Új Néplap, 1998. október (9. évfolyam, 230-255. szám)

1998-10-06 / 234. szám

w Tt 0 te 4 IN INÉI 1 — KÉVÉN TÚL Hatmilliárdos program Mezőtúr fejlesztésére Ipari övezetek, halastavakkal A Dél-alföldi Regionális Fejlesztési Rt. a közelmúltban elkészí­tette a Nagykunság, ezen belül Mezőtúr komplex gazdaságfej­lesztési programját. Ebből kiderül, a városnak egyetlen lehető­sége maradt a fejlődésre, az előremenekülés. A program három fő pontra hívja fel a figyelmet: a Horto- bágy-Berettyó adta lehetőségek fokozott figyelembevételére, a laktanyában rejlő lehetőségek hasznosítására, illetve a telepü­lés lakosságmegtartó képessé­gének erősítésére. Kevés a telefon A bevezetőben részletesen elemzik a jelenlegi állapotokat. Eszerint az infrastruktúra terü­letén viszonylag jól áll a város, hiszen a gázellátottság csaknem 70, a szilárd burkolatú utak aránya 60 százalék. Javítani­való a telefonellátottság terén van, hiszen mindössze a polgá­rok 38,5 százaléka élvezheti ezt a lehetőséget. A turisztika jel­lemzőjeként említik, hogy bár a vendégéjszakák száma folya­matosan nő, ezen belül a kül­földiek aránya nagymértékben lecsökkent. Több aszfaltú tat! A fejlesztésnek először a felté­teleit kell megteremteni. Ezért 2002-ig szükséges az aszfalto­zott utak arányát 90 százalékra növelni, a műszaki és a környe­zetvédelmi infrastruktúra terü­letén pedig jelentős fejlődést kell elérni. Meg kell teremteni a város megfelelő imázsát, ennek egyik eszköze lehet az átvezető utak környékének rendezése. Egyik legfontosabb célként jelölik meg egy vállalkozói övezet létrehozását. Ennek ki­indulópontja lehet a jelenleg használaton kívüli laktanya ipari park befogadására való kialakítása. Ki kell használni a térségben már üzemelő vagy tervezett hasonló létesítmé­nyekben rejlő lehetőségeket. Javaslat konzervgyárra Az ipari övezetre két területi javaslattal él a tervezet: Mező- túr-Túrkeve-Mezőhék-Kisúj- szállás-Kenderes-Fegyvernek térsége az egyik, illetve mind­ezek mellé még Gyomaendrőd bevonása a másik elképzelés. A túri ipari park költségét mint­egy 198 millió forintra becsü­lik, melyből a városnak 42 mil­liót kellene biztosítani. Az agrárágazatra vonatko­zóan csak komplex programot tart kivitelezhetőnek a terv, mely magában foglalná a ter­melést, a magas fokú feldolgo­zást és az értékesítést is. A fel­dolgozásra többek között kon­zervgyár létesítését javasolja. A termelés hatékonyabbá tételére szorgalmazza a város környéki termálkutak hasznosítását. A hőforrásokat a turizmus fejlesz­Csodagyerek Túron A zene világnapja alkalmából emlékezetes koncertet rende­zett a mezőtúri Városi Zeneis­kola a városi színházteremben. A zenekedvelő túriakat megle­petéssel várták a szervezők. A csaknem telt házas koncerten felléptek az iskola volt és jelen­legi hallgatói, illetve a tanárok is. A műsorban helyet kaptak a hangszeres szólószámok - zon­gora, hegedű, oboa, gitár, fu­vola -, az ének ( Polgár Erzsé­bet) és a fuvolazenekar. A nagy meglepetés Karsai Márk 13 éves, ifjú zongoraművész elő­adása volt. Márk hároméves korától zongorázik, fellépett a világ számos országában, Ja­pántól Franciaországig. Több nemzetközi és hazai verseny első díjasa. Jelenleg a Zenemű­vészeti Főiskola előkészítő ta­gozatán tanul. A Zeneakadémia nagytermében már szólóesttel is bemutatkozott. tésébe is be lehet illeszteni. Mi­vel a térség egy részének talaj- viszonyai még az erdőtelepítést sem teszik lehetővé, egy halas­tóprogram beindítását javasol­ják. A termelőszolgáltatásoknál egyértelmű problémaként je­lentkezik a vendéglátás és az idegenforgalom fejletlensége a térségben. Hangsúly a turizmuson Az agrárium területén az el­aprózódott földterületek miatt géphasznosító társaságok létre­jöttét szorgalmazzák. Hangsúlyos terület a turiz­mus. Az első feladat az átuta­zók megállítása, ami csak a fő­utak mentén kialakított megfe­lelő pihenő- és vendéglátóhe­lyekkel érhető el. Ha ez sikerül, már megvan a remény arra, hogy tranzittelepülésből célte­lepüléssé váljon Mezőtúr. Ide kapcsolódik a kerékpárutak fej­lesztése, illetve a megfelelő tá­jékoztatást nyújtó táblák kihe­lyezése is. Lesz-e kétmilliárd? Mindezek alapján megállapít­ható, a városnak egyetlen lehe­tősége maradt a fejlődésre, az előremenekülés. Ezután már csak az a kérdés, hogy a tízéves program mintegy 6,3 milliárd forintos bekerülési költségének több mint 2 milliárdos saját for­rását a folyamatosan forráshiá­nyos költségvetésből hogyan teremti elő a város. Kivizsgálták Egy mezőtúri olvasónk jelezte, a közelmúltban hiába akarták hívni rosszul lett rokonukhoz a mentő­ket, ez csak hosszabb késéssel si­került. Dr. Cseh Gábor, a me­gyei mentőszervezet megbízott vezető főorvosa az ügyet kivizs­gálta, a dokumentumok szerint mulasztás nem történt. A mező­túri mentőállomáson péntek este egy kocsi van szolgálatban. Mint kiderült, a beteg hozzátartozója akkor akarta személyesen ki­hívni, amikor a kocsi nem volt az állomáson. Ezután telefonált a kórházba, ahol - mivel a mentő bent tartózkodott - intézkedni tudtak. Az értesítés után két-há- rom perccel a kocsi a helyszínen volt, ám akkorra a beteg elhunyt. A vezető elmondta, szerencsé­sebb telefonálni a mentőknek, ahonnan rádión értesítik a kocsit, így hamarább érhet a helyszínre. Az oldalt szerkesztette: Simon Cs. József Fotó: Forgács Éva, Takács Antal Három generáció tanít a Ványaiban A Ványai Ambrus Gimnázium és Szakközépiskola kitüntetett tanári kara A gimnáziumi oktatás Túrkevén ötven évvel ezelőtt kez­dődött, önálló intézmény megszületésére azonban 1951-ig kellett várni. A 48 év munkája a közelmúltban csúcsoso­dott ki, ugyanis a Ványai Ambrus Gimnázium és Közle­kedésgépészeti, Informatikai Szakközépiskola megkapta a megyei pedagógiai díjat. Nehéz volt a kezdeti időszak, hiszen 1965-ig az iskola szinte semmilyen szemléltetőeszköz­zel nem rendelkezett. Az 1947- es induláskor még a mai Kos­suth iskola falai között folyt a munka, majd megkapták a megszűnt gazdasági iskola ta­nulmányi épületét. A hatvanas évek második felétől ugrás­szerű fejlődés jellemzi az in­tézményt. Folyamatos építke­zések zajlanak, ennek eredmé­nyeképpen 1975-re kialakul a jelenlegi objektum, 1978-ban átadják a sportcsarnokot is. A hosszú évtizedek kitartó munkája hozzájárult elismeré­sek elnyeréséhez is. Ezek sorá­ban talán az egyik legjelentő­sebb a közelmúltban átvett me­gyei pedagógiai díj. Bár számos tanuló ért el már kimagasló eredményeket tanulmányi terü­leten, illetve a sportban, a tanári kar mint kollektíva először ka­pott kitüntetést. Az oktatói gárda összetétele több mint különleges, hiszen három generáció találkozik nap mint nap a tanáriban, a folyosó­kon. Van olyan pedagógus, akinek volt ványais osztályfő­nöke és volt diákja is itt tanít. A kitüntetett kollektíva szinte egyhangúan úgy véli, hogy van az iskolának egy sajá­tos varázsa, ami nem engedi elmenni azokat sem, akiket esetleg egy jobb feltételekkel rendelkező gimnáziumba csábí­tanának. Összetartó erő körük­ben az is, hogy nagyon sokan ott tanítanak, ahol valaha ma­guk is érettségiztek. Más az is­kolavezetés igényességét emelte ki, a szakmai továbbfej­lődés lehetőségét. Többen fon­tosnak tartották a kialakult csa­ládias légkört, ami nemcsak a tanár-tanár viszonyra jellemző, hanem az oktató-diák kapcso­latra is. Egy vélemény szerint az az út jogosíthatja fel a Vá­nyait az elismerésre, amit bejárt megalakulása óta. Hiszen fo­lyamatosan fejlődik, átalakul. Az eredményes tevékenység­hez a tanulók és a pedagógusok munkáján kívül nagy adag sze­rencse is szükségeltetik. Féljek, asszonyi felügyelet alatt Csoportosulnak a mezőtúriak. Igaz, nem a közelgő helyható­sági választás esélyeit latolgatják. Másról van itt szó. Az ácsin­gózók már reggel negyed nyolckor elkezdenek gyülekezni, hogy le ne maradjanak a pénzosztásról. Van férj, aki asszonya felügyelete alatt várakozik. Mint minden hónap első napjai­ban, legutóbb is 50-70 főből álló csoport horgonyzott le nyitás előtt a mezőtúri 1. számú posta ajtajában. Az önkormányzati jö­vedelempótló támogatásra vár­tak. Ha kevesebben, de más al­kalmakkor is többen álldogálnak már fél nyolc körül az épület előtt. Hónapról hónapra ugyan­azon a napon postázzák ki a vá­rosban a gyermekvédelmi támo­gatást is. S bár az egy gyermek után járó összeg alig több mint 2700 forint, ahol három-négy lurkó szaladgál a még nem túl hi­deg udvaron, már jelentősebb összeget, csaknem 9-11 ezer fo­rintot lehet átvenni a postástól. A szomorú csak az, hogy a frissen átvett forintok egy része soha nem jut el azokhoz, akiknek a törvényalkotó szánta. Legutóbb is több „úriember” állt a sorban, akik már alig várták, hogy a ke­zükben legyen a pénz, s mehes­senek a kocsmába. Erről magunk is meggyőződtünk. Volt olyan „uraság”, aki feleségével együtt várt, mivel a kézbesítő csak asz- szonyának adja át a támogatást. Amint a hitestárs aláírta a nyug­tát, a pénz azonnal a félj zsebébe, onnan pedig valamelyik italbolt pénztárába vándorolt. Persze - hál’ istennek - nem ez az általá­nos. A legtöbben az ABC-be in­dulnak kifogyott élelmiszerkész­leteiket pótolni, illetve sokan az iskolák felé .veszik az irányt, hogy az eddig még ki nem fizetett tankönyvek árát leadják. Régmúltat idéző képeskönyv használásával készült. Egyfajta helytör­téneti dokumentumként is értelmezhető, hiszen nyomon követhető általa a város Szabó András saját képeslapgyűjteményé­nek felhasználásával, a városi önkormány­zat kiadásában megjelent a régóta várt Mezőtúri képeskönyv című kiadvány. Dr. Bagdán Piroska írja a magyar és német nyelvű kötet beajánlójában: „A korabeli lapokon megörö­kített épületek, utcák, te­rek adják jelenünk kereteit is. Gondoljuk végig, mit rontottunk el, mit őriztünk meg, netán mit szépítet­tünk e régi múltú alföldi mezővároson”. A kötet elején Kissné Mikes Éva várostörténeti ismertetése olvasható az idén 620 éves Mezőtúrról, illetve Szabó András szerkesztő a képes levele­zőlapok történetéből kö­zöl írást. A könyv az 1898 és 1945 között megjelent ké­pes levelezőlapok fel­fejlődése, épületeinek sorsa. Minden fo­tóhoz részletes magyarázatot is fűz a szerző, ami segít eligazodni a már rész­ben elfelejtett épü­letek között. A százhuszonhá­rom képeslap szinte egész Mező­túrt bemutatja. Az egykori - ma kö­zösségi ház áll a helyén - gőz- és kádfürdőt csakúgy, mint a Földvári út mentén 1913-ig üzemelő szélmal­mokat, a régi Be­rettyó „rév” mellett működő Fehérló fogadót vagy a Be­rettyó első vasúti vashídját. Egy körben három nyert Mezőtúr több pályázata is sikerrel zárult a közelmúltban, különböző fejlesztésekhez jelentős összegeket nyert a város. Megindulhat a kerékpárút építése, folytatódhat a Takács­tanya átalakítása, kezdődhet a zsinagóga felújítása. A Puskin úti kerékpárút kiépí­tésére a kértnél kevesebbet, 5 millió 615 ezer forintot biz­tosított a területfejlesztési ta­nács. A város számításai sze­rint - bár az eredeti tervek 16 millió forintra taksálták a költségeket -, a pályázati pénzt 8 millió forinttal kiegé­szítve, a beruházás megvaló­sítható. A zsinagóga felújítá­sára már korábban nyert Me­zőtúr 10 millió 647 ezer forin­tot. Ehhez most 1999-re nyer­tek újabb 13 millió 753 ezer forintot. A 10 milliós saját erővel a felújításra az eredeti­leg számoltaknál mintegy 12 millió forinttal kevesebb áll rendelkezésre, de bíznak ab­ban, hogy a közbeszerzési el­járás keretében sikerül olyan kivitelezőt találni, aki a meg­lévő pénzből a munkákat el­végzi. Folytatódhat a Takács­tanya felújítása is. Az előző pályázati forduló eredményte­lensége után most 6 millió fo­rintot nyert a város ehhez a beruházáshoz. Igaz, az erede­tileg kértnél ez is kevesebb több mint 2,5 millió forinttal, így a városnak mélyebben kell majd a „zsebébe” nyúl­nia, hogy a tervek szerint épülhessen meg a képzőmű­vészeti alkotótelep és idegen- forgalmi centrum. A vasút melletti Kossuth Szálloda az 1890-es években épült. 1944-ben bombatalálat érte, teljesen elpusztult

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents