Új Néplap, 1998. október (9. évfolyam, 230-255. szám)

1998-10-08 / 236. szám

1998. október 8., csütörtök A NEGYEI ÖNKORMÁNYZAT 4 ÉVE 5. oldal Jelentős haladás a területfejlesztésben Ha valami új elem a lekö­szönő megyei önkormány­zat négyéves életében, ak­kor az a területfejlesztés. 1995-ben mindössze önként vállalt feladat volt a terület- fejlesztés, és csak 1996-ban vált kötelező jelleggé. A pár év ellenére nagy ívű pályát futott be ez a terület, és je­lentős fejlesztéseket hagy­hat maga mögött a megyei önkormányzat. A ciklus második felében, az­az 1996-ban elkészült a me­gye terület- és infrastruktúra­fejlesztési lehetőségeit tagla­ló, számos területre kiterjedő koncepció. 1997-98-ban már a koncepciók végrehajtására, egyes programok indítására tett előterjesztést a hivatal. 1997-ben elfogadták többek között a kistérségek összehan­golt térinformatikai rendszere projektjét, az M4-es autópálya megvalósíthatósági tanulmá­nyához szükséges pályázatot, valamint kezdeményezték a kunmadarasi repülőtér vállal­kozói övezetté nyilvánítását - mondta Marsi Péter, a terület- fejlesztési tanács titkárságve­zető-helyettese. Idén a testület egyebek mel­lett elfogadta a Jászsági-fő­csatorna további tervezéséhez kapcsolódó feladatokat, a Lufthansa Consulting GmbH tanulmányát a kunmadarasi reptér polgári hasznosítására, a flamand kormány hulladék- és szennyvízgazdálkodási ke­rettervét, az ezredfordulós események megünneplésének megyei programját, a megyei környezetvédelmi program kidolgozásához szükséges pá­lyázatot, a megyei turisztikai marketingtervet és a terület- rendezési terv első fázisát. A hivatal számos kistérségi program kidolgozásában is közreműködött, amelyek lé­nyegében az átfogó megyei koncepció konkretizálását je­lentik. Ezenkívül folyamato­san közreműködött a Tisza- menti, a Tisza-tavi, a hortobá­gyi, a Kőrös-völgyi és a Du- na-Tiszaközi homokhátság­hoz kapcsolódó regionális ter­vek kialakításában. Ezek a ter­vek - kivéve a Jászságot - a megye területét lefedik. A megye műszaki infrast­rukturális fejlesztésének segí­tése érdekében elkészült kis­térségi infrastrukturális fej­lesztési programok eredmé­nyeként jelentős fejlesztések valósultak meg, amelynek nyomán a 168 ezer lakás 100 százaléka villamosított, 89,4 százaléka a közüzemi vízellá­tásra, 61 százaléka a vezeté­kes gázellátásba bekapcsoló­Marsi Péter dott, 59 százaléka rendelkezik távhívásos telefonnal, viszont csak 26,4 százaléka csatorná­zott, és csak 51 százalékából szállítják el a szemetet. Az infrastruktúra-fejlesztéseket a hivatal szakmai tanácsadás­sal, pályázatok készítésével, illetve a területfejlesztési ta­nács döntéseinek előkészíté­sével és szakmai megalapozá­sával segítette elő. Az elmúlt évek jelentős inf­rastruktúra-fejlesztései 1997 végéig: valamennyi település bekapcsolódott a távhívásba; már csak két településen nincs vezetékes gázellátás (Tiszabőn és Csataszögön, de itt hamaro­san kiépül), amelyhez a me­gyei területfejlesztési tanács 238 millió forintot biztosított; a szennyvízhálózat fejlesztésé­ben a beruházások összértéke 10 milliárd forint, amelyhez a tanács 342 millió forintot adott; a négy regionális hulla­déklerakó összes fejlesztési költsége 1,2 milliárd forint, amelyhez a tanács 280 millió forinttal járult hozzá; megépült tizenkét összekötőút közel 75 kilométer hosszon és egy tér­ségi kerékpárút 12 kilométeres szakaszon. A tanács 1998-ban a szennyvízkezeléshez kapcso­lódó fejlesztések 124 milliós támogatásáról döntött. A környezet- és természet- védelem terén a megyei ön- kormányzat az országban egyedülállóan rendelkezik in­tézményként a tiszakürti arbo­rétummal. A természetvédel­mi munka terén szakmailag segítették többek között a jásztelek-pusztamizsei termé­szetvédelmi terület, a jászal- sószentgyörgyi Vadaspark ter­mészetvédelmi terület védetté nyilvánítását, Karcagon, Jász­berényben és Jászjákóhalmán a települési egyedi tájértékek felmérését, valamint a kunhal­mok védettségének erősítését. A környezetvédelemről szóló törvénynek megfelelően meg­történtek az előkészületek a megyei környezetvédelmi program kialakítására. Nyugodt lelkiismerettel Október 2-án, a megyei közgyűlés befejezte négy éves munkáját. Iváncsik Imrét, a megyei közgyűlés elnökét a ciklus értékelésére kértük.- A záróülés hangulata is megerősített abban, hogy fele­lősségteljes négy évet tudhat maga mögött Jász-Nagykun- Szolnok megye közgyűlése. Bár megyénk több értelemben is inkább az ország keleti felé­hez tartozik, nem sodródtunk a legelmaradottabbak csoportjá­ba, tartottuk 1994. évi pozíció­inkat. Nemrég egymondatos értékelést kértek tőlem, akkor azt mondtam : folyamatosan bővülnek és javulnak az igazán komoly beruházások feltételei. Igaz, a térség széttagolt, jelen­tős a tőkehiány, hiányoznak a gyorsforgalmi utak, de a saját lehetőségeinkkel igyekeztünk jól gazdálkodni. A műszaki és szellemi infrastruktúra terén dinamikus fejlődés történt az elmúlt években. A 78 település közül 76-ban van vezetékes gázellátás, a megye 168 ezer lakásának 65 százaléka rákap­csolódott a hálózatra. A háztar­tások 88 százaléka használ ve­zetékes ivóvizet. A csatorná­zottság, a szennyvíztisztítás és a hulladékkezelés azonban a jelentős fejlesztésre váró terü­letek közé tartozik, de ezekről a kérdésekről munkatársaim részletesen is szólnak e lap ha­sábjain.- Milyen örökség marad a ciklus után ?- Nyugodt lelkiismerettel adhattunk számot a négy év gazdálkodásáról. A kórház tartozásaival együtt számolt, 1994. decemberi 700 milliós hiányt szigorú gazdálkodás­sal, komoly takarékossági in­tézkedések bevezetésével és a Iváncsik Imre privatizációs bevételekkel si­került rövid idő alatt konszoli­dálni, sőt 1996-tól a megye működéséhez nem vettük fel hiteleket. A megyei önkor­mányzat ingatlanainak nettó értéke jelentősen növekedett, elsősorban a könyvtárberu­házás, a csalá- diház-vásárlási program, a tan­műhelyek vá­sárlása, a mú­zeum rekonst­rukció és a kór­házi, intézmé­nyi felújítások következtében. Nem hagyunk magunk után jogi csapdákat sem, hiszen négy év alatt nem volt példa a megyei közgyűlés döntései­nek törvényességi kifogás mi­atti felülvizsgálatára, módosí­tására. A biztos háttér mellett persze szép számmal adunk át feladatokat, megkezdett prog­ramokat is. A Szolnok alatt épülő szennyvíztisztítómű és a hozzákapcsolódó csatorna- hálózat építése befejezéséhez közeledik és látványos válto­zást hoz ezen a területen. Kö­zel harmincmilliárdos, inten­zív fejlesztés kezdődött a hul­ladékkezelés területén is. A megyét a fővárossal összekötő gyorsforgalmi út megépítése sajnos még az előkészítő sza­kaszban van, komoly feladat ennek a folyamatnak a fel- gyorsítása. Fontosnak tartjuk, a megyei sajátosságaihoz iga­zodó élelmiszergazdaság fej­lesztését és Szolnok centrum­mal, logisztikai szolgáltató­központ és ipari park kialakí­tását. Az agrárium egyik nagy beruházása lehet majd a jász­sági öntözőcsatorna megépíté­se.- A feladatokhoz pénz kell. Milyen irányból várhat a me­gye segítséget ?- Részben a területfejleszté­si alapok segíthetnek, de leg­alább ilyen fontosak a nemzet­közi lehetőségek. Igaz, a kül­földi támogatásoknál hátrányt jelent, ha a megye nem érint­kezik országhatárral, - mert a fejlesztési pénzeket előszere­tettel adják a határokon átnyú­ló, térségi, regionális progra­mok segítésére, - de sikerült bekapcsolódnunk a Kárpátok Eurorégió és a Duna-Maros- Tisza Eurorégió munkájába is. Ez köszönhető annak is, hogy az elmúlt négy évben a megye nemzetközi kapcsola­tai új lendületet vettek, jelen­tősen bővültek, színesedtek. Nincs más esélyünk, jelen kell lennünk tudományos, gazda­sági és kulturális eredménye­inkkel Európában. Értékeinket megmutatva, nehézségeinket el nem titkolva reális képet kell kialakítani magunkról je­lenlegi és jövőbeni partnere­ink számára. A következő ön- kormányzati ciklus egyik leg­nehezebb feladata lesz, hogy megragadjon minden lehető­séget, amely a megye lakóinak javát szolgálja, legyen az kül­földi beruházásként létrejövő új munkalehetőség, vagy ter­mészeti adottságaink, kulturá­lis értékeink és hagyománya­ink bemutatásával erősödő idegenforgalom létrehozása. Ehhez megfelelő alapot je­lenthet, hogy az Európai Régi­ók Gyűlése négy bizottságá­nak munkájában is részt ve­szünk. Folyamatosan nő a sze­repe a kétoldalú, megyék kö­zötti együttműködéseknek, megállapodásoknak, a testvér- megyei kapcsolatoknak. Az elmúlt négy év azonban saját belső kapcsolataink sikerét is hozta. Köszönet jár ezért a megyei közgyűlés tagjainak, tisztségviselőinek a frakciók­nak és az őket kiszolgáló ön- kormányzati hivatalnak. Úgy gondolom sikerült bebizonyí­tanunk, ha a pártpolitika napi csatározásai kívül maradnak a megyeháza falain, akkor érvé­nyesülhet az emberi jó szán­dék, láthatóvá válik, hogy ki­váló egyéni szakemberek, ké­pesek a legfontosabb célért, a megye és lakói sorsának job­bításáért közösen, felelősség­gel munkálkodni. Befejezésül szeretném megköszönni a me­gyei sajtó munkatársainak, hogy amikor csak tehették ott voltak rendezvényeinken, ese­ményeinken, felhívták figyel­münket hibáinkra s tudósítot­tak sikereinkről. Remélem, a következő négy évben Jász- Nagykun-Szolnok megye még több sikeréről és eredményé­ről tudósíthatják az országot, világot. A megyeháza számos rendezvénynek adott otthont. Képünk a Liszt Ferenc Kamarazenekar egyik koncertjén készült. Területfejlesztési célelőirányzat felhasználása Év Beadott pályázatok '(db) Támogatott pályázatok (db) Új munkahelyek száma (f ö)* Támogatás összege (eFt) 1996. 80 43 153 354.607 1997. 113 53 461 391.131 1998. 163 77 719 415.784 * Csak a munkahelyteremtő pályázatok létszámadatait tartalmazza, s nincs benne az összes létszámra vállalt 5 éves foglalkoztatási kötelezettség, valamint a munkahelymegtartás. Falak nélkül jobb az élet A gyermekvárosok kö­zül elsőként az ország­ban a szolnoki költöz­tette lakásotthonokba „gyermekeit”. A hét évvel ezelőtti példaér­tékű kezdeményezés beváltotta a hozzá fű­zött reményeket mondta Szügyi Cson­gor igazgató. A vezető szerint az egykori gyermekvárosban nem csalá­dias jelleggel foglalkozhat­tak a szülő nélkül maradt gyermekekkel. Ez rá is nyomta bélyegét tanulásuk­ra: közülük sokan megbuk­tak, sőt meg is szöktek. A családotthonokba való költöztetés szinte csodákat tett a közel 200 fiatallal. A huszonegy otthonban csalá­dias körülmények között él­Szügyi Csongor (jobbra) „gyermekei” társaságában nek, gondoskodnak maguk­ról, bontogatják szárnyaikat a nevelők segítségével, en­nek köszönhetően eredmé­nyeik sokkal jobbak. A gyer­mekek szívesen járnak „ha­za”, ahol jobban odafigyel­nek egymásra. A megye legdinamikusabban fejlődő városa Martfű. Központi orvosi rendelő, templomok, ját­szótér, köztéri szobrok és új városháza (képünkön) mutatják a négy év gazdagodását.

Next

/
Thumbnails
Contents