Új Néplap, 1998. november (9. évfolyam, 256-280. szám)
1998-11-12 / 265. szám
4. oldal A Szerkesztőség Postájából 1998. november 12., csütörtök Mindenszentekkor és halottak napján A szegénység fátyolos leple Zsuzsókával, egykori szomszédunkkal több mint negyven éve vagyunk igazi barátságban. Annak ellenére, hogy harmincöt éve megszakadt a szomszédság, nem múlik el névnap, karácsony, hogy ne küldenénk el jó kívánságainkat egymásnak. Zsuzsóka szerényen élt mindig, ez ideje pedig nagy szegénységben is. Amíg egészsége engedte, gyakrabban találkoztunk, betegsége miatt azonban egy ideje csak mi látogatjuk őt, mindenszentekkor, a temetőből jövet. Tavaly is így volt, vittük kis ajándékunkat, s csalódottan jöttünk el házától, mert nem nyitott ajtót. Később megtudtuk, súlyos betegsége szólította el otthonából. Az idén is elvitt hozzá utunk, most azonban boldogan nyitott ajtót - csak mi restelkedtünk, hogy ezúttal üres kézzel jöttünk. Beszélgetés közben Zsuzsóka került-fordult, és egyszer csak csirkesült került az asztalra. Várt bennünket, készült a vendéglátásra -jutott át a gondolat -, várt a nagy-nagy szegénységben is. Mi udvariasan megköszöntük a szíves vendégvárást, de nem nyúltunk az étekhez. Hogyan is tehettük volna, hiszen tudtuk, milyen erőfeszítésbe telhetett ez a lakoma! Aztán megkérdezte, szeretjük-e az aprókáposztát, merthogy egy jó ismerőse hozott neki kóstolót, de ő nem eheti. Azon már ne múljon - mondtam -, én már régen ettem káposztát és rá is éheztem. Dicsértem a kedves ismerőst, milyen jól tud főzni, amikor Zsuzsóka halkan megszólalt: „En vagyok az az asszony. Csak tudtam, ha a sajátoméból kínállak benneteket, nem fogadjátok el, ezért füllentettem, hogy kóstolóba kaptam. ” Hazafelé a vonaton volt időm meditálni. Csodálatos ez a Zsuzsóka! A szegénység fölé húzott egy olyan leplet, amely nem dacol a több százezres havi fixesekkel, a többszörös bányatulajdonosokkal, a búzamalmosokkal, hanem tengődik az ő keze munkája által sok évtizeden át megszerzett jogon kapott kis nyugdíjból s feledteti szegénységét jó barátai előtt is. Ha az emberi méltóságot mérni lehetne, talán nem volna olyan mérce, ahová Zsuzsóka szegénységtűrése bediene. F. K.-né, Szolnok Egy kis falu nagy híressége Van Tiszaburának egy országosan ismert híres embere, akinek ebből a kis faluból vitt az útja a siker felé. Nagy Csaba bűvészről van szó, aki itt járt iskolába, itt nevelkedett, és Száva Sándor segítségével itt próbálkozott először a bűvészkedéssel. Szoktatjuk magunkat egy új életérzéshez Általános tapasztalat, hogy az emberek egyre közönyösebbek egymás iránt, még a kedves köszönés is ritkaság már. A jelenség munkára, családi környezetünkre, emberi kapcsolatainkra is vonatkoztatható. Mi lehet ennek oka? Úgy gondolom, legfőképpen az az igazságtalan esély, amely az egyik embernek a nyomorba vezető utat kínálja, míg másiknak a gazdagodáshoz vezetőt - különösen, ha azt is tudjuk, hogy sokan milyen úton és milyen módszerekkel jutottak vagyonhoz. A tisztesség manapság legfeljebb a pedagógusok szótárában fordul elő, de vajmi keveset tehetnek érte, ha a fiatalok homlokegyenest ellenkező példákat látnak. Mit mondhat egy tanár a diáknak, ha nyilvánvaló a gyerek előtt is, hogy az érvényesülés útja nem a tisztesség ösvénye. A fiatalok azt látják, ügyeskedéssel, raffinált helyezkedéssel három-négy esztendő elég a meggazdagodáshoz, míg a szerény, tisztességes munka legfeljebb a talpon maradáshoz. A rendszerváltás sikere abban összegezhető, hogy „jó helyről” startolva vagy spekulációval lettek a társadalomban gazdagok - akik egyre gazdagodnak - és lettek szegények - akik egyre szegényebbek. A nagy vesztesek a bérből, fizetésből élő munkások és alkalmazottak, az egyszerű eszközökkel gazdálkodó parasztok, akiknek gond a mindennapi betevő is. Mindehhez társul egy vitatható nyugdíj- elosztás, amely tovább rombolja a viszonyt a társadalmi rétegek között. Csoda-e, ha a tartós nélkülözés és a súlyos gondok egy új életérzéssel szembesítenek bennünket? Szűcs Kálmán, Jászberény Visszavittem November 6-án, délután négy óra körül, a szolnoki piac szomszédságában lévő Plus-diszkontban vásároltam. A pénztárnál mögöttem álló idősebb hölgy egy üveg meggybefőttet fizetett. Itthon vettem csak észre, hogy véletlenül a befőttet is a szatyromba raktam. Ezúton kérem, bocsásson meg, nem volt szándékos, és tudatom, hogy az árut visszavittem a boltba, ahhoz a pénztárhoz, ahol mindketten fizettünk, a pénztárostól átvehető. Keszthelyiné R. B., Szolnok Az évnek egy napján ünneplőbe öltöznek a temetők. Ezen a napon még azok is ellátogatnak a szülőföldre, akiket már nem vár a szülői ház békessége, Magán- és jogi személyeknek is hasznos lehet a Non-Profit Pénzügyi Központ legfrissebb információkkal néhány hete megjelent Pályáztató Szervezetek Gyűjteménye in. című kiadványa, amely naprakész tájékoztatást ad Magyarország mintegy száznegyven pályáztató szervezetéről. A kötet harmadik kiadásban látott napvilágot. A rutinosabb pályázatíróknak is nagy segítséget jelenthet a kötet nyugalma, az otthon melege, nem vár ünnepi ebéd, csak egy sírbolt a temetőben, hogy ne feledje az emlékezet: innen indultunk, ide tartozunk, ehhez a végén a támogatási témák szerinti felsorolás, hiszen gyakran okoz gondot, hogy a konkrét céllal, elképzeléssel mely pénzosztó alapítványt, intézményt érdemes egyáltalán célba venni. A jó választás meghatározó lehet az egész pályázati procedúra sikere szempontjából. Újdonság, hogy ezúttal a pályázatokat elbíráló kuratórium elnökének nevét is közlik az egyes pályáztatók alapadatai mellett, ahol minden földhöz, itt nyugszanak szeretteink. Ilyenkor krizantémfehérbe öltöznek a sírok, a koszorúillatú sírkerteket betakarják a virágok. Halottak napja. Erre a napra a temetők gondokságai is úgy készülnek, mint az elhunytak hozzátartozói. Az én szeretteim is a jászla- dányi temetőkben nyugszanak. Mindenszentekkor és halottak napján a városi és a Dabi temetőben is jártam. A parcellasorok között csúfoskodó méteres gaz és szeméthegyek látványa megkeserítette az emlékezést az ősök fej fájánál. Sajnos máskor is így volt ez. Temetőink állapota, tisztasága kritikán aluli. Annak ellenére, hogy többször és több helyen szóvá tettük ezt, és kértük az illetékesek intézkedését. Gavaldik Mihály, Jászladány az Idősek Tanácsa és a nyugdíjasklub elnöke esetben feltüntetik a támogatási témákat, a pályázók körét, az elnyerhető támogatás jellegét, az igényelhető támogatás összegét és a pályázati kiírás hozzáférhetőségét, valamint azt is, hogy pályázati űrlapok hol szerezhetők be. A kiadvány megrendelhető a Non-Profit Pénzügyi Központ Alapítvány címén: 1054 Budapest, Báthori u. 20. vagy a 311- 5299-es telefonszámon. Első nemzetközi sikerét Karlovy Vary ban tizenhat évesen ért el, két évvel később már eredeti ötletekből állította össze műsorát. Az Artistaképző Intézetben Rodolfónál szerezte meg „diplomáját” 1985-ben. Azóta sok hazai és külföldi bűvészfesztiválon nyert díjakat. Legemlékezetesebb számára az 1994-es országos bűvészbajnokság, ahol neki sikerült először az „Év mágusa” címet elnyerni. Ismerik őt Franciaországban, Ausztriában, Svájcban és még sok európai országban, de jól ismeri az itthoni közönség is, Vitray Tamás Önjelölt című műsorában és a Top- Show-ban is láthattuk őt. Nagy álma, hogy Amerikába, a bűvészkedés hazájába eljusson. Valamennyien büszkék vagyunk rá. A Tiszaburai Általános Iskola Csipet csapata A szolnoki Kölcsey Ferenc Általános Iskola elsősei a Szarvasi Arborétumban, míg az ötödik és nyolcadik osztályos tanulók környezetvédelmi és sporttáborban jártak Laki telken. A népfőiskola nagyszerű lehetőséget kínált a sportolásra: a rendkívül esztétikus környezetben uszoda, minigolf, szabadtéri sakk és konditerem nyújtott kikapcsolódást. Az erdei iskolai program részeként ellátogattunk a Tiszakürti Arborétumba is, megnéztük a bugaci puszta méneseit, a Pásztormúzeumot, Ópusztaszeren a történelmi emlékparkot és a Feszty- körképet. A szegedi Vadasparkban érdekesnek találtuk a Dél-Amerikát idéző parkrészletet s találkozásunkat a szabadon engedett állatokkal. Az első osztályosok a Szarvasi Arborétumban az őszi erdőt figyelték meg, elmentek a ritkaság- számba menő szárazmalomhoz, sőt a Holt-Kőrösön még hajókáztak is. A felvétel is róluk készült, a mamutfenyő alatt. Fodor Csilla A levelekből válogatunk. A kiválasztott írásokat - a szerző előzetes hozzájárulása nélkül, mondanivalójának tiszteletben tartásával - feldolgozzuk. A témának akkor is nyilvánosságot adunk, ha nekünk arról esetleg más a véleményünk. Névtelen vagy címhiányos leveleket nem közlünk. Az oldalt szerkeszti: Kácsor Katalin Nem vállalunk közösséget! November elsején a Tiszatenyő-Kisújszállás labdarúgó-mérkőzés egy tiszatenyői polgár miatt idő előtt véget ért. Történt ugyanis, hogy egy vitatható bírói döntés után - amely a mérkőzés eredményét döntően nem befolyásolta - egy emberi mivoltából kivetkőzött „szurkoló” megütötte a partjelzőt. Mi, akik kikapcsolódásként járunk a mérkőzésekre, ezt a viselkedést elítéljük és megkövetjük a játékvezetőket, elnézést kérünk a játékosoktól, edzőktől is, akiknek munkáját e felelőtlen ember tönkretette. Kérjük Tiszatenyő elöljáróságát, tiltsa ki a sportpálya területéről a szeszesital-árusítást! Kérjük a sportvezetőket megfelelő rendezőgárda kiállítására, rendőri felügyelet biztosítására! Nem történhet meg még egyszer, hogy a rendező fenyegesse meg elsőként a játékvezetőt, még ha téved is. A játék nem háború, nem vérre megy! Tisztelt kisújszállási sportbarátaink! Kérjük, ne vigyék rossz hírét a tiszatenyőieknek, mert itt többségükben tisztességes, barátságos emberek élnek, s a történtekről nem tehetünk. Mi, akik elítéljük a durvaságot, a vandalizmust, sok sikert kívánunk a további mérkőzéseken és sokkal sportszerűbb szurkolókat - magunknak pedig hathatós intézkedést a hasonló esetek elkerülése érdekében. A tiszatenyői igaz sportbarátok Ezt láttuk a városi temetőben Információk, ösztöndíjak egy helyen Hová, hogyan és mire pályázhatunk? Aranylakodalmat ült a szolnoki B. Nagy István nyugdíjas mozdonyvezető és felesége, Ecseki Mária. A jubileum alkalmából leánya, veje, fia, menye, négy unokája, testvérek, rokonok és barátok köszöntötték a házaspárt. (beküldött fotó) A választás derűs pillanatai Túlvagyunk a helyhatósági választásokon, érdemes a sok izgalom és bosszúság mellett néhány derűs pillanatra is visszaemlékezni. Történt, hogy megyénk egy kis településén nem jutott be a testületbe az egyik nagy reményű képviselő-önjelölt. Kifogásában olyan veretes gondolatokat fogalmazott meg, mint például: „... zokon veszi, hogy ő a bemutatkozás alkalmával egy egész oldalt olvasott fel, míg a másik csak hármat, s mégis az jutott be! Hol itt az igazság?” Egy másik eset: az egyik falu toronyórája még mindig a nyári időszámítás szerint jár. A lakosság érdeklődik: talán a plébános ilyen feledékeny? Netán a polgármester? Mondják, hogy egyik sem, a toronyóra állítgatója ilyenformán tölti ki bosszúját, merthogy ő is kívül rekedt a testületből. Sebaj, mondják a polgárok, így is jó, tavasszal úgyis vissza kellene állítani az órát! A polgármesterjelöltek közül is bevésték néhányon nevüket a „ emlékkönyvbe ”. Egy sztori ebből: egyikük - hogy közérthetően, világosan láttassa a következményeit annak, mit kap a falu, ha nem őt választja a nép, az ismert nemzetközi jellel szemléltette azt a fórum résztvevőinek. Az ijesztő jövőkép felvázolása még sem vezetett sikerhez, mert nem emberünk lett polgármester. Maradt a régi - s ezek szerint a nemzetközi jelzés is... Egy választópolgár A torokszentmiklosi Fekete István es telesege ötven évvel ezelőtt, október 30-án kötött házasságot. A fél évszázados jubileumot családi körben ünnepelte az idős házaspár. (beküldött fotö) A mamutfenyő árnyékában
