjpénztár között. Kovács Árpád, az Állami Számvevőszék elnöke szerint a lakosság 35-40 százalékának befizetéseiből hosszú távon nem lehet finanszírozni a teljes lakosság teljes körű egészség- ügyi ellátását. A legnagyobb vita a gyógy­szerkassza felülről történő be­zárásáról és a nyugdíjemelés mértékéről folyt. Ázt megértet­ték a képviselők, hogy a társa­dalombiztosítás 122,9 milliárd- dal járul hozzá a gyógyszerek megvásárlásához, egy fillérrel sem többel, de nem derült ki számukra, hogy részleteiben mi lesz a megvalósítás módja. A nyugdíjemeléssel kapcso­latban eddig már sokszor elis­mételt érvek és ellenérvek pa­lettájára tegnap új szín is került. Surján László (Fidesz) a Hom- kormány által készített korábbi előterjesztéseket felidézve el­mondta, hogy az idei nyugdí­jakra 769,5 milliárdot, 1999-re 876,6 milliárdot szánt a korábbi kormány. Ez pedig éppen 14 százalékos emelésnek felel meg. A 20 százalékos ígéret te­hát szerinte csak választási kampányfogás volt. Gidai Er­zsébet (MIEP) rámutatott, hogy 1942-ben mai árakon 1100 mil­liárd forintnyi vagyona volt a társadalombiztosításnak, de az szőrén-szálán eltűnt. (s. á.) A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS MÉRLEGE 1998.1-IX. HÓ BEVETELEK Bevételek összesen WKMSOK 2187,3 Kiadások összesen Központi költségvetési Fogyasztáshoz kapcsolt adók 785,3 Lakosság befizetései 588,4 Adósságszolgálat, kamattérítés I Központi költségvetési szervek __________bevételei_______ 3 03,3 wmm I Gazdálkodó szervezetek bevételei! 181,6 I Adósságszolgálattal kapcsolatos bevételek)] 94,9 MNB befizetései 86,1 Felhalmozási kiadások Nemzetközi pénzügyi kapcsolatokból ____________eredöbevételek________ 4 9,4 Fogyasztói árkiegészítés Pénzintézetek társasági adója és osztaléka 44,5 Gazdálkodó szervezetek támogatása Privatizációból származó bevételek ..... E lkülönített állami pénzalapok befizetései 14,2 Kormányzati rendkívüli kiadások Központi költségvetési szervek befizetései 7,2 Állam által vállalt kezesség érvényesítése Egyéb bevételek Garancia és hozzájárulás a TB.-hoz Helyi önkormányzatok befizetései 3,9 I Egyéb kiadások Kincstári vagyonnal kapcsolatos befizetések —I----------1------------1 1 1 0 100 milliárd forint 1000 2 Társadalmi Önszerveződések támogatása-----------1...............I -- j ■€***NCfy 1 1 0 100 1000 milliárd forint Orbán Viktor Németországban Változatlanul élvezzük Kohl támogatását Tokióban megkezdte ázsiai körútját az amerikai elnök A biztonságról és a gazdaságról Bili Clinton csütörtökön megérkezett Japánba, ötnapos ázsiai látogatásának első állomására. Clinton Tokióból Szöulba utazik tovább, majd útban Washington felé, hétfőn rövid kitérőt tesz a csendes-óceáni Guamra. Kétnapos látogatásra csütör­tökön Németországba érke­zett a magyar miniszterelnök; megválasztása óta másodszor utazott Bonnba. Orbán Viktor megbeszélései­nek középpontjában hazánk eu­rópai integrációs csatlakozása áll, különös tekintettel arra, hogy január 1-jétől Németor­szág tölti be az Európai Unió soros elnöki tisztét. A kor­mányfő a délután folyamán Bonnban megkezdte tárgyalá­sait német politikusokkal. Élőbb Helmut Kohl exkancel- lárral folytatott eszmecserét, majd Wolfgang Schdubléval, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) újonnan megválasztott Dr. Kupa Mihály független képviselő, egykori pénzügy- miniszter egy percet kapott arra, hogy kifejtse vélemé­nyét a költségvetésről. Az tör­tént ugyanis, hogy felosztot­ták a frakciók között a költ­ségvetés vitájára szánt időt, és az egyszemélyes független frakciónak ennyi jutott.- Lemondott a felszólalás lehe­tőségéről, miért?- Egy ország költségvetésé­ről egy percben szólni képte­lenség, úgy gondolom, nem méltó az ügyhöz.- Lapunkban nincs időkorlá­tozás. Ha elegendő időt kap a vitában, miként értékelte volna a költségvetést az egykori pénzügyminiszter?- Ez egy feszített költségve­tés, amellyel nagyon erős prog­ramot kívánnak megvalósítani. elnökével és parlamenti frak­cióvezetőjével találkozott. Mindkét politikus további tá­mogatásáról biztosította Orbán Viktort hazánk integrációs tö­rekvéseivel kapcsolatban. A két megbeszélés után a magyar miniszterelnök gépko­csival Frankfurtba utazott, ahol este részt vett és előadást tartott az Európai Bankárkongresszus díszvacsoráján. Orbán Viktor Bonnban ma találkozik Gerhard Schröder szociáldemokrata párti kancel­lárral, majd a tervek szerint Németországból egyenesen Zágrábba utazik tovább, hogy részt vegyen a Közép-európai Kezdeményezés országainak csúcstalálkozóján. Isteni szerencse lesz, ha ezt si­kerül tartani, bár igaz, hogy az eredmény nemcsak rajtunk mú­lik, hanem a világ helyzetén is. A kiemelésekkel - család, köz- biztonság, vállalkozók, vidék- fejlesztés - maximálisan egyet­értek, de néhány területet na­gyon elhanyagoltak. Kevéssé vették figyelembe az önkor­mányzatok érdekeit - most el­sősorban nem Budapestre gon­dolok, mert az egy más ügy -, hanem a vidékre, ahova nagyon kevés pénz jutott. Az egészség- ügyi bérekkel se sok történik, pedig az is egy igen gyenge ágazat, és ami szintén nagy kérdés: a vidékfejlesztésre a pénz megvan, de a programot nem lehet látni! Pedig nagyon szeretném látni, hová kerül a pénz, mi lesz a régiókkal, bele­értve az én saját régiómat is, amit képviselek. (koós) Az amerikai elnök két napot tölt Tokióban, s pénteken el­sősorban biztonsági és gazda­sági kérdésekről tárgyal Obu- csi Keidzo japán kormányfő­vel. Tokiói megfigyelők sze­rint ez az a két téma, amelyben mindkét - a diplomáciai si­kerre erőteljesen rászoruló - vezető eredményt érhet el a tárgyalásokon. A biztonsági kérdések megvitatásának egyaránt ak­tualitást ad, hogy feltételezé­sek szerint Észak-Korea atom­fegyver-fejlesztést célzó léte­sítményt épít, augusztusban pedig rakétakísérletet hajtott végre. Charles Kartman ame­rikai kormánymegbízott szer­dán úgy távozott Észak-Kore- ából, hogy kérése ellenére sem szemlélhette meg a gyanúsnak tartott föld alatti építkezéseket a helyszínen, a jongbjoni atomközpontban. A japán-amerikai egyezte­tést és közös fellépést fontossá teszi, hogy Japán az amerikai­nál sokkal keményebb választ adott az augusztus végi észak- koreai rakétakísérletre. Míg az Egyesült Államok továbbra is fenntartja a párbeszédet Phen­jannal, Japán diplomáciai és gazdasági megtorló intézkedé­sekkel válaszolt. Tokiói várakozások szerint Bili Clinton sürgeti majd a két évvel ezelőtt kiszélesített ame­rikai-japán biztonsági megál­lapodás japán parlamenti jó­váhagyását. Az együttműkö­dés kiteljed a jövőben a Japánt övező térségekre is, közvetet­ten vonatkozik tehát a leg­utóbbi iraki válsághoz hasonló esetekre. A legutóbbi, szeptemberi csúcstalálkozó óta Japánban elfogadták a bankok stabilizá­lását szolgáló törvényeket, e hét elején pedig Obucsi beje­lentette az immár nyolcadik, rekordösszeget mozgató gaz­daságösztönző csomagot. Arra kérte Verestóy Attila szenátor, az RMDSZ szenátusi csoportjának vezetője a román hírszerző szolgálatot, hogy vizsgálja ki a Nagy-Románia Párt (PRM) róla teijesztett fegyvercsempészési vádjait. Nem gátolhatja az intézmény- rendszer reformja az Európai Unió bővítését - jelentette ki a Prágában tárgyaló Lionel Jos­pin francia kormányfő. Megkezdik a csapatkivonást a kijelölt területekről, ahogy azt a Wye Plantationban megkötött megállapodás előírja - döntött az izraeli kormány. Különmegállapodás megkö­tését javasolta Tokiónak Jelcin a Kuril-szigetekről, de csak azt követően, ha már aláírták az orosz-japán békeszerződést. Irak ismét kérte az ENSZ-t, hogy fegyverzetellenőrei ne vegyék igénybe U-2 típusú amerikai felderítő repülőgépek segítségét. Közben az amerikai légierő különlegesen kiképzett ejtőernyősei is folytatják a gya­korlatozást a kuvaiti sivatag­ban, és készek arra, hogy szük­ség esetén megtámadják Irakot. * Soron kívül javítanak egy kormánydöntés alapján az Or­szággyűlési Biztosok Hivatalá­nak elhelyezésén. Várhatóan a jövő év szeptemberétől már méltóbb körülmények között dolgozhatnak az ombudsma- nok. Minderről Áder Jánosnak, az Országgyűlés elnökének tegnapi látogatásán esett szó. Borosa Péter indulna az MDF elnöki posztjáért. Amennyiben a kellő támoga­tottságot megkapja, nem uta­sítja vissza a jelölést - nyilat­kozta tegnap, de megjegyezte, életkoránál fogva nem tartja ideálisnak a személyét. Általános vitára alkalmasnak találta az Országgyűlés Gazda­sági Bizottsága a Közbeszerzé­sek Tanácsa tavalyi tevékeny­ségéről készített jelentést: 1997-ben 300 milliárd forint közpénzt költöttek el 4000 eljá­rás keretében; az idén 400 mil­liárd forintot tesz ki ez az ösz- szeg és 5000 eljárásra kerül sor. A gázkitörés okát nem a pé­csi bányakapitányság, hanem a Magyar Bányászati Hivatal el­nöke által kijelölt négytagú szakértői csoport vizsgálja Nagylengyeliben. A magyar-angol parlamenti labdarúgó-válogatott barátsá­gos mérkőzését november 25- én 16 órakor az FTC stadionjá­ban rendezik meg. Az adomá­nyokat az árvízkárosultak ja­vára fordítják. Tajpejben idén is megtartották a szokásos Nemzetközi Művészeti Vásárt. A képen egy japán művész sárga alapon fekete pöttyös alkotása látható, címe: Tök feb/reuters Csomagolhatnak a gazdajegyzők A gazdajegyzői hálózat megszüntetését tervezi a Földműve­lési és Vidékfejlesztési Minisztérium január 1-jétől. A gazda­jegyzőket a tárca alkalmazásában álló falugazdászok válta­nák fel, ha a kormány elfogadja az erre vonatkozó terveket. A falugazdászi rendszer már működött Magyarországon 1994-től, ám a Hom-kabinet államigazgatási átszervezése után, a köztestületek megerő­sítésekor a falugazdászok az agrárkamarák irányítása alá kerültek; ekkor változott ne­vük gazdajegyzőre. A kamarák szerződéses jogviszonyban állnak a gazda­jegyzőkkel, ám tevékenysé­güket jelenleg is közvetve a szaktárca finanszírozza, évente 800 millió forinttal. A minisztérium célja az, hogy ezentúl a kamaráknak ne kelljen állami feladatokat el­látniuk. Ehelyett azt tartaná kívánatosnak, ha a kialakí­tandó falugazdászi rendszer a tárca, a megyei FVM-hivata- lok irányítása alatt állna, a fa­lugazdászok feladatukat pedig köztisztviselőként látnák el. Az indok: a bővülő hatáskör, a nagyobb felelősség, a megbíz­hatóság és a felügyeleti jogok hathatósabb érvényesítése. Az FVM az Európai Unió­hoz történő csatlakozás felté­teleinek megteremtése érde­kében is szorgalmazza a meg­felelő hazai agrárintézmény­hálózat kialakítását - tájékoz­tatta lapunkat Boda Tamás, a tárca főosztályvezetője. A termelők a megyei hivatalo­kon keresztül az eddigieknél gyorsabban juthatnának in­formációkhoz, több segítséget kapnának a központilag meg­hirdetett programokba való bekapcsolódáshoz, a piacra ju­tást elősegítő szerveződések létrehozásához. Ugyanakkor a falugazdászok kibővített ha­táskörrel - az EU-előírások­hoz igazodóan - aktívan részt vesznek majd az önkormány­zatoknál az ellenőrzésekben és a földhasználattal, valamint a mezőgazdasági termeléssel kapcsolatos ügyek intézésében is. A tárca erre a célra 1,5 mil­liárd forintot különített el a jövő évi költségvetésből. Az intézkedés miatt irány­váltásra készül a Magyar Ag­rárkamara - tudtuk meg a szervezet főtitkárától. Mészá­ros Gyula szerint politikai döntés született, nem szakmai. Nem ért egyet a feladat visz- szaállamosításával, hiszen a felmérések azt mutatták, a termelők rengeteg segítséget kaptak a gazdajegyzőktől a há­lózat 1995. évi felállítása óta. A kormány döntése után ők nem kívánnak foglalkozni a mikrogazdálkodókkal, hiszen a készülő törvénymódosítás nyomán kikerülnek a kamara tagsági köréből. A kamara a fizető tagok felé fordul, kö­zölte a főtitkár. (sts) „50 milliárd forinttal lehetne emelni a kisjövedelműek családi pótlékát” Napirenden a családtámogatás Nem tudjuk elfogadni, hogy a kormány olyan családtámoga­tási rendszer bevezetését tervezi, amely a legelesettebb réte­geket még hátrányosabb helyzetbe hozza - hangsúlyozza Béki Gabriella szabaddemokrata országgyűlési képviselő, a párt szociálpolitikai tagozatának elnöke. A parlamentben a jövő héten kezdődik a kormány által már elfogadott, jövő évi családtá­mogatási rendszerről szóló költségvetési vita. Béki Gabri­ella szerint az SZDSZ konkré­tan azt kifogásolja, hogy az el­látások teljesen függetlenek a családok jövedelmi és vagyoni helyzetétől. A legszegényeb­bek kisebb támogatást kapnak, mint a jobb helyzetben lévők. Nem értenek egyet azzal sem, hogy a tanköteles kor kezde­tével megszűnjön a családi pótlék és helyette - az iskoláz­tatási támogatás révén - ható­sági eljárással kezeljenek egy olyan kérdést, ami szerintük a szociális ellátás része. A számítások azt bizonyít­ják, hogy a jómódúak családi pótlékából, gyeséből és a gye­rekkedvezmény mellőzésével 50 milliárd forint jutott volna arra, hogy megőrizze értékét a rászorultak családi pótléka. A frakció a költségvetési vi­tában módosító indítványok­kal tesz erre kísérletet. N. Zs. Kupa Mihály egypercese 1

Next

/
Thumbnails
Contents