Új Néplap, 1998. november (9. évfolyam, 256-280. szám)
1998-11-11 / 264. szám
A KUNSÁGBAN JÁRTUNK Karcag Elébe menni a változásoknak Petrov István, a Varró István Szakiskola, Szakközépiskola és Kollégium augusztusban kinevezett igazgatója kiemelt vezetői feladatának tekinti, hogy az iskola elvégzése után diákjaik keresett és konvertálható munkaerő-pozícióba kerüljenek. Ezért szisztematikus és tervszerű munkaerőpiac-kutatással elébe kíván menni a változásoknak. Petrov István Debrecenben szerzett történe- lem-földrajz-fi- lozófia szakos tanári diplomát. Pályafutása során mindig fontosnak tartotta az önképzést, több tréningen, tanfolyamon is részt vett, és pedagógiai tanulmányokat is írt. Mint elmondta, a Varró István iskola Karcagon és a megyehatárt átlépő vonzáskörzetében a sokirányú szakmai képzés mellett a tankötelezettség teljesítésének feladatát is ellátja. így annak 18 éves korig tervezett kiterjesztése újabb pedagógiai kihívást jelent számunkra. Képzési profiljukban évek óta meghatározó az élelmiszer- és vegyiárukereskedő-tanulók oktatása. Miután hamarosan telítődik a környéken ez a pálya, és a'gazdaság élénkülésével az ipari szférában is nő a munkaerő-kereslet, ehhez szeretné igazítani a szakoktatást Petroy István. Azt vallja, hogy tervszerű munkaerőpiac-kutatással elébe kell menni a változásoknak, és nem követni azokat, így miután újból van igény üvegfúvókra, meg kívánja vizsgálni a képzés újraindításának lehetőségét. Miután itt nincs asztalosképzés és sok karcagi fiatal más városban tanulja ki azt, a közeljövőben ezt a szakot is szeretné beindítani. Az iskolában 2000 szeptemberétől- - a Nat.-ra épülve - alapműveltségi vizsgára felkészítő oktatást folytatnak a 9-10. osztályokban, és évfolyamonként egy szakközép-is- kolai osztályt indítanak. A tankötelezettség teljesítése, az alapműveltségi vizsga letétele után szakmai vizsgára történő felkészítést folytatnak majd az iskola képzési profiljában jóváhagyott és az OKJ-ben szereplő szakmákban, egy osztályban pedig szakközép-iskolai képzés lesz (kereskedelmi-marketing és gépészeti-fémtechnikai). Miután biztosítják az „átjárás” lehetőségét más szakiskolákban tanulók részére, így azoknak is célszerű itt letenni az alapműveltségi vizsgát, akik szakmát máshol kívánnak tanulni - véli Petrov István. Petrov István Mű-terem címmel a Déryné Művelődési Központban öt fiatal alkotó: Györfi Balázs üveg-, Laboncz Edina alkalmazott grafika, Sípos Barna ötvös, Szűcs Anita bőrműves és Szűcs Orsolya szobrász-bronzöntő munkái láthatók. A hagyományos technikától a jövő századiig A Karcagi Nyomda Kft.-ben ma már számítógépen végzik a szövegszerkesztést, új nyomógépeket vásároltak, most pedig saját erőből egy raktárépületet alakítottak ki - tudtuk meg Tankó Csaba ügyvezető igazgatótól. Utolsó simítások az új épületrészen A nyomda privatizációja négy éve fejeződött be, azóta lecserélték az elavult technikát, a magasnyomásról átálltak az ofszetre. A korábban helyi üzemekre és szövetkezetekre szorítkozó piacukat alaposan kibővítették. Most évente mintegy ezer partnerüknek gyártanak névjegykártyát, prospektust, könyvet Budapesttől Szegeden át Sopronig, az egész országba. A cég 35 dolgozója - köztük sok a fiatal - évente több tonna brosúrát, szépirodalmi és helytörténeti könyvet, névjegykártyát készít itt. A nyomda 40-50 csökkent munkaképességű karcagi embernek is ad munkát. A cég az utóbbi négy évben árbevételét megötszörözte, s az itt készült termék mennyisége is jelentősen megnőtt. Ez is indokolta egy új raktárépület kialakítását. Az önerőből készülő többmilliós raktár külső megjelenésében illeszkedik a meglévő, 1929-ben épült Kertész-nyomda épületéhez. A későbbiekben pedig ugyanebben a stílusban folytatnák a bővítést a Kossuth Lajos utcai telkükön. így a második évezredben már egy modem üzemcsarnokkal is gyarapodna a nyomda. Mint Tankó Csabától megtudtuk, a cég modernizációját is folytatják, terveik szerint karácsonykor már termel a négyszínnyomó Roland ofszetgép, melyen csomagolóanyagot is készíthetnek majd. Ez a több millió forintos gép - melyet lízingelni fognak - a profilbővítés mellett segít a munkahelymegtartásban, a létszámbővítésben is. Enyhül a zsúfoltság, megszűnik a vándorlás Közel nyolcéves vágya teljesül december végén a Kiskulcsosi Általános Iskola 284 diákjának és tanárainak, hiszen az elmúlt héten hozzákezdtek a tornaterem tetőterében három tanterem kialakításához. így minden tanulócsoportjuknak lesz saját terme - tudtuk meg Lakatos Mihályné igazgatóhelyettestől. sához, így év végével megszűnik az osztályok vándorlása. (A 14 tanulócsoportnak jelenleg 13 tanterme van.) Az építkezéshez 7 milliót az önkormányzattól, 12 Év végén már birtokba vehetik az új tantermeket a diákok A Kiskulcsosi iskola neve az utolsó nagy redemptiós küzdelemhez, a XIX. század utolsó éveinek nagy eseményéhez, a rétosztáshoz kapcsolódik. A régi redemptusok utódai ragaszkodtak hozzá, hogy a re- demtiós kulcsot alkalmazva osszák ki a réti földeket. A szegények számára pedig házhelyeket osztottak, ez lett a kis- loilcsosi osztás. Az új iskola építését 1957- ben kezdték - korábban itt két tantermes tanyasi iskola működött. A ’70-es években a kisföl- deki lakótelep építésével fokozatosan emelkedett a tanulói létszám, így 1975-ben megépült egy új szárny két tanműhellyel, majd 1983-ban társadalmi munkában újabb három tanteremmel gyarapodott az intézmény. A ’80-as évek végén elkezdődhetett a tornaterem építése is. Az alapozást a tűzoltóság végezte, a tsz-ek, a szakmunkásképző, a SZIM gépgyár és a szülők segítségével elkészültek a falak, majd az önkormányzat anyagi támogatásával 1990-ben átadták a modem épületet. Szeptembertől városi beiskolázással emelt szintű testnevelés-oktatás indult az iskolában. Az elmúlt években nyelvi laborral, modem számítógépekkel gyarapodott az intézmény, melyet saját költségvetésükből és az iskola fejlesztéséért létrehozott alapítvány anyagi támogatásával vásárolhattak meg. Októberben hozzáfogtak a tornaterem tetőterében három tanterem kialakítámillió forintot pedig a megyei területfejlesztési tanácstól kaptak. A kivitelező Epkar Rt. egy kiscsoportos foglalkozásra alkalmas tantermet, egy számítástechnikai és művészeti termet, valamint vizesblokkot alakít ki a tetőtérben, hogy nyáron turisztikai célokra is használhassák majd azt, hiszen a szünidőben az iskola vezetése olcsó diákszállást alakít itt ki. A Szinnyei-díjas könyvtáros Nemrég Szinnyei-díjat vehetett át dr. Bellon Tiborné, a városi Csokonai könyvtár nyugalmazott igazgatója, aki nemrég új vesét kapott, néhány napja azonban ismét dolgozik. Amikor megbeszéltük, hogy felidézzük az eltelt három évtized eredményeit, sajnos betegsége közbeszólt. Egyéves dialízis után új vesét kapott. Munkatársai, családja és ismerősei is izgultak érte, mára azonban felépült. Mint mondta, jól érzi magát, s örül annak, hogy négy órában visszajöhetett dolgozni. Vezetőként a könyvtár minden szakterületén kellett helyettesítenie, ha valamelyik kolléganője megbetegedett, most azonban azt csinálhatja, amit szeret: a helytörténeti gyűjteményt gondozza. Miután egyik szakja a történelem, mindig is érdekelte a város történelme. Most, hogy rendezgeti a dokumentumokat, még jobban nyomon tudja követni Karcag fejlődését. Dr. Bellon Tiborné 1967-ben került a könyvtárba, igazgatósága alatt az intézmény sokat fejlődött. Mára a könyvek, folyóiratok mellett gazdag hely- ismereti gyűjtemény áll az olvasók rendelkezésére, s folyamatosan bővül a könyvtár hangzóanyag- (kazetta-, hanglemez-, CD-) és videofilm- gyűjteménye is, melyet különböző pályázatokon elnyert ösz- szegből és a költségvetésükből vásároltak. Komoly számító- gépparkot is így tudtak vásárolni, s megalapozták a CD- ROM-gyűjteményüket is. így év végi nyugdíjazásakor egy, a kor igényeihez igazodó intézményt adott át utódjának dr. Bellon Tiborné, aki büszke három gyermekére is, noha nem az ő hivatását választották. Férjével - dr. Bellon Tibor professzor, a JATE tanszékvezetője - mindketten nagyon szeretik foglalkozásukat, így nem bánta meg, hogy történelem- földrajz-népművelés tanári szakja mellett a könyvtárnál kötött ki három évtizeddel ezelőtt. Veseműtétje óta át kellett szervezni étrendjét, időbeosztását is, hiszen többet kell pihennie, ilyenkor azonban a régóta felgyűlt - idő hiányában el nem olvasott - könyveket veszi sorra, a házimunka elvégzése után, szabadidejében pedig félje kéziratait gépeli be a számítógépbe. Az oldalt írta: Daróczi Erzsébet Fotók: Mészáros János Bartha László A rászorulókat segítik A közelmúltban a vöröskereszt karcagi területi vezetősége ülésén a kunmadarasi, karcagi és berekfürdői aktivisták ifjúságnevelő munkájáról elismeréssel szólt Mihályi Ferenc megyei titkár és dr. Karsay Károly területi vezető, országos vezetőségi tag is. A három településen több mint harminc alapszervezete működik a vöröskeresztnek, tagjainak száma pedig közel 1800 - derült ki Ébner Józsefivé titkár beszámolójából. Önkénteseik elsősorban a nyugdíjasok, pedagógusok és középiskolások köréből kerülnek ki. Az utóbbi időben az elszegényedés növekedésével előtérbe került a szociális munka, az olcsó árusítások szervezése, a perselyesgyűj- tés, a ruha- és élelmiszeradományok osztása. Emellett minden évben megszervezik az egészségileg károsodott gyermekek megyei táborát. Ifjúsági szervezetük aktivistáit pedig Nagyvisnyóra vitték el üdülni. Karcagon már most gondolnak az utánpótlásra, hiszen igen aktív az ifjúsági szervezetük, akik például részt vesznek a véradásszervezésben, adománygyűjtésben is. Az egészségvédelem - csecsemőgondozás, elsősegély- nyújtás - területén is jelentős sikereket értek el a három település általános és középiskoláiban. A novemberi egészségnevelési hónap rendezvényeit idén is megrendezi a vöröskereszt területi szervezete. Emellett aktivistáik bekapcsolódnak a kihelyezett véradások szervezésébe, melyekbe rendszeresen bevonják a helyi középiskolás diákokat is. A támogatásoknak köszönhetően az idén sem marad el a karácsonyi szeretetcsomagok osztása, hiszen sokaknak az alapvető élelmiszereket tartalmazó adomány jelenti az ajándékot. Hogy minden évben segíthetnek a rászorulókon, az köszönhető az önkormányzatoknak és vállalkozóknak, akik anyagilag támogatják a szervezetet, valamint azon önkéntes segítőknek, akik szívükön viselik a vöröskereszt ügyét. Vállalkozás családi támogatással Budai Csaba már 1991 óta vállalkozó. Akkor még vendéglátással foglalkozott, két éve azonban a Rose Ruhaipari és Szolgáltató Kft. területi képviselője. Nem volt idegen számára a kereskedelem, a piackutatási munka, így családi segítséggel belevágott a munkaruha-értékesítésbe. Bogdanovics Endréné, a kft. ügyvezető igazgatója, felesége keresztanyja évek óta foglalkozik az ISO 9002-es minősítéssel rendelkező munkaruhák, munkavédelmi felszerelések tervezésével, kivitelezésével, így Csaba lett a cég kelet-magyarországi képviselője. Az induláskor bizományba kapta a raktárkészletet, ami szintén nagy segítség volt. Kemény piackutatásának eredményeképpen a hazai cégek mellett már külföldről is vannak ISO minőségbiztosítási rendszerben dolgozó vásárlóik. Miután Budainé Szarka Éva a gyes után - fiuk elsős, lányuk óvodás - nem tudott elhelyezkedni, elvégzett egy kereskedő-boltvezető átképző tanfolyamot. Sikeres munkahelyteremtő pályázatuknak köszönhetően októbertől félje vállalkozásában dolgozik, Csaba tevékenységének „másik pillérét”, a nyílászárók szigetelését végzi. A munkaruhákkal a feleség foglalkozik
